Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 20 ezer eurós pénzbüntetést szabott ki az Ukrán Futsalszövetségre szurkolóinak viselkedése miatt.
A bírságot bő egy évvel az után szabta ki az UEFA, hogy az ukrán drukkerek „provokatív, sértő és tiltott éneklést” folytattak válogatottjuknak Oroszországgal vívott elődöntős mérkőzésén a hollandiai Európa-bajnokságon – írta beszámolójában az olimpiai hírekre és sportágakra szakosodott insidethegames.biz portál.
Az amszterdami Eb-meccset, amelyet tavaly február 4-én, húsz nappal az ukrajnai háború kirobbanása előtt játszottak, az orosz válogatott nyerte 3–2-re. A szakág orosz szövetségének elnöke, Emil Alijev üdvözölte az UEFA döntését, ugyanakkor a TASZSZ-nak nyilatkozva kiemelte: az ukrán játékosok magatartásáért további büntetésnek kell következnie.
„Leplezetlen agresszióról volt szó, számunkra nem világos, hogy miért tartott több mint egy évig ennek orvoslása. Elégedettek vagyunk a döntés tényével, ugyanakkor megkésettnek és hiányosnak tartjuk” – mondta Alijev.
Több mint 30 ezer fő esett el az orosz oldalon zsoldosként harcoló Wagner-csoportban – közölte pénteken a Fehér Ház.
Mint mondták, a legtöbb wagneres Bahmut és Szoledár városaiban esett el. Az amerikaiak szerint az elesett katonák nagy részét az oroszországi börtönökből toborozták be a Wagnerbe:
szerintük a halottak körülbelül 90 százaléka közülük került ki.
A Wagner veszteségeiről nemrég a brit védelmi minisztérium is nyilatkozott, ők azt mondták, körülbelül a fele már eleshetett azoknak az embereknek, akik a börtönökből kerültek a Wagnerbe.
Február 18-án, szombat reggel légiriadót rendeltek el Ukrajna nyugati, középső és déli régióiban.
Röviddel a riasztás bejelentése után Vitalij Kim, a nyikolajevi területi katonai közigazgatás vezetője „homályos célpontok” indítását jelentette be a Fekete-tenger felől. Nem sokkal később azonban megerősítette, hogy rakétákról van szó, amelyek a nyugati irányba tartanak.
A Harkovi katonai helyőrség vezetője, Szergej Melnik bejelentette, hogy 6 Kalibr rakétát indítottak a Feodosia régióból. Az elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak szintén figyelmeztetett a veszélyre.
Oroszország a belorusz hadiipar egyes részeit tervezi bekebelezni, hogy újrafegyverkezhessen hadseregével, az Ukrajna elleni hosszú háború támogatása érdekében.
Amint az Institute for the Study of War (ISW) jelentése megjegyzi, február 17-én Alekszandr Lukasenka belorusz vezető egy Putyinnal folytatott találkozón megerősítette, hogy az Orosz Föderáció már megkezdte ezt a folyamatot. Konkrétan kijelentette, hogy
a belorusz repülőgépipar készen áll arra, hogy orosz technológiák segítségével Szu–25-ös támadó repülőgépeket gyártson az orosz hadsereg számára.
Ezenkívül Lukasenka elmondta, hogy a belorusz állami tulajdonban lévő Minszki Autógyár megkezdte az orosz KamAZ számára az alkatrészek gyártását, és kifejezte készségét, hogy segítsen Oroszországnak az elektronikai alkatrészek gyártásában, hogy pótolja a kieső nyugati importot – írja az Unian.
Az ISW elemzői úgy vélik, hogy az Orosz Föderáció aktívabban használja fel a belorusz hadiipari komplexumokat saját katonai potenciáljának megerősítésére.
„Az ellenség fő erőfeszítései a kupjanszki, limanszki, bahmuti, avdejevszk és shakhtyorszki irányokban folytatott támadó műveletek végrehajtására összpontosulnak” – áll az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának reggel kiadott összefoglalójában.
Ugyanakkor a vezérkar megjegyzi, hogy a volinyi, polesszki, szeverszki és szlobozsanszkiji irányokban nem találták az ellenség támadó csoportosulásait.
Oroszország összes harci veszteségei Ukrajnában 2022. február 24. óta ideiglenesen 141 ezer 260 főt tesznek ki. Közben az oroszok új offenzívát indítanak, hogy Ukrajna lerohanásának évfordulójáig némi előrelépést mutassanak fel – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Az Egyesült Államok pénzügyminiszter-helyettese, Wally Adeyemo azt nyilatkozta a CNN-nek: Oroszország próbálja megkerülni azokat a szankciókat, amelyeket a háború eleje óta kivetettek rájuk.
Mint mondta, állandóan figyelemmel tartják az oroszokat, és próbálják megakadályozni a szankciók megkerülését. Hozzátette,
azt, hogy a szankciók működnek, az is bizonyítja, hogy Oroszország megbízta a hírszerző szolgálatait – az FSZB-t és a GRU-t –, hogy találjanak módot a szankciók megkerülésére.
„Mi a Pénzügyminisztériumnál azon dolgozunk, hogy lelassítsuk Oroszországot, miközben a védelmi tárcánál lévő kollégáink Ukrajna felgyorsításáért dolgoznak. Átadják nekik azokat a fegyvereket, amelyekre szükségük van Oroszország ellen, miközben mi lassítjuk Oroszországot az újrafegyverkezésben. Már látjuk is ennek a hatását” – foglalta össze a tevékenységük lényegét Wally Adeyemo.
Az Ukrajnának eredetileg felajánlott 31 darab Leopard 2A6 harckocsi (ezek az újabb gyártmányú Leopardok, amelyekből csak viszonylag kevés darab érkezik – a szerk.) helyett Németország és Portugália végül csak 17 darabot tud leszállítani, mert a többi partner kihátrált az akcióból – árulta el egy lapinterjúban Boris Pistorius német védelmi miniszter.
Az Infostart szerint a tárcavezető a Der Spiegelnek adott interjújában azt mondta:
Csalódott a partnerek Ukrajna iránti, sokat hangoztatott elkötelezettségében.
A januárban kinevezett politikus emlékeztetett arra, hogy első munkanapján a németországi amerikai katonai támaszpontra, Ramsteinbe utazott, ahol a partnerországok védelmi miniszterei kérték arra, hogy adjon engedélyt a német gyártmányú és legkorszerűbbnek számító Leopard 2-es harckocsik Ukrajnának történő szállítására. Ennek ellenére mostanáig nem kapott konkrét ígéreteket a Leopardok szállítására, még Lengyelországtól sem, amely Ukrajna „leghangosabb" támogatójának számít.
Boris Pistorius szerint emiatt Németország és Portugália csak 17 harckocsit tudnak leszállítani, ezért jelen állás szerint eggyel kevesebb harckocsi zászlóaljat tudnak felszerelni. A védelmi miniszter azt is hozzátette, nem zárja ki, hogy a későbbiekben a Bundeswehr készleteiből további Leopard 2-es harckocsikat szállíthatnak Ukrajnának, pótolva a kieső darabokat.
A minap számoltunk be arról, hogy egy oknyomozó cikk szerint az Auchan oroszországi leányvállalata is segítette az orosz hadsereget az ukrajnai háborúban. A francia vállalat a cikk megjelenése után egy közleményt adott ki a honlapján.
Mint írták, „határozottan tagadják” azokat a kijelentéseket, amelyek az oknyomozó cikkben találhatóak.
Az Auchant rendkívül meglepték ezek a vádak, amelyeket egyáltalán nem erősített meg mindaz, amit a saját belső vizsgálatunk feltárt
– írták.
A közleményben azt is hangsúlyozták, hogy azért nem vonultak ki sem Oroszországból, sem Ukrajnából, mert elkötelezettek amellett, hogy a civil lakosság továbbra is hozzájuthasson az élelmiszerhez és a különféle fogyasztói termékekhez. Mindeközben tagadták azt, hogy bármiféle adománygyűjtést indítottak volna Oroszországban az orosz hadsereg katonáinak.
Az Auchan azt elismerte, hogy bizonyos beszállítói szerződéseket teljesítettek a szentpétervári önkormányzat részére. A szerződésbe viszont nem volt belefoglalva az, hogy amit ők eladnak, azt később a vevő mily módon használja fel, vagy kihez juttatja el. Az Auchan úgy vélte, hogy az általuk a szerződés keretében eladott termékeket a szentpétervári lakosok kapják.
Ezenkívül azt is elismerték, hogy az egyik, Szamara városában található bevásárlóközpontban (ahol az Auchannak is van üzlete) valóban zajlott adománygyűjtés az orosz katonáknak, de azt nem ők szervezték, nem segédkeztek benne, és nem is konkrétan az Auchan üzletének területén volt.
Négy oroszországi katonai körzet élére neveztek ki új parancsnokot − jelentette be pénteken a moszkvai védelmi minisztérium.
A központi katonai körzet parancsnoka Andrej Mordvicsev altábornagy, a nyugatié Jevgenyij Nyikiforov altábornagy, a keletié Rusztam Muradov altábornagy, a délié pedig Szergej Kuzovlev vezérezredes lett − közölte az MTI.
A 47 éves Mordvicsev, aki korábban Juzsno-Szahalinszk helyőrségparancsnoka volt, az RBK gazdasági napilap szerint megsebesült a Mariupolért folytatott harcokban. Hivatali elődje, Alekszandr Lapin vezérezredes orosz sajtóértesülések szerint január óta az orosz szárazföldi erők vezérkari főnöke.
Magyarország területére 2023. február 17-én az ukrán–magyar határszakaszon 5812 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6052 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 117 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. február 17-én nem érkeztek Budapestre vonattal.
Az Egyesült Államok szankciókért felelős hatósága arra kérte a Raiffeisen Bank Internationalt (RBI), hogy adjon tájékoztatást az Oroszországgal kapcsolatos üzleti tevékenységéről − közölte az osztrák bankcsoport pénteken a Reuters hírügynökséggel.
A bankot januárban kereste meg az amerikai pénzügyminisztérium szankciók végrehajtásáért felelős hivatala (Office of Foreign Assets Control, OFAC) azzal, hogy „tisztázza az Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos közelmúltbeli pénzforgalmi ügyleteit és az azokhoz kapcsolódó tevékenységét” − közölte az MTI.
A Reuters szerint az orosz pénzügyi rendszerhez erős szálakkal kötődő bank igen fontos a nyugati szankciók sorával sújtott orosz gazdaság számára. Erre utal, hogy az RBI egyike annak a két külföldi pénzintézetnek, amely szerepel az orosz jegybank 13 „rendszerszinten kiemelt jelentőségű hitelintézetet” tartalmazó listáján.
A bank közölte, teljes mértékben együttműködik az OFAC-vel, valamint úgy tudja, hogy a hatóság érdeklődését nem egyetlen konkrét ügylet vagy tranzakció keltette fel. Hozzáfűzték, hogy a pénzintézet szabályzattal rendelkezik a szankciók betartásának biztosítására.
Sok külföldi bankkal ellentétben a Raiffeisen − és néhány további európai bank − nem vonult ki Oroszországból az Ukrajna elleni háború kezdete óta.
A bankcsoport tavaly mintegy 3,8 milliárd eurós (1458 milliárd forint) nettó nyereséget könyvelhetett el, ami nagyrészt az oroszországi üzletág kétmilliárd eurót meghaladó nyereségének köszönhető. Eközben orosz ügyfelek több mint 20 milliárd eurót helyeztek el a banknál.
Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint NATO-szabványoknak megfelelő védelmi kapacitásokat és biztonsági garanciákat kell nyújtani Ukrajnának a jövőbeni orosz támadások elrettentésért.
Úgy véli, a tartós ukrajnai béke eléréséhez a nemzetközi jog megerősítésére van szükség, valamint olyan új keretrendszerre, amely hosszú távra megteremti Ukrajna biztonságát, ezért új NATO-charta kidolgozására tesz javaslatot az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC), amely védelmet nyújt Ukrajnának a jövőbeni orosz agresszió ellen.
A brit kormányfő szerint Ukrajnát magasan fejlett, NATO-normáknak megfelelő védelmi kapacitásokkal is fel kell szerelni, és meg kell mutatni, hogy a Nyugat Ukrajna mellett marad, újból és újból kész és képes segíteni az ukránokat országuk megvédésében.
A brit miniszterelnök szerint az ukrajnai háború tétje nem korlátozódik egyetlen ország biztonságára és szuverenitására, minden ország biztonságát és szuverenitását érinti.
Az orosz invázió, az Oroszország által elkövetett rettenetes háborús bűncselekmények és a felelőtlen nukleáris retorika tünetszerűen mutatja azt a szélesebb körű fenyegetést, amely az általunk vallott összes értékre kiterjed
– véli Sunak.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Pénteki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ezúttal is!