Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára az orosz offenzívát kommentálva kijelentette, hogy nem zár ki „semmilyen forgatókönyvet a következő két-három hétben”, és úgy fogalmazott, hogy „a fő harcok még hátravannak”.

„Oroszország maximális eszkalációra készül. Összegyűjt mindent és mindenkit, amit és akit csak lehet, gyakorlatokat és kiképzéseket tart. Nehéz időszakon mentünk keresztül, de tudatában vagyok annak, hogy a fő harcok még hátravannak, ezekre még idén, két-három hónapon belül sor kerül. Mindenképpen győzni fogunk, köszönhetően annak, hogy a világ mögöttünk áll” – nyilatkozta Danilov a Sky Newsnak.

Az ukrán hatóságok szerdán házkutatást tartottak Arszen Avakov volt ukrán belügyminiszternél.

Az egyenruhások amiatt a januári helikopter-baleset miatt vonultak ki Avakovhoz, amiben meghalt Ukrajna belügyminisztere. Arszen Avakov szerint azokat a dokumentumokat vizsgálták meg nála, amelyek az akkor lezuhant Airbus helikopterek beszerzésére vonatkoztak. 

Az Ukrajszinka Pravdának nyilatkozva a volt belügyminiszter azt mondta, hogy az egyenruhások semmi olyat nem találtak nála, ami a baleset körülményeihez kapcsolódhat. A szerződésekkel minden rendben volt, azokat a parlament és a kormány is jóváhagyta – mondta. 

A Pravda szerint a balesettel kapcsolatban felmerült, hogy a franciáktól beszerzett 55 Airbus helikopterből 21-et használtan vettek az ukránok. A lezuhant helikopterről eddig annyit lehet tudni biztosan, hogy azt 2020 augusztusában vették át a franciáktól az ukránok. 

Kijevbe látogatott Alexander Van der Bellen, Ausztria szövetségi elnöke.

Az államfő először még útközben számolt be egy videóban arról, hogy úton van Kijevbe. Mint mondta, ezzel a gesztussal a szolidaritását szeretné kifejezni Ukrajna felé.

Van der Bellen azóta meg is érkezett a kijevi pályaudvarra, sőt késő délelőtt már a Kijev közelében lévő Bucsából posztolt képet, ahol megtekintette az orosz háborús bűnök bizonyítékait.

Mint mondta, Ausztria tartja magát a katonai semlegességhez, ezért fegyverekkel nem támogatják Ukrajnát, pénzügyi és humanitárius segítséget viszont adnak. A Kronen Zeitung szerint az osztrák delegáció ezenfelül több áramgenerátort is vitt magával Ukrajnába, és az ukrán energiaminiszter ötmillió eurónyi támogatást ígért a lerakétázott ukrajnai energia-infrastruktúra újjáépítéséhez.

Egy levél is bizonyítja azt, hogy az orosz NTV televíziócsatorna riporterét, Olga Zenkovát csecsen katonák megerőszakolták, amikor épp riportot készített a dél-ukrajnai Melitopolban. Az esetről a minap itt számoltunk be a Bild értesülése alapján. 

Az NTV vezetősége egy hivatalos, az eset kivizsgálását kérő levélben állította azt, hogy Zenkovát a csecsen elitkommandós egység, Ahmat-zászlóalj tagjai erőszakolták meg egy hotelben (ez az az egység, amelyet Ramzan Kadirov csecsen vezér is gyakran emleget a háborúról szóló írásaiban).

A levélben azt is leírták, hogy a kommandósok nemcsak Zenkovát bántalmazták, hanem az operatőrt is megverték, aki „közepesen” súlyos sérüléseket szenvedett. A dokumentumban arról is írtak, hogy az esetről a tévé híradójában nem számoltak be azért, hogy ne rontsák az orosz hadsereg hírnevét.

Olaf Scholz német kancellár után Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter is elutasította az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatását nyugati harci repülőgépekkel.

A Zöldek politikusa a ZDF német országos köztelevízió keddi késő esti műsorában kifejtette, hogy a szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta egyensúlyozásra kényszerül, mert meg akarja adni a lehető legnagyobb támogatást az ukrán erőknek, és el akarja kerülni, hogy „belerángassa” a háborúba „Németországot, vagy Európát vagy a világot”.

Nem teljesen világos, hogy hol húzódik a háborúba sodródás veszélye nélküli támogatás határa – tette hozzá, kifejtve: egyesek szerint a kormány már azzal is túl messzire megy, hogy modern német harckocsikkal segíti a védekezést, de szerinte a Leopard 2 harckocsik Ukrajnába küldésével még nem lépik át a határt.

A harckocsik és a vadászgépek között azonban van egy lényeges különbség, mégpedig az, hogy a repülők használatához a folyamatos karbantartást is biztosítania kellene a támogatást nyújtó országnak. Ezzel pedig már valóban „túl messzire mehetünk, háborús féllé válhatunk” – mondta Habeck. Olaf Scholz már január végén megerősítette, hogy továbbra sem helyeselné az ukrán légierő megsegítését harci gépekkel, írja az MTI.

A most megválasztott cseh elnök, Petr Pavel a BBC-nek azt mondta, hogy Ukrajnának lehetővé kell tenni, hogy csatlakozhasson a NATO-hoz, „amint a háború véget ér”.

A nyugalmazott NATO-tábornok úgy látja, Ukrajna „erkölcsileg és gyakorlatilag készen áll” arra, hogy csatlakozzon a nyugati szövetséghez, amint a konfliktus véget ér.

Csehország volt az első nyugati ország, amely harckocsikat és gyalogsági harcjárműveket küldött Kijevnek.

Büszke vagyok arra, hogy hazám az elsők között volt, amely jelentős katonai segítséget nyújtott Ukrajnának

– mondta a cseh államfő a BBC-nek.

Álhírek terjesztése miatt távollétében nyolcéves börtönbüntetésre ítélte Alekszandr Nyevzorov orosz újságírót egy moszkvai bíróság.

A nyomozók tavaly indítottak eljárást Nyevzorov ellen, mert a közösségi médiában közzétett bejegyzéseiben azzal vádolta az orosz fegyveres erőket, hogy szándékosan lőttek egy szülészetet az ukrajnai Mariupol városában, ami Moszkva szerint hamis állítás volt.

Nevzorov felesége márciusban azt írta az Instagramon, hogy férjével Izraelbe utaztak, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

Ukrajnának nagyon nagy szüksége van harckocsikra, és ugyanekkora szüksége lenne vadászgépekre is – erről írt James Stavridis amerikai tábornok, a NATO európai erőinek korábbi főparancsnoka a Washington Postban.

Mint írta, a Leopard és Abrams harckocsik három fontos előnyt biztosítanak Ukrajnának: egyrészt jelzik, hogy a Nyugat továbbra is mellettük áll, ami döntő lehet a morál szempontjából. Másrészt a harcászatban nagy segítséget nyújtanak a gyalogságnak, harmadrészt pedig segíthetnek abban, hogy áttörést érjenek el a frontvonalak bizonyos pontjain (Stavridis szerint például abban is segíthetnek, hogy a krími orosz csapatokat végleg sikerüljön elvágni az orosz főerőktől).

A volt főparancsnok ugyanakkor megjegyezte, hogy a modern tankok után a modern katonai repülők lehetnek a következők, amelynek a szállítását meg kell vitatni, mert ezekre is nagy szüksége lenne Ukrajnának. 

A harckocsik is nélkülözhetetlenek, de a légierő bírhat igazán döntő jelentőséggel. A NATO főparancsnokaként több éven át tanulmányoztam az európai haditerveket és a harckocsi-hadviselést a kontinensen, de nem tudom elképzelni azt, hogy a páncélosokat megfelelő légi támogatás nélkül működtessék

– írta Stavridis, hozzátéve: ha elegendő harckocsi érkezik Ukrajnába, akkor az egy „rémálommal” érhet fel Putyin számára. 

A de facto Luhanszki Népköztársaságban balesetet szenvedett az orosz hadsereg egyik járműve.

A karambolt egy másik autó fedélzeti kamerája rögzítette, amelyet aztán szintén telibe talált a katonai jármű.

Az ukrán hadsereg vezérkarának szerda reggeli adatai szerint az invázióban már mintegy 128 420 katonát veszíthetett az orosz hadsereg.

Mint írták, az előző nap a becslésük szerint 920 katonát vesztettek az oroszok. Becslésük szerint 2022. február 24. óta a 128 ezer katona mellett többek közt 3209 harckocsit, 6382 páncélozott szállítójárművet, valamint 293 repülőt és 284 helikoptert is vesztett az orosz hadsereg.

Spanyolország 4-6 Leopard harckocsit küldhet Ukrajnának az első szállítmányuk részeként – közölte az El País napilap.

Mint írták, a spanyol hadseregnek összesen 53 Leopardja van, amelyeket egy zaragozai katonai bázison tárolnak, de a harckocsik jelentős része elhanyagolt állapotban van, és karbantartást, javítást igényelnek. Az El País szerint

A javítás ideje pedig 2-2,5 hónap lehet (ami többé-kevésbé megegyezik azzal az idővel, ami a kezelőszemélyzet kiképzéséhez szükséges). A magas költségek miatt a spanyol kormányzat egyelőre csak 4-6 harckocsi küldését tervezi, de később ezeket még újabb szállítmányok követhetik.

Az ukrán–magyar határszakaszon 4311-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 3825-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán.

A beléptetettek közül a rendőrség 116 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Az Egyesült Államok több mint 2 milliárd dollár értékű katonai segélyt küld Ukrajnának, a csomag nagyobb hatótávolságú rakétákat is tartalmaz más lőszerek és fegyverek mellett – közölte két, az ügyre jó rálátással bíró amerikai tisztviselő.

Ez a katonai segélyrészlet, amely várhatóan az orosz támadásokkal szembeni ukrán ellentámadást hivatott erősíteni, a Patriot légvédelmi rendszerek, a precíziós irányított lőszerek és a Javelin páncéltörő fegyverek támogató felszerelését is tartalmazza – mondták a tisztviselők, írja a The Independent.

Hat orosz tank elakadt a sárban Mariupol közelében, erről Pjotr Andrjuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója számolt be.

Nem egy. Nem kettő. Hat tank akadt el, nem tudtak megmozdulni

– írta Andrjuscsenko.

Az Egyesült Államok azzal vádolja Oroszországot, hogy nem tartja be a nukleáris fegyverekről szóló szerződést.

Oroszország elutasítása a helyszíni ellenőrzések folytatásának engedélyezésére veszélyezteti az Új Kezdet nukleáris szerződést és az amerikai–orosz fegyverellenőrzést – közölte tegnap este a Biden-kormányzat.

A megállapítást a kongresszus elé terjesztették, és a külügyminisztérium közleményben foglalta össze. Ez azt követően történt, hogy az Egyesült Államok az elmúlt hónapokban reményét fejezte ki, hogy a két ország képes lesz megmenteni a stratégiai nukleáris fegyverek korlátozására irányuló együttműködést, annak ellenére, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt nagy a feszültség a két ország között.

Oroszország ukrajnai inváziója óta Izrael diplomáciai egyensúlyozásra törekszik. Az ország ugyan hivatalosan elítélte az inváziót, és rendszeresen küld segélyeket Kijevnek, de fegyvereket még nem adott át az ukránoknak, és sok kritika érte, amiért nem bírálta erőteljesebben Oroszországot.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a CNN-nek adott interjúban elmondta, kész megfontolni a közvetítői szerepet az ukrán válságban, ha minden érintett ezt kéri tőle, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

„Ha minden érintett fél, köztük az Egyesült Államok, megkérdez erről, biztosan megfontolom, de nem erőltetem magam” – mondta.

Netanjahu a CNN-nek elmondta, hogy már az ukrán válság legelején felkérték, hogy közvetítsen Moszkva és Kijev között.

A miniszterelnök azt mondta, hogy ekkor ellenzéki vezető volt, de arra a kérdésre, hogy ki kérte fel, nem válaszolt. Azt is mondta, hogy nem hivatalos felkérésről volt szó.

Ukrajna és az Egyesült Államok között nem folytak magas szintű tárgyalások az F–16-os vadászrepülőgépek biztosításáról, de a jövőben nem zárható ki ilyen repülőgépek szállítása Kijevbe – írta meg a Politico amerikai tisztviselőkre hivatkozva.

A kritikusok szerint az, hogy a szövetségesek vonakodnak a vadászgépek és a nagy hatótávolságú rakéták átadásától, megakadályozza, hogy Kijev nagyszabású offenzívát indítson és felszabadítsa az ukrán területeket.

Egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselő azt mondta, hogy „nem történt komoly, magas szintű megbeszélés az F–16-osokról”.

Amikor egy riporter január 30-án megkérdezte, hogy az Egyesült Államok küldene-e F–16-os vadászgépeket Ukrajnába, Joe Biden amerikai elnök „nemmel” válaszolt.

A Biden válaszáról készült videófelvételből azonban nem világos, hogy az elnök a „nem” alatt a „soha” vagy a „nem most” kifejezést értette – írja a Politico.

Januárban Jon Finer helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó azt mondta, hogy az Egyesült Államok „nagyon óvatosan” fog tárgyalni a vadászgépekről Kijevvel és szövetségeseivel.

Szerdán több, az óvóhelyekkel és a lakosság figyelmeztetésével kapcsolatos szabvány lépett hatályba Oroszországban. Erről az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma tájékoztatta a TASZSZ orosz állami hírügynökséget.

„Életbe lép az a nemzeti szabvány, amely meghatározza a védelmi építmények osztályozását és a rájuk vonatkozó általános műszaki követelményeket” – közölte az intézet.

Az úgynevezett GOST tartalmaz olyan részeket, amelyekben az óvóhelyekre vonatkozó követelmények szerepelnek; például a megsemmisítő fegyverek elleni védelemre és a sugárzásveszélyre vonatkozóan.

A belorusz védelmi minisztérium közlése szerint Belarusz és Oroszország egyhetes kiképzést tart a regionális haderőcsoportjuk közös parancsnokságának – írja a The Guardian.

A kiképzés része a két ország szeptemberben Oroszországban tartandó közös hadgyakorlata előkészítésének – tette hozzá a minisztérium közleményében.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Keddi percről percre frissülő hírfolyamunkat ide kattintva olvashatja.

Tartsanak velünk ma is!