Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Milos Zeman cseh államfő azt szeretné, ha Csehország továbbra is folytatná a segítségnyújtást Ukrajnának. Arról beszélt, hogy a biztonsági érdekeket olykor a gazdasági érdekek elé kell helyezni, és az ukrajnai helyzet pontosan ilyen.

Nemcsak Ukrajna van veszélyben, hanem a Cseh Köztársaság biztonsága is. Éppen ilyen megfontolásból az első pillanattól kezdve támogatom a segítségnyújtást Ukrajnának

– mondja Milos Zeman, aki szerint nem lenne szabad korlátozni a segítségnyújtást.

Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kifejezetten jó viszonyt ápolt, és elárulta, olyan politikusnak gondolta, aki Oroszország érdekében cselekszik.

Az Ukrajna elleni agresszió ellentétes az Orosz Föderáció érdekeivel. Ha ezt Vlagyimir Putyin nem tudatosítaná, annál rosszabb számára

– tette hozzá.

Olyan tervet dolgozott ki Ukrajna, amellyel a jövőben elkerülhetnék az áramszüneteket – erről Alekszandr Harcsenko, az Energiakutató Központ igazgatója számolt be. 

Elmondása szerint az elnöki hivatal és az Ukrenergo kidolgozott egy tervet a villamosenergia-hálózat biztonságának javítása érdekében. Az intézkedés lehetővé teszi, hogy a hálózat ellenálljon az orosz erők újabb támadásainak, és ne történjenek további áramszünetek.

Harcsenko szerint nehéz előre látni, milyen súlyos korlátozások lehetnek még Ukrajnában, mivel nem tudni, mikor és milyen komoly lesz a következő támadási hullám.

Az igazgató arról is beszélt, hogy rengeteg áramfejlesztő generátort szállítanak le, amelyek nagy része külföldről érkezik. Azonban hangsúlyozta, hogy további berendezésekre van szükségük a megfelelő áramellátás érdekében – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Több mint 82 ezer ukrán menekült az Egyesült Államokba az állami programon keresztül – írja a The Kyiv Independent.

Az Egyesült Államok Állampolgársági és Bevándorlási Hivatala szerint több mint 82 ezer ukránnak és közvetlen családtagjaiknak engedélyezték a beutazást az Egyesült Államokba az Együtt Ukrajnáért program keretében.

Az orosz erők masszív rakétatámadásai következtében megrongálódott Ukrajna összes hő- és vízerőműve – írta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök vasárnap a Facebookon.

Jelentős áramhiány keletkezett Ukrajna energiarendszerében. Az ország ellen végrehajtott nyolc orosz rakétatámadási hullám után az összes hő- és vízerőmű megsérült, a nagyfeszültségű hálózati létesítmények 40 százaléka rongálódott meg különböző mértékben. Mindannyiunknak a tudatában kell lennünk, hogy ezt a telet jelentős villamosenergia-fogyasztási korlátozásokkal vészeljük át

– hangsúlyozta a kormányfő.

Közölte egyúttal azt is, hogy a múlt héten százmillió hrivnyát, azaz mintegy 1,08 milliárd forintot különített el a kormány a Poltavai területi Kremencsuk város hőellátó rendszerének helyreállítására. További 50 millió hrivnyát – 543 millió forintot – pedig az északkeleti Szumi területnek adtak a lerombolt infrastruktúra rendbehozatalára. Hozzátette, hogy a kormány összességében már több mint 5 milliárd hrivnyát, azaz 54 milliárd forintot utalt ki a régióknak helyreállításra.

Az ukránok nem kizárólag saját hazájukat védik, hanem az olyan fontos alapelvek érvényesülését is, mint az ENSZ alapokmánya vagy a nemzetközi emberiességi törvények – mondta a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában James Cleverly brit külügyminiszter.

Elvként tűztem ki magam számára, hogy az ukránoknak még közvetve sem szabad előírni a rendezés feltételeit, de egyértelmű annak fontossága, hogy Putyin jól láthatóan sikertelen legyen az Ukrajna elleni háborúban

– fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy Putyint felelősségre kell-e vonni a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) háborús bűnök vádjával, James Cleverly csak annyit mondott, hogy „abszolút érvényesülnie kell” az elszámoltathatóság elvének. Ez lehet a büntetőbíróság feladata, de lehetnek egyéb módjai is az elszámoltatásnak – tette hozzá.

Elmondta: amikor Kijevben járt, civil szervezetek arról számoltak be neki, hogy „a nemi erőszak és a szexuális erőszakcselekmények egyéb formái tudatosan választott fegyverekké váltak a csatatereken”. Cleverly szerint nagyon hiteles beszámolók vannak arról is, hogy gyerekeket kényszerrel telepítenek át Ukrajnából Oroszországba „örökbefogadás” címszóval.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve azt mondta: a harkivi Kupjanszk környékén orosz tüzérségi csapások következtében mintegy harminc ukrán katona esett el, valamint egy páncélozott személyszállító jármű, három tüzérségi löveg és hat jármű vált üzemképtelenné.

A tábornok szerint az orosz erők Liman felé folytatták offenzívájukat, és az ukrán ellentámadások visszaverése közben mintegy 65 katonát, egy páncélozott harcjárművet és két kisteherautót semmisítettek meg, Donyeck környékén pedig mintegy negyven katonát, két páncélozott harcjárművet és három kisteherautót. A donyecki régió déli részén az ukrán erők vesztesége mintegy negyven katona, egy gyalogsági harcjármű, két páncélozott harcjármű és két kisteherautó volt.

Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta

• 341 repülőgépet,
• 181 helikoptert,
• 2647 drónt,
• 393 légvédelmi rakétarendszert,
• 7057 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet,
• 926 sorozatvetőt,
• 3676 tüzérségi löveget és aknavetőt,

valamint 7547 különleges katonai gépjárművet veszítettek. Ezeket az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Az orosz harcászati gépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők 86, lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 177 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között az ukrán 101. területvédelmi dandár és a 95. ejtőernyős rohamdandár egy-egy tüzérségi ütegét, egy szakasz Grad sorozatvetőt kezelő szakaszt és egy Buk–M1-es légvédelmi rakétaindítót. Az orosz légvédelem az elmúlt napon lelőtt öt HIMARS és két Uragan rakétát.

Az oroszok eltalálták azokat az autókat, amelyek humanitárius segélyt szállítottak Bahmut városában. Az ágyúzás következtében egy jármű megrongálódott, a mentőtisztek közül senki sem sérült meg – közölte az Állami Sürgősségi Szolgálat a Telegramon.

A beszámoló szerint az eltalált jármű szélvédője megrepedt, kitört a hátsó ablaka, valamint az autó hátsó része is megsérült. Ezzel az autóval az Állami Tűzoltó- és Mentőegység dolgozói humanitárius segélyt és vizet szállítottak a rászorulóknak – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Fokozatosan áll helyre az áramszolgáltatás Odesszában, ahol az orosz erők éjjeli támadásai után legalább másfél millió ember maradt áram nélkül – közölte Makszim Marcsenko, az odesszai regionális katonai közigazgatás elnöke.

Elmondta, hogy a helyreállítás folyamatos, a másfél millió érintettből már mindössze 300 ezer háztartásban nincs áram, de hozzátette, hogy hétfőre már jelentős előrehaladást kívánnak elérni az ügyben – számolt be a Sky News.

Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap telefonbeszélgetést folytatott francia kollégájával, Emmanuel Macronnal.

„Összehangoltuk álláspontjainkat, és megvitattuk a tízlépcsős békeformulánk végrehajtását, valamint a védelmi együttműködésről és Ukrajna energetikai stabilitásáról is egyeztettünk” – írta Twitter-oldalán Zelenszkij.

Néhány nappal ezelőtt az ukrán elnök hasonló beszélgetést folytatott Rishi Sunak brit miniszterelnökkel.

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 94 140 orosz katona esett el, az elmúlt napon 380 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 2942 tankot,
• 5920 páncélozott harcjárművet,
• 1928 tüzérségi rendszert,
• 397 rakétavetőt,
• 211 légvédelmi berendezést,
• 281 repülőgépet,
• 264 helikoptert és
• 4540 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 16 orosz hajót, 1613 hadműveleti és taktikai drónt, 167 egység speciális felszerelést és 592 cirkálórakétát számoltak fel.

Recep Tayyip Erdogan török elnök az ukrán gabona exportját biztosító kereskedelmi folyosó más árukkal való kibővítéséről beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte vasárnap a török elnöki hivatal kommunikációs igazgatósága.

A közlemény szerint Erdogan azt mondta: a gabonafolyosó keretében hozzáláthatnak ahhoz a munkához, amely más élelmiszerek, majd fokozatosan más áruk exportját tenné lehetővé.

A két vezető emellett energiaügyi kérdésekről, a kétoldalú kapcsolatokról, valamint regionális ügyekről, köztük a terrorizmus elleni harcról is egyeztetett.

Utóbbival kapcsolatban Erdogan a 2019 októberében Szocsiban aláírt török–orosz tűzszüneti megállapodás fontosságára emlékeztette orosz hivatali kollégáját, ennek értelmében a török–szíriai határ szíriai oldalát 30 kilométeres sávban meg kell „tisztítani” az Ankara által terroristának tekintett észak-szíriai kurd milíciáktól. A török államfő hangsúlyozta, hogy országa továbbra is célpontja a kurd fegyveresek terrortámadásainak.

Törökország november 20-án légicsapás-sorozatot indított az északkelet-szíriai kurd hadállások ellen. Később Erdogan többször hangoztatta, hogy Ankara „a megfelelő pillanatban” újabb szárazföldi hadműveletet indíthat a régióban. A fenyegető offenzíva tükrében Oroszország csapatokat küldött Tell-Rifát város térségébe, amelyet kurd erők ellenőriznek.

Irakli Garibasvili georgiai miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy generátorokkal segítik Ukrajnát. Erre a kormányfő személyesen adott utasítást a gazdasági tárcának − írta meg a Kárpáthír. 

Az nem derül ki, hogy pontosan hány generátorról van szó, ahogy azt sem közölték, hogy mennyi pénzt szán a georgiai kormány az áramfejlesztők vásárlására.

Korábban Ukrajna georgiai ügyvivője, Andrij Kaszjanov azt nyilatkozta, hogy Tbiliszi már egy hónapja figyelmen kívül hagyja Kijev segélykérését az orosz rakétatámadások miatt kialakult energiaválságban. 

Oroszországnak a minszki megállapodások figyelmen kívül hagyásával kapcsolatos aggodalmai voltak az előzményei annak, hogy Moszkva úgy döntött, megszállja Ukrajnát – idézték Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét az orosz hírügynökségek.

A minszki megállapodások a Kijev és az oroszok által támogatott szakadár erők között létrejött tűzszüneti és alkotmányos reformmegállapodások voltak. A megállapodásokat 2014-ben és 2015-ben Oroszország, Franciaország és Németország közvetítette – írta meg a Sky News. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai invázió kezdetén fájlalta a megállapodások végrehajtásának elmaradását.

Két ember meghalt, további öt pedig megsebesült, miután orosz csapatok lőtték a herszoni régiót – közölte a helyi kormányzó. Herszon városát még novemberben foglalták vissza az ukrán erők.

A Telegram üzenetküldő alkalmazáson a kormányzó, Jaroszlav Janusevics azt mondta, hogy az oroszok szombaton egy szülészetet, egy kávézót és egy lakóházat támadtak – írta meg a The Guardian. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy a déli Odessza kikötővárosra mért orosz dróncsapások miatt több mint 1,5 millió ember maradt áram nélkül a régióban szombat éjjel − írta meg a The New York Times. 

Szombati esti beszédében Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajna az orosz erők által bevetett 15 drónból 10-et lelőtt. A lapnak az adatot nem sikerült független forrásból ellenőriznie. 

Zelenszkij nagyon nehéznek nevezte a helyzetet a régióban, megjegyezve, hogy ott csak a legkritikusabb infrastruktúra maradt működőképes. Figyelmeztetett arra, hogy bár a munkások megállás nélkül dolgoznak a javításon, a civilek áramellátásának helyreállítása napokba, nem pedig órákba fog telni.

Ukrajna reménye a Krím visszaszerzésére sokáig elrugaszkodott vágyálomnak tűnt, de Kijev közelmúltbeli harctéri győzelmei és Moszkva hibái hirtelen hihetővé – sőt talán veszélyessé – tették ezt, írja a Washington Post.

A Nyugat, miközben támogatja Ukrajnát, attól tart, hogy az ukrán katonai behatolás a Krímbe drasztikus lépésekre, esetleg atombomba bevetésére ösztönözheti Putyint.

Egyes nyugati tisztviselők azt remélik, hogy a Krím Oroszországnak való visszaszolgáltatásáról szóló megállapodás lehet az alapja a háború diplomáciai befejezésének. Az ukránok veszélyes naivitásként utasítják el az ötletet, míg az oroszok azt mondják, hogy nem hajlandók lemondani arról, ami már az övék.

A Washington Post úgy véli, az egyik fél kihátrálása azzal fenyegethet, hogy a háború évtizedes konfliktussá válik.

Nincs szó a fekete-tengeri Odessza kikötőjéből induló gabonaszállítmányok felfüggesztéséről a térség infrastruktúráját ért orosz támadások miatt − közölte vasárnap Mikola Szolszkij ukrán agrárpolitikai és élelmiszeripari miniszter.

Vannak nehézégek, de egyik kereskedelmi partner sem beszélt a szállítmányok felfüggesztéséről. A kikötők alternatív energiaforrásokat használnak

− közölte a tárcavezető a sajtóval.

Ukrajna a világ legnagyobb gabonaexportőreinek egyike, területén jelentős mennyiségben termesztenek búzát és kukoricát.

Viktor But orosz fegyverkereskedő, aki a kosárlabdasztár Brittney Grinerrel való fogolycserét követően visszatért Moszkvába, azt mondta, hogy „teljes szívéből” támogatja az ukrajnai háborút, és önkéntesnek jelentkezne, ha tehetné − írta meg a The Washington Post.

Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy a fogolycseréről folytatott tárgyalások nem olvasztották fel az amerikai–orosz kapcsolatokat.

A brit védelmi minisztérium szerint Oroszország Vlagyimir Putyin által 2022-ben aláírt szövetségi költségvetési tervezete, amely szerint 2023-ban több mint 9 billió rubelt (56 ezer milliárd forintot) különítenek el a „védelem, a biztonság és a bűnüldözés” területére, valószínűleg „túl optimista”.

A védelmi minisztérium hozzáteszi, hogy ez az összeg jelentős növekedés az előző évekhez képest, és Oroszország teljes költségvetésének több mint 30 százalékát fogja kitenni.

Ennek következtében Oroszország költségvetésének más területeire „egyre nagyobb nyomás” nehezedik majd a háború támogatása miatt − állítják. 

Egy Kremlhez kötődő neonáci félkatonai csoport arra kérte tagjait, hogy küldjenek hírszerzési információkat a lettországi, litvániai és észtországi határ menti és katonai tevékenységről, ami aggodalmat keltett azzal kapcsolatban, hogy szélsőjobboldali orosz csoportok támadást tervezhetnek a NATO-országok ellen − írta meg a The Guardian. 

A jelenleg Ukrajnában a Kreml nevében harcoló Wagner-csoporthoz kötődő Rusich különítmény hivatalos Telegram-csatornája a múlt héten arra kérte tagjait, hogy továbbítsák a határállomásokkal és katonai mozgásokkal kapcsolatos adatokat a három balti államban, amelyek korábban a Szovjetunió részét képezték.

Olekszij Makejev, Ukrajna németországi nagykövete Berlintől várja a következő katonai segélycsomagot fegyverekkel és lőszerekkel – értesült az Unian.

Ahogy maga a nagykövet is elmondta a Welt am Sonntagnak adott interjújában, a felek valamivel később jelentik be a csomagot:

Közvetlen tárgyalásokon több fegyvert és lőszert ígértek nekünk.

Makejev hozzátette, hogy a fronton lévő ukrán fegyveres erőknek sürgősen további légvédelmi rendszerekre, önjáró tarackokra, légvédelmi önjáró lövegekre és lőszerre van szükségük.

Az Orosz Föderáció miniszterelnöke, Mihail Misustyin rendeletet írt alá több mint 362,5 millió rubel kifizetésére a három vagy több gyermeket nevelő, alacsony jövedelmű családok számára. Erről vasárnap számolt be a kabinet honlapján. 

Megjegyzendő, hogy a régiókban a kedvezményezettek számának tisztázása miatt további anyagi forrásokra lesz szükség – írja a TASZSZ. A támogatásra minden olyan család jogosult, ahol legalább három gyermek született, mindaddig, amíg a harmadik életévüket nem töltötték be.

Az ukrán védők célba vették az orosz Wagner-csoport zsoldosainak bázisát Kadievkában, Luhanszk régióban, közölte az ukrán fegyveres erők tisztje és Anatolij Shtfan „Stirlitz” ukrán blogger.

A közzétett fotókon látszik, hogy a csapás az épület egy részét lerombolta. Az ellenséges veszteségekre vonatkozó adatokat még pontosítják − írta meg az ukrán Unian hírügynökség.

Az orosz média megerősítette az Ukrán Fegyveres Erők támadását a Kadievkában lévő szálloda ellen. 

James Cleverly, az Egyesült Királyság külügyminisztere azt mondta, hogy nem lát semmit, ami arra utalna, hogy Putyin szeretné megoldani az ukrajnai konfliktust − írta meg a The Guardian.

Ezzel arra reagált, hogy a közelmúltban olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint Putyin béketárgyalásokat helyezett kilátásba.

Cleverly így nyilatkozott:

Nem látok semmi olyat az orosz fél részéről, ami arra engedne következtetni, hogy Vlagyimir Putyin jóhiszeműen bocsátkozik ezekbe a tárgyalásokba. A retorika még mindig nagyon konfrontatív.