Az EU kiképző missziója 30 ezer ukrán katonát képez ki – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Oroszország visszahozta a háborút Európába, de Ukrajna visszavág. Örömmel tájékoztatom Denisz Smihal ukrán miniszterelnököt, hogy az EU katonai segítségnyújtási missziója további 15 ezer ukrán katonát fog kiképezni, így a kiképzett személyzet teljes létszáma 30 ezerre emelkedik

– írta Twitter-bejegyzésben Borrell.

„Boris Johnson, a bozontos újságíró és a tiltott partik rajongója ismét vadászgépekért kiált Kijev számára” – írja közösségi oldalán Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági szolgálat helyettes vezetője.

Mindhiába. Semmi sem segít a bukott ukrán államon

– tette hozzá az egykori orosz államfő. „Johnson pedig jobban tenné, ha a GQ-nak (New York-i székhelyű, 1931-ben alapított amerikai nemzetközi havi férfimagazin – a szerk.) írná az autós rovatát” – fejtette ki véleményét.

A brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentésében közölte, hogy Oroszország megbízható fegyverexportőrként betöltött szerepét nagy valószínűséggel aláássák a nemzetközi szankciók, valamint a háborús események következményei, hatásai.

Mint írják, Oroszország részesedése a nemzetközi fegyverpiacon már a háború előtt is csökkent. Most, amikor egymásnak ellentmondó igényekkel kell szembenéznie, Oroszország szinte bizonyosan előnyben részesíti az újonnan előállított fegyverek saját erőkkel történő telepítését Ukrajnában, mint az exportpartnerek ellátását.

Az alkatrészhiány valószínűleg érinti az exportra szánt felszerelések, például a páncélozott járművek, a helikopterek és a légvédelmi rendszerek gyártását is. A brit hírszerzés megállapítása szerint mivel az orosz hadiipar óriási alkatrészhiánnyal küzd, a gyártás mellett az exportszerződések teljesítése is problémássá válhat. Hozzáteszik: a kialakult helyzet miatt a következő három-öt évben az orosz hadiiparnak hatalmas problémát jelent majd a megrendelések teljesítése.

A Kreml valószínűleg megragadja az alkalmat, hogy lejárassa Igor Girkin orosz bloggert – aki a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kötelékeiben is szolgált tisztként – miután összeveszett Jevgenyij Prigozsinnal, a Wagner-csoport vezetőjével. 

Vlagyimir Szolovjov gyávasággal vádolta Girkint, miután 2014 júliusában úgy döntött, hogy visszavonul a Donyecki területen fekvő Szlovjanszkból. Ez egy gyakori kritika, amit Girkin ellenlábasai megfogalmaznak ellene.

Szolovjov megjegyzései visszhangozzák Prigozsin folyamatos erőfeszítéseit, hogy az orosz információs térben támadja Girkint, ami az ISW értékelése szerint kísérlet volt arra, hogy aláássa Girkin támogatói kapcsolatait és befolyását az orosz ultranacionalisták körében.

Ausztria persona non gratának minősített négy orosz diplomatát – áll az osztrák külügyminisztérium Twitter-oldalán csütörtökön közzétett bejegyzésben.

Az orosz nagykövetség két diplomatája diplomáciai státusukkal összeegyeztethetetlen lépéseket tett. Ezért a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 9. cikke értelmében nemkívánatos személynek nyilvánították őket, és el kell hagyniuk Ausztria területét – írták.

Vadászgépek Ukrajnába küldése „nem lenne helyes megközelítés”, de erről még nem született meg a kormány végleges döntése – mondta Ben Wallace brit védelmi miniszter.

Ami ezt a konfliktust idén előre fogja mozdítani, az az ukránok azon képessége, hogy nyugati fegyvereket vethetnek be Oroszország ellen

– mondta a brit politikus.

Legalább két ember meghalt, és hét megsebesült egy orosz rakétacsapásban, amely egy lakóépületet ért szerdán a kelet-ukrajnai Kramatorszk városában – közölték az ukrán hatóságok.

Erről Andrij Jermak, a kijevi elnöki hivatal vezetője számolt be a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. A tisztségviselő egy lerombolt épület képét tette közzé oldalán.

A tavaly februári orosz támadás kezdete óta számos rakéta talált el lakóépületeket Ukrajnában, civilek halálát okozva. A moszkvai védelmi minisztérium állítása szerint erőik csak katonai célpontokat támadnak.

Az orosz csapatok jelenleg Kramatorszk, a kelet-ukrajnai Donyecki terület egyik nagyvárosát, valamint az egész területet igyekeznek ellenőrzésük alá vonni az immár több mint 11 hónapja tartó háborúban.

Az Ukrajna–EU-csúcstalálkozón az EU képviselői nem biztos, hogy teljesítik Ukrajna reményeit az ország mielőbbi uniós csatlakozásával kapcsolatban – írja a Politico.

A kiadvány szerint a csúcstalálkozói nyilatkozat tervezetében az szerepel majd, hogy Ukrajnát az Európai Bizottság valamennyi feltételének teljesülése után veszik fel az EU-ba.

Néhány névtelenséget kérő uniós tisztviselő szerint a döntés azért született, mert néhány ország kormánya ellenzi Ukrajna gyors uniós csatlakozását.

Nem valószínű, hogy az ukrán erők a közeljövőben képesek lesznek visszafoglalni a Krím félszigetet az orosz csapatoktól – mondta az amerikai védelmi minisztérium négy magas rangú tisztviselője a képviselőház fegyveres szolgálatai bizottsága törvényhozóinak titkos tájékoztatóján – erről a Politico számolt be.

Az orosz erők 2014 óta tartják ellenőrzésük alatt a Krímet, a félszigeten légvédelem és több tízezer katona állomásozik. A gyalogsági erők közül sokan több száz kilométeres erődített állásokba ásták be magukat a Dnyipro folyó mentén az ukrán csapatokkal szemben.

A Krím visszafoglalásának kérdése hónapok óta vitatott kérdés, mivel amerikai és európai tisztviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy a félsziget jogilag Ukrajna része.

Spanyolország 20 darab M113-as páncélozott személyszállító harckocsit küld Ukrajnának. Leopard harckocsikat egyelőre nem tud küldeni, mert azokat előbb meg kell javítani – írja az Europa Press.

A kiadvány szerint hat Leopard 2A4 harckocsit már javítanak, és Madrid készen áll arra, hogy elküldje őket Kijevbe.

Ezek a tankok azonban már több mint egy évtizede rossz állapotban vannak, ezért most helyreállításra és korszerűsítésre szorulnak.

Egyetlen hadsereg szolgálatában sem volt még soha olyan változatos fegyverarzenál, mint most Ukrajnáéban. A britek egy századnyi Challenger 2-es harckocsit ajánlottak fel, a lengyelek pedig ugyanannyi (14) Leopard 2-est. A németek szintén egy századra való Leopardot küldenének, viszont már egy későbbi, korszerűbb változatból – mondta az Infostartnak Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Kaiser Ferenc megjegyezte, hogy nemcsak nyugati tankokból kap különféle típusokat Ukrajna, hanem szovjet eredetű tankokból is: T–72-es, PT–91-es is erősíti majd az ukrán tüzérséget, az amerikai M1 Abramsek azonban csak az év végén állhatnak majd szolgálatba.

Kaiser Ferenc ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy

Megemlítette, hogy csak az önjáró tüzérség eszközei között vannak amerikai, német, francia, cseh és szlovák gyártásúak, de ugyanilyen sokféleség jellemzi az összes fegyvernemet. Még gyalogsági lőszerből is különfélével harcolnak az ukránok. Meglátása szerint a Leopard 2 harckocsik üzemeltetése sem lesz egyszerű, ugyanis ezek a megrendelő igényeihez lettek igazítva gyártáskor. Ezért eltérések vannak a norvég, német és a spanyol verziók között is.

Oroszország nem hunyhat szemet afelett, hogy a NATO teljes infrastruktúrája ellene dolgozik – jelentette ki szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak.

Látjuk, hogy a NATO teljes katonai infrastruktúrája az Oroszországi Föderáció ellen és az ukrán rezsim javára dolgozik, beleértve a hírszerzést – a műholdakat és a repülőgépeket – is

– hangoztatta Peszkov, hozzátéve: „mindez ellenséges környezetet teremt számunkra, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül”.

A szóvivő arra figyelmeztetett, hogy a megnövelt hatósugarú amerikai rakéták Ukrajnába szállításáról meghozandó esetleges döntés „egyenesen vezet a feszültség és az eszkaláció szintjének növekedéséhez”.

Több erőfeszítést kell majd tennünk, de ez nem fogja megváltoztatni az események menetét. A különleges hadművelet folytatódik majd

– mondta az MTI szerint.

Dmitrij Peszkov szerint az ilyen hírek fényében egyelőre nem terveznek orosz–amerikai elnöki tárgyalásokat, és Oroszország fő célja az államfő által meghatározott feladatok teljesítése.

A svájci külügyminisztérium 2022-es külpolitikai jelentése szerint Svájc a kormány által kidolgozott következő külpolitikai stratégiában felülvizsgálja kapcsolatait Oroszországgal – írta a RIA Novosztyi orosz hírügynökség. 

Az Oroszországgal való kapcsolatokat újra kell gondolni a következő külpolitikai stratégiában. Moszkva elutasítása, hogy elfogadja egy patronáló hatalom megbízatását Ukrajna oroszországi érdekeinek védelmére, egyértelműen jelzi, hogy a béke előmozdítása jelenleg nagyon nehéz helyzetben van

– áll a dokumentumban. 

A jelentés továbbá ismételten elítéli Oroszország „különleges műveletét”, és emlékeztet arra, hogy Svájc szinte az összes Oroszország elleni európai szankcióhoz csatlakozott.

Egy év alatt, 2023. január 1-ig 555 332 fővel csökkent Oroszország lakossága – derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által szerdán közölt adatokból.

A szolgálat szerint Oroszország lakossága az év elején 146 millió 424 ezer 729 fő volt. Ennek kiszámításához a 2020-as népszámlálás adatait használták fel, ezekhez minden évben hozzáadták a születettek és az országba érkezők, valamint kivonták az elhalálozottak és az Oroszországból eltávozottak számát. Ugyanakkor az Ukrajnától Oroszországhoz csatolt négy régió – a donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és a herszoni terület – lakosságára vonatkozó hivatalos statisztikákat még nem vették figyelembe.

A frissített oroszországi statisztika szerint a Központi Szövetségi Körzetben több mint 40 millióan élnek, ebből több mint 13 millióan Moszkvában és több mint 8,5 millióan Moszkva megyében. Az Északnyugati Szövetségi Körzetnek több mint 13,6 millió állandó lakosa van, ebből közel 5,6 millió Szentpéterváron, több mint 2 millió pedig Leningrád megyében él – írta az MTI. 

Az ukrán–magyar határszakaszon 4681-en léptek be Magyarország területére szerdán. A román–magyar határszakaszon belépők közül 1627 ember nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 90 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől szerdán nem érkeztek vonattal a magyar fővárosba. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – olvasható az Országos Rendőr-főkapitányság közleményében.

Mihajlo Podoljak, ukrán elnöki tanácsadó azzal vádolta Elon Musk amerikai milliárdost, a Twitter új tulajdonosát, hogy segíti az orosz propagandát. A tanácsadó bejegyzésében azt írta, hogy a milliárdos szándékosan korlátozza a hivatalos ukrán Twitter-fiókok elérését a platformon.

Elon Musk abba tudná hagyni a hivatalos ukrán fiókok rossz színben való feltüntetését, és az elérésük szándékos korlátozását? Annyira nyilvánvaló… Ne segítse a tehetségtelen orosz propagandát. Ez nem segít rajtuk, és a Twitter is csak haldoklik. Lehet, hogy kellene valaki, aki elmagyarázza a verseny szabályait a tulajdonosnak?

– írta Mihajlo Podoljak.

Elon Musk korábban már az ukrán elnökkel is konfliktusba keveredett a Twitteren. A milliárdos pontokba szedte, hogyan Ukrajnában akkor lehetne ismét béke, ha Oroszország visszakapná a Krím félszigetet, és egy szavazást is indított a kérdésben. Volodimir Zelenszkij válaszul arról kérdezte követőit, hogy melyik Elon Muskot szeretik az emberek jobban, azt, amelyik Ukrajnát, vagy azt, amelyik Oroszországot támogatja? A milliárdos erre úgy reagált, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát, de szerinte a háború masszív eszkalációja nem csak Ukrajnának, hanem az egész világnak hatalmas károkat okozhat.

A milliárdost azonban az orosz fél is éles kritikával illette. Elon Muskot az orosz állami tévében háborús bűnösnek nevezték, amiért az üzletember cége, a SpaceX a háború kezdete óta több mint 20 ezer Starlink műholdat adományozott az ukrán hadseregnek.

Ukrajna mellett Lettország is bojkottálhatja a párizsi olimpiát, ha a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) az ukrajnai háború ellenére engedi versenyezni az orosz és fehérorosz sportolókat.

A Lett Olimpiai Bizottság szerdai közleményében kijelentette, hogy a jelenleg is zajló háború miatt elfogadhatatlan a két ország versenyzőinek részvétele a jövő évi ötkarikás játékokon. A szervezet szerint ez a lépés „normalizálná a háborús bűnöket és a brutális erőszakot”, ezért nem szeretnék, ha a lett sportolóknak ilyen körülmények között kellene versenyezniük.

Ezt követően Jelina Szvitolina ukrán teniszező is követelte az orosz és fehérorosz csapat kitiltását a 2024-es játékokról.

Egységesnek kell maradnunk az ellenük bevezetett szankciók tekintetében, hogy következménye legyen a kormányaik szörnyű cselekedeteinek

– írta Twitter-bejegyzésében a világranglistán 2017-ben harmadik helyezett játékos az MTI szerint. 

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai percről percre frissülő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!