Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Rosztiszlav Surma, az ukrán elnöki iroda egyik helyettes vezetője arról számolt be, hogy Ukrajnában új adónemet vezethetnek be, a bevételét a hadsereg kiadásainak fedezésére fordítanák. A megbeszélések jelenleg is folynak a témában.

Mint ismert, Ukrajnában 2014 óta hadiadót kell fizetni, aminek az összege 1,5 százalék, és azt mindennemű jövedelemből levonják. Felmerült, hogy ennek az adónemnek az összegét megdupláznák, de maradt a másfél százalékos szinten – írja a Kárpáti Igaz Szó.

Alekszandr Mamai, Poltava város polgármestere „gyanúba keveredett”, mert állítólag információkat osztott meg ukrán katonai lépésekről – jelentette az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a Twitteren.

A nyomozással kapcsolatos dokumentumok szerint ezeket az információkat „a fegyveres erők vezérkara, a védelmi minisztérium vagy más felhatalmazott állami szervek nem hozták nyilvánosságra”.

A jelentés szerint Mamai állítólag felfedte egy új ukrán katonai egység megalakulását, és megosztotta a főhadiszállás címét. Úgy tudni, hogy a Poltavai Városi Tanács épületében házkutatások folynak.

Odessza városalapítójának emlékművét eredetileg 1900-ban állították fel a város központjában, de az akkori bolsevik hatalom 1920-ban eltávolította, majd a helyi tanács 2007-ben helyreállította.

2022. november 20-án azonban a hatóságok az odesszai lakosok online szavazása után beleegyeztek az építmény eltávolításába. A lakosok vegyes érzelmekkel reagáltak a lebontás hírére – írja a Sky News.

Úgy gondolom, hogy a történelem az történelem. Persze, amit ők (az oroszok) tettek a mi országunkkal, az nem jó, de a történelmet meg kell őrizni, akár jó, akár rossz

– mondta egy helyi lakos.

A Budapesti Közlekedési Központ 2023. március 31-ig meghosszabbította az ingyenes utazási lehetőséget a közösségi közlekedési járatain az Ukrajnából érkező menekült személyek számára – áll a BKK közleményében.

A díjmentes utazásra jogosító személyazonosításra alkalmas okmányokat továbbra is elfogadják a BKK-járatokon – kivéve a 100E reptéri gyorsjáratot, a siklót, a nosztalgiajáratokat és a hajókat –, valamint a HÉV és a környéki „kék” buszok Budapesten belüli szakaszán.

A Budapesti Közlekedési Központ továbbra is azon dolgozik, hogy az Ukrajnából érkező menekültek helyzetét a lehető legjobban megkönnyítse. A társaság az ügyfeleit is arra kéri, hogy utazásaik alatt, ha szükséges, nyújtsanak segítséget a BKK járatain közlekedő menekülteknek.

A bolgár külügyminisztériumba kérették Oroszország szófiai nagykövetét, hogy magyarázatot kérjenek tőle, amiért Moszkva felvette a körözött személyek listájára Hriszto Grozev bolgár állampolgárt, a Bellingcat oknyomozó hírportál igazgatóját – értesült az MTI.

Ez a kísérlet egy bolgár állampolgár megfélemlítésére a szólásszabadság megsértése 

– jelentette ki Galab Donev bolgár miniszterelnök a csütörtöki kormányülés előtt.

Eleonora Mitrofanova orosz nagykövet a külügyminisztériumban tett látogatás után azt mondta, hogy a körözött személyek listájára helyezés nem fenyegetés, de figyelmeztette az újságírót, hogy ne tegye a lábát orosz földre.

„Szokás, hogy a belügyminisztérium honlapján nem adnak magyarázatot arra, miért köröznek valakit” – mondta a nagykövet a BNR bolgár közszolgálati rádióban, hozzátéve, hogy a bolgár belügyminisztériumnak az orosz társtárcától kellene felvilágosítást kérnie.

A diplomata szerint mindenesetre a körözés nem jelenti azt, hogy Grozevet az egész világon keresni fogják; mint mondta, ott, ahol él, semmi sem fenyegeti.

Grozev, a hollandiai székhelyű Bellingcat fő oroszországi oknyomozó újságírója „a büntető törvénykönyv egyik cikke értelmében körözött személy” – állt hétfőn az orosz belügyminisztérium honlapján. A közleményből nem derült ki, hogy melyik cikk alapján körözik.

Az újságíró éveken át ingerelte Moszkvát az Alekszej Navalnij ellenzéki vezető és Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök megmérgezése, illetve a maláj légitársaság MH17 járatának Kelet-Ukrajna felett történt lelövése ügyében folytatott nyomozásával. Legutóbbi riportjai Ukrajna orosz lerohanásával foglalkoztak.

Csütörtökön az orosz bombázási hullám következtében két ember meghalt, további heten pedig megsebesültek. Az orosz támadás Ukrajna 10 régióját érintette. 

Oleh Szinehubov, a harkivi terület kormányzója elmondta, hogy Moszkva a kritikus infrastrukturális létesítményeket vette célba Ukrajna második legnagyobb városában – számolt be a Sky News.

Azoknak az orosz állampolgároknak, akik a hazájukban történő mozgósítástól való félelmükben Hollandiába menekültek, már nincs feltétlen joguk Hollandiában maradni – írta csütörtökön az NlTimes hírportál, Eric van der Burg igazságügyekért felelős államtitkár bejelentésére hivatkozva.

Az igazságügyi és biztonsági minisztérium közleménye szerint Oroszország október végén leállította a katonai mozgósítást, így a Hollandiába menekült orosz állampolgároknak nem kell tartaniuk attól, hogy katonai műveletek végrehajtására sorozzák be őket. A minisztérium hozzátette, hogy a bevándorlási hivatal dönthet úgy is, hogy feldolgozza az oroszok menedékkérelmeit.

A kormány emellett úgy döntött, hogy a szolgálatot megtagadó orosz sorkatonák által már benyújtott menedékkérelmek elbírálását felfüggesztik a következő félévre, ugyanez vonatkozik a dezertáló orosz sorkatonákra is, így ők még legalább hat hónapig Hollandiában maradhatnak.

Több információra van szükség arról, hogy milyen mértékben vetettek be erőszakkal oroszországi sorkatonákat az ukrajnai háborúban, ezért még nem lehet körültekintően dönteni a 18 és 27 év közötti orosz sorkatonák menedékkérelmeiről

– közölte az igazságügyi tárca.

Az MTI beszámolója szerint a moratórium nem vonatkozik a dezertáló hivatásos orosz katonákra. 

Belarusz azt követeli az ukrán hatóságoktól, hogy állítsák bíróság elé a csütörtöki rakétakilövés felelőseit – jelentette be Anatolij Glaz, a belorusz külügy sajtótitkára.

Mint arról már beszámoltunk, a belorusz légvédelem lőtte le csütörtökön helyi idő szerint 10 óra tájban az SZ–300-as ukrán rakétát. 

Követeljük, hogy az ukrán fél végezzen alapos vizsgálatot a rakéta kilövésével kapcsolatban, és tegyenek átfogó intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozzák az ilyen és ehhez hasonló katasztrofális következményekkel járó incidensek megismétlődését a jövőben

– fogalmazott a sajtótitkár.

A követeléseket Igor Kizimhez, Ukrajna belorusz nagykövetéhez intézték, akit csütörtökön beidéztek a belorusz külügyminisztériumba. A nagykövet határozott tiltakozását fejezte ki a TASZSZ szerint.

Vlagyimir Putyin orosz elnök négy ukrajnai régióban nevezett ki ügyészeket – írja a TASZSZ a hivatalos jogi információs portálon csütörtökön közzétett rendelet szerint.

A következő ügyészeket nevezték ki ötéves időtartamra: Gleb Mihajlovot a Luhanszki Népköztársaság ügyészévé, Kijril Oszipcsukot a Zaporizzsjai terület ügyészévé, Andrij Petrovot a Herszon régió ügyészévé és Andrij Szpivakot a Donyecki Népköztársaság ügyészévé. 

Az ukrajnai polgári infrastruktúra elleni újabb orosz támadások következtében Kijev lakosainak 40 százaléka maradt áram nélkül – közölte csütörtökön a főváros polgármestere. Az ukrán hadsereg pedig arról számolt be, hogy Kreminna felé tör előre, és az orosz erőkkel szembeni ellentámadása során az ország keleti részében újabb sikert ért el.

Az MTI értesülései szerint Ukrajna-szerte megszólaltak a légvédelmi szirénák csütörtök reggel. Kijevben több nagy robbanást lehetett hallani. Vitalij Klicsko polgármester tájékoztatása szerint a főváros fogyasztóinak 40 százalékánál nincs áramszolgáltatás, de a közművek dolgoznak a hálózat helyreállításán.

A polgármester szerint a vízszolgáltatás és a távfűtés működik, leszámítva azokat az áramszünet által érintett magánházakat, amelyekben a kazánok árammal működnek.

A hatóságok szerint Dél- és Nyugat-Ukrajna több részét érte támadás. Detonációkról számoltak be Poltavából, Odesszából, Harkivból, Mikolajivból és Lvivből (Lemberg).

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Telegrammon csütörtökön azt írta, hogy az orosz erők levegőből és tengerről indított robotrepülőgépekkel és S–300 típusú irányított légvédelmi rakétákkal támadták Ukrajna energetikai infrastruktúráját.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kijelentette, hogy Róma támogatni fog minden olyan erőfeszítést, amely az ukrajnai béke megteremtésére irányul. Csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy februárban, a háború kezdetének első évfordulója előtt Kijevbe fog utazni – írja a TASZSZ.

A békerendezésen dolgozni kell. Mindkét oldalnak erőfeszítéseket kell tennie. Örömmel hallom, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek szándékában áll ilyen irányú kezdeményezéseket tenni. Olaszország kész támogatni a békefolyamatokat, ezért 2023. február 24-e előtt Kijevbe látogatok

– mondta Meloni.

Az orosz hadsereg légvédelmi rendszere megsemmisített egy ukrán drónt a Szaratov megyei Engelsz fölött – közölte Roman Buszargin, a megye kormányzója csütörtökön Telegram-csatornáján. Engelszben üzemel az orosz hadászati légierő gépeit állomásoztató repülőtér, amelyet ebben a hónapban már kétszer is támadtak ukrán drónok – írja az MTI.

Buszargin közölte: ismét olyan rémhírt terjesztettek, hogy Engelszt evakuálni kell, de nyugalomra intette a lakosságot. A kormányzó szerint az anyagi kár nem jelentős, és senki sem sérült meg.

Az RBK gazdasági portál szerint korábban a MASH és az Osztorozsno Novosztyi Telegram-hírcsatornája is arról számolt be engelszi lakosokra hivatkozva, hogy a repülőtér környékén légiriadó volt, és robbanásokat lehetett hallani. Ukrán drónok lelövéséről adott hírt Telegram-csatornáján csütörtökön egy másik orosz régió, Brajnszk megye kormányzója, Alekszandr Bogomaz is.

A rakéta- és tüzérségi erők négy ukrán vezetési pontra, 83 tüzérségi egységre, valamint 102 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között három tüzérségi lőszerraktárt, két amerikai gyártmányú M777-es tarackot, egy HIMARS sorozatvetőt – utóbbit a Donyecki területen lévő Konsztantyinivka közelében –, egy Mszta–B önjáró tarackot és egy-egy D–20-as és D–30-as löveget.

Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu–25-ös és Szu–24-es repülőgépet, valamint két Mi–8-as helikoptert, a légvédelem pedig hét ukrán drónt, valamint négy HIMARS és Uragan rakétát.

Hat ukrán állampolgár szombaton a hegyeken át próbált meg átjutni Romániába Ukrajnából, de a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt eltévedtek a Máramarosi-havasokban. A csoport tagjai út közben szétváltak, akik közül négy embert már kimentettek a mentők, ötödik társukat pedig holtan találták meg kedden.

A Maszol információi szerint megtalálták a hatodik ukrajnai menekült holttestét, aki eltévedt a Máramarosi-havasokban. Két helikopter is részt vett a hatfős ukrán csoport utolsó tagjának keresésében.

A máramarosszigeti területi határrendészeti felügyelőség szóvivője szerint a férfi holttestét két kilométerre találták meg attól a helyszíntől, ahonnan a hét elején a hatfős ukrán csoport két másik tagját kimentették. Az áldozat 22 éves volt.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője arról számolt be, hogy szerdán két ember meghalt, további 12 pedig megsebesült – írja az Al Jazeera.

Áldozatok a polgári lakosság körében az Orosz Föderáció fegyveres agressziójának következtében 2022. december 28-án: Zaporizzsjai terület – egy halott. Harkivi terület – három sebesült (ebből kettő aknától). Herszon terület – egy halott, kilenc sebesült a regionális katonai közigazgatás szerint

– írta Timosenko Telegramon.

Novemberhez képest szerényen lassult az orosz feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) növekedése decemberben.

Az S&P Global gazdaságkutató intézet csütörtökön közölte, hogy az index 53 pontra mérséklődött a novemberi 53,2 pontról, ami 2017 januárja óta a legmagasabb volt. A mutató 50 pont feletti értéke az üzleti aktivitás növekedését, e szint alatti értéke pedig a csökkenését jelzi.

A felmérés szerint decemberben folytatódott a feldolgozóipari termelésbővülés, miközben nőtt az új megrendelések és az új megrendelők száma is. A kibocsátás ugyan lassult novemberhez viszonyítva, így is a második legnagyobb volt 2020 augusztusa óta. Decemberben az MTI szerint nőtt a belföldi, ugyanakkor

A termelésnövekedés és az új megrendelések egyik hatásaként decemberben már a második egymást követő hónapban nőtt a foglalkoztatottak száma az ágazatban.

December 27-én súlyosan megsérült egy orosz tábornok Moszkvában egy lezuhanó jégcsap miatt – írja az Insider orosz nyelvű hírportál. A balesetet szenvedő férfi Anatolij Jelizarov, az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának tábornoka. 

Jelizarov épp az utcán sétált az ebédszünet alatt, amikor ráesett egy hatalmas jégcsap, amely a Nemzeti Válságkezelő Központ épületéről dőlt le. A minisztérium sajtószolgálata szerint a tábornokot súlyos sérülésekkel szállították kórházba. 

A Dorogomilovszkiji Kerületi Ügyészség közölte, hogy vizsgálatot indítottak az eset körülményeinek és okainak felderítése érdekében. 

Annak ellenére hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NÜA) ellenőrei jelen vannak a zaporizzsjai atomerőműben, Oroszország továbbra is elrabolja, kihallgatja és megkínozza az üzem alkalmazottait – írja az Insider oknyomozó portál. 

Az ukrán Enerhoatom szerint már több mint 200 embert raboltak el: néhányukat Ukrajna területére deportáltak, néhányukat pedig váltságdíj ellenében engedték el, egyesek pedig egyszerűen eltűntek. Több szakértő is úgy véli, hogy a megszálló csapatoknak egyre terhesebbé válik az erőmű, mert személyzet nélkül nem tudják üzemeltetni. 

A NÜA szerint hamarosan egy biztonsági zónát fognak kialakítani az erőmű körül, ami azt is jelezheti, hogy az orosz csapatok hamarosan kivonulnak a területről. 

Nem valószínű, hogy Oroszországot a közeljövőben eltávolítják az ENSZ Biztonsági Tanácsából, mert a legtöbb ország nem támogatja azt az ukrán felvetést, amely megkérdőjelezi Oroszország ENSZ-tagságát – jelentette ki Mart Volmer, az észt külügyminisztérium helyettes államtitkára. 

Tallinn, Észtország fővárosa támogatja Kijev azon törekvéseit, hogy nemzetközileg elszigetelje Oroszországot. „Ezek közé tartozik az ENSZ-ből való kizárás is, azt azonban meg kell jegyezni, hogy Ukrajnának nincs nagy nemzetközi támogatottsága ebben a kérdésben” – tette hozzá. 

Ukrajna felvetése megvalósulhatna, ha több ország támogatná, a helyzet azonban jelenleg nem így fest

– magyarázta Volmer. A diplomata egyelőre reménytelennek látja ezt a kérdést, és azt javasolta Ukrajnának, hogy összpontosítson azokra a területekre, ahol Oroszország ténylegesen elszigetelhető – írja a The New Voice of Ukraine. 

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy Róma továbbra is segíteni fogja Kijev háborús erőfeszítéseit.

Ezt az ország év végi sajtótájékoztatóján mondta újságíróknak a The Guardian szerint.

Remélem, hogy Oroszország előbb-utóbb rájön, mekkora hibát követ el, addig is megvédjük Ukrajnát.

– mondta Giorgia Meloni. Hozzátette, „megvédjük az ukrán nemzetközi jogokat, a szuverenitást és a szabadságot”.

2022 szeptembere óta az ukrán légierő több mint 420 orosz rakétát lőtt le, amelyeket Ukrajna infrastruktúrájának lerombolására indítottak – közölte Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy televíziós interjúban. 

A légvédelem emellett 430 iráni gyártású öngyilkos drónt is megsemmisített ugyanebben az időszakban – tette hozzá a szóvivő. Ihnat azt is megjegyezte, hogy Oroszország gyors ütemben ki fog fogyni a rakétákból – írja a The New Voice of Ukraine. 

A belorusz védelmi minisztérium közölte, hogy a belorusz légvédelem lőtte le csütörtökön helyi idő szerint 10 óra tájban az SZ–300-as ukrán rakétát – értesült az MTI. A BelTA belorusz állami hírügynökség korábban azt jelentette, hogy egy ukrán SZ–300-as légvédelmi rakéta csapódott be belorusz területen.

A védelmi minisztérium Telegram-csatornáján közölt jelentés szerint a belorusz légvédelem Breszt megye Ivanava kerületében, Harbaha településnél lőtte le az ukrán rakétát, amelynek darabjait egy szántóföldön találták meg.

Az eseményről tájékoztatták Aljakszandr Lukasenka belorusz elnököt.

Oroszország politikai rendszere és gazdasági modellje kiállta a több mint 13 ezer szankció nyomását. Bár továbbra is vannak problémák, de a következő, 2023-as év a fejlődés éve lesz – ezt Vjacseszlav Volodin, az Állami Duma elnöke jelentette be csütörtökön Telegram-csatornáján.

A TASZSZ közleménye szerint a politikus emlékeztetett arra, hogy 2022-ben az Egyesült Államok és az EU az orosz gazdaság összeomlását, száz százalék feletti inflációt, kétszázas rubel-dollár árfolyamot, 25 százalékos GDP-esést jósolt, de ezek a tervek kudarcot vallottak. A példátlan nyomás és az országot sújtó több mint 13 ezer szankció ellenére az elnök által megalkotott politikai rendszer és gazdasági modell fennmaradt, bizonyítva a hatékonyságát.

 A kihívások leküzdésével erősebbek leszünk. A jövő év a fejlődés éve legyen

– mondta.

Volodin kiemelte azt is, hogy az állampolgárokkal szembeni összes szociális kötelezettséget teljesítik, a munkanélküliség pedig történelmi mélyponton, 3,7 százalékon van. Az Orosz Föderációban az infláció 12,19 százalék, míg Lengyelországban 16,1 százalék, Csehországban 17,2 százalék, Észtországban és Litvániában 21,4 százalék, Lettországban 21,7 százalék, Magyarországon 23, 1 százalék. Százmillió négyzetméteren létesítettek új lakásokat, ami a Szovjetunió fennállása óta is történelmi rekordnak számít. 2022 volt az útépítés ütemét tekintve is a legjobb év. Emellett rekordszintű, 150 millió tonna gabonát takarítottak be az Állami Duma elnökének elmondása szerint. 

Az eredmények azonban nem lehetnek megnyugtatók. Sok probléma van még. Ezeket kezelni kell

– zárta gondolatait.

Melinda Simmons, Nagy-Britannia ukrajnai nagykövete azt állította, hogy Oroszország „nem akar békét kötni Ukrajnával”, miután egy újabb napon át heves bombázásokkal támadta az országot.

Hozzátette, hogy ehelyett „Oroszország Ukrajna leigázását akarja”. Oroszország több mint száz rakétát lőtt ki a tengerről és a levegőből Ukrajnára, ismét kritikus infrastruktúrát érintve, és szinte teljesen kiiktatta az áramot a nyugati Lviv városában – írja a Sky News.

Kijevben a lakosság negyven százaléka áram nélkül maradt, és három ember megsérült.

Friedrich Merz, a német Kereszténydemokrata Unió elnöke ragaszkodik a modern Leopard II. harckocsik Ukrajnába szállításához.

Ukrajna gyalogsági harcjárművekkel és harckocsikkal való támogatása nem hosszabbítaná meg a háborút, hanem lerövidítené

– fogalmazott a politikus a Süddeutsche Zeitung szerint a berlini Német Sajtóügynökségnek.

Friedrich Merz üzenetértékűnek minősítette Oroszország felé, hogy Joe Biden amerikai elnök múlt héten ismét támogatásáról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. 

A dél-ukrajnai Odesszában lebontották II. Katalin orosz cárnő (1729–1796) emlékművét, és az ukrán nemzeti zászlót tűzték a helyére – írta meg az MTI.

A tájékoztatás szerint a csütörtökre virradó éjjelen az odesszai önkormányzat emberei leemelték az orosz cárnőt és a városalapítókat ábrázoló szobrokat a talapzatról. Ezzel végrehajtották a városi tanács november 30-i határozatát, amely az emlékmű lebontásáról és áthelyezéséről rendelkezett. A szükséges eljárások befejezését követően

Katalin és a városalapítók emlékművét 1900-ban állították fel, 1920-ban lebontották, majd 2007-ben visszahelyezték eredeti helyére. Odessza városát 1794-ben, két évvel Katalin halála előtt alapították az egyik leghíresebb és legbefolyásosabb orosz uralkodó, a cárnő parancsára.

II. Katalin emlékművét az évek során többször is megrongálták. Idén novemberben a városvezetés arról számolt be, hogy a lakosok megszavazták a szoboregyüttes eltávolítását.

A 2014-es majdani forradalom után Ukrajna törvényt fogadott el a szovjet időszakhoz kötődő emlékművek eltávolításáról és a topográfiai nevek megváltoztatásáról. Nyolc év alatt Ukrajnában

A hatóságok az utóbbi időben különösen aktívan harcolnak minden olyan emlék ellen, amely Oroszországgal és a Szovjetunióval kapcsolatos. Országszerte műemlékeket romboltak le, orosz írók, művészek, tudósok és utazók nevét viselő utcákat neveztek át.

Mihajlo Fedorov ukrán digitális átállási miniszter szerint Ukrajna olyan harci drónok kifejlesztését tervezi, amelyek képesek megtámadni azokat az öngyilkos iráni drónokat, amelyeket Oroszország használ a támadásokhoz – írja az AP News. 

Ukrajna összesen 14 000 drónt vásárolt, legfőképpen felderítésre – magyarázta a miniszter. 

„A következő szakasz pedig, most, hogy nagyjából fel vagyunk szerelve felderítődrónokkal, hogy támadásra alkalmas drónokat is létrehozzunk” – tette hozzá Fedorov.