Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

Tartsanak velünk vasárnap is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

A Szabad Európa készített riportot az ukrán hadseregben harcoló nőkkel. Egy szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a háború elhúzódása miatt egyre nagyobb veszély fenyegeti a nők jogait. 

Az Ukrán Női Veteránmozgalom (amely Ukrajna legnagyobb női katonaszervezete) vezetőhelyettese, Katerina Prijmak arról beszélt a Szabad Európának: mozgalmukat eredetileg a női katonák és veteránok jogainak védelmére hozták létre, de a háború mindent felülírt, és most azon van a prioritásuk, hogy az ukrán hadsereget segítsék (esetenként közvetlenül a harctéren is szolgálatot teljesítve).

Mint mondta: az ukrán női katonák „a láthatatlanság évei után” most reflektorfénybe kerültek. Egyben arra is figyelmeztetett, hogy „a hadviselés intenzitása megerősíti az archaikus ősi ösztönöket, és ez kihat a nők jogaira”.

Több ukrán katonanő is arról beszélt, hogy az őket érintő hátrányos jogi megkülönböztetés még mindig jelen van a hadseregben. Nincsenek például megfelelő eljárások a szexuális zaklatás kezelésére, és még mindig túl kevés eset kerül napvilágra.

Katerina Prijmak erről azt mondta: bízik abban, hogy a nők háborús szerepvállalása segíthet abban, hogy megszüntessék az őket érő hátrányos megkülönböztetést. „Talán mindezeken a kínszenvedéseken keresztül kell mennünk, hogy társadalomként tovább fejlődjünk. Különben megszűnünk nemzetként és államként létezni” – fogalmazott.

Timothy Snyder nemzetközileg ismert történész, író 1 millió 268 ezer dollárt gyűjtött össze Ukrajnának – számolt be Mihajlo Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes.

Fedorov szerint a Yale Egyetem történésze az orosz drónok elleni eszközökre adományozta a pénzt. Mint írta: 6 ilyen védelmi rendszert már szolgálatba állítottak Ukrajna energiaipari létesítményei körül, és Snyder adományának köszönhetően most még többet tudnak majd beüzemelni. 

A miniszterelnök helyettese azt is elmondta, hogy a pénzt összesen 11 728 adományozó dobta össze, akik hivatalosan az ukrán kormányzat által létrehozott UNITED24 civil szervezet számlájára utaltak. Tavaly decemberig ehhez a szervezethez a világ 110 országából

A UNITED24 nagyköveteként szolgál több más ismert személy mellett Timothy Snyder is.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Bátorságrenddel tüntette ki azt a mozdonyvezetőt és segédjét, akik a robbanás után segítettek eltávolítani a Krími hídról az égő olajtermékeket szállító kocsik egy részét – tette közzé szombaton a Kreml a honlapján.  

A Krími hídon keletkezett tűz oltásában és következményeinek felszámolásában tanúsított bátorságáért és önzetlenségéért Jurij Anatoljevics Kvasnyinnak a Bátorságrendet és Viktor Mihajlovics Prosinnak a Bátorságért érmet adományozza

– olvasható a dokumentumban.

A RIA Novosztyi azt írta, a vonat 59 kocsiból állt, és huszonötöt tíz perc alatt lecsatlakoztattak a Krími hídról. Prosin az utasításoknak megfelelően kiment a pályára, hogy felmérje a károkat. Ezután látta, hogy a vonat egy része megmenthető, jelentette a helyzetet a mozdonyvezetőnek, majd úgy döntöttek, hogy lekapcsolják az égő kocsikat. Kvasnyin a vezetőfülkében maradt, hogy figyelje a műszereket, és irányítsa a fékeket.

Mint azt megírtuk, még 2022 októberében érte támadás a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő, stratégiai fontosságú Kercsi hidat. A robbanásnak legalább három halálos áldozata volt, és azóta is többször vették célba az ukránok az orosz utánpótlási útvonalakat.

Az orosz védelmi minisztérium szombaton bejelentette, hogy blokkolták azokat a vasúti útvonalakat, amelyeken a nyugati fegyverek, lőszerek, valamint az utánpótlás eljuthat Ukrajnába.

A védelmi tárca arról nem közölt részleteket, hogy pontosan hol akadályozták meg a vasúti szállítást, de feltételezhető, hogy arról a stratégiai hídról van szó, amelyet szombaton robbantottak fel.

Pénteken arról is beszámoltunk, hogy Oroszország ismét nagyszabású rakétaoffenzívát indított az ukrajnai infrastrukturális létesítmények ellen. Igor Konasenkov, a moszkvai védelmi minisztérium szóvivője szombaton azt mondta erről az akcióról, hogy

minden megcélzott objektumot eltaláltak.

Hozzátette: a hadiipart és Ukrajna közlekedési rendszerét ellátó energetikai infrastruktúrát semmisítettek meg.

Az ukrán hatóságok pénteken arról számoltak be, hogy az energetikai létesítmények elleni tömeges rakéta- és dróntámadások miatt sok helyen nem volt áram. Az ukrán híradások szerint azonban a rakéták és drónok többségét az ukrán légvédelem lelőtte – írta az MTI.

Nehéz döntést jelent, és nagyon komolyan meg kell fontolni azt, hogy a Nyugat átadja-e az F–16-os vadászgépeket Ukrajnának – erről beszélt Andrzej Duda lengyel elnök a BBC-nek.

Mint mondta: a vadászgépek átadása azért is jelentene „súlyos problémát” számukra, mert a lengyel hadseregnek is csak kevesebb mint 50 darab áll rendelkezésére ezekből a gépekből.

Nekünk sincs elég [...] sokkal több kellene belőlük

– fogalmazott Andrzej Duda, hozzátéve azt is, hogy ezek a vadászgépek komoly karbantartást is igényelnek, ami szintén nehezíti az átadásukat.

A BBC szerint a lengyel elnök is úgy látja, hogy minden olyan fegyvert át kell adni Ukrajnának, amelyre szükségük van, azt viszont ő sem látja valószínűnek, hogy rövid távon a vadászgépek leszállítására is sor kerülne. 

Andrej Piontkovszkij amerikai politikai elemző szerint az orosz katonai vezetés teljesen bepánikolt néhány hete, amikor megtudták, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákat kaphat – számolt be az Unian ukrán hírügynökség. 

A szakértő úgy fogalmazott: „Amit látunk, az egy fülsiketítő konfliktus és kölcsönös elégedetlenség az Orosz Föderációban, amely eléri a gyűlölet szintjét. Véleményem szerint ami a bunkerben történt aznap este, az egy mini katonai puccs:

Szergej Sojgu védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök azt követelték Putyintól, hogy távolítsa el Szergej Szurovikint, és helyezze vissza Geraszimovot a hadsereg élére 

– fogalmazott az elemző, arra utalva, hogy ez vezethetett Szergej Szurovikin január közepén történt elmozdításához. 

Piontkovszkij azt is leszögezte, hogy Ukrajnának a Nyugat nagy hatótávolságú fegyvereire saját területének visszafoglalásához van szüksége, nem pedig az orosz főváros megtámadásához. Hozzátette: fontos, hogy ezt Kijevvel garanciák révén be is tartassák.

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 136 880 orosz katona esett el, az elmúlt napon 1140 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint eddig

• 3267 tankot,
• 6474 páncélozott harcjárművet,
• 2270 tüzérségi rendszert,
• 463 rakétavetőt,
• 234 légvédelmi berendezést,
• 295 repülőgépet,
• 286 helikoptert
• és 5134 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 18 orosz hajót, 1997 hadműveleti és taktikai drónt, 214 egységnyi „speciális felszerelést, és mintegy 857 cirkálórakétát számoltak fel” – írták a közleményben.

Az ukrán Miniszteri Kabinet jóváhagyta az Ukrajnában lefoglalt orosz vagyontárgyak értékesítésének szabályait – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök.

A kormányfő azt mondta: az értékesítés az állami vagyonalap elektronikus árverésein keresztül történik majd. „A kormány nyílt és átlátható eljárási módot dolgozott ki. Az elkobzott tárgyakat ukrán vagy külföldi vállalkozások vásárolhatják majd meg.”

A kormányfő megjegyezte, hogy az orosz vagyontárgyak, ingatlanok eladásából befolyt pénzeszközöket Ukrajna újjáépítésére, infrastrukturális projektekre, új lakások építésére, aknamentesítésre és „sok olyan dologra fordítják, amely visszaadja a reményt egy szebb jövőre” – mondta Denisz Smihal a Kárpátaljai Igaz Szó beszámolója szerint.

Az ukrajnai bankok tavalyi együttes adózott nyeresége 24,7 milliárd hrivnya (körülbelül 236 milliárd forint) volt, 68 százalékkal alacsonyabb az előző évinél – áll az ukrán jegybank közleményében.

Az ukrán bankszektor tőkearányos megtérülése (ROE) 10,9 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 35,1 százalékkal. A jövedelmezőség csökkenésének fő kiváltó oka az volt, hogy a bankok jelentősen megemelték a várható veszteségekre képzett tartalékot.

A jegybank adatai szerint az öt legjobban működő bankra jutott az ágazat nyereségének 89 százaléka – írta a Kárpátalja.ma.

Nem jelentettek civil haláleseteket az ukrán energetikai létesítményeket ért szombati orosz rakétacsapások után.

Az ukrán katasztrófavédelem munkatársai összesen 16 tűzesethez vonultak ki, és 172 embernek nyújtottak segítséget az orosz támadások helyszínein – közölte Szerhij Kruk, az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat vezetője a Kárpátalja.ma szerint.

Egy robbanóanyaggal megpakolt orosz drónhajó felrobbantotta az odesszai Zatoka hidat – írja a The Independent.

A támadásról készült felvételek több oroszbarát Telegram-csatornán is megjelentek. Azóta az orosz ellenzéki média is megerősítette az Odesszát Moldovával és Romániával összekötő Zatoka híd elleni állítólagos támadás földrajzi helyét. 

Az okozott kár pontos mértékéről egyelőre nem érkezett jelentés. A beszámoló szerint a Zatoka híd azért fontos,

Oroszország már korábban is tett sikertelen kísérleteket a híd megsemmisítésére. A mostani akció egyben az első alkalom, amikor robbanószeres drónhajókat vetett be az orosz hadsereg. Ezeket az eszközöket korábban az ukrán hadsereg is használta Oroszország fekete-tengeri flottája elleni támadásra.

Az ukrán hadsereg megtámadta Guevo falut a kurszki régió Szudzsanszkij kerületében – közölte a régió vezetője, Roman Sztarovojt a Telegram-csatornáján. Elmondása szerint építőmunkások egy csoportja került tűz alá.

Sajnos egy ember meghalt. Van egy sebesült is, őt a szudzsani központi körzeti kórházba szállították, orvosi segítséget kap

– írta a kormányzó. Hozzátette: a sebesültet egy mentőhelikopter szállítja a Kurszki Regionális Klinikai Kórházba.

A RIA Novosztyi azt írta, az ukrán csapatok szinte folyamatosan ágyúzzák az orosz határ menti területeket. A támadások miatt Brjanszk, Kurszk és Belgorod régióban és a Krím félszigeten sárga fokú terrorveszély van érvényben.

Tizenhárom ukrán harcos adta meg magát az elmúlt héten Donyeck irányában – közölték a térség biztonsági szervei a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel.

Az ügynökség információi szerint azok, akik megadták magukat, a Vodjane, Avgyijivka és Vuhledar településeken állomásozó egységek katonái voltak.

A foglyul ejtett személyek többségét Ukrajna középső és nyugati részeiről mozgósították, néhányan önkéntesek voltak

– közölték a bűnüldöző szervek a lap szerint.

Mint írják, az Ukrán Fegyveres Erők összes katonája fogságba esett az első védelmi vonalon található állásokon. A parancsnokság nem fedezett minket, nem segítettek semmilyen módon, pedig rádión jeleztük, hogy körbevettek minket. Ágyútölteléknek használnak minket

– mondta a TASZSZ-nak szombaton Andrij Koval hadifogoly. Emellett az ukrán katonák azt is elárulták, hogy a harcosoknak nemcsak szovjet, hanem nyugati gyártmányú fegyverek is a rendelkezésükre álltak. 

Az orosz védelmi minisztérium szombat délután azt közölte, hogy „masszív csapást” hajtottak végre az ukrán hadiipari komplexum kritikus fontosságú energetikai létesítményei ellen pénteken.

Ugyanakkor a minisztérium a napi jelentésében nem nevezte meg azokat az energetikai létesítményeket, amelyeket állítása szerint megsemmisített. A közlemény szerint a csapás megakadályozta a külföldi fegyverek és lőszerek vasúti szállítását Ukrajnába.

Mint arról beszámoltunk, Oroszország ismét nagyszabású rakétatámadást indított Ukrajnában pénteken, több városra, köztük a fővárosra, Kijevre is csapást mérve. Az ukrán fegyveres erők péntek késő este azt közölték, hogy az orosz erők több mint 100 rakétát lőttek ki, és 12 légi- és 20 tüzérségi támadást hajtottak végre. A közlemény szerint 61 orosz cirkálórakéta semmisült meg.

Ukrajna energiaügyi minisztere, German Haluscsenko elmondta, hogy Oroszország hat régióban rakétákkal és drónokkal sújtott erőműveket, ami az ország nagy részén áramszüneteket okozott – írta a The Guardian. 

A The Times című brit lap értesülései szerint az Egyesült Királyság és Ukrajna között tárgyalások folynak a nagy hatótávolságú rakéták szállításáról.

A The Times meg nem nevezett ukrán védelmi forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Ukrajna kész lenne a rakétákat az Oroszország által 2014-ben annektált Krím elleni támadásra használni.

Decemberben Kijlo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője azt mondta, hogy Ukrajna a katonai erő és a diplomácia kombinációjával fogja felszabadítani az oroszok által megszállt Krím félszigetet.

Az orosz állampolgárok 78 százalékos arányban bíznak Vlagyimir Putyin elnökben – közölte az Összorosz Közvélemény-kutató Intézet, amely a január 30. és február 5. között 1600, 18 év feletti válaszadó körében végzett felmérés eredményeit tette közzé, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

„A Putyinba vetett bizalomra vonatkozó kérdésre a megkérdezettek 78 százaléka válaszolt pozitívan. Az orosz elnök munkájával elégedettek aránya 0,7 százalékkal csökkent, és 75 százalékon áll” – jegyezték meg a közvélemény-kutatók.

Mihajlo Sejtelman ukrán politológus kifejtette, hogy a NATO két esetben léphet be a háborúba Ukrajna oldalán: ha Belarusz beszáll a háborúba, valamint ha Oroszország nukleáris fegyvereket vet be – számolt be a KárpátHír.

A szakértő azt a forgatókönyvet nevezte a „legenyhébbnek”, ha Belarusz hadserege beszáll a háborúba.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök közölte, hogy a Miniszteri Kabinet jóváhagyta az Ukrajnában lefoglalt orosz vagyontárgyak értékesítésének szabályait. Ennek értelmében az értékesítés az állami vagyonalap elektronikus árverésein keresztül történik majd – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

A kormány nyílt és átlátható eljárási módot dolgozott ki. Az elkobzott tárgyakat ukrán vagy külföldi vállalkozások vásárolhatják majd meg

– jelentette ki Denisz Smihal, hozzátéve, hogy az orosz vagyontárgyak, ingatlanok eladásából befolyt pénzeszközöket Ukrajna újjáépítésére, infrastrukturális projektekre, új lakások építésére, aknamentesítésre és „sok olyan dologra fordítják, amely visszaadja a reményt egy szebb jövőre”.

Oroszország sportminisztere, Oleg Matyicin elfogadhatatlannak nevezte Ukrajna kérését, hogy tiltsák ki az orosz sportolókat a 2024-es párizsi olimpiáról – számolt be a The Guardian.

Az ukránok, a lengyelek, a balti és az északi államok az ukrajnai háború miatt nem szívesen látnák az orosz és belorusz sportolókat az ötkarikás játékokon, valamint más nemzetközi versenyeken, és többen közülük bojkottal fenyegetőznek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken ismét hangoztatta, hogy „a terrorista állam képviselőinek puszta jelenléte az erőszak és a törvénytelenség megnyilvánulása”, ezért szerinte sincs helye Oroszországnak a sport- és olimpiai versenyeken.

Bajba került Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese: az Oroszországból származó sajtóhír szerint az egykori orosz elnököt megzsarolták.

Részleteket az alábbi cikkünkben olvashat:

Az első adag svéd L–70-es légvédelmi ágyú már megérkezett Ukrajnába a litván katonai segítségnyújtás részeként.

A fegyverek Ukrajnának történő átadását a litván védelmi minisztérium vezetője, Arvydas Anušauskas jelentette be, aki megjegyezte, hogy a fegyverek segítenek megvédeni a kritikus infrastruktúrát az orosz támadásoktól.

Az elkövetkező hónapokban az Orosz Föderáció védelmi minisztériuma lesz megbízva az orosz foglyok toborzásával – jelentette ki Vagyim Denyiszenko, az Ukrán Jövő Intézet (UIF) igazgatója.

Szerinte a tárca erőszakkal soroz be foglyokat annak érdekében, hogy minél tovább késleltesse a katonai mozgósítás bejelentését.

„Az elkövetkező hónapokban Moszkva öngyilkos merénylőket, mészárosokat küld, hogy harcoljanak a mi védőink ellen” – tette hozzá.

Denyiszenko hangsúlyozta, hogy a védelmi minisztérium csak kényszerből foglalkozik a foglyok toborzásával. Elmondása szerint a toborzási hullám 50–100 ezer főt érint, írja az Unian hírügynökség.

Az oroszok megtámadták a Kígyó-szigetet, négy darab légibombát dobtak le rá, írja az Ukrajinszka Pravda az ukrán déli műveleti parancsnokságra hivatkozva.

Az ukránok szerint az ellenség két Szu–24M típusú repülőgéppel bombázta a szigetet.

Eközben az ideiglenesen megszállt Krím területéről 3 Onyx hajóelhárító rakétát vetettek be, amelyek a parti zónába csapódtak. Áldozatokról és sérültekről nem érkezett hír.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács helyettes vezetője közösségi oldalán kommentálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök európai körútját. Szerinte az ukrán elnök „egy szakállas fotómodell zöld, büdös pólóban, aki egy cirkuszi mariachival járta be Európát”.

Már írtam arról, hogy a jelenlegi európai vezetők, akik mind szánalmas dilettánsok, égbekiáltó ruszofóbok és intellektuális törpék, még csak a közelébe sem fognak kerülni korábbi vezetőiknek

– fogalmazott Medvegyev, hozzátéve, hogy szerinte az „európai csodabogarak uralma” nagyon rosszul végződik majd.

A világ minden részéről érkező bevándorlók áradata alatt máris felbomlóban van. Hamarosan teljesen eltűnik, megismételve az Európét (a görög mitológia szerint Agénór föníciai király és Télephassza lánya – a szerk.) elrabló Zeusz jól ismert mítoszát

– vélekedett, hozzátéve, hogy jelenleg „a bika szerepét a rámenős Amerika játssza”, amelyet az európai értékeket „eláruló” Lengyelország és más balti államok kiszolgálnak.