Számos ország, így az Egyesült Államok szarajevói nagykövetsége is elítélő nyilatkozatot tett közzé hétfőn, miután a boszniai Szerb Köztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozták Vlagyimir Putyin orosz elnöknek Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének nemzeti ünnepe alkalmából.
Az államalakulat legmagasabb kitüntetésének hírét az orosz elnök távollétében Milorad Dodik boszniai szerb elnök jelentette be, az indoklás szerint Putyin „a boszniai Szerb Köztársasági iránt tanúsított hazafias gondviselése és szeretete” révén érdemelte ki az elismerést.
A boszniai szerbek nem támogatják az Oroszország elleni szankciókat, és az ukrajnai háború kitörésekor vezetőjük igyekezett megakadályozni, hogy Bosznia-Hercegovina csatlakozzon a büntetőintézkedésekhez.
„Elítélendő Milorad Dodik döntése, hogy kitüntetésben részesítse Vlagyimir Putyint, azt az embert, aki elindította a semmivel sem kiprovokált ukrajnai inváziót, amely polgári lakosok ezreinek halálát és az infrastruktúra tömeges pusztulását vonta maga után. Ez nem egyéb, mint az euroatlanti közösség értékrendjének és a nemzetközi jogrend szabályrendszerének elutasítása” – közölte az Egyesült Államok nagykövetsége.
Az amerikai nagykövetség szerint Dodik téves döntést hozott, amikor elhatározta, hogy megünnepeljék a boszniai Szerb Köztársaság alkotmányellenes napját.
Ezzel ugyanis megsértették Bosznia-Hercegovina alkotmánybíróságának döntését, amely szerint a megemlékezés alkotmányellenes. A daytoni békeszerződés 3. melléklete világosan fogalmaz: A boszniai Szerb Köztársaságnak teljes mértékben tartania kell magát Bosznia és Hercegovina intézményeinek döntéseihez, így alkotmánybíróságának végső és kötelező érvényű határozatához is, ha tetszik az a Szerb Köztársaság hatóságainak, ha nem
– olvasható az amerikai nyilatkozatban, amely az MTI szerint arra figyelmezteti az államalakulat vezetőit, hogy önálló politikájukkal, függetlenségi törekvésükkel „veszélyes irányba sodorják” országrészüket.
Egy 60 éves nő meghalt, több más ember pedig megsebesült a kelet-ukrajnai Sevcsenkove falu egyik piacát ért orosz rakétacsapásban hétfőn – közölte a regionális kormányzó.
Oleh Szinyehubov, a Harkivi terület kormányzója Telegram-csatornáján azt írta:
Megerősített információk szerint sajnos egy 60 éves nő meghalt. A többi áldozatot kórházba szállították. Az orvosok segítenek rajtuk. A mentők tovább folytatják a romok eltakarítását.
Levették a napirendről Leonyid Brezsnyev egykori szovjet pártfőtitkár, a város szülötte mellszobrának lebontását az ukrajnai, Dnyipropetrovszk megyei Kamjanszkéban pénzhiány miatt – jelentette be Olekszandr Csernisev polgármester-helyettes a Vesztyi Ukraina ukrán hírportál közlése szerint.
A városvezető-helyettes elmondta, hogy azt a költségvetési pénzt, amelyből a bontást finanszíroznák, a háborús helyzet miatt jelenleg védelmi, biztonsági, kommunális és a lakosság mindennapi életkörülményeit biztosító kiadásokra kell fordítani. Az emlékmű bontásának ügyét majd csak a háború befejeződése után veszik napirendre – számolt be az MTI.
A 2014-es ukrajnai fordulat után törvényt fogadtak el a „dekommunizációról”, vagyis minden, a szovjet múlttal kapcsolatos emlékmű lebontásáról, a földrajzi és közterületi nevek megváltoztatásáról. Nyolc év alatt több mint 900 települést és mintegy 50 ezer utcát neveztek át. Az utóbbi időben már nemcsak a szovjet, hanem az egész orosz múlt nyomait is igyekeznek eltüntetni. Ukrajna-szerte lebontják orosz történelmi személyiségek, írók, művészek, tudósok, utazók emlékműveit, és átnevezik a róluk elnevezett utcákat, tereket.
Az ukrán erők nagyon nehéz körülmények között verik vissza a kelet-donbászi régióban lévő Bahmut városa elleni folyamatos támadásokat, és tartják állásaikat a közeli Szoledarban – közölte Volodimir Zelenszkij vasárnap.
Az ukrán elnök esti videóbeszédében hozzátette, hogy Bahmut „mindennek ellenére kitart”.
Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter és Robert M. Gates volt amerikai védelmi miniszter a Washington Post hétvégi számában azt írta: „Oroszország azt hiszi, hogy meg tudja fárasztani az ukránokat, és hogy az Egyesült Államok, valamint Európa egysége fel tud bomlani és nem fogják többé támogatni Ukrajnát. Az biztos, hogy az orosz gazdaság és az emberek szenvedni fognak, ha a háború folytatódik.”
Azzal érvelnek, hogy az orosz erőket csak akkor tudják visszaszorítani, ha az Egyesült Államok és szövetségesei kellőképpen fel tudják szerelni Ukrajnát. Szerintük sürgősen szükség van erre a lépésre, hogy Ukrajna vissza tudja szorítani az orosz erőket keleten és délen.
A Reverse Side of The Medal nevezetű, Wagner-csoport által üzemeltetett Telegram-oldal 1 millió rubelt és egy saját készítésű pólót ígért annak, aki kilövi az első M2 Bradley páncélost.
Az Egyesült Államok nemrégiben az eddigi legnagyobb támogatási csomagot küldte Ukrajnába, amely többek között 50 gyalogsági harci járművet és több száz más katonai járművet tartalmazott.
Az amerikai védelmi minisztérium részletes közlése alapján a szállítmány tartalmaz 50 Bradley típusú gyalogsági harci járművet tankelhárító rakétával és lőszerrel, 100 páncélozott csapatszállítót, 55 aknaálló járművet, valamint 138 Humvee-t, 18-18 önjáró tarackot és lőszerszállító járművet, 36 vontatott tarackot csaknem 100 ezer hozzá való lőszertárral.
Az orosz erők felszabadították Bahmutszke falut a Donyecki Népköztársaságban – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
2023. január 9-én Bahmutszke felszabadult az Orosz Fegyveres Erők Donyecki Népköztársaságának területén – közölte a parancsnokság Telegram-csatornája.
Bahmutszke település Soledartól délre, Bahmut (orosz nevén Artemovszk) közelében található.
Az ukrán fegyveres erők az elmúlt napon a Donbász mintegy 13 településén verték vissza az ellenséges támadásokat. A térség több városát is támadják az oroszok – írja az Unian az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának közleménye alapján.
Az ellenség támadó hadműveleteket hajt végre Bahmutban, Avdejevszkijben, és igyekszik javítani a taktikai helyzetén Kupjanszk irányában. További rakétacsapásoknak is fennáll a veszélye Ukrajna-szerte
– áll a közleményben.
Az Institute for the Study of War (ISW) katonai elemzői arról írnak, hogy az orosz védelmi minisztériumot bírálat érte, amiért hamis állítást terjesztett a kramatorszki megtorló hadműveletről.
Az orosz védelmi minisztérium január 8-án arról tett bejelentést, hogy az orosz erők megtorló hadműveletet hajtottak végre december 31-én Makijivkában, amelyben az orosz parancsnokság hibái és a rossz bevetési gyakorlat miatt 400 mozgósított katona életét vesztette.
Amint arra az ISW felhívja a figyelmet, az orosz védelmi minisztérium hamisan állította azt, hogy a megtorló csapás az ukrán csapatok több ideiglenes bevetési pontjára irányult Kramatorszkban, aminek következtében több mint 600 ukrán katona vesztette életét.
Ezt a kijelentést több külföldi újságíró és az ukrán fegyveres erők is cáfolták. Több orosz katonai blogger is felhívta rá a figyelmet, hogy az Orosz Föderáció védelmi minisztériuma gyakran közöl valótlan állításokat.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére 2023. január 8-án az ukrán–magyar határszakaszon 5999 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 12 827 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 280 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Az ukrajnai háború elől január 8-án 63 ember, köztük 36 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Rendkívül sok elpusztult delfint és delfinfélék közé sorolható állatot sodort partra a víz a Fekete-tenger környékén. Tudósok szerint az orosz–ukrán háború miatt megnövekedett haditengerészeti tevékenységek miatt múltak ki. Azzal magyarázzák ezt a megállapításukat, hogy az itt korábban elpusztult állatokon különféle sebek, sérülések voltak, most azonban nem találtak rajtuk ilyenfajta hegeket vagy vágásokat.
Egy helyi tengerparti nemzeti park partszakaszán a háborút megelőzően három-négy elpusztult delfint találtak. Ezt a részt 44 kilométeresről 5 kilométeresre kellett lezárni a háború miatt, és így augusztus végéig már több mint 35 állat tetemére bukkantak itt – írja a Mandiner.
Becslések szerint több mint ötezer elpusztult delfint sodort a partra a tenger 2022 nyaráig.
A delfinek halálát valószínűleg a szonárok működtetése okozta. Az ultrahangos, víz alatti észlelő- és felderítőberendezés ugyanis úgynevezett akusztikus traumát okozott a delfineknek. A szonárok miatt először a delfinek belső füle károsodik, később a tájékozódási képességük gyengül, végül pedig éhen halnak.
A német Die Welt részletes írást közölt arról, hogy a NATO-tagországok közt milyen szakadék látható az orosz–ukrán háború kérdésében.
A német lap varsói tudósítója által jegyzett írásban felidézték: az országok egy része jobban hajlik a kompromisszumra, és mielőbb véget vetnének a háborúnak, miközben a másik táborhoz tartozó államok célja az, hogy jelentősen meggyengítsék Oroszországot és a lehető legnagyobb mértékben támogassák Ukrajnát.
A Die Welt idézett egy korábbi nyilatkozatot a szakértői Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) kutatóközpont részéről, amely szerint a békét leginkább az Ukrajnától távolabb eső államok, köztük is a leginkább talán Németország és Franciaország szorgalmazzák. Velük szemben a másik oldalon a balti államok, Csehország, Szlovákia és Lengyelország áll, amelyek meg akarják büntetni, gyengíteni akarják Oroszországot, és ezért támogatják Ukrajnát.
E táboron belül a lengyelek a leginkább elkötelezettek, ami az utóbbi hónapokban is tükröződött a lengyel politikusok megnyilatkozásaiból. „Oroszország meggyengítéséért lobbizunk [a NATO-n belül]” – ismerte el a lengyel külügy egyik munkatársa a lapnak. A Die Welt újságírója megjegyezte:
MÉG AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG – AMELYEK JELENTŐSEN TÁMOGATJÁK KATONAILAG UKRAJNÁT – IS KEVÉSBÉ RADIKÁLISAK NÁLUK.
Justyna Gotkowska, a lengyel OSW kutatóközpont elemzője mindeközben arról beszélt a német lapnak, hogy mi a legalapvetőbb különbség a német és a lengyel álláspont közt. Szerinte Berlin még bízik abban, hogy idővel ismét folytatni lehet a párbeszédet, normalizálni lehet a viszonyokat Oroszországgal, és akár még a biztonságpolitikában is együtt lehet működni velük.
Ezzel szemben a varsói kormány úgy látja, hogy belátható időn belül ez nem lesz lehetséges, és a biztonságot csakis Oroszország ellenében lehet garantálni – tette hozzá.
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 5999 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 12 827 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 280 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság közleményéből.
Hozzátették: az ukrajnai háború elől vasárnap 63 ember, köztük 36 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.
Oroszország már készen áll arra, hogy elmeneküljön a Krímből – vélekedik Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója, aki azt sugallta, hogy miután a Krím teljes ukrán tűz alá kerül, a megszállók menekülni kezdenek a félszigetről.
Ha Oroszországról beszélünk, ez egy olyan falka, amely nagy számban támad. Ha egyedül vagy, veszíthetsz. És nem vagyunk egyedül. És a falka nagyon gyorsan rájön, hogy egy vadász érkezett, aki nagyon hatékonyan ki tudja ritkítani a falkát. Ezért nagyon hatékonyan fognak menekülni a Krímből
– vélekedett a politikus. Podoljak szerint a Krím felszabadítása csak idő kérdése. A tanácsadó azt is hangsúlyozta, hogy el kell érni, hogy a háború véget érjen.
Mert Oroszország már készen áll a menekülésre. Csak még nem ébredtek fel a teljes mámor állapotából. Tehát kijönnek, körülnéznek, és megértik: vagy elfutsz, vagy meghalsz
– hangsúlyozta.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Vasárnapi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!