Dánia több mint 42 millió dollár értékű további katonai segélyt különített el Ukrajna számára – közölte az ország védelmi minisztériuma.
„Ukrajna szabadságharca egyben a mi szabadságharcunk és Európa szabadságharca. A kormány továbbra is támogatni fogja az ukránokat pénzügyi, katonai és humanitárius téren” – mondta Jakob Ellemann-Jensen tárcavezető.
2022 októberéig Dánia több mint 500 millió euró értékű katonai segélyt nyújtott Kijevnek.
A The New York Times nyomozása leleplezte azt az orosz katonai egységet, amely több tucat ukrán ember megöléséért felelős Bucsában − írta meg a Sky News.
Áprilisban, miután az orosz csapatok kivonultak Kijevből és a környező régióból, a városból származó képek több holttestet mutattak, hátrakötött kézzel − látszólag közelről lőtték le őket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „népirtásnak” nevezte az eseményeket, de Moszkva tagadta az összes vádat, és az incidenst „ukrán radikálisok kirívó provokációinak” következményei voltak.
Egy nyolc hónapos vizsgálatot követően a New York Times arra a következtetésre jutott, hogy a mészárlás elkövetői egy bizonyos bucsai utca, a Jablunszka utca mentén a 234. Légi Támadó Alakulat orosz ejtőernyősök voltak.
A lap azt állítja, hogy a bizonyítékok azt mutatják, hogy a gyilkosságok egy
szándékos és szisztematikus terv részei voltak, amelynek célja a fővárosba vezető útvonal biztosítása volt.
A közösségi médiában közzétettek egy videót arról a donyecki hotelről, amelyben megsebesült Dmitrij Rogozin, az orosz űrügynökség (Roszkoszmosz) volt igazgatója.
Rogozin mellett a támadásban a Donyecki Népköztársaság volt miniszterelnöke is megsebesült.
Az elmúlt két hónapban a nemzetközi szervezetek kibővítették a készpénzfizetési programokat, hogy segítsék a megszállás alól visszafoglalt területek lakóit − írta meg a Kárpáthír.
A háború kezdete óta már 4,3 millió ukrajnai kapott pénzügyi segítséget különböző ENSZ-ügynökségektől és más humanitárius szervezetektől. Az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős minisztérium sajtószolgálata szerint a készpénzes kifizetések teljes összege meghaladta az 1 milliárd dollárt.
Csütörtökön tűz ütött ki a Kuznyecov admirális nevű orosz repülőgép-hordozón – közölte a TASZSZ hírügynökség.
Azt írták, hogy a hajó jelenleg Észak-Oroszországban, a murmanszki kikötőben állomásozik egy szárazdokkban. A hajóról 20 embert kellett kimenekíteni, miután a lángok felcsaptak.
A hírügynökség forrása szerint
a tűz a hajó egyik kabinjában ütött ki, és mindössze 6 négyzetméternyi területre terjedt ki, mielőtt eloltották.
Azt, hogy mi okozta a tüzet, egyelőre nem közölték.
A TASZSZ a minap még arról számolt be, hogy a Kuznyecov admirális hamarosan elhagyhatja a szárazdokkot, mert lezárultak az ott végzett javítások, de lehet, hogy ez a terv így meghiúsul.
Szlovákia a nemzetközi humanitárius logisztikai központon keresztül további humanitárius segélyeket küld a háború sújtotta Ukrajnába. Az úgynevezett téliesítési tervbe (Winterization Plan), vagyis az Ukrajna népének nyújtott hivatalos humanitárius segítségnyújtásba, amely a kritikus téli időszak leküzdését hivatott segíteni, a kormányhivatal, valamint a belügy- és külügyminisztérium is bekapcsolódott − írta meg a Kárpáthír.
A háború sújtotta Ukrajna energiaválsággal is küszködik ezekben a hetekben, ami az ukrán infrastruktúra elleni orosz rakétatámadások eredménye. Több mint tízmillió ukránnak így nincs hozzáférése a vízhez, villanyhoz vagy a biztonságos fűtéshez. Szlovákia úgy döntött, hogy tárgyi segítséget küld, hogy az ukránok megbirkózhassanak a téli hónapokkal
– mondta Eduard Heger megbízott miniszterelnök.
A Szlovákia által biztosított tárgyi és technikai felszerelések az ukrán állami hatóságok által közvetlenül meghatározott követelményeket tükrözik. A támogatás például gyermekekre való termoruhákat, zoknikat, takarókat és paplanokat is tartalmaz.
A segély címzettje az ukrán görögkatolikus egyház, amely saját forrásból és az ukrán ortodox egyházzal együttműködve biztosítja a szállítást, valamint a humanitárius segélyek szétosztását Ukrajna területén. A következő héten a tervek szerint a segély újabb részét küldik el a téliesítési terv keretén belül. A segélyt a bel- és védelmi minisztérium által beszerzett anyag képezi majd. Az ukrán téliesítési projektre szánt összeg 2,5 millió euró.
A brit védelmi minisztérium hírszerzési jelentése szerint Belarusz valószínűleg jelentős, de diszkrét szerepet vállalt több ezer, újonnan mozgósított orosz tartalékos kiképzésében.
A jelentés szerint a belorusz kiképzők valószínűsíthető alkalmazása kísérlet arra, hogy részben pótolják az orosz katonai kiképzők hiányát, akik közül sokan Ukrajnában vannak bevetésen, vagy a háború áldozatává váltak.
Bár Oroszország és Belarusz kiterjedt katonai együttműködéssel rendelkezik, a mozgósított orosz katonák beloruszok általi kiképzése szerepcserét jelent, mivel a belorusz erőket Oroszország hagyományosan alacsonyabb rendűnek tekinti az orosz erőknél, és kiképzőként való alkalmazásuk az orosz katonai rendszer túlterheltségét jelzi.
Az ukrán fővárost ellátó transzformátorok körülbelül 60 százaléka nem működik – írja az Ukrajszinka Pravda.
A portál szerint a helyi energiaszolgáltató vezetője, Szerhij Kovalenko azt mondta legutóbb, hogy nem sok pozitív fejleményről tud beszámolni. „Az egész országot nézve az ellátás helyzete Kijevben a legrosszabb”.
Vannak, akiknek csak naponta 2-3 óráig van világítás a házukban. És olyanok is, akiknek a legutóbbi támadás óta egyáltalán nem volt világítás a lakásukban
– mondta Kovalenko, hangsúlyozva: hogy nem az áram generálásával, hanem a szállításával van probléma jelenleg.
Egy tüzérségi csapásban megsebesült Dmitrij Rogozin, az orosz űrügynökség (Roszkoszmosz) volt vezetője.
A TASZSZ hírügynökség szerint Rogozin most „A cár farkasai” néven ismert katonai tanácsadói csoport vezetőjeként volt Donyeckben. A tüzérségi csapás a hoteljüket érte, és a Roszkoszmosz volt vezetője a hátán szenvedett sérülést. Kórházba kellett szállítani, de a TASZSZ szerint nincs életveszélyben.
Rogozin egyik közvetlen munkatársa azt mondta, hogy a csapás vélhetően célzott volt, és a támadást egy francia (155 milliméteres) Caesar tüzérségi löveggel hajthatták végre.
Dmitrij Rogozin idén nyáron távozott az orosz űrügynökség éléről.
Emmanuel Macron francia elnök felszólította Európát, hogy csökkentse az Egyesült Államoktól való függőségét, és fejlessze saját védelmi képességeit, miközben határozottabb szerepet vállal a NATO-n belül − írta meg a The Guardian.
A jordániai Ammánban tartott csúcstalálkozóról Párizsba visszatérve, újságíróknak nyilatkozva Macron hangsúlyozta, hogy nem tekinti az európai védelem fejlesztésére irányuló törekvését a NATO alternatívájának.
Egy erősebb Európa − mondta Macron − lehetővé teszi a kontinens számára, hogy a szövetségen belül önállóbbá váljon, és „a NATO-n belül, a NATO-val együtt, de nem a NATO-tól függően” cselekedjen. Macron szerint Európának korlátoznia kell az Egyesült Államoktól való biztonsági függőséget.
Az Egyesült Államok a héten bejelentette, hogy Patriot légvédelmi rakétarendszereket ad át Ukrajnának. Ez szakértők szerint értékes kiegészítője lesz az ostromlott ország légvédelmének, de nem jelent mindenre gyógyírt.
Mark Hertling nyugalmazott altábornagy, az amerikai hadsereg korábbi európai parancsnoka a CNN-nek elmondta, hogy valószínűleg irreális elvárások vannak azzal kapcsolatban, hogy mire lesz képes egy Patriot-üteg Ukrajna számára. Nem lesz például azonnal bevethető, miután az Egyesült Államok beleegyezik a rendelkezésre bocsátásába − a csapatok kiképzése a komplex rendszer használatára hónapokat vesz igénybe, mondta Hertling, hozzátéve, hogy az amerikai katonák kiképzése karbantartóként vagy javítóként való szolgálatra körülbelül egy évet vesz igénybe. És a rendszer arra sem lesz képes, hogy az egész ország számára átfogó fedezetet biztosítson.
Tom Karako, a Center for Strategies and International studies nevű think-tank rakétavédelmi projektjének igazgatója a CNN-nek azt mondta, hogy a Patriot „nem változtatja meg a helyzetet”, mert csak egy viszonylag szűk területet képes megvédeni.
Magyarország területére 2022. december 21-én 0 óra és 24 óra között az ukrán−magyar határszakaszon 7858 fő lépett be. A román−magyar határszakaszon belépők közül 4342 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett − közölte az MTI Országos Sajtószolgálatával az ORFK.
A beléptetettek közül a rendőrség 258 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 100 400 orosz katona esett el, az elmúlt napon 660 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 16 orosz hajót, 1693 hadműveleti és taktikai drónt, 178 egység speciális felszerelést és 653 cirkálórakétát számoltak fel.
Oroszország várhatóan drasztikusan növeli katonai kiadásait a következő két évben. Ez azt jelzi, hogy elhúzódó háborúra készül − írja a The Guardian.
Vlagyimir Putyin az orosz katonai vezetőkkel tartott találkozón ígéretet tett arra, hogy hadseregének mindent megad, amit az kér.
Moszkvában, a védelmi minisztérium kibővített igazgatótanácsának záróülésén Putyin azt mondta, hogy a hadsereg számára nincsenek „finanszírozási korlátozások”.
Az ország, a kormány mindent meg fog adni, amit a hadsereg kér. Mindent
− tette hozzá az orosz elnök.
A dán kormány újabb segélycsomagot jelentett be, további 300 millió dán koronával támogatják Ukrajna fegyverkezését – közölte a dán védelmi minisztérium.
Ukrajna harca a szabadságért, egyben a miénk és Európáé is. Éppen ezért a kormány a parlamenti pártokkal egyetértésben úgy döntött, hogy további pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának
– fogalmazott Jakob Ellemann-Jensen védelmi miniszter.
Megjegyezte, hogy az összeget a védelmi költségvetésből különítik el és az International Fund of Ukraine brit alapnak utalják át. Továbbá biztosította, hogy Koppenhága továbbra is pénzügyi, katonai és humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának.
Roman Abramovics orosz−izraeli oligarchát kedden lefotózták, amint Jeruzsálem óvárosában a Siratófalnál tett látogatást, állítólag fia, Áron barmicvója alkalmából − írta meg a Neokohn.
Az 56 éves Abramovicsot, az angol Chelsea labdarúgóklub korábbi tulajdonosát Nagy-Britannia és az EU szankciókkal sújtotta Vlagyimir Putyin állítólagos támogatása és Moszkva folyamatban lévő ukrajnai inváziója miatt. Hétfőn Kanada is közölte, hogy szankciókat foganatosít Abramovics ellen, és lefoglalja a hozzá kapcsolódó vagyontárgyakat.
A 2018-ban izraeli állampolgárságot kapott oligarcha az ukrajnai háború miatti nyugati szankciók miatt vagyonának több mint felét elvesztette.
Abramovics izraeli állampolgársággal rendelkezik, és többször látták már Izraelben, mióta Oroszország idén megtámadta Ukrajnát.
Egy nap alatt huszonháromszor érte orosz támadás az ukrajnai Szumi régiót – közölte a terület kormányzója Telegramon.
December 21-én, szerdán a Seredyno-Budska és Hlukhivska községek tűz alá kerültek, és az előbbire aknavetőkkel, míg utóbbira rakétavetőkkel támadtak.
A kormányzó beszámolója szerint személyi sérülést nem történt – számolt be a The Kyiv Independent.
Joe Biden és Volodimir Zelenszkij közös sajtótájékoztatóján az utolsó újságírói kérdés volt az, hogy megadják-e Ukrajnának azokat a nagy hatótávolságú rakétákat, amelyeket eddig elővigyázatosságból nem akartak átadni.
A kérdező felidézte, hogy a háború elején még a Patriot légvédelmi rendszereket sem akarták odaadni a háború eszkalációjától tartva, mostanra viszont ez megtörténik. Ezután tette fel a kérdést, hogy elképzelhető lenne-e az, hogy az amerikaiak megspórolják az időt és odaadják most rögtön az ATACMS-rakétákat Ukrajnának.
Erre Joe Biden Zelenszkijre mutatott, majd azt mondta:
Hát, ez a fickó biztos, hogy igent mondana rá.
Miután elült a nevetés, az amerikai elnök kifejtette: a háború kezdete óta 20 milliárd dollár értékben segítettek Ukrajnának, és eddig is megadtak mindent, amire Ukrajna védelme érdekében szükség van. Olyan eszközöket viszont nem szeretnének átadni, amely eszkalálhatná a háborút, és eltántoríthatná európai partnereiket Ukrajna támogatásától.
Magyar idő szerint az éjjeli órákban a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatót Volodimir Zelenszkij és Joe Biden. Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy miként tudná elképzelni a békekötést.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az ukrán fél csak úgy tudja elképzelni a békekötést, ha ezzel nem sérül Ukrajna szuverenitása és területi integritása (ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy még a 2014-ben elfoglalt Krím félszigetet is vissza kellene adnia Oroszországnak).
Nekünk és mindenkinek mást jelent az igazságos béke fogalma. Nekem elnökként az igazságos béke azt jelenti, hogy nem követünk kompromisszumokat a földünket, a területi integritásunkat és a szuverenitásunkat illetően. Ez a legfontosabb. És az, hogy kártérítést kapjunk az orosz agresszió okozta károkért
– fogalmazott a Pravda szerint Zelenszkij. Arról, hogy mi minden hangzott még el ezen a sajtótájékoztatón, itt írtunk még bővebben.
Egy donyecki szállodát ért ágyúzás közben sérült meg az Oroszország Szövetségi Űrügynökségének (Roszkoszmosz) korábbi vezetője, Dmitrij Rogozin. Az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint a volt Roszkoszmosz-vezér a születésnapját ünnepelte a szálloda- és étteremkomplexumban.
A Ria Novosztyinak nyilatkozva Rogozin elmondta, hogy nincs életveszélyben, de a kísérői is megsebesültek az ágyúzásban. Elmondása szerint a hátán sebesült meg, egy repesz egy centiméterre a gerincétől találta el.
A Baza értesülése szerint azonban a volt Roszkoszmosz-vezér a fején, a fenekén és a bal combján is repeszsérülést szenvedett. Mint írják, az ágyúzásban két ember meghalt és további 5 ember megsérült.
A Kreml szerdán arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajnába irányuló amerikai fegyverszállítások növelése súlyosbítaná az Oroszország inváziója miatt kirobbant háborút. Az orosz védelmi miniszter arról beszélt, hogy legalább 500 ezer katonával kell bővíteni Moszkva haderejét − közölte az AP hírügynökség.
Vlagyimir Putyin orosz elnök legfőbb katonai vezetőivel tartott találkozóján elmondta, hogy Moszkva a konfliktus tanulságait felhasználva különös hangsúlyt fektet majd a nukleáris erők fejlesztésére, amelyeket Oroszország szuverenitásának legfőbb garanciájának nevezett.
A 27 éves futballista egy december 19-i, 24 órán keresztül elérhető Instagram-posztban tette közzé Lukasenka legutóbbi nyilatkozatát, amelyben a fehérorosz elnök saját magát és Putyint gúnyosan társagresszoroknak, a bolygó legkárosabb és legmérgezőbb embereinek nevezi – írja a The New Voice of Ukraine .
„Szemét gazemberek, tömeggyilkosok vagytok! Bíróság előtt kell felelnetek a tetteitekért” – írta Karpova.
„Ti nem csak »mérgezőek« vagytok, ti rohadt fasiszták vagytok, akiknek már régen nincs helyük a mai világban, és remélem, megkapjátok, amit megérdemeltek, mert a jó mindig győzedelmeskedik a gonosz felett.”
Karpova a spanyol első osztályban szereplő RCD Espanyol klub csatáraként játszik.
Jevgenyij Prigozsin, a hírhedt orosz zsoldososztag, a Wagner-csoport alapítója támogatja, hogy elítélt orosz nőket küldjenek az Ukrajna elleni háborúba. Jacseszlav Vegner, az orosz parlament szverdlovszki területről származó képviselője fordult az ötlettel a Wagner alapítójához – írja az Ukrainska Pravda.
Jacseszlav Vegner azt nyilatkozta, hogy megkereste őt néhány nő, akik a szverdlovszki területhez tartozó Nyizsnyij Tagil város 6. számú börtönében töltik büntetésüket. V egner állítása szerint ezek a nők „készen állnak arra, hogy kommunikációs tisztként, orvosként, ápolónőként” a „különleges katonai művelet” területére menjenek, hogy támogassák az alakulatokat.
A zsoldosok vezetője üdvözölte a megkeresést, szerinte nemcsak ápolóként és kommunikációs tisztként, hanem mint fegyvereseket is be lehetne vetni a börtönviselt nőket. „Mindenki tudja, hogy ez egy széles körben alkalmazott gyakorlat. Ebben az irányban dolgozunk. Van ugyan ez ügyben még ellenállás, de azt hiszem, le fogjuk győzni” – mondta Prigozsin.
Vlagyimir Putyin úgy véli, hogy Oroszország nem hibás az ukrajnai háborúért, és hozzátette, hogy a két szláv ország „osztozik a tragédiában” – idézi az orosz elnököt a BBC. Az orosz elnök a magas rangú katonai vezetőknek tartott televíziós beszédében azt mondta, hogy Ukrajnát továbbra is „testvéri nemzetnek” tekinti.
Azt állította, hogy a konfliktus „harmadik országok politikájának eredménye”, és nem az orosz politika következménye. Putyin elnök szerint a Nyugat agymosást végzett a posztszovjet köztársaságokban, kezdve Ukrajnával. Így nyilatkozott:
Évekig próbáltunk jószomszédi kapcsolatokat kiépíteni Ukrajnával, kölcsönöket és olcsó energiát kínálva, de ez nem működött. Nincs mivel vádolni minket. Mindig is testvéri népnek tekintettük az ukránokat, és most is így gondolom. Ami most történik, az tragédia, de nem a mi hibánk
– tett hozzá zárásul.
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai percről percre hírfolyamunk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!