Az Orosz Föderáció rengeteg katonát csoportosított a frontra, akiket az ukrán fegyveres erőknek a lehető leggyorsabban ki kell iktatnia. Ahhoz, hogy a háború végső szakasza megkezdődhessen, naponta legalább ötezer orosz katonát kell likvidálni – erről beszélt Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó.
Az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint a tanácsadó egy televíziós interjút adott. Podoljak a fentiek mellett arról is beszélt, hogy milyen fegyverekre van szüksége az ukrán erőknek ahhoz, hogy ezt a célkitűzést teljesíteni tudják.
Mint mondta: többek között tankok, repülőgépek és nagy hatótávolságú rakéták kellenek.
Ez az a három eszköz, amelyre a háború ezen szakaszában nagy szükségünk van. Szükségünk van 155 milliméteres lövedékekre és légvédelmi rakétákra is
– fogalmazott Podoljak az interjúban.
„Ma a Wagner rohamosztagai elfoglalták Krasznaja Hora falut” – áll a Jevgenyij Prigozsin Telegram-csatornáján megjelent bejegyzésben. A Wagner-csoport vezére azt írta:
Hangsúlyozom tehát, hogy nincs senki Bahmutban. Nincsenek különleges egységek, amelyek bármit is fedeznének, felvennének és elfognának.
Nagyjából 50 kilométeres körzetben csak Wagner-harcosok vannak, akik beveszik Bahmutot – tette hozzá.
Ahol nincsenek, ott nincsenek. Nem vagyunk sem északon, sem délen. És amikor azt mondják, hogy a Wagner harcosai bevették Vuhledart, ez nem igaz
– szögezte le.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter ukrán kollégájával, Olekszij Reznyikovval (aki hamarosan távozhat posztjáról) megvitatta a Washington és szövetségesei által Ukrajna katonai támogatására létrehozott kontaktcsoport következő ülésének prioritásait, amelyet jövő héten tartanak Brüsszelben. Ez áll a Pentagon szombaton kiadott közleményében.
„Austin védelmi miniszter telefonon tárgyalt Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel az Ukrajnának nyújtandó katonai segítségnyújtásról szóló kontaktcsoport jövő héten Brüsszelben tartandó ülésének prioritásairól, beleértve a légvédelmet és a tüzérséget” – áll a közleményben, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Ezen kívül a védelmi tárcák vezetői megvitatták a harci övezetben kialakult helyzetet.
Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára szerint Oroszország államcsínyt tervez a közeljövőben Moldovában. Emiatt Kisinyov megerősíti biztonsági erőit, hogy ellensúlyozza Oroszország terveit.
További részleteket alábbi cikkünkben olvashat:
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta azt a rendeletet, amelyben elbocsátotta a biztonság egyik vezető tisztségviselőjét. Szombat esti beszédében aztán a kormányfő kijelentette, hogy a kormány megtisztítására irányuló törekvései folytatódnak.
Zelenszkij az elnöki hivatal által kiadott rendelet szerint felmentette Ruszlan Dzjubát, a Nemzeti Gárda parancsnokhelyettesét. A lépést nem indokolta.
Január végén több magas rangú ukrán tisztviselőt, köztük az elnök egyik közeli tanácsadóját is eltávolították posztjáról, főként korrupciós vádak miatt.
A kiszivárgott dokumentumok szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök arra utasította az orosz hírszerző ügynökségeket, hogy fokozzák a „kamikaze” kémek toborzását Nagy-Britanniában – állítja a The Sun.
A 62 éves Borisz Karpicskov volt orosz kém korábban azt állította, hogy jelenleg legalább négy orosz ügynök dolgozik a Westminsterben.
A parlamenti képviselőket és munkatársaikat felszólították, hogy maradjanak éberek, mivel az ukrajnai háború miatt fokozódik a feszültség Nyugat-Európa és Moszkva között.
A The Sun birtokába került e-mailekben egy Kremlhez közel álló orosz hírszerzési forrás állítólag azt sugallta, hogy Moszkva „fokozza a titkos informátorokkal folytatott titkos munkát” Nagy-Britanniában.
A szakértők szerint a potenciális ügynököket „az orosz nagykövetségek és konzulátusok diplomáciai személyzetének fokozott megfigyelésével” lehet kiszűrni.
Annie Machon, az MI5 volt hírszerző tisztje azt mondta, „nincs kétsége” afelől, hogy az oroszok megpróbálnak majd beszivárogni Nagy-Britanniába .
„A Herszon régió ideiglenesen megszállt területén lévő Brilivkában és Novokijivkában az oroszok helyi »közigazgatása« megpróbálja elvenni a lakásokat és házakat a helyi lakosságtól” – olvasható az ukrán fegyveres erők vezérkarának közleményében.
A parancsnokság hozzáteszi, hogy az orosz megszálló erők katonái házról házra járnak, és ellenőrzik a polgárok tartózkodási engedélyét és a lakástulajdonláshoz szükséges dokumentumok meglétét.
A vezérkar szerint az elhagyott házakat is lepecsételik olyan hirdetményekkel, amelyek szerint a helyiségek a „helyi közigazgatás” tulajdonába kerültek.
Ukrán katonai tisztségviselők és orosz háborúpárti nacionalisták lebecsülik, hogy Oroszország képes lenne nagyszabású offenzívát indítani a donyecki régióban az orosz fegyveres erők jelenlegi körülményei között. Az ukrán katonai hírszerzés főigazgatóságának képviselője, Andrij Csernyak kijelentette, hogy Oroszország nem rendelkezik a szükséges erőforrásokkal ahhoz, hogy február 24-én, az orosz invázió 2022-es évfordulóján nagyszabású offenzívát indítson – jelentette a washingtoni hadtudományi intézet (ISW).
Az intézet azt írta: Csernyak megjegyezte, hogy az oroszok arra készülnek, hogy a következő hetekben fokozzák támadásaikat Kelet-Ukrajnában, és jelenleg az ukrán védelem gyenge pontjait keresik.
Korábban az ISW úgy értékelte, hogy az orosz erők visszaszerezték a kezdeményezést a Szvatovo-Kreminna vonalon, de az offenzíva még nem érte el a teljes sebességet.
A szakadár Donyecki terület parancsnoka, Alekszandr Hodakovszkij megkérdőjelezte, hogy az orosz csapatok miért költik korlátozott erőforrásaikat kis léptékű előrenyomulásra ahelyett, hogy harci erőket gyűjtenének egy nagyobb offenzívához. Egy katonai blogger is csatlakozott Hodakovszkij aggodalmaihoz, azzal vádolva az orosz elnöki adminisztráció tisztviselőit, hogy irreális elvárásokat támasztanak az orosz offenzívával szemben.
Több mint 20 orosz tábornok veszhetett oda Ukrajnában – írta a KárpátHír az ukrán Korrespondent cikke alapján.
Minderről a lap szerint egy nyugalmazott japán tábornok, a szárazföldi erők volt vezérkari főnöke, Kiefumi Iwata beszélt. Azt mondta, hogy a japán hírszerzés értesülése szerint
az ukránok leggyakrabban a tábornokok mobiltelefonjának cellainformációit mérték be.
Hozzátette: egyes esetekben az ukrán ellenálló csoportok is segíthettek meghatározni azt, hogy hová mérjen csapást az ukrán tüzérség.
A brit hírszerzés korábban azt közölte, hogy tavaly augusztusig 10 orosz tábornokkal végeztek Ukrajnában. Egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk arról is, hogy egy oldalon részletes információt lehet találni azokról a magas rangú orosz tisztekről, akik már biztosan elestek a háborúban.
Valerij Zaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka arról számolt be szombaton, hogy az ukrán védőknek sikerült visszaszerezniük a korábban elvesztett pozícióikat és megvetették a lábukat a területeken.
A főparancsnok Mark Milley-vel, az Egyesült Államok vezérkari főnökével folytatott megbeszélésen azt mondta: a legfeszültebb helyzet jelenleg a Donyeck régióban van, ott ugyanis naponta akár 50 támadást hajtanak végre az oroszok. Heves harcok folynak többek között Vuhledar és Marjinka térségében is.
Megbízhatóan tartjuk a védelmet. A front egyes területein sikerült visszaszerezni a korábban elvesztett pozíciókat és ott megvetni a lábunkat. Az állandó ellenséges nyomás ellenére továbbra is ellenőrzés alatt tartjuk Bahmutot, és intézkedéseket teszünk a város körüli frontvonal stabilizálására
– mondta az Ukrajinszka Pravda szerint Zaluzsnyij.
Magyarország területére 2023. február 11-én az ukrán–magyar határszakaszon 4920 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5727 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 126 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. február 11-én 38 ember, köztük 10 gyermek érkezett Budapestre vonattal – számolt be az Országos Rendőr-főkapitányság.
Ukrajnának „azonnal” szüksége van újabb nyugati lőszerszállítmányokra – erről írt cikkében a Financial Times.
A lap szerint ukrán tisztviselők azt mondták, hogy rendkívül nagy szükségük lenne az újabb szállítmányokra most, amikor küszöbön áll egy újabb nagy orosz offenzíva.
Nincs annyi lőszerünk, mint amennyire szükségünk lenne
– mondta az egyik tisztviselő.
A Financial Times cikkében azt is felvetették, hogy Volodimir Zelenszkij elnök valójában nem is elsősorban azért utazott Európába a héten, hogy modern vadászgépeket kérjen a Nyugattól, hanem azért, hogy lőszert kérjen tőlük (ezt a feltételezést erősítheti az a sajtóhír is, miszerint az ukrán elnök a tagállami vezetőknek már egy kész listát adott át arról, hogy mi mindenre lenne szükségük).
Mint a cikkben írták: az ukránok attól tartanak, hogy az újabb orosz támadás miatt kimerülhetnek a készleteik, valamint attól, hogy Oroszország még a nyugati szankciók ellenére is sokkal gyorsabban tudja pótolni a készleteit. Mint a Financial Times cikkében írták: Ukrajna egyedüli a tüzérségi lövedékekből körülbelül 5000 darabot tüzel el naponta, ami megfelel egy kisebb Európa ország által egyetlen évre rendelt mennyiségnek.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szombati percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ezúttal is!