A híres amerikai politológus, Francis Fukuyama nem zárja ki, hogy Ukrajna 2023-ban felszabadítja a Krímet az orosz megszállás alól.
Az ukránoknak először vissza kell foglalnia Herszont, majd fel kell szabadítaniuk Zaporizzsját. Így egyszerűen elvághatják a Krímet Oroszországtól
– vélekedett a politológus.
Fukuyama emlékeztetett, hogy Ukrajna már elérte a Kercsi hidat, így Oroszországnak nagyon nehéz lesz támogatnia csapatait a Krímben. A politológus úgy véli, hogy újabb „megalázó orosz visszavonulást” fogunk látni – írja az Ukrajinszka Pravda.
Rodion Mirosnyik, a Luhanszki Népköztársaság korábbi moszkvai nagykövete azt nyilatkozta egy tévéműsorban, hogy addig nem állnak le az Ukrán Fegyveres Erők támogatását célzó NATO-fegyverszállítások, amíg az utánpótlási útvonalakat meg nem semmisítik.
„A fegyverellátást csak a logisztika szempontjából kulcsfontosságú útvonalak lerombolása fogja drasztikusan befolyásolni, vagyis azoké, amelyek jelenleg Nyugat-Ukrajnán mennek keresztül, és amelyeken át rengeteg fegyvert szállítanak Donbászba” – idézi Mirosnyikot a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Hozzátette: az ukrán csapatok fokozatosan veszítenek teret Artyomovszk és Szoledar környékén, és „egyértelmű, hogy az ukránok egyre inkább kiszorulnak ezekről a területekről”.
Korábban az Egyesült Államok megtagadta az ATACMS-rakéták átadását Ukrajnának, amelyekkel az Ukrán Fegyveres Erők a frontvonaltól jelentős távolságra lévő, orosz ellenőrzés alá került területekre csaphattak volna le.
Brit és amerikai sajtóértesülések szerint ugyanakkor Washington jelenleg azt fontolgatja, hogy nagyobb hatótávolságú fegyvereket szállít Ukrajnának, mivel kevésbé tart az eszkalációtól, mint korábban.
Néhány orosz parlamenti képviselő még az új év előtt benyújt egy törvényjavaslatot, amely megtiltaná a távmunkát a közszférában, a biztonsági szférában és még néhány területen. Az orosz politikusok a mozgósítás miatt elmenekülő személyek miatt tartják fontosnak a törvényjavaslatot.
Erről két, a tervezetet ismerő forrás nyilatkozott a verstka.media-nak. A források szerint az információbiztonság területén dolgozó munkavállalók, a kormányzati tisztviselők és egyes közlekedési ágazatok képviselői tartoznak az intézkedés hatálya alá.
A lap szerint az intézkedés célja, hogy „kényelmetlenebbé tegyék” az orosz állampolgároknak a „külföldön tartózkodást”. Sok orosz állampolgár ugyanis elmenekült a részleges mozgósítás bejelentése után, de továbbra is orosz cégeknél dolgoznak – külföldről.
Szergej Kirijenko, az elnöki adminisztráció vezető-helyettese korábban arról beszélt, hogy semmit sem tud a mozgósítás miatt elmenekülő oroszok ellen bevezetett szankciókról. Később azonban a hír eltűnt a RIA Novosztyi oldaláról, majd több médium weboldaláról is eltávolították a politikus kijelentését.
Japán a „háború” kandzsi szimbólumát (Kínából származó, logografikus eredetű írásjegyek – a szerk.) választotta a 2022-es év összefoglalásaként – leginkább az ukrajnai háború és Abe Sinzó meggyilkolása miatt.
A közönségszavazáson kiválasztott karakter a japán lakosság világgal kapcsolatos érzelmeit és a megélhetési költségek miatti aggodalmát hivatott kifejezni – írja a The Guardian.
Ukrajna állítása szerint a légvédelem lelőtte az összes olyan iráni drónt, amely szerda kora reggel indított támadást Kijevben és a környező régiókban. Ezt Volodimir Zelenszkij osztotta meg a Telegramon, ahol megköszönte a légvédelmi erők munkáját – írja a The Guardian.
Szép munka volt, fiúk, büszke vagyok rátok!
– tette hozzá az ukrán elnök.
Vlagyimir Putyin általános mozgósításra vonatkozó bejelentése után menekült el az országból Mihail Zsilin, aki most Kazahsztánban várja, hogy kiadják-e Oroszországnak vagy sem – írja a The Moscow Times.
Ha Kazahsztán rábólint a kiadatásra, ez lesz az első olyan alkalom, amikor egy szövetséges ország visszaküldi Oroszországnak azon állampolgárát, akinek ott börtönnel és kínzással kell szembenéznie.
A kazah rendőrök december elején tartóztatták le a férfit, amikor megpróbált felszállni egy Örményországba tartó járatra. Mihail Zsilin az Orosz Föderáció Nemzeti Gárdájának a tagja volt.
Egy 90 fős ukrán bírókból álló csoport tanfolyamon vesz részt, hogy háborús bűncselekményeket elkövető orosz katonák ellen indított perekben eljárhassanak – írja a Sky News.
Az első összejövetelt múlt héten már meg is tartották egy titkos helyszínen, és a következő hónapokban további ülésekre kerülhet sor. A tanfolyam egy 2,5 millió fontos befektetés része, amelyet az Egyesült Királyság kezdeményezett.
A háborús bűncselekmények miatt indított perek túlnyomó részét a most kiképzett ukrán bírók fogják végrehajtani. Eddig összesen 14 orosz katonát ítéltek el, de már több mint 43 ezer háborús bűncselekményt regisztráltak Ukrajna-szerte.
Az ukrán fegyveres erők tagjainak komoly meggyőződése, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a béketárgyalásokat a fegyverkezésre és a toborzásra használná – közölte Szeva Koshel katonai önkéntes.
A kijelentés nagyon hasonló ahhoz, amit James Cleverley brit külügyminiszter tett néhány nappal ezelőtt – írja a Sky News.
Mint beszámoltunk róla, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán arra szólította fel Új-Zélandot, hogy vegyen részt egy olyan béketerv létrehozásában, amely kitér a háború környezetkárosító hatásainak felszámolására is.
Az ukrán államfő arról is beszélt, hogy a háború okozta környezeti ártalmak emberek millióit érintik majd hosszú-hosszú évekre. „Az orosz támadások beszennyezték vizeinket, és 7,4 millió hektárnyi erdőterületen okoztak nagy károkat.”
Nincs és soha nem is lehet igazi béke ott, ahol ökocídium történt, és annak következményeit nem sikerül semlegesíteni
– fogalmazott Zelenszkij.
A beszéd után az új-zélandi kormány 3 millió dollár értékben humanitárius segélyt ígért Ukrajnának, továbbá újabb szankciókat rendelt el befolyásos iráni személyekkel, valamint egy, drónok gyártásával és Oroszországba szállításával foglalkozó szervezettel szemben – írja a The Guardian.
„Az Ukrajnának nyújtott támogatásainkat nem a földrajzi tényezők, nem a történelem, nem a diplomáciai kapcsolatok határozzák meg. A mi döntésünk egyszerű volt: feltettük magunknak a kérdést: mi lenne, ha velünk történne mindaz, ami jelenleg ott zajlik” – mondta Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök.
Ismeretlen tettesek kirabolták az odesszai humanitárius központot – a támadók nem csak értékes tárgyakat loptak el, mivel az ingatlant is megpróbálták minél jobban megrongálni.
Az odesszai Bilhorod-Dnyisztrovszkijban található központból ellopták a laptopokat, a tűzoltó készülékből pedig ráöntötték a habot a helyiségben felhalmozott élelmiszerre – írja a Korrespondent.
A hírt a város polgármestere jelentette be közösségi oldalán. A tetteseket a rendőrség keresi.
Anniken Huitfeldt, a skandináv ország külügyminisztere bejelentette, hogy Norvégia tíz hidat adományoz Ukrajnának, hogy segítse a megfelelő kommunikációt és a közlekedés helyreállítását azokban a régiókban, ahol hidakat semmisítettek meg a harcok során.
A hidak összköltsége harmincmillió norvég korona (mintegy hárommillió amerikai dollár), amit a külügyminisztérium humanitárius költségvetéséből finanszíroznak – írja a The Norway Post.
„Az oroszok megsemmisítették az ukrán infrastruktúra több fontos elemét. Ukrajnában a jelenlegi helyzetben létfontosságú, hogy megoldottak legyenek a közúti összeköttetések, hiszen csak így lehet biztosítani az élelmiszerek, a víz vagy a gyógyszerek eljuttatását az érintetteknek, valamint a sebesültek kórházba szállítását” – mondta a miniszter.
A szerkezeti elemeket 32 pótkocsival szállítják Ukrajnába, amelyek közül az első már kedden elindult.
„A háború még sokáig elhúzódhat, mi pedig készek vagyunk segítséget nyújtani a továbbiakban is Ukrajnának. A közeljövőben a norvég kormány bejelenti újabb segélycsomagját, a már korábban biztosított, mintegy 14 milliárd koronás támogatáson kívül” – mondta Anniken Huitfeldt.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 96 000 orosz katona esett el, az elmúlt napon 740 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 16 orosz hajót, 1617 hadműveleti és taktikai drónt, 171 egység speciális felszerelést és 592 cirkálórakétát számoltak fel.
Oroszország az elmúlt két évtizedben kibővítette jogszabályaiban a terrorizmus fogalmát, amelyet egyre inkább az ukrán „szabotőrök” tevékenységeként határoz meg. Ez segít az orosz erőknek az országon belüli nézeteltérések elnyomásában – derült ki az Institute for the Study of War (ISW) jelentéséből.
Az ISW szakértői szerint az orosz hatóságok fegyverként használják az ukjanai háború hátterét, igazolják a terrorizmusra vonatkozó jogszabályok kiterjesztését. Az elemzők úgy vélik, az ilyen intézkedések valószínűleg nagyobb szabadságot adnak az orosz biztonsági szerveknek a belső nézeteltérések elnyomásában.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió az ukrajnai háború kirobbanása után korlátozta a számítástechnikai eszközök Oroszország felé történő értékesítését. Több nyugati technológiai vállalat teljesen meg is szakította a kapcsolatot Moszkvával.
Ennek ellenére Oroszország 2022 áprilisa és októbere között összesen 2,6 milliárd dollár értékben importált számítógépeket és egyéb elektronikai eszközöket – derítette ki a Reuters és a brit Royal United Services Institute (RUSI) közös vizsgálata.
Ezeket az elektronikai termékeket kevéssé ismert cégek szállítják Oroszországba, amelyek egy része orosz állampolgárokkal áll kapcsolatban. Ilyen például a Törökországban bejegyzett Azu International. A Hongkongból Oroszországba irányuló szállításokat a Pixel Devices nevű cég bonyolítja le.
Volodimir Zelenszkij szerdai beszédében arra szólította fel Új-Zélandot, hogy vegyen részt egy olyan béketerv létrehozásában, amely kitér a háború környezetkárosító hatásainak felszámolására is – írja a Voice of America English News.
Az ukrán elnök szerint az orosz támadások elszennyezték a folyókat és elárasztották vegyi anyagokkal az országot. Ukrajna területe 174 ezer kilométer fel nem robbant aknákkal van tele – tette hozzá.
Az elpusztított infrastruktúrát újjá lehet építeni, de az elpusztult természetet nem
– mondta Zelenszkij.
Az ukrán hadsereg szerda reggel tíz iráni gyártmányú drónt lőtt le – közölte Kijev polgármestere. Vitalij Klicsko tájékoztatása szerint a légvédelmi rendszerek a korai órákban észlelték a Shahed drónokat – írja a Sky News.
Klicsko korábban arról számolt be, hogy robbanások történtek az ukrán főváros központjában, a Sevcsenkivszkij negyedben. Hozzátetette, hogy a mentők mellett a katasztrófavédelmi szolgálatokat is riadóztatták.
Kijevben és a régióban húsz perccel a robbanások előtt légiriadó volt. Olekszij Goncsarenko ukrán parlamenti képviselő elmondta: feltételezhetően három robbanás történt.
Újabb részleteket közöltek a szerda reggeli kijevi robbantások következményeiről.
A városvezetés tájékoztatása szerint két irodaépület is megsérült a támadásokban, amelyek helyi idő szerint szerda reggel fél 7 körül történtek. Sérültekről vagy halálos áldozatokról egyelőre nincs információ – tájékoztatott a Sky News.
Vitalij Klicsko polgármester korábban elmondta, hogy a légvédelmi rendszerek tíz iráni gyártmányú drónt észleltek, amelyeket megsemmisítettek az ukrán légvédelmi erők. A robbanások a belvárosban található Sevcsenkivszkij negyedben történtek, ahol többek között egyetemek, galériák és éttermek is vannak.
„Gyengék. Nem tiporhatnak el bennünket” – írta Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője Telegramon a kijevi robbantások után.
Kettőre nőtt a Gorlovka elleni ukrán támadás áldozatainak a száma – jelentette be Ivan Prihodko, a város polgármestere Telegram-csatornáján. A polgármester szerint a második holttestre az utcán találtak rá – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Korábban a Donyecki Népköztársaság Területvédelmi Főparancsnoksága jelentette be, hogy egy civil életét vesztette az ukrán támadások következtében.
Olekszij Kuleba, a kijevi régió vezetője Telegram-csatornáján azt írta, hogy Oroszország folytatja az Ukrajna elleni energiaterrort. Mindezt azután közölte, hogy orosz drónok támadták meg a fővárost. Hozzátette: a drónok közül többet is sikerült likvidálnia az ukrán légvédelmi erőknek.
Kuleba kiemelte, hogy a légiriadó még nem ért véget, és azt tanácsolta a lakosoknak, hogy figyeljenek a biztonsági óvintézkedésekre – írja a The Guardian.
A veszély nem múlt el. Mindenki maradjon az óvóhelyen! A megszállók folytatják a terrorcselekményeket, de mi napról napra erősebbek leszünk
– fogalmazott Olekszij Kuleba.
Szerhij Najev, az Ukrán Fegyveres Erők parancsnoka telefonon egyeztetett lengyel kollégájával, Tomasz Piotrowskival, miután Belarusz hadgyakorlatba kezdett a határ mellett – írja a The New Voice of Ukraine.
A két ország védelmi parancsnoka a biztonsági helyzetről tárgyalt egymással – közölte az ukrán Védelmi Misztérium Telegram-csatornáján.
Szerhij Najev ésTomasz Piotrowski megegyezett abban, hogy a helyzet egyelőre nem kritikus, és megfelelően kontroll alatt van tartva. Piotrowski teljes körű támogatását ajánlotta fel abban az esetben, ha rosszabbra fordulna a helyzet.Magyarország területére december 13-án az ukrán–magyar határszakaszon 4522 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3448 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság MTI-hez eljuttatott közleményéből.
A beléptetettek közül a rendőrség 138 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A rakétavédelmi rendszerek, fegyverek és lőszerek helyett Ukrajna ötvenmillió villanykörtét kért a szövetségeseitől. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint ennyi elegendő lenne ahhoz, hogy az országa megbirkózzon az áramhiánnyal és átvészelje a legnehezebb téli hónapokat – írja a Sky News.
Az Európai Bizottság kedden közölte, hogy teljesíteni fogja a kérés egy részét: akár harmincmillió LED-izzót is hajlandók küldeni, amelyek átlagosan 75 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak, mint a hagyományos társaik.
Ursula von der Leyen azt is hozzátette: reméli, hogy többen is követni fogják a példájukat.
Az Egyesült Államok és a NATO szövetségeseinek mindenre fel kell készülniük, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök rendkívül meggondolatlan és kiszámíthatatlan – mondta Julianne Smith, az Egyesült Államok NATO-nagykövete.
Elmondása szerint már az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, meglepetést okozott, mivel Putyin lépései minden politikai, gazdasági és katonai logikának ellentmondtak. A nagykövet úgy véli: a nyugati gondolkodásmódot már nem lehet ráerőltetni Oroszország vezetésére.
Putyin nem mindig igazítja stratégiai céljait és szándékait a képességeihez. Ezért óvatosnak kell lennünk, az orosz elnök nagyon vakmerő és kiszámíthatatlan. Nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonnunk
– fogalmazott Julianne Smith a Voice of America szerint.
Alekszandr Lukasenka belorusz elnök Szjarhej Alejnyiket nevezte ki kedden az ország új külügyminiszterévé, aki a novemberben elhunyt Uladzimir Makej előző tárcavezető első helyetteseként szolgált – jelentette a BelTa belorusz hírügynökség.
Uladzimir Makej november 26-án hunyt el váratlanul. Halálának okát nem közölték. Makej 2012 óta volt a fehérorosz kormány külügyminisztere, előtte Lukasenka kabinetfőnökeként dolgozott.
Szjarhej Alejnyik 1965-ben született. A minszki állami egyetem nemzetközi nyelvek karán végzett angol és német szakirányon. Elvégezte a bécsi diplomáciai egyetemet is nemzetközi kapcsolatok szakon. Fehéroroszország nagyköveteként szolgált az ENSZ-nél, a Szentszéken, a Máltai Lovagrendnél, valamint Nagy-Britanniában és Írországban. 2020-ban lett külügyminiszter-helyettes, 2022 februárjában pedig a tárcavezető első helyettese.
A BelTa arról is hírt adott, hogy Andrej Lukjanovicsot nevezték ki a belorusz légierő és légvédelem új parancsnokának. Lukjanovics a korábbi parancsnok helyetteseként szolgált. A légierő és légvédelem volt parancsnoka, Ihar Holub novemberben távozott posztjáról életkorára tekintettel – számolt be az MTI.
Oroszország elnöke veszélyben lesz, miután a közvetlen környezete rájön, hogy a nép már elpártolt Vlagyimir Putyintól – mondta Olekszij Aresztovics, az Ukrán Elnöki Hivatal tanácsadója.
Szerinte a helyzet az orosz elnök környezetében hamar drasztikussá válhat, miután a hozzá közel álló emberek rájönnek, hogy elbuktak, ráadásul a vezetőjük miatt. A tanácsadó úgy véli, hogy Putyinnal nem fognak tudni leülni beszélni, mert már nem lehet vele érvelni, inkább sarokba szorítják, és valószínűleg megmérgezik – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Robbanások rázták meg Kijev belvárosát szerda hajnalban, a Reutersnek nyilatkozó szemtanúk szerint a fővárosban és a régióban 20 perccel a robbanások előtt légiriadó volt.
Olekszij Kuleba, a kijevi régió kormányzója szerint a légvédelmi rendszerek működtek, míg Olekszij Goncsarenko ukrán parlamenti képviselő elmondta, feltételezhetően három robbanás történt.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere arról is beszámolt, hogy a főváros belvárosában lévő Sevcsenkivszkij negyedben történtek a robbanások. Hozzátette, a katasztrófavédelmi szolgálatok a helyszínre tartanak.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Keddi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!