Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború történéseiről. Ezúton is köszönjük megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. 

Jó pihenést kívánunk!

Oroszország hosszú háborúra készül Ukrajnában, és továbbra is az egész országot meg akarja hódítani − mondta egy magas rangú ukrán katonatiszt.

Olekszij Gromov dandártábornok egy katonai tájékoztatón elmondta: bár nem számít arra, hogy Moszkva Belaruszból indít támadást, Oroszország újabb csapatokat képez ki a szomszédos ország területén, és katonai repülőgépeket telepített oda − írta meg a Sky News. 

Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes ugyanezen a tájékoztatón szintén figyelmeztetett arra, hogy a közelmúltbeli orosz katonai kudarcok után nem szabad megengedni, hogy eluralkodjon az önelégültség.

Volodimir Zelenszkij az Európai Tanács Brüsszelben zajló csúcstalálkozójára eljuttatott videóüzenetében kiemelte: Ukrajnának modernebb fegyverekre, harckocsikra, több utánpótlásra van szüksége, továbbá az uniós tagállamok támogatásának ki kell terjednie a lég- és rakétavédelmi rendszerekre is.

Az ukrán elnök arra kérte az EU27 tagországának vezetőit: fontolják meg, mit tehetnek még az ukrán légvédelmi rendszerek fejlesztése érdekében, mert Ukrajna légvédelme biztonsági garanciát nyújt egész Európának.

Az Európai Unió támogatása nem lehet kevesebb, mint az elmúlt hat hónapban volt. Ez rendkívül fontos az ukrán szabadság és Európa értékeinek védelme szempontjából. Az uniós támogatás életek millióinak közvetlen megmentését szolgálja

– fogalmazott az államfő.

Zelenszkij közölte: az eddigi uniós támogatásoknak köszönhetően Ukrajna és egész Európa megerősödött, Kijev pedig hatékony válaszokat talált minden Európa-ellenes kihívásra.

Hozzátette: a következő hat hónap sok tekintetben meghatározó lesz az Oroszországgal vívott háborúban. „A következő időszakban Oroszország energiaterrorját annak minden formájában el kell hárítani” – mondta.

Kiemelte, hogy az energiaellátást érintő bármilyen orosz zsarolásra, a létfontosságú ukrajnai infrastruktúra, köztük a gázvezetékek elleni támadásra, a gáz- és az olajpiac vagy az atomenergia-szektor destabilizálására tett kísérletekre egész Európának határozott választ kell adnia.

Andy Murray kapta meg az ATP 2022-es Arthur Ashe Humanitárius Díját, miután a nyereményeit Ukrajnának adományozta − írta meg a Sky News. 

Miután Oroszország megszállta Ukrajnát, a teniszcsillag bejelentette, hogy az onnantól kezdve megkeresett összes pénzdíját az UNICEF-en keresztül az országban élő gyermekek megsegítésére adja.

Ma Murray, aki az UNICEF nagykövete, elárulta, hogy a végső összeg valamivel több mint 630 000 dollár (240 millió forint).

A korábbi világelső így nyilatkozott:

Úgy tűnt, hogy ez egy olyan dolog, ami extra motivációt adhat nekem idén. Úgy gondoltam, hogy ezzel is felhívhatom a figyelmet, és remélhetőleg másokat is bevonok a segítségnyújtásba.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy Donyeck térségében az orosz csapatok folytatták offenzívájukat, amelynek eredményeként előnyösebb új védvonalakat és állásokat foglaltak el. Gyenyisz Pusilin, az Oroszországhoz csatolt Donyecki Népköztársaság megbízott vezetője a Pervij Kanal orosz állami televíziónak azt mondta, hogy Marjinka város 80 százaléka „felszabadult”.

Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők sikertelen ellentámadási kísérletekben Kupjanszk irányában mintegy 35 katonát, egy páncélozott harcjárművet és három kisteherautót, Liman irányában több mint negyven katonát, egy gyalogsági harcjárművet és három páncélozott járművet veszítettek. Az orosz erők Donyeck környékén mintegy harminc halottat és sebesültet, egy páncélozott személyszállítót és két járművet, a donyecki régió déli részén pedig mintegy negyven halottat és sebesültet és négy járművet likvidáltak.

Az orosz rakéta- és tüzérségi csapatok az ukrán 92. önálló gépesített dandár és a 105. területvédelmi dandár vezetési pontjára, valamint 45 lőállásban lévő tüzérségi egységre, továbbá 86 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást Harkiv megyében. Megsemmisítettek egyebek között három fegyver-, lőszer- és hadianyagraktárt, valamint egy AN/TPQ-37-es ellentűzradart. Az orosz légierő egy ukrán MiG–29-es repülőgépet és Mi–8-as helikoptert, a légvédelem pedig 11 drónt és két Uragan-rakétát lőtt le.

Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta összesen 344 repülőgépet, 184 helikoptert, 2669 drónt, 396 légvédelmi rakétarendszert, 7127 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 931 sorozatvetőt, 3685 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7614 speciális katonai járművet semmisítettek meg. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Logisztikai problémák miatt idén mintegy tízmilliárd dollárt veszíthet az ukrán agrárszektor – írja az Unian hírügynökség.

„Csak a tengeri kikötők blokkolásával és az exportszállítás logisztikájának megváltoztatásával 7,5-8 milliárd dolláros veszteség éri a gazdálkodókat” – mondta Alekszandr Zaharcsuk helyi agárszakértő. Hozzátette: a termelők félmilliárd dollárt veszítettek a tavalyi eladatlan gabona költségeiből és további 1,3 milliárd dollárt a megsemmisült vagy lefoglalt gabonafelvonók költségeiből.

Összességében ez 9,3-9,8 milliárd dolláros kár, ami majdnem megegyezik a mezőgazdasági vállalkozások 2020-ban és 2021-ben elért teljes össznyereségével

– jelentette ki Zaharcsuk.

A szakértő megjegyezte: jelenleg a mezőgazdaság számára a legnagyobb nehézséget a termények szállítására vonatkozó tarifák és a tárolás költségei jelentik. Csak a januártól februárig tartó időszakban 15-20 százalékkal nőttek a vasúti szállítási díjak 2021 azonos időszakához képest. „A vasúti logisztika költségeinek további növekedése – a gabonarakomány tarifáinak további 70 százalékos emelkedése – többletköltségekhez vezetett a gazdálkodók számára, amelyek a becslések szerint évi 120 millió dollárra rúgnak” – mondta Zaharcsuk.

Elmondása szerint a kikötők blokádjának kezdetével a logisztikai költségek az exportot illetően 5-7-szeresére emelkedtek, és elérték a 180 dollár/egy tonna gabona kiadást.

Az egyezség Ukrajna energiarendszerének újjáépítését és fejlesztését érinti. A kétéves megállapodás az energiabiztonságra, a tiszta energiára való átállásra, az energiatakarékosságra és az energiaszektort érintő reformokra is kiterjed – írja a The Guardian.

Az Interfax hírügynökség arról számolt be, hogy German Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter a következőket mondta: „A szigorított biztonság és a szén-dioxid-mentes energiára való áttérés is a legfőbb céljaink között szerepel. Ukrajna energiaszektorának helyreállítása a többi között ezekre épül majd. Nem vetjük el korábbi terveinket sem, melyek a megújuló energiaforrások fejlesztésére és a globális zöld átállási trendhez való csatlakozásra vonatkoznak”.

Hozzátette: a közös programnak segítenie kell a magas színvonalú szakértelem hasznosítását, valamint a legjobb nemzetközi gyakorlatok és a fejlett technológia széles körben való alkalmazását Ukrajna modern energiarendszerének újjáépítéséhez.

Vadim Pristajko, Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott nagykövete elmondta, az év végéig nagyjából tízezer ukrán katona fejezi be a kiképzést az Egyesült Királyságban – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Az első, amit megtanulnak, az az, hogy hogyan kell túlélni a harctéren. A második, hogy hogyan legyenek hatékony katonák. Ez egy öthetes program, amelyben a britek segítenek nekünk abban, hogy egy civilből olyan katonát faragjunk, aki képes hatékonyan harcolni

– fogalmazott a nagykövet.

Pristajko arról is beszámolt, hogy Nagy-Britannia nemcsak saját, hanem további 10 ország külföldi szakembereit is bevonta ezekbe a gyakorlatokba.

Az ukrajnai konfliktus békés megoldására sürgeti a katolikus országokat a Vatikán. Ante Jozics érsek, a Vatikán belorusz nagykövete szerint a tárgyalások helyszíne Minszk is lehet – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

A pápa szerint az egyház kész segíteni az országoknak bármilyen probléma megoldásában, és készen áll arra, hogy helyszínt is biztosítson

– fogalmazott a nagykövet.

Ante Jozics szerint a tárgyalások helyszíne akár Minszk is lehet, hiszen a belorusz főváros már eddig is a tárgyalások és a már aláírt megállapodások központi színtere volt.

Az amerikai kormány bejelentette, hogy szankciókat léptet életbe Vlagyimir Potanyin oligarchával szemben, aki Oroszország második leggazdagabb embere, és korábban energiaügyekért, valamint gazdaságpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes is volt. Az üzletember ellen a Vlagyimir Putyinnal való kapcsolata és a háborús események támogatása miatt hoztak ilyen döntést – írja a The Guardian.

Potanyin volt az egyik olyan oligarcha, aki felvásárolta az ukrajnai háború miatt Oroszországból kivonuló cégek vagyonát. A háború kezdete óta részesedést szerzett a Roszbankban, miután a francia Société Générale csoport kivonult az orosz piacról, és eladta részét a Potanyin tulajdonában lévő Interros Capital Ltd.-nek. A milliárdos a TCS Group nevű bankban is részesedést szerzett.

A brit kormány már júniusban szankciókkal sújtotta Potanyint, aki az Interross konglomerátum tulajdonosa is. Az amerikai kormányzat által kivetett szankciók nemcsak rá, hanem feleségére, Jekatyerinára, valamint két gyermekükre, Ivanra és Anasztáziára is vonatkoznak. Potanyin Nirvana nevű szuperjachtja is blokkolt tulajdonnak minősül.

„Mostani bejelentésünk világos üzenete annak, hogy az Egyesült Államok kormánya nem fog habozni, továbbra is alkalmazza a rendelkezésre álló eszközöket Putyin lelkiismeret nélküli háborújának megszüntetésére, valamint arra, hogy felelősségre vonjuk az orosz elnököt és támogatóit” – fogalmazott Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Az Egyesült Államok már korábban is szankciókkal sújtott több orosz céget és oligarchát, akik az indoklás szerint a háború során meggazdagodtak, és pazarló életmódot folytattak, miközben ártatlan emberek szenvednek Oroszország háborúja miatt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a világ egyik legerősebb valutájának nevezte az orosz rubelt. Az államfő csütörtökön, a Stratégiai Fejlesztési és Nemzeti Projektek Tanácsának ülésén fogalmazott így – tájékoztatott a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az oroszországi árszínvonal a márciusi-áprilisi komoly emelkedés után május óta gyakorlatilag nem változott, az orosz rubel pedig az év eleje óta a világ egyik legerősebb devizája lett

– mondta Putyin.

Az orosz elnök szerint ezt az eredményt a tőkekiáramlás szabályozásával, a gázfizetések rubelre történő átváltásával, a nemzeti valuták kereskedelmi partnerekkel való aktív használatával, valamint felelős pénzügyi politika alkalmazásával sikerült elérni.

Legalább kilenc ember megsérült, amikor az ukrán hadsereg csütörtök reggel Grad sorozatvetőből negyven rakétát lőtt ki Donyeck belvárosára – közölte az Oroszországhoz csatolt Donyecki Népköztársaság területvédelmi parancsnoksága.

Alekszej Kulemzin donyecki polgármester Telegram-bejegyzése szerint ez volt a városra mért legsúlyosabb csapás 2014 óta. Vitalij Hocenko, a donyecki régió miniszterelnöke azt hangoztatta, hogy az ukrán hadsereg továbbra is a civilek ellen harcol, és újabb háborús bűnöket követ el.

A sorozatvető-támadás során közvetlen találat ért nyolc többemeletes lakóházat, továbbá a diákkórházat, egy iskolát, a helyi műszaki egyetem több épületét és egy templom kupoláját. A templomban éppen elkezdődött a reggeli liturgia. A várost délután ágyúlövések érték.

Több mint 14 millió tonna gabonát exportáltak már az ukrán kikötőkből a fekete-tengeri kezdeményezésnek köszönhetően – közölte az ENSZ tárgyalásokért felelős magas rangú vezetője csütörtökön.

Rebeca Grynspan, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) főtitkára genfi sajtótájékoztatóján kiemelte az Ukrajna és Oroszország között létrejött megállapodás jelentőségét, amely hét hónapja folyamatosan lehetővé teszi az élelmiszeripari termékek egekbe szökött világpiaci árának csökkentését.

Több mint 14 millió tonna gabonát szállítottak már el, amelyet a fekete-tengeri kezdeményezésnek köszönhetően sikerült szétosztani

– magyarázta az UNCTAD főtitkára.

A fekete-tengeri gabonaexport-megállapodás, amelyet július 22-én, 120 napra írt alá az ENSZ, Ukrajna, Oroszország és Törökország, lehetővé tette az orosz–ukrán háború által kiváltott globális élelmezési válság enyhítését, és a megállapodást négy hónappal – március 22-éig – meghosszabbították.

Ben Wallace brit védelmi miniszter nem zárja ki a Storm Shadow repülőgépes cirkálórakéták Ukrajnának történő átadásának lehetőségét − közölte az ukrán Unian hírügynökség. 

Nem fogok feltételezésekbe bocsátkozni a fegyverek szállításáról. Oroszország szeretné tudni, hogy milyen típusú fegyvereket tudunk átadni Ukrajnának, hogy támogassuk. Ezt meg fogjuk vitatni az ukránokkal az igényeik és a technikai képességeik alapján

− mondta a Times Radiónak adott interjúban.

A brit miniszter azt is elmondta, hogy az amerikai Patriot rendszerek esetleges szállítása Ukrajnának fontos momentum lesz a háborúban.

Volodimir Zelenszkij ellenzi, hogy az orosz sportolók semleges zászló alatt szerepelhessenek a 2024-es párizsi olimpián. Az ukrán elnök szerint „minden zászlójukat vér szennyezi”. 

Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke múlt szerdán arról beszélt, hogy a himnuszok, zászlók és nemzeti szimbólumok betiltása érvényben marad, az azonban még nem tisztázott, hogy az ukrajnai háború miatt eltiltott orosz és belorusz versenyzők részt vehetnek-e a kvalifikációs időszakban, illetve magukon a játékokon, amennyiben pedig indulhatnak, milyen formában.

Zelenszkij a NOB elnökével folytatott tárgyalás után közleményében hangsúlyozta: Ukrajna csalódott a NOB azon felvetése miatt, hogy az orosz sportolók semleges színekben részt vehessenek az olimpián.

Fehér vagy bármilyen semleges zászló alatti részvétel lehetetlen az orosz sportolók számára, hisz valamennyi lobogójukat vér borítja

– fogalmazott Zelenszkij, aki az oroszok sporteseményekről történő teljes kizárására szólított fel. Egyben hangsúlyozta: a háborúban eddig 184 ukrán sportoló vesztette életét. A vezető leszögezte, a NOB alapelvei „határozottan nem irányozzák elő terrorista államok elkényeztetését”.

Az ukrán elnök szavaira egyelőre az orosz és belorusz sportminisztérium sem reagált – írta a karpatalja.ma. 

Az Európai Parlament csütörtökön népirtásnak ismerte az Ukrajnában 1932-ben és 1933-ban mesterségesen előidézett éhínséget, a holodomort, amelyben több millió ukrán vesztette életét, és amelynek fő okozója a Joszif Sztálin vezette szovjet kormányzat tevékenysége volt − közölte az MTI.     

A képviselők állásfoglalásukban arra kérik az uniós tagállamokat és a többi országot is, hogy hívják fel a figyelmet arra, hogy mi történt a holodomor alatt, hogy milyen bűnöket követett el a szovjet totalitárius rendszer.    

Az állásfoglalás elítéli a jelenlegi orosz rezsimet, amiért manipulálja a történelmi tényeket, és felszólítja Moszkvát, hogy minél előbb kérjen bocsánatot ezekért a bűnökért. Az EP szerint a totalitárius szovjet rendszer dicsőítése, Sztálin kultuszának újjáélesztése vezetett oda, hogy Oroszország ma a terrorizmus támogatója.    

Az állásfoglalás a szovjet időkre utalva azzal vádolja a jelenlegi orosz rezsimet, hogy megsérti Ukrajna szuverenitását és területi integritását, Ukrajna mint nemzetállam felszámolására törekszik, és elpusztítja a nép identitását és kultúráját.

Elítéli azt is, hogy a folyamatban lévő háború globális élelmiszerválságot okozott, mivel Oroszország „kifosztotta Ukrajna gabonaraktárait”, és továbbra is megnehezíti az ukrán gabonaexport biztosítását a világ legszegényebb országaiba.
    

A The Washington Postban megjelent jelentés szerint Ukrajnának további havi kétmilliárd dollárra van szüksége az alapvető kiadások fedezésére a jövő évre már előre jelzett 55 milliárd dolláron felül.

Ukrajna fizetésimérleg-válságba kerülhet, ha nem rendelkezik a legfontosabb importtermékek kifizetéséhez és a külföldi adósságkötelezettségek teljesítéséhez szükséges nemzetközi tartalékokkal. Az infláció már elérte a húsz százalékot, és az egyik előrejelzés szerint a gazdaság jövőre öt százalékkal zsugorodhat az inváziót követő, idei 33 százalékon túl.

Az ukrán energia-infrastruktúra elleni támadás október közepén kezdődött, és azóta rendszeres áramkimaradásokhoz és az ellátás korlátozásához vezetett.

Ukrajna két legnagyobb acélgyára az ország délkeleti részén múlt hónapban áramkimaradások miatt leállt. Közben több tucat szénbányászt kellett kimenteni, miután egy áramkimaradás miatt a föld alatt rekedtek. Az áramhiány miatti internetkimaradások az informatikai ágazatot, valamint az alapvető állami és magánpénzügyi szolgáltatásokat, többek között a nyugdíjkifizetéseket, a mobilbanki szolgáltatásokat, az adóbeszedést és a digitális értékesítést is érinthetik.

A kijevi kormány attól tart, hogy a hideg tél miatt a fűtés és a víz hiánya elűzi a lakosságot az országból, ami azt jelenti, hogy magukkal viszik a pénzüket, és nem lesznek ott, hogy dolgozzanak, amikor a vállalkozások kinyitnak.

Egy ajándék, amelyet egy lengyel rendőrparancsnok nemrégiben tett ukrajnai látogatása során kapott, felrobbant a varsói rendőrkapitányságon, a parancsnok és egy civil alkalmazott könnyebb sérüléseket szenvedett − közölte a lengyel belügyminisztérium.

A robbanás szerda reggel 7 óra 50 perckor történt. Azt nem részletezték, hogy a lengyel parancsnok milyen tárgyat kapott ajándékba ukrajnai munkalátogatása alkalmával − írta meg a The Guardian. 

A parancsnok vasárnap és hétfőn találkozott az ukrán rendőrség és a rendkívüli helyzetek szolgálatának vezetőivel − közölte a minisztérium. A robbanás után „a lengyel fél kérte az ukrán felet, hogy adjon megfelelő magyarázatot” − közölték.

Hozzátették, hogy a rendőrparancsnokot szerda óta megfigyelés alatt tartják, míg a civil alkalmazott nem szorult kórházi kezelésre.

A H&M divatcég közölte, hogy bezárta utolsó üzleteit Oroszországban és Belaruszban, amivel az ukrajnai konfliktus miatt fokozatosan végleg kivonult Oroszországból.

Miután márciusban Oroszország ukrajnai invázióját követően leállította az oroszországi eladásokat, a H&M júliusban bejelentette, hogy 2,1 milliárd svéd korona (mintegy 193 millió euró) költséggel kivonul Oroszországból.

A H&M-csoport oroszországi és belaruszi tevékenységét a negyedév során felszámolták, a fennmaradó készleteket eladták, az utolsó üzletek november 30-án bezártak – áll a csoport közleményében a The Guardian szerint.

Oroszország a csoport hatodik legnagyobb piaca volt 2021 végén, és több mint kétmilliárd koronás bevételt jelentett 2021 utolsó negyedévében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a következő hat hónap sorsdöntő lesz a háborúban – írja a The Guardian.

Az államfő online jelentkezett be az Európai Tanács ülésére, ahol elmondta, hogy az orosz agresszió nem csak Ukrajna ellen irányul, hiszen Putyin végső célja bőven túlmutat az ukrán határokon.

A következő hat hónap sokkal nagyobb erőfeszítéseket igényel majd tőlünk, mint a háborúban eddig bármikor

– fogalmazott az ukrán elnök. Hozzátette: az Ukrajna energetikai infrastruktúrája elleni orosz támadásoknak véget kell vetni, és arra kérte az ülésen részt vevő tagállamokat, hogy küldjenek még több fegyvert.

Az ukrán fegyveres erők vezérkara nem zárja ki, hogy Belarusz az Ukrajna elleni háborúban való részvételre készül. Olekszij Gromov dandártábornok szerint a belarusz vezetés olyan lépéseket tesz, amelyek arra utalhatnak, hogy az ország egy Ukrajna elleni agresszióra készül – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Gromov elmondta, hogy a belarusz állami határbizottság 2023. március 1-jéig meghosszabbította az Ukrajnával határos Homeli területre való belépésre és tartózkodásra vonatkozó korlátozásokat. Emellett folytatódott az önkéntesek toborzása a területvédelmi egységekhez.

Ugyanakkor a belarusz képviselőház elfogadta a katonák és állami tisztviselők számára a hazaárulásért kiszabható halálbüntetés bevezetéséről szóló törvényjavaslatot. Lehetséges, hogy a Lukasenko-rezsim e lépései az Ukrajna elleni háború előkészítésének lépései

– fogalmazott a dandártábornok.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Oroszország a Nyugat által bevezetett szankciók pénzügyi hatását úgy próbálja meg leküzdeni, hogy gázt ad el keleti szomszédainak – írja a The Guardian.

Az orosz államfő televíziós beszédében azt mondta: Oroszország fejleszteni szeretné gazdasági kapcsolatait Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országaival, miután a Nyugat szankciókat vezetett be az ukrajnai konfliktus miatt.

A helyi tisztségviselőkkel és politikusokkal folytatott csütörtöki egyeztetésen arról tájékoztatták Putyint, hogy Oroszország GDP-je 2022-ben várhatóan 2,5 százalékkal csökken.

„Eltöröljük a logisztikai és pénzügyi korlátozásokat. Hadd emlékeztessek mindenkit arra, hogy a nyugati országok a szankciók bevezetésével perifériára próbálták szorítani Oroszországot. De soha nem fogjuk az önelszigetelődés útját választani. Éppen ellenkezőleg: kiterjesztjük az együttműködést, gazdasági kapcsolatokat mindenkivel, aki ebben érdekelt” – fogalmazott Vlagyimir Putyin.

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 96 590 orosz katona esett el, az elmúlt napon 590 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

• A vezérkar beszámolója szerint
• 2975 tankot,
• 5946 páncélozott harcjárművet,
• 1943 tüzérségi rendszert,
• 406 rakétavetőt,
• 211 légvédelmi berendezést,
• 281 repülőgépet,
• 264 helikoptert és
• 4563 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 16 orosz hajót, 1644 hadműveleti és taktikai drónt, 172 egység speciális felszerelést és 592 cirkálórakétát számoltak fel.

Két ember megsebesült a Nikopol területét folyamatosan érő ágyúzásban csütörtökön.

A támadások Cservonogrihorivszka, Nikopolszka és Marganetszka területére összpontosultak. Nikopol mintegy százezer lakosú város a Dnyipro folyó partján, Zaporizzsjától délre, Közép-Ukrajnában.

A Dnyipropetrovszki terület kormányzója, Valentyin Reznyicsenko elmondta, hogy egy 66 éves férfit kórházban, míg egy 67 éves nőt otthonában ápolnak – írja a The Guardian. Hozzátette, hogy házak és villanyvezetékek is megrongálódtak.

Az orosz csapatok megsemmisítettek egy AN/TPQ–37 radarállomást a „Donyecki Népköztársaságban”. Ezt az orosz védelmi minisztérium hivatalos képviselője, Igor Konasenkov altábornagy jelentette be csütörtökön a TASZSZ szerint.

A Donyecki Népköztársaságban lévő Klecsejevka település környékén megsemmisült egy amerikai gyártmányú AN/TPQ–37 típusú radarállomás

– mondta Konasenkov.

Emellett elmondása szerint az ukrán fegyveres erők lőszerraktárát is megsemmisítették a Harkivi területbeli Kupjanszk közelében. Az ukrán csapatok fegyvereinek, katonai és különleges felszereléseinek raktárát megsemmisítették a Herszoni területen található Tyaginka falu közelében. A zaporizzsjai Orekhovban is megsemmisült az ukrán fegyveres erők eszközeinek raktára.

Oroszország hosszú katonai konfrontációvá akarja változtatni az ukrajnai háborút – mondta egy magas rangú ukrán katonatiszt.

Olekszij Gromov dandártábornok szerint Moszkva új hadosztályokat képez ki a szomszédos Belaruszban – írja a Sky News.

Szerinte továbbra is kicsi a valószínűsége annak, hogy Belarusz területéről katonai műveletet indítanának.

Herszon városa áram nélkül maradt a régió katonai közigazgatásának vezetője szerint.

Jaroszlav Janusevics elmondta, hogy a csütörtökön két ember halálát okozó támadás miatt a városban jelenleg nincs működő áramszolgáltatás – írja a The Guardian.

Telegram-fiókján azt írta, „az energiaipar az első adandó alkalommal megkezdi az elektromos hálózatok helyreállítását”.