Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat.

Oroszország egy „erős támadást” indított Szoledar városa ellen – közölte hétfőn az ukrán védelmi minisztérium egyik tisztviselője.

Hanna Maljar miniszterhelyettes azt mondta, hogy az oroszok eddig sikertelenül próbálták meg elfoglalni a települést, de most változtattak a taktikájukon és ismét egy erős támadást indítottak, miután jelentős erősítéseket csoportosítottak át a városhoz. A miniszterhelyettes szerint

Mindeközben az ukrán hadsereg egyik tisztviselője is arról számolt be, hogy intenzív küzdelem folyik Szoledarért, és hogy a város „gyakorlatilag megsemmisült”. A szóvivő is megerősítette, hogy az oroszok újabb egységeket vontak össze a térségben, és fokozták a nyomást az ukrán védőkön. 

Ukrán, iráni és török emberi jogi aktivisták kapták a 2022. évi Olof Palme-díjat – közölte a néhai svéd miniszterelnök emlékét őrző stockholmi alapítvány hétfői közleményében.

A díjazottak mindegyike nő, akik az indoklás szerint „a nők szabadságának előmozdításáért tett erőfeszítéseikért kapták a díjat egy olyan világban, amelyben elnyomás, erőszak és háború fenyegeti az emberi jogok érvényesülését”.

Marta Csumalo ukrán feminista pszichológus az ukrajnai háború áldozataiért kifejtett tevékenységéért kapta a díjat.

Nargesz Mohamadi iráni újságíró és emberi jogi aktivista a nők jogainak és szólásszabadságának egyik fő harcosaként részesült az elismerésben: 1998 óta többször ült börtönben, majd 2021-ben ismét letartóztatták, amikor a korábbi tüntetések egyik áldozatának emlékünnepségén vett részt.

Az emberi jogi ügyekben eljáró ügyvédként ismert török Eren Keskin az MTI szerint annak elismeréseként kapta a díjat, hogy több évtizede védi hazájában az etnikai, szexuális vagy menekültügyi diszkrimináció sújtotta ügyfeleit. Keskin az utóbbi években többször kapott halálos fenyegetést, és több jogi eljárás is indult ellene.

Az 1986-ban meggyilkolt svéd miniszterelnök emlékére létrehozott alapítvány célkitűzése szerint évről évre azokat a személyiségeket díjazza a 100 ezer dollárral járó díjjal, akik sokat tesznek a nemzetközi leszerelés és a béke elősegítéséért, valamint az idegengyűlölet ellen. Az Olof Palme-díjakat február elsején Stockholmban adják át.

A Kremlt gyakran kritizáló orosz sakknagymester egy Twitter-posztot tett közzé hétfőn, amelyben azt írta:

„A szakértők tavaly nyáron közölték, mire lesz szükség ahhoz, hogy Ukrajna visszafoglalja a területeit: nagy hatótávolságú tüzérségre, harckocsikra és rengeteg lőszerre. A drónok és az F–16-os vadászgépek is felgyorsítanák a folyamatot.

Minek késlekednek annyit [a fegyverszállításokkal], miközben ártatlan ukránok halnak meg és Oroszország ismét felfegyverzi magát? 

– tette fel a kérdést Kaszparov.

Hozzáfűzte azt is, hogy a fegyverszállítások kérdése már a 2014-es ukrajnai harcok óta napirenden van, majd megkérdőjelezte, hogy az Egyesült Államok valóban akarja-e, hogy Ukrajna győzzön a háborúban, valamint hogy Európa még mindig bízik-e a putyini rezsimmel való kapcsolatok javulásában.

A késlekedés miatt elgondolkozom ezeken. Szüntessenek meg minden kapcsolatot. Küldjenek el minden fegyvert

– írta.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 367 repülőgépet, 200 helikoptert, 2856 drónt, 400 légvédelmi rakétarendszert, 7460 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 972 sorozatvetőt, 3793 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7878 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat az MTI szerint más forrás nem erősítette meg.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy az orosz hadifoglyok megkínzásának újabb tényeit rögzítette. A hatóság szerint a foglyokat verték, éheztették és huzamos ideig nem hagyták aludni az ukrán fogságban. Az orosz védelmi minisztérium vasárnap tett bejelentést ötven katona visszatéréséről.

Egy kelet-ukrajnai város egyik főiskolájának tisztviselői visszautasították az orosz védelmi minisztérium állításait, miszerint több száz ukrán katona vesztette életét egy ottani rakétacsapásban.

Az orosz minisztérium azt állította, hogy rakétái szombaton késő este csapást mértek két főiskolai kollégiumra a Bahmut városától északnyugatra fekvő Kramatorszkban, ahol ideiglenesen 1300 ukrán katonának adtak otthont. Az oroszok szerint körülbelül 600 katona meghalt.

A főiskola tisztviselői ezzel szemben most azt állították, hogy

A helyszínről készült felvételek azt mutatják, hogy egy négyemeletes betonépület legtöbb ablaka betört, valamint látszik egy nagyrészt sértetlen különálló, hatemeletes kollégiumi épület. Ukrán katonai jelenlétre vagy áldozatokra utaló jelek azonban nem voltak – írja a The Guardian.

A Kreml ennek ellenére továbbra is állítja, hogy több száz ukrán katona halt meg a csapásban. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn egy sajtótájékoztatón azt mondta: az orosz védelmi minisztérium „a legfőbb, legitim és átfogó információforrás a különleges katonai művelet lefolyásával kapcsolatban”.

Az orosz erők hétfőn ismét tüzet nyitottak a dél-ukrajnai Herszon városára, a támadás következtében egy helyi lakos meghalt, egy másik pedig életveszélyes sérüléseket szenvedett – közölte Jaroszlav Janusevics, a megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A tisztségviselő szerint a sérült személy nő, akit repesz sebesített meg. Mint mondta, az orvosok most küzdenek az életéért.

Az ukrán rendőrség sajtóosztálya az MTI szerint arról adott hírt, hogy eltűnt két brit önkéntes a Donyecki területen fekvő Szoledar közelében. A városnál jelenleg súlyos harcok dúlnak. A rendőrség szerint a két, 28 és a 48 éves férfinak január 6-án nyoma veszett.

Másnap délután jelentették be eltűnésüket a Bahmuti terület rendőrkapitányságán. A két önkéntes január 6-án reggel indult Kramatorszkból Szoledarba, amikor megszakadt velük az összeköttetés. A rendőrség megindította a büntetőeljárást, és megkezdte a kutatást az eltűnt brit állampolgárok után.

A szorosabb katonai együttműködésről és a védelmi együttműködési megállapodás (DCA) megújításáról tárgyal Svédország és az Egyesült Államok – közölte a svéd kormányzat hétfői közleményében.

A Stockholmban és Washingtonban 2005-ben aláírt svéd–amerikai együttműködési megállapodás a Svédországban gyakorlatozó amerikai katonák tartózkodásának jogszabályi hátterét biztosítja, illetve a NATO-tagságnál is szorosabb együttműködést tesz lehetővé a felek között – fogalmazott a svéd védelmi minisztérium az MTI szerint.

„A NATO-tagállamok közül és a kétoldalú kapcsolatokat tekintve is az Egyesült Államok Svédország legfontosabb biztonsági és védelmi partnere” – tette hozzá a svéd honvédelmi tárca.

Ukrajna megerősíti állásait a Kelet-Donbászi területen található Bahmut körül, miután az orosz erők napok óta támadják a várost a Wagner-csoport vezetésével.

Bahmut és a szomszédos Szoledar városa Moszkva erőfeszítéseinek középpontjában áll, hogy előrelépést érjen el azon a területen, ahol az orosz erők nyár eleje óta próbálnak előrenyomulni – írja a The Guardian.

Az elmúlt napokban az orosz támadások Szoledarra összpontosítottak a város elzárása érdekében.

Az ellenség ismét kétségbeesett kísérletet tett arra, hogy különböző irányokból megrohamozza Szoledar városát, és bevetette a Wagner legprofibb egységeit

– közölte hétfőn az ukrán hadsereg, megismételve Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi megjegyzéseit.

Olaszország a kormánypártok között jelentkező politikai feszültségek, valamint pénz- és a katonai eszközök hiánya miatt csak a jövő hónapban hoz döntést az Ukrajnának történő új fegyverszállításról.

A The Guardian szerint Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, hogy légvédelmi eszközök szállításáról tárgyaltak telefonon Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel. Az olasz kormányfő is megerősítette, hogy kormánya támogatja Ukrajnát, de úgy tudni, hogy

A híresztelések szerint Melonit szövetségesei, Matteo Salvini és Silvio Berlusconi pártelnök az, aki nem támogatja a fegyverszállításokat. A két politikus pártjának tisztviselői ugyanakkor tagadták, hogy problémájuk lenne ezzel.

Giorgia Meloni elődje, Mario Draghi alatt Olaszország öt segélycsomagot küldött Kijevbe, köztük katonai szállítmányokat.

Az ukrán hadsereg egyik szóvivője arról beszélt hétfőn, hogy még mindig heves harcok zajlanak a Donyecki területen fekvő Szoledarnál.

A napokban felmerült, hogy az oroszok áttörést érhettek el a városban, de vélhetően csak egy kisebb előrenyomulásról van szó. Ennek ellenére hétfőn az oroszok azt állították, hogy az ukránok visszavonultak. 

Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője hétfőn egy tévéműsorban azt mondta: az orosz erők az elmúlt napon 106 alkalommal lőtték tüzérséggel a várost, és 22-szer csaptak össze az ukrán katonákkal a térségben. Közölte azt is, hogy vasárnap az ott harcoló ukrán alakulatokhoz

Szavai szerint a fagyos időjárás lehetővé teszi a nehézeszközök – harckocsik, gyalogsági harcjárművek és páncélozott szállítójárművek – használatát, ezért az ukrán erők számára ellentámadásra is lehetőség nyílik. Hangsúlyozta, hogy előnyre tesz szert az az oldal, amelyik jobban felkészíti katonáit és haditechnikai eszközeit a téli hadműveleti szakaszra, valamint jobb taktikai terveket tud kidolgozni. 

Mindeközben Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka is cáfolta azokat az orosz sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint az orosz hadsereg elfoglalta volna Szoledart. Elmondta, hogy

Kifejtette, hogy az orosz erők több irányból rohamozták meg a várost, és a legfelkészültebb fegyvereseket, a Wagner magánhadsereg zsoldosait is bevonták a műveletbe. „Ugyanakkor védőink bátorságának, a tűzerő ügyes és hozzáértő felhasználásának köszönhetően az ellenség jelentős veszteségeket szenvedett, és ismét visszavonult” – fogalmazott a parancsnok.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap esti videóüzenetében közölte, hogy Szirszkij végiglátogatta vasárnap a Donyecki területen fekvő Bahmut és Szoledar városnál harcoló ukrán alakulatokat. Az államfő bejelentette, hogy erősítést küldenek a térségbe.

A Kreml hétfőn cáfolta az esetleges második oroszországi mozgósítási hullámról szóló híreszteléseket.

A napokban írtunk arról, hogy az ukrán katonai hírszerzés értesülése szerint Oroszország további ötszázezer ember behívását rendelheti el januárban. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője most elutasította azokat a szóbeszédeket, amelyek egy esetleges második oroszországi mozgósítási hullámról szólnak.

„Az elsődleges forrást [ebben a kérdésben] az Oroszországi Föderáció elnöke által vezetett hatóságok jelentik. Nem kellene olyan nagy figyelmet fordítani a Telegram-csatornákra” – mondta Peszkov egy sajtótájékoztatón a CNN szerint.

Moszkva október végén jelentette be a szeptemberben elrendelt, úgynevezett részleges mozgósítás első hullámának befejezését. Szergej Sojgu védelmi miniszter szerint akkor teljesítették a tervezett, háromszázezer fős besorozási célt.

A német kormány az utóbbi hónapokban számos alkalommal arról nyilatkozott, hogy nem akar harckocsikat Ukrajnába szállítani. Elképzelhető, hogy az egyre nagyobb nyomás hatására változtat az álláspontján.

A Reuters számolt be arról, hogy a német gazdasági miniszter is beszélt erről egy vasárnapi tévés interjúban. Robert Habeck óvatosan úgy fogalmazott: egyelőre nem tervezik a Leopard harckocsik szállítását Ukrajnába, de 

természetesen nem is zárhatjuk ki ezt

– mondta, arra utalva, hogy hosszú távon elképzelhető a tankok szállítása. 

A miniszter hozzátette, hogy a német kormány nemrég döntött arról, hogy negyven Marder típusú gyalogsági harcjárművet átad Ukrajnának, és ez a döntés már régóta esedékes volt.

Az Egyesült Királyság fontolgatja, hogy szállítson-e első alkalommal brit harckocsikat Ukrajnának.

A Sky News szerint mindez jelentős előrelépést jelentene a nyugati támogatásban.

Meghalt egy nő Donyeckben, amikor az ukrán fegyveres erők a várost lőtték – jelentette be Alekszej Kulemzin donyecki polgármester.

A Petrovszkij kerületben ma 13 óra 10 perckor, a Kizilszkaja utcában történt lövöldözés következtében egy nő meghalt, egy férfit pedig sérülésekkel vittek kórházba

– idézi a polgármester Telegram-bejegyzését a TASZSZ.

A „gabonaügylet” kezdete óta csaknem 17 millió tonna mezőgazdasági terméket exportáltak a tengeri humanitárius folyosón keresztül Ukrajna kikötőiből.

Január 8-ig 16,9 millió tonna mezőgazdasági terméket, köztük gabonát szállítottak ki a gabonafolyosón keresztül 633 hajón. Ennek a mennyiségnek mindössze 5,4 százaléka jutott el a legszegényebb országokba, amelyeknek égető szükségük van rá

– közölte hétfőn Vahit Kirişci, a török mezőgazdasági minisztérium vezetője.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség emlékeztetett: Isztambulban 2022. július 22-én 120 napra szóló megállapodást írtak alá az Ukrajnából induló élelmiszerexportról. A megállapodásokat november 17-én további 120 nappal meghosszabbították.

Az Ukrán Védelmi Minisztérium legfrissebb helyzetjelentésében beszámolt az újabb orosz veszteségekről. E szerint a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 111 760 orosz katonát likvidáltak és 3080 harckocsit semmisítettek meg. 

A bejegyzéshez Vaszil Szimonenko ukrán költő versét is mellékelték, amely arról szól, hogy „minden betolakodó el fog tűnni az országból”.

Ukrajna Védelmi Minisztériuma a Twitteren közzétett egy videót arról, ahogy katonáik fociznak.

Míg az ukrán labdarúgó-bajnokságban téli szünet van, katonáink meg sem állnak

– áll a posztban.

Az olyan háborúk, mint amilyen az ukrajnai, ahol polgári területeket válogatás nélkül pusztítanak el, „Isten és az emberiség elleni bűncselekmény” – mondta Ferenc pápa hétfőn.

A megjegyzések a Vatikánban akkreditált diplomatákhoz intézett éves beszédében hangzottak el a The Guardian szerint.

Az ukrán hadsereg visszavonul Szoledárból, és még a szövetségesei elől is megpróbálja elrejteni – mondta Ivan Filiponyenko, a de facto Luhanszki Népköztársaság milíciájának egyik tisztségviselője a Rosszija 24 tévécsatornának. Mint magyarázta:

Szoledárban az ellenség tömeges menekülését tapasztaljuk. Az ukrán csapatok védelmének gerincét ezen a területen a 61. független gépesített dandár képezte. És a birtokunkban lévő hírszerzési információk szerint a dandárparancsnok, hívójelén Lyizsnyik, megbízta az alárendelt zászlóaljparancsnokokat, hogy estétől és az éjszaka folyamán szervezzék meg a megmaradt egységek kivonulását a városból.

Elmondása szerint a dandárparancsnokság úgy tervezte, hogy a lehető legnagyobb titokban vonja ki a csapatokat, de a menekülés nem maradt észrevétlen a városban lévő többi ukrán egység körében.