Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

Meghalt az a két brit állampolgár, akik civilek evakuálásában segédkeztek az ukrajnai Donyecki területen. A 48 éves Andrew Bagshaw-t és a 28 éves Christopher Parryt január 6-án látták utoljára, amikor a heves harcok sújtotta Szoledár városába tartottak.

A The Independent beszámolója szerint Christopher Parry családja egy, a külügyminisztérium által kiadott közlemény alapján megerősítette, hogy a két brit férfi Ukrajnában esett el.

Nagy szomorúsággal kell bejelentenünk, hogy szeretett Chrissynk kollégájával, Andrew Bagshaw-val együtt életét vesztette, miközben humanitárius evakuálást kíséreltek meg a kelet-ukrajnai Szoledárból. Önzetlen elszántsága az ottani idősek, fiatalok és hátrányos helyzetűek megsegítésében rendkívül büszkévé tett minket

– fogalmazott a közleményben a férfi családja.

Hozzátették, hogy Christopher Perry márciusban önként ment Ukrajnába, ottléte alatt több mint 400 embert és számos magára hagyott állatot mentett meg. A Sky News az Andrew Bagshaw családjától kapott közlemény alapján azt írja, hogy a két férfi éppen egy idős nőt menekített Szoledárból, amikor ágyútűz érte az autójukat.

Az Egyesült Államok demokrata és republikánus törvényhozói is üdvözölték az ukrán kormány korrupció ellen tett lépéseit, és ragaszkodtak ahhoz, hogy továbbra is támogassák Ukrajnát mind katonai, mind pedig humanitárius segéllyel – írja a Sky News.

Ez egy meghatározó pillanat nemcsak Ukrajna, de Németország, az Egyesült Államok és összes szövetségesünk számára. Reméljük, hogy az ukrán elnök betartja ígéretét, miszerint Ukrajna jelentős változást fog elérni a korrupció terén

– mondta Lindsey Graham republikánus szenátor újságíróknak nyilatkozva.

Richard Blumenthal demokrata szenátor fontos lépésnek tartja, hogy Volodimir Zelenszkij több magas rangú tisztviselőt is menesztett. „Ez is azt bizonyítja, amit Zelenszkij mondott nekünk, hogy zéró tolerancia lesz a csalással és a pazarlással szemben” – tette hozzá a szenátor.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán határon fekvő tartomány kormányzójával folytatott videóbeszélgetésében azt mondta, hogy Oroszország légvédelmi rendszere a világ legjobbjai közé tartozik − írta meg a The Telegraph. 

Vjacseszlav Gladkov, Belgorod megye kormányzója a találkozón elmondta Putyinnak, hogy az ukrajnai háború kezdete óta 25 helyi civil halt meg és 96 sebesült meg az ukrán oldalról érkező lövésekben.

Oroszország több mint háromszor annyi, a Patriotokkal egyenértékű légvédelmi rakétát gyárt, mint amennyit az Egyesült Államok – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Novo-Ogarjovóban. Putyin akkor beszélt erről, amikor a rezidenciáján fogadta Vjacseszlav Gladkovot, Belgorod megye kormányzóját.

Az Egyesült Államokban például Patriot rakétákat gyártanak, a mi országunk háromszor több ilyen rakétát gyárt. Még többet is, mint háromszor annyit

– mondta az államfő.

„Ami pedig általában a különböző célú légvédelmi rakétákat illeti, az orosz gyártás a világ egészének gyártásával vethető össze. Mindennek tetejébe maguk a rendszerek is modernek és megbízhatók. Ettől függetlenül persze minden megtörténhet, de összességében a rendszer megfelelően működik” – tette hozzá.

„A gyakorlati harci alkalmazás megmutatta, hogy Oroszország légvédelmi rendszere az egyik legjobb a világon” – hangoztatta az orosz elnök. Gladkov egyebek között elmondta, hogy az Ukrajnával határos belgorodi régióban a háború kezdete óta a területet érő találatok következtében 25 ember vesztette életét, és további 96 sebesült meg.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, szerinte Belarusz nem kíván csatlakozni Oroszország háborújához, de Ukrajna azért felkészül minden biztonsági kihívásra.

„Nem akartuk és nem is fogjuk megtámadni Belaruszt. Ez a fő jelzés az egész ukrán nép részéről a belorusz nép felé. Számunkra nagyon fontos, hogy Belarusz ne veszítse el függetlenségét, és ne csatlakozzon ehhez a gyalázatos háborúhoz senki befolyása ellenére” – mondta Zelenszkij a finn elnök, Sauli Niinistö mellett Kijevben.

Zelenszkij elismerte, hogy orosz csapatok állomásoznak Belaruszban, Moszkva legközelebbi regionális szövetségesénél.

„A mi feladatunk a hadsereg számára az, hogy felkészüljön minden kihívásra. Ez nem könnyű, ezért szükségünk van partnereink segítségére, mert a területünk nagyon nagy” – idézte az államfőt a CNN.

Németország nem szigetelődött el abban a kérdésben, hogy kell-e Leopard típusú német harckocsikkal támogatni az orosz támadás ellen védekező Ukrajnát – jelentette ki Boris Pistorius német védelmi miniszter kedden Berlinben.

A miniszter Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott megbeszélése után kifejtette: míg egyes országok „nagyon határozottan követelik”, hogy Ukrajna támogatói Leopard harckocsikkal is segítsék a védekezést, mások „éppen olyan alaposan mérlegelni akarnak, mint a német kancellár”.

Ez azonban nem megosztottságot jelent, hanem azt, hogy az álláspontok összehangolása egy folyamat, amelyhez idő kell – mondta Boris Pistorius. Jens Stoltenberg hozzátette: bízik abban, hogy hamarosan lezárulnak a szövetségesek közötti egyeztetések.

Kiemelte: Ukrajnának gyors segítségre van szüksége, ezért üdvözli, hogy a német kormány máris arra biztatja Leopardokkal rendelkező partnereit, hogy kezdjék meg az ukrán katonák kiképzését a harckocsi használatára – írta az MTI. 

Az ukrán atomerőművek ellenőrzése közben nem találtak katonai felszerelést, ami cáfolja Oroszország korábbi állítását − közölte Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője az Európai Parlamentben.

Grossi közölte a tisztviselőkkel, hogy az ügynökség állandó jelenlétet rendelt el az összes ukrán nukleáris létesítménynél, és kedden vizsgálatokat rendelt el annak megállapítására, hogy van-e valamelyikben katonai felszerelés − írta meg a Sky News. 

Azt is elmondta, hogy ez a második alkalom, amikor a NAÜ-nek sikerült „megcáfolnia azokat a vádakat, amelyek szerint illegális és veszélyes dolgok történtek ezekben a létesítményekben”. 

Hétfőn az orosz külügyi hírszerző szolgálat (SVR) azzal vádolta Ukrajnát, hogy Nyugatról szállított fegyvereket tárolnak az ország atomerőműveiben.

Öt év börtönbüntetésre ítéltek egy ukrán nőt, amiért segített megszervezni egy illegális oroszországi népszavazást a Herszoni területen – írja a Sky News. 

Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) szerint a nő állítólag szavazói névjegyzékeket állított össze, és arra biztatta a helyieket, hogy menjenek el a szavazóhelyiségekbe, és szavazzanak az Oroszországhoz való csatlakozás mellett. Emellett személyesen járta körbe a lakóházakat, és követelte, hogy menjenek el szavazni.

Miután a Beriszlav járásban található Novoolekszandrivka körzetet az ukrán csapatok felszabadították, a vádlottat az ukrán SZBU emberei őrizetbe vették, és eljárást indítottak ellene.

„Figyelembe véve a nyomozással való együttműködését, a bíróság öt év börtönbüntetésre ítélte, 10 éves eltiltással a kormányzati szerveknél betöltött tisztségek betöltésétől és a választási folyamattal kapcsolatos tevékenységtől” – olvasható az SZBU honlapján.

Sauli Niinistö finn elnök kedden előre be nem jelentett látogatásra érkezett Ukrajnába, tárgyalásai középpontjában a háború sújtotta kelet-európai ország további katonai célú támogatása állt – jelentette a Jevropejszka pravda ukrán hírportál.

Az államfők megbeszélésükön megvitatták Finnország katonai segítségnyújtását és Ukrajna politikai támogatását. Niinistö szavai szerint Ukrajna harckocsikkal történő ellátásának kérdése továbbra is napirenden van.

Mi vagyunk az egyetlen ország a NATO-n kívül, amelynek Leopard típusú harckocsijai vannak. Hosszú határszakaszunk van Oroszországgal, és ezt figyelembe kell venni

– mutatott rá Niinistö sajtótájékoztatóján.

Kiemelte, hogy különféle szerepek vannak az ukrán segítségnyújtásában, és Finnország aktívan részt vesz ebben a segítségben. A mai napig Finnország 600 millió eurót nyújtott Ukrajnának katonai segítségnyújtás formájában – tette hozzá. Az ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy hétfőn a finn külügyminiszter közölte: országa még nem döntött arról, hogy szállít-e Leopard harckocsikat Ukrajnának.

A finn államfő kedden felkereste a Kijevi területen fekvő Borogyankát és Bucsát, ahol az orosz hadsereg a háború első heteiben komoly pusztításokat végzett. Borogyankában megvitatta az újjáépítés kérdéseit, beleértve ideiglenes lakások kialakítását, amelyhez Finnország már segítséget nyújtott Ukrajnának.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy a Donyecki területen folytatódott az orosz előrenyomulás, valamint Sziverszk környékén összehangolt csapások érték az ukrán 25. ejtőernyős rohamdandár egységeit. Beszámolója értelmében ezen a frontszakaszon mintegy félszáz ukrán katona esett el, továbbá egy páncélozott személyszállító, két kisteherautó, egy Grad sorozatvető és egy Mszta–B önjáró tarack semmisült meg.

Gyenyisz Pusilin, az Ukrajnától nagyrészt elcsatolt „Donyecki Népköztársaság” megbízott vezetője a Szolovjov Live médiacsatornán közölte, hogy az ukrán fegyveres erőknek már csak egy biztonságos útvonaluk maradt az ostromlott Bahmut (Artemivszk) városba való bejutáshoz, ahol utcai harcok folynak.

Az ukrán fegyveres erők vesztesége Konasenkov szerint Kupjanszk irányában több mint negyven katona, egy páncélozott harcjármű és egy egyéb jármű, Liman irányában több mint harminc katona, öt páncélozott harcjármű, egy M–777-es tarack és két AN/TPQ–37-es ellentűzradar, Zaporizzsja irányában több mint 25 katona, egy Akacija önjáró löveg, egy D–20-as és egy D–30-as tarack, valamint három jármű, Herszon irányában pedig egy AN/TPQ–50-es ellentűzradar volt.

A RIA Novosztyi hírügynökség Herszoni területi katasztrófavédelmi szolgálatainak szóvivőjére hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz fegyveres erők meghiúsították, hogy ukrán katonák átkeljenek a Dnyeper folyón Nova Kakhovka közelében. Az informátor szerint a Korsunkánál és Dnyiprjanynál kudarcot valló próbálkozás során az ukránok hat páncélozott gyalogsági járművet, három rohamcsónakot és mintegy száz katonát veszítettek.

Az Európai Bizottság üdvözli, hogy az ukrán hatóságok komolyan kezelik a korrupciós vádakkal kapcsolatos vizsgálatokat, azonban a korrupcióellenes küzdelemben több előrelépésre van szükség – jelentette ki Ana Pisonero, a testület szóvivője kedden Brüsszelben.

A szóvivő azzal kapcsolatban válaszolt a sajtó kérdéseire, hogy több magas rangú ukrán tisztségviselő is bejelentette lemondását, miután a sajtó nyilvánosságra hozta, hogy túlárazottan vásároltak ellátmányt a hadseregnek.

Ukrajnának hatékony vizsgálatokat kell lefolytatnia, valamint hiteles eredményeket kell felmutatnia az eljárások és az elmarasztaló ítéletek terén

– tudatta a szóvivő. Mint mondta, Ukrajna már több téren is előrelépést tett; új vezetőt nevezett ki a korrupcióellenes hivatal élére, és új pályázatot írt ki a korrupcióellenes hivatal igazgatói posztjára.

Hangsúlyozta, hogy az EU már évek óta támogatja Ukrajnát a jogállamiság megerősítésében, és a korrupcióellenes intézkedések az uniós csatlakozási folyamat kulcsfontosságú dimenziói, amelyek a makroszintű uniós pénzügyi támogatás politikai feltételeinek is részét képezik.

„A bizottság szoros kapcsolatban áll a kijevi vezetéssel annak biztosítása érdekében, hogy az Ukrajna támogatására küldött forrásokat jó célra használják fel” – mondta el a szóvivő.

Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a Donyecki területen lévő Bahmut (Artemivszk) és Novoukrajinka területén az ukrán 57. önálló gépesített dandár vezetésipontjára és egy rakéta- és tüzérségifegyver-raktárra, továbbá 64 tüzérségi egységre, valamint 102 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Az orosz légierő megsemmisített egy Buk–M1-es önjáró légvédelmi rakétaindítót, a légvédelem pedig lelőtt 10 ukrán drónt.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 376 repülőgépet, 203 helikoptert, 2944 drónt, 402 légvédelmi rakétarendszert, 7614 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 988 sorozatvetőt, 3898 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8159 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi támadást. Donyeckben a belövések egy civilt megöltek, Ilovajszkban pedig kettőt megsebesítettek. Vjacseszlav Sztarovoj, az oroszországi Kurszk megye kormányzója közölte, hogy a határhoz közeli Gornal faluban két lakos megsérült egy ukrán drónról ledobott robbanószerkezet detonációja következtében.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bejelentette, hogy az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krímben felszámolta a Hizb ut-Tahrír al-Iszlami nemzetközi terrorszervezet egy Ukrajnából koordinált sejtjét. Vlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke keddi Telegram-bejegyezésében azt írta, hogy a félszigeten eddig 13 utcát neveztek el a „különleges hadműveletben” elesettekről.

Az elit borokra vonatkozó európai szankciók ellenére a Kreml továbbra is több száz palackot vásárol egyenként több tízezer dollár értékben. Ezt teszi többek között Alekszej Repik, Putyin lánya, Jekatyerina Tihonova barátja. A legritkább borok, amelyek a háború kitörése után már nem kerülnek orosz piacra, most a Repik és társa, Ivan Sibirev tulajdonában lévő csúcskategóriás éttermekbe érkeznek. Putyin barátai „minősítési minták” álcája alatt importálnak bort. Hogy a vámosok milyen mértékben vesznek részt a szankciókat kijátszó rendszerben, az nyitott kérdés − írja a The Insider nevű orosz oknyomozó oldal. 

Ukrajna orosz megszállását követően az Európai Unió tilalmat rendelt el a 300 eurónál nagyobb értékű borok Oroszországba történő szállítására. Az ausztrál és amerikai borok bevitelére vonatkozó teljes embargóval ellentétben az európai intézkedés szimbolikus korlátozásnak tűnt, mivel e borok aránya az Oroszországba irányuló összes szállítmány kevesebb mint egy százaléka volt. Az európai szabályozó tehát megpróbálta megfosztani az orosz oligarchákat a burgundi és bordeaux-i Grand Crus boroktól, anélkül hogy a hétköznapi termelőknek keresztbe tett  volna. A gyakorlatban azonban ez az intézkedés a feketekereskedelem felvirágzásához és új típusú importőrök megjelenéséhez vezetett.

Az oroszországi Szamara városában ledöntötték az Eiffel-torony kicsinyített mását, miután Emmanuel Macron francia elnök megígérte, hogy országa nyugati típusú harcjárműveket szállít Ukrajnának.

Ukrajnának nincsenek agresszív szándékai Belarusszal szemben, és óva inti a szomszédos országot attól, hogy az Oroszországi Föderáció oldalán részt vegyen a háborúban – jelentette ki kedden Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő az Ukrajinszka pravda hírportál tudósítása alapján.

Oroszország minden lehetséges módon megpróbálja bevonni Belaruszt egy közvetlen háborúba. Ukrajna óva inti Minszket az esetleges további agresszív tervektől. A magunk részéről megerősítjük, hogy nincs semmilyen agresszív szándék Fehéroroszországgal szemben

– szögezte le a kijevi külügyi tárca képviselője.

Hangsúlyozta, hogy Ukrajna készen áll az események bármilyen alakulására, és kizárólag az önvédelemhez való, Az ENSZ Alapokmányában biztosított jogának gyakorlásával él. „Az ukrán védelmi erőknek és a kormánynak világos cselekvési terve van arra az esetre, ha megnövekszik a belorusz fenyegetés” – fűzte hozzá Nyikolenko.

A szóvivő arra reagált, hogy Aljakszandr Lukasenka belorusz államfő kedden kijelentette, hogy az ukránok felkérték őt egy megnemtámadási paktum megkötésére Ukrajnával. „Azt kérik tőlünk, hogy semmilyen körülmények között ne kezdjünk háborút Ukrajnával. Azt javasolják, hogy kössünk megnemtámadási paktumot” – idézte a Belta belorusz állami hírügynökség Lukasenkát, aki egyúttal megvádolta Ukrajnát, hogy területén olyan nyugati katonákat képeznek ki, akiknek az a céljuk, hogy destabilizálják Belaruszt.

Finnországnak adott esetben Svédország nélkül is meg kell fontolnia a NATO-csatlakozást – adta értésre Pekka Haavisto finn külügyminiszter kedden egy interjúban, de később sietett leszögezni, hogy a fő opció továbbra is a két ország együttes belépése.

Az YLE finn közszolgálati televíziónak nyilatkozva a külügyminiszter arról beszélt, hogy amennyiben a svédek csatlakozási kérelmének ratifikálása tovább húzódik, Finnország kénytelen lesz „újraértékelni a helyzetet”.

Egy későbbi nyilatkozatában viszont azt hangoztatta, hogy Helsinki törekvései nem változtak, továbbra is a Svédországgal közös csatlakozást tartja az elsődleges megoldásnak, szem előtt tartva a két ország nemzetbiztonsági érdekeit.

Hozzátette, hogy beszélt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is, aki hangsúlyozta: a szövetség is azt tartja kívánatosnak, hogy a két ország egyszerre lépjen be – számolt be az MTI.

Miután Volodimir Zelenszkij hétfőn bejelentette, hogy Ukrajna nem tűri tovább a korrupciót, és lépni fog ellene, több ukrán tisztviselő is lemondott kedden azt követően, hogy a sajtó nyilvánosságra hozta, hogy túlárazottan vásároltak ellátmányt a hadsereg számára.

Tarasz Melnyicsuk, a kormány parlamenti képviselője azt mondta, hogy öt regionális kormányzót menesztettek: 

• Valentyin Reznyicsenko dnyipropetrovszki kormányzót,
• Olekszandr Vasziljovics Sztarukh zaporizzsjai kormányzót, 
• Dmitro Zsivicszkijt, Szumi kormányzóját,
• Herszon kormányzóját, Jaroszlav Janusevicsot,
• valamint Kijev kormányzóját, Olekszij Kulebát.

Az utóbbi napok belpolitikai konfliktusa miatt egyebek mellett lemondott az ukrán elnöki hivatal vezetőhelyettese, Kirilo Timosenko, de Zelenszkij egyik legismertebb és legfontosabb tanácsadója, Olekszij Aresztovics is lemondásra kényszerült. Távozott az ukrán katonai hírszerzés feje, Kijlo Budanov is.

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 122 170 orosz katona esett el, az elmúlt napon 690 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 3152 tankot,
• 6284 páncélozott harcjárművet,
• 2148 tüzérségi rendszert,
• 448 rakétavetőt,
• 220 légvédelmi berendezést,
• 289 repülőgépet,
• 281 helikoptert és
• 4944 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 18 orosz hajót, 1897 hadműveleti és taktikai drónt, 194 egységnyi speciális felszerelést és 749 cirkálórakétát számoltak fel.

Újraindult a határforgalom a záhonyi ukrán–magyar határátkelőhelyen kedd délután.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján közölte: a záhonyi határátkelőhelyen a járműforgalomban a ki- és beléptetés 12 órakor indult meg, azonban az informatikai karbantartás továbbra is tart, ezért lassú áthaladásra kell számítani.

A honlap szerint Záhonynál a kilépő teherforgalomban, valamint Beregsuránynál a kilépő személyforgalomban egy óra a várakozási idő – olvasható a police.hu oldalon. 

Mint beszámoltunk róla, az ukrán oldalon fennálló informatikai karbantartás miatt kedd délelőtt szünetelt a ki- és beléptetés a záhonyi, a lónyai, a barabási, a beregsurányi és a tiszabecsi átkelőhelyen.

A külföldre utazóknak a rendőrség továbbra is azt ajánlja, hogy elindulás előtt tájékozódjanak a határátkelőhelyek nyitvatartási idejéről és az aktuális várakozási időkről a rendőrségi honlap Határinfó oldalán, valamint a Rutin mobilapplikáció segítségével.

Az orosz elnök kedd délután ülésezik a kormányával. 

Az orosz állami hírügynökségszerintVlagyimir Putyin elismerte, hogy az utóbbi hónapokban nőtt a gyógyszerek ára Oroszországban, és néhányból hiány is van.

A RIA Novosztyi arról is beszámolt, hogy Putyin szerdán, az orosz diákok napján a Moszkvai Állami Egyetemen tesz látogatást, és egyetemi hallgatókkal fog találkozni.