Az Egészségügyi Világszervezet szerint félő, hogy akár a 20 ezret is meghaladhatja az áldozatok száma. Törökország középső részét újabb erős utórengés rázta meg, miközben a katasztrófa sújtotta területeken tovább küzdenek a mentőalakulatok a romok alatt rekedt túlélők kiszabadításáért.
Kedd délutánra már hatezernél is több halálos áldozatot követeltek a török–szíriai határtérséget hajnalban sújtó földrengések. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) munkatársa szerint félő, hogy az áldozatok száma 20 ezernél is több lehet, mivel a tapasztalatok szerint az ilyen erősségű rengések után a halottak száma az első napok adatainak nyolcszorosa is lehet – mondta az AFP-nek Catherine Smallwood, a WHO vezető tisztviselője.
Az AFAD tájékoztatása szerint Törökországban 4758 összedőlt épületből csaknem 8000 túlélőt mentettek ki. Közben az Európai Mediterrán Szeizmológiai Központ jelentése szerint
Törökország középső részét kedd hajnalban újabb, 5,6 erősségű utórengés rázta meg.
Az AFAD időközben további utórengésekre figyelmeztetett. A CNN Türk török hírtelevízió szerint a katasztrófavédelmi hatóság felszólította az érintett térségekben élő embereket, hogy tartsák magukat távol a megrongálódott épületektől.
Szíriában több mint 200 házomlásról tudni – írja összefoglalójában az MTI. A szíriai egészségügyi minisztérium, valamint az ellenzéki fegyveresek uralta, északnyugati térségekben működő Fehérsisakosok segélyszervezet késő esti összesítése szerint legkevesebb 1300 halálos áldozat volt a közel-keleti országban.
A két országban több mint 15 ezer sérültről tudni.
Mindemellett a katasztrófa valós mértékét még nem lehet felbecsülni sem, mivel a hatóságok szerint számos ember rekedhetett a földmozgáskor összeomlott épületek romjai alatt. Emberek ezrei maradtak fedél nélkül, miközben a katasztrófa sújtotta török tartományokban, amelyek szíriai menekültek millióit fogadták be, fagypont körüli értékre süllyedt a hőmérséklet éjszaka.
A Care nevű segélyszervezet figyelmeztetett, hogy jelentősen ronthatja a körülményeket egy közelgő hóvihar, számos út már most is járhatatlanná vált a térségben. Hatayban egy Deniz nevű helyi lakos azt mondta a Reutersnek, hogy hallani lehet a túlélőket a romok alatt, de egyelőre nem érkezett segítség.
Halljuk a zajokat, de senki nem jön. Végünk, le vagyunk sújtva. Istenem! Kiabálnak, hogy mentsük meg őket, de nem tudunk segíteni. Hogyan mentsük meg őket? Reggel óta nem jött senki
– magyarázta.
Kahramanmarasban a túlélők sokan családostul tüzet gyújtottak, és úgy próbálták átvészelni az éjszakát, miután a földrengés miatt otthontalanná váltak. „Alig tudtunk kijönni élve a házból. Romokban az életünk. Éhesek, szomjasak vagyunk, nyomorult a helyzet” – mesélte egy túlélő, Nesret Güler a hírügynökségnek. A férfi négy gyermekével igyekszik átvészelni a katasztrófát.
A térséget hétfőre virradóan rázta meg több erős földrengés, a legnagyobb földmozgás egyes mérések szerint a 7,8-as erősséget is elérte. Az isztambuli Kandilli szeizmológiai állomás déltájban egy 7,5 erősségű rengésről tett bejelentést, a földrengés epicentruma ezúttal is Kahramanmaras tartomány volt. Az AFAD szerint 185 utórengést jegyeztek fel.
Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki egyhetes gyászt hirdetett hazájában, 1939 óta a legsúlyosabb földrengésről beszélt. Recep Tayyip Erdogan török elnök történelmi léptékű katasztrófának nevezte a hétfői földrengést. Elmondta, hogy 45 ország ajánlott segítséget, és a mentőegységek megtesznek mindent, amit tudnak.
„Mindenki kiteszi a szívét-lelkét, de a téli időjárás, a hideg és az újabb földrengés éjszaka megnehezíti a dolgot” – tudatta a török államfő.
A közösségi médián megjelent videók tanúsága szerint gázvezetékek is megrongálódtak, miután hétfőn hajnalban több erős földrengés rázta meg Törökországot és Szíriát. Több olyan felvétel látható, amelyen hatalmas lángok csapnak fel Törökország déli részén. Több szemtanú állítja, hogy a gázvezetékek szétrobbantak és lángra kaptak a földmozgások következtében.
Az egyik felvétel Hatay városának külterületén, az Amik-völgyben készült, a természeti katasztrófa sújtotta Gazianteptől mintegy 170 kilométerre délnyugatra. A hivatalos térképek igazolják, hogy ezen a területen gáz- és kőolajvezetékek húzódnak. Egy másik felvételen a Kahramanmaras közelében húzódó gázvezeték robbanása látható.
Fatih Donmez török energiaügyi miniszter is beszélt hétfő reggel arról, hogy a földrengések következtében súlyos károk keletkeztek az ország energetikai infrastruktúrájában, beleértve a rengés epicentrumának közelében húzódó gázvezetékeket, bár robbanásokról nem tett említést.
A magyar kormány a hatalmas károk és a keresőmunka segítésére a HUNOR Mentőszervezet ötvenfős tűzoltócsapatát és két keresőkutyát küld Törökországba. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, kilenctonnányi speciális felszerelést visznek repülővel. A magyarok gépe este kilenc órakor szállt fel. A HUNOR tagjai tíz napon keresztül 24 órás munkavégzéssel, két váltásban, teljesen önellátó módon képesek étel, ital, fűtés, víz, szállás, energia és üzemanyag igénylése nélkül dolgozni.
A mentőszervezet számos gyakorlaton és európai uniós misszióban vett már részt, dolgoztak Ukrajnában, Japánban, Macedóniában, a 2014-as szerbiai árvíznél, de Magyarországon is többször helytálltak: mentettek a 2013-as történelmi dunai árvíznél, és egy fővárosi házrobbanásnál is végeztek kutatómunkát.
Mint megírtuk, készen áll a törökországi indulásra a Miskolci Speciális Felderítő és Mentőcsoport Közalapítvány. A korábban Mancs kutyával is elhíresült Spider Mentőcsoportként ismert szervezet vezetője, Lehoczki László az Index kérdésére elmondta: keresték őket Törökországból, ahol korábbi katasztrófák esetében már bizonyítottak, és most is készen állnak az indulásra.
(Borítókép: Mentőmunkások és civilek keresési és mentési műveleteket végeznek egy összedőlt épület romjai között a Törökországot és Szíriát sújtó 7,8-as erősségű földrengés után 2023. február 6-án. Fotó: Anas Alkharboutli / picture alliance / Getty Images)