Ezzel a poszttal véget ért az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Köszönjük egész napos megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk máskor is.

Jó pihenést kívánunk!

Jelenleg lehetetlen vállalkozás felfüggeszteni Oroszország tagságát az ENSZ Biztonsági Tanácsában – mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az RTVI YouTube-csatornának adott interjújában.

Szerinte létre kellett volna hozni egy felfüggesztési mechanizmust, és kiemelte, hogy nem Oroszország teljes kizárásáról van szó, hanem a tanácsbeli tagságának felfüggesztéséről. Charles Michel arról is beszélt, hogy már az ukrajnai háború előtt is látszott, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa megbicsaklott.

Annak a véleményének is hangot adott, hogy egy napon meg kell vitatni az ENSZ rendszerének mélyreható reformját, különösen azért, hogy nagyobb figyelmet fordíthassanak a jelenlegi világrend egyensúlyára. Az Európai Tanács elnöke szerint az afrikai kontinens és Latin-Amerika nagyon kevés vagy nagyon gyenge képviselettel rendelkezik az ENSZ létesítményeiben.

Az orosz légitársaságok előzetes tárgyalásokat folytattak egy nyugati lízingcéggel, hogy megvásároljanak néhány, a szankciók miatt Oroszországban rekedt repülőgépet – számolt be a TASZSZ a Reuters alapján.

A lap birtokába jutott dokumentumok és források szerint a javaslatról még tárgyalnak, a tárgyalások híre egy bírósági per miatt vált nyilvánossá. A lízingcégek ugyanis beperelték a biztosítókat, kártérítés reményében.

Az eljárásban részt vevő SMBC Aviation Capital például azt állította, hogy az Alfa Insurance 644,2 millió dollárt ajánlott az Aeroflotnak lízingelt 17 repülőgépért. Ezen túlmenően az SMBC Aviation Capital szerint az orosz S7 vállalat megkereste egy vásárlási kéréssel.

Megjegyzendő, hogy az SMBC Aviation Capital lobbizott az üzletért az Európai Unióban. A javaslathoz most közösségi jóváhagyásra van szükség. 

December 23-án az Ukrán Védelmi Erők 18 olyan helyszínre mértek csapásokat, ahol az orosz megszálló erők és felszerelések összpontosultak. A vezérkar jelentése szerint az oroszok továbbra is Limanszk, Bakhmut és Avdijivka irányába összpontosítják erőiket.

A vezérkar szerint a helyzet Voliny, Polessk, Seversk és Sloboda irányában nem változott jelentősen, és nincsenek jelek ellenséges támadásokra. Ugyanakkor hozzátették, hogy az oroszok egy tábori kórház kialakítását tervezik Belarusz területén.

A jelentésben arról is szó esik, hogy több orosz katona, felszerelés és a lőszerszállítmány érkezett a harcok színtereire. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy Ukrajna egész területén továbbra is fennáll a kritikus infrastruktúrára mért légi- és rakétacsapások veszélye.

A decentralizált kormányok szerint az ukrajnai menekültek támogatásának csökkentésére irányuló tervek „kontraproduktívak és rövidlátók” – írja a Sky News.

Michael Gove felzárkóztatási miniszter szerint a fejenkénti 10 500 fontról 5900 fontra történő csökkentés az államháztartásra nehezedő nyomás következménye. Neil Gray skót ukrán- és Jane Hutt walesi szociális igazságügyi miniszter pedig levélben kérte a döntések sürgős felülvizsgálatát.

Az Ukrajnából érkezők ugyanolyan ellátást és támogatást érdemelnek, mint amilyet az Afganisztánból vagy az Egyesült Királyság letelepedési programján keresztül érkezőknek nyújtunk

– olvasható a levélben.

Az Egyesült Királyság kormányának szóvivője elmondta: „A tanácsok 1,1 milliárd fontot kaptak a Homes for Ukraine programon keresztül, hogy támogatni tudják az érkezőket, és kötelességük biztosítani, hogy a családok ne maradjanak fedél nélkül.”

Vlagyimir Putyin arra szólította fel a védelmi ipar vezetőit, hogy a lehető legrövidebb időn belül biztosítsák az orosz hadsereg számára az összes fegyvert és katonai felszerelést, amelyre csak szükségük lehet – írja a The Guardian.

Az orosz államfő Tula városában, az orosz fegyvergyártás egyik központjában tartott megbeszélést a tisztviselőkkel. Azt mondta, rendkívül fontos, hogy a megszerzett harci tapasztalatok alapján tökéletesítsék és jelentősen javítsák harcosaik fegyverzetét és felszerelését.

Hozzátette: kíváncsian várja a javaslatokat a felmerülő problémák kezelésére, és arra, hogy hogyan csökkentsék ezeket a hibákat. 

Putyin néhány napja ígéretet tett, hogy mindent megad a hadseregének, amit csak kér. A lap beszámolója szerint Oroszország a következő két évben várhatóan drámaian megnöveli a hadseregre fordított kiadásait, mivel az orosz elnök kijelentése és tette arra utal, hogy egy elhúzódó és költséges háborúra készül Ukrajnával.

A kijevi hatóságok úgy döntöttek, hogy felfüggesztik a szárazföldi elektromos közlekedés, például a villamosok és trolibuszok üzemeltetését, áramhiányra hivatkozva – jelentette be Vitalij Klicsko, az ukrán főváros polgármestere.

A trolibuszok és villamosok pótlására 222 autóbuszt állítottak forgalomba. Így összesen 440 jármű közlekedik a városban, ami Kijev teljes flottája.

A polgármester hozzátette: a kijevi metróhálózat továbbra is üzemel, de magánvállalkozók is beszálltak a földszíni személyszállításba, mivel 98 útvonalon összesen 846 autóbusz közlekedik.

Jóváhagyta a vilniusi parlament litván katonai kiképzők részvételét az Európai Unió és a NATO más tagállamaiban az ukrán katonák részére szervezett kiképzésben – olvasható az MTI összefoglalójában, amely a balti országok hírügynökségére, a BNS-re hivatkozik.

A döntést a képviselők egyhangúlag támogatták. Az Európai Unió ukrán katonák számára szervezett programjába Vilnius negyven kiképzőt, a Nagy-Britanniában tartott hasonló NATO-tanfolyamra pedig huszonöt szakembert delegál.

Idén Litvániában tizennyolc különböző kiképző programban összesen mintegy ötszáz ukrán katona vett részt. 2023-ban a tervek szerint az idei tanfolyamokon részt vevők kétszeresét képezik majd ki a balti országban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Afrikából vár támogatást, miközben továbbra is az orosz invázió ellen küzd.

A Sky News brit hírcsatorna azt írja: Kijevben diplomaták egy csoportja előtt az ukrán elnök arról beszélt, hogy tíz új nagykövetséget nyitnak Afrikában, ezzel erősítve a kereskedelmi kapcsolatokat.

A Reuters hírügynökség szerint Ukrajna a gabonakészleteit arra használhatja, hogy a szegénység és az éhínség elleni küzdelmet segítve nyerjen támogatást Afrikában.

A Sky News emlékeztet rá, hogy Marokkó az első olyan afrikai állam, amely nemrégiben katonai segítséget nyújtott Ukrajnának. A hírcsatorna azt is hozzáteszi, hogy Oroszország is sokat fektet abba, hogy az afrikai országok semlegesek maradjanak az ukrajnai invázió kérdésében. A háború kirobbanását követő első kulcsfontosságú ENSZ-szavazáson 54 afrikai ország közül 28 tartózkodott vagy nem szavazott Oroszország agressziójának elítéléséről, köztük Marokkó is.

Az Indexen is megírtuk, hogy a nyugati országok szankciói, az ezekre adott orosz, illetve ukrán reakciók hatásai messzire nyúlnak, és éreztetik hatásukat – különösen a gazdaságilag sebezhető észak-afrikai országokban, amelyek túlélése részben az Oroszországból vagy Ukrajnából származó búzától is függ. Még március végén számoltunk be arról, hogy Algériát, Marokkót és Tunéziát is éhínséggel fenyegeti az ukrajnai háború.

Kijevnek akár 50 százalékos energiahiánya is lehet – közölték ukrán kormánytisztviselők, hozzátéve: helyeket, mint a kórházak és a vízellátó rendszerek, prioritásként láttak el energiával.

A Sky News beszámolója szerint Olekszij Kuleba, Kijev megye állami közigazgatási vezetője közölte, hogy éjjel-nappal folyik a munka az orosz bombázások miatt sérült energiaellátás helyreállításán. Egyes helyeken naponta legfeljebb négy órán át ég a villany, mielőtt kikapcsolják az áramot.

A Kyiv Independentre hivatkozva a brit sajtóorgánum azt írja: Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere közölte: a hatóságok összesen 632, áramfejlesztőkkel felszerelt csomópontot nyitottak meg városszerte, hogy segítsenek a lakosoknak az áramkimaradások közepette.

Alekszej Kulicskov, a Tyumeni terület katonai parancsnoka kijelentette, hogy a „tévedésből besorozott” orosz katonák többsége „saját maga felelős” a jelenlegi helyzetért. A katonai parancsnok szerint az oroszok kötelesek voltak időben benyújtani a megbízólevelüket – írja az Unian.

Mi nem mondjuk azt, hogy tévedésből hívták be. A polgárokat mozgósítással sorozták be! Ha voltak is hibák, arról a legtöbb esetben maga a polgár tehet, mert nem adta le időben a regisztrációs adatait, és nem jelentkezett a lakóhelye szerinti katonai komisszáriumnál

– fogalmazott Kulicskov.

Elmondta, hogy több mint ötven nagycsaládos férfi, akiket tévedésből hívtak be, már hazatérhetett. A többi sorköteles azonban továbbra is szolgál, mert önként írták alá a jelentkezést.

Kanada szerint Észak-Korea egyértelműen nemzetközi jogot sértett azzal, hogy fegyverszállítmányt küldött Oroszországnak, holott ezt a phenjani külügyminisztérium tagadja – írja a Sky News.

Továbbra is együttműködünk nemzetközi partnereinkkel, hogy foglalkozzunk ezekkel a fejleményekkel, és reagáljunk a további fegyverszállításokra, amennyiben ilyenekre sor kerül

– fogalmazott Melanie Joly kanadai külügyminiszter.

Az orosz hatóságok elkezdték lebontani a felrobbantott mariupoli színházat, hogy eltüntessék a bombázás nyomait – számolt be Petro Andruscsenko, a város polgármesterének tanácsadója a BBC szerint.

A tanácsadó szerint az oroszok az épület elejét meghagyják, a létesítmény többi részét porig rombolják, hogy egy új színházat húzzanak fel „a mariupoli emberek csontjaira”.

Mint megírtuk, a márciusban történt bombázás idején mintegy ezer civil, jobbára nők és gyermekek tartózkodtak a színházban, ahol az orosz lövedékek elől kerestek menedéket. Az ukrán elhárítás közölte, hogy az oroszok a háború egyik legnagyobb bűntettét követték el a civil lakosság ellen, amikor két 500 kilogrammos bombát dobtak az épületre.

A támadásban legkevesebb háromszázan életüket vesztették. A halottak valós száma nem ismert, mert az orosz hatóságok senkit nem engedtek a romok közelébe.

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 100 950 orosz katona esett el, az elmúlt napon 550 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 3005 tankot,
• 5986 páncélozott harcjárművet,
• 1984 tüzérségi rendszert,
• 414 rakétavetőt,
• 212 légvédelmi berendezést,
• 283 repülőgépet,
• 267 helikoptert és
• 4622 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 16 orosz hajót, 1698 hadműveleti és taktikai drónt, 178 egység speciális felszerelést és 653 cirkálórakétát számoltak fel.

Irán kiterjesztené az Oroszországnak küldött fejlett fegyverek kínálatát, ezt azonban Teherán titkolja – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.

Emellett arról is írnak, hogy az urándúsítási projekt kiterjesztése is a céljaik között van. David Barnea, az izraeli titkosszolgálat vezetője szerint az Egyesült Államok tart attól a teljes körű védelmi partnerségtől, amely Teherán és Moszkva között van kialakulóban.

Mint megírtuk, Irán beismerte, hogy Teheránból szállított drónokat Oroszországnak az ukrajnai hadművelet kezdete előtt, szeptemberben azonban az Ukrán Fegyveres Erők tagjai egyenesen a harcmezőn találkoztak egy iráni drónnal.

Az Ukrajinszka Pravda azt írja: a kijevi védelmi tanács arról döntött, hogy a hadiállapot idejére betiltja a pirotechnikai eszközök, köztük a csillagszórók és petárdák árusítását, illetve használatát. A határozat mind a magánszemélyekre, mind a jogi személyekre vonatkozik, beleértve az éttermi, vendéglátóipari, szórakoztatóipari területen működő gazdasági társaságokat is.

Májusban a kijevi városi tanács már betiltotta a tűzijátékokat és a kipufogó nélküli gépjárműveket a fővárosban.

Oroszország amerikai nagykövetét, Anatolij Antonovot idézte a TASZSZ orosz állami hírügynökség, aki szerint magas az Egyesült Államok és Oroszország közötti összecsapás kockázata – írja a The Guardian.

Antonov az amerikai–orosz kapcsolatok állapotát a jégkorszakhoz hasonlította, majd hozzátette: nehéz megmondani, mikor folytatódhatnak újra a tárgyalások a két fél között.

Washingtonnak időre van szüksége ahhoz, hogy „felismerje Moszkvával szembeni politikájának hiábavalóságát” – fűzte hozzá a nagykövet.

A fogolycseréről szóló tárgyalások eredményesek voltak, és folytatódni fognak – mondta.

Légiriadót hirdettek Kijevben és Ukrajna keleti, középső és déli régióinak nagy részén – tudatta a hivatalos riasztásokat közlő oldal. 

Többek között légi fenyegetésre figyelmeztetnek a Dnyipropetrovszki, a Kijevi, a Kirovogradi, a Mikolajivi, az Odesszai, a Poltavai, a Szumi, a Harkivi, a Cserkaszi és a Csernyihivi területen. 

A Kreml szerint Oroszország jelentős előrelépést tett Ukrajna „demilitarizálása” felé, amely egyike azoknak a céloknak, amelyeket Vlagyimir Putyin elnök több mint tíz hónappal ezelőtt, a háború megindításakor kitűzött – írja az al-Dzsazíra.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azután beszélt erről, hogy csütörtökön az orosz elnök azt mondta: Ukrajna védelmi potenciálja közel áll a nullához.

Az ukrán erők lakóépületek tetejére szerelik fel a légvédelmi állásokat Artemovszkban – mondta a Ria Novosztyi szerint Andrej Marocsko, a de facto Luhanszki Népköztársaság Népi Milíciájának vezetője. 

Többemeletes épületek tetejére légvédelmi megfigyelőállásokat állítanak fel. A pincékbe pedig kórházakat telepítenek, valamint élelmiszert és lőszert is szállítanak 

– mondta Marocsko a lap szerint. 

Denisz Pusilin, a Donyecki régió oroszok által megbízott vezetője korábban azt nyilatkozta, az orosz egységek blokkolják az ukrán fegyveres erők utánpótlási vonalait Artemovszknál. 

Egy szentpétervári ellenzéki politikus feljelentette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, amiért egy csütörtöki sajtóértekezleten háborúnak nevezte az ukrajnai „különleges hadműveletet”.

Nyikita Juferev az államügyészséghez fordult azzal a panasszal, hogy Putyin megsértette azt a jogszabályt, amely szerint az orosz hadseregre vonatkozó „hamis hírek” terjesztéséért büntetés jár.

Vlagyimir Putyin háborúnak nevezte a háborút. De nem jelentették be a különleges hadművelet beszüntetését, és nem hirdettek háborút. Ezért a szóért már néhány ezer embert elítéltek

– írta a politikus a Twitteren a Fokusz orosz internetes portál szerint.

Az orosz elnök az ukrajnai orosz katonai beavatkozás február 24-i kezdete óta először használta a háború szót a „különleges hadművelet” helyett.

Juferev több más szentpétervári képviselővel együtt az Állami Dumához intézett felhívásban, szeptemberben Putyin eltávolítását követelte tisztségéből az ukrajnai beavatkozás miatt. Előtte levelet írt az orosz elnöknek azzal a kéréssel, hogy vessen véget az ukrajnai háborúnak – írta az MTI. 

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön azt mondta, hogy Zelenszkij és Biden tárgyalásai azt bizonyították: az Egyesült Államok és Ukrajna nem törekszik a békére. Emlékeztetett arra, hogy Washington 45 milliárd, az EU pedig 28 milliárd dollár katonai támogatást nyújtott Kijevnek. Meglátása szerint a Nyugat huzamos szembenállásra rendezkedik be Oroszországgal szemben, opportunista magatartásával a büntetlenség érzetét kelti Kijevben, és egyre veszélyesebb lépésekre bátorítja őt − írta meg az MTI. 

Úgy vélekedett, hogy sem António Guterres ENSZ-főtitkár, sem beosztottjainak álláspontja nem pártatlan és nem realista az orosz-ukrán béketárgyalásokkal kapcsolatban.

Olaf Scholz német kancellárnak azt a felhívását kommentálva, hogy beszélni kell az ukrajnai helyzet megoldása érdekében, emlékeztetett: Kijev törvényben tiltotta meg maga számára a párbeszédet Moszkvával. Felszólította Berlint hogy pontosítsa, kivel kellene beszélni, és emlékeztetett, hogy például Annalena Baerbock német külügyminisztert nem tiltották el a moszkvai látogatástól.