Ezzel a poszttal véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. Ezúton is köszönjük egész napos megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk máskor is. 

Jó pihenést kívánunk!

Az F–16-os repülőgépek jelentik a Kijevnek nyújtott katonai segítség következő lépését – jelentette ki a holland miniszterelnök.

Mark Rutte szerint egyes tagállamok nem követik az Egyesült Államok álláspontját, míg a holland kormánynak nincs kifogása az ügyben. A holland kormányfő úgy véli, hogy ez nehéz folyamat lesz, mivel az USA gyártja az F–16-osokat, azonban ellenzi a szállításukat. Emiatt sok ország bizonytalan a kérdésben – számol be az Unian.

Szerinte olyan, széles körű egyetértés szükséges a vadászrepülők szállításához, mint amilyen a Leopard 2 harckocsik esetében volt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hatályba léptette a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács azon határozatát, amely lehetővé teszi 333 orosz bankár és a moszkvai MICEX–RTS tőzsde kemény szankcionálását – adta hírül az Unian ukrán hírügynökség.

A most életbe lépő szankciók tíz évig lesznek érvényben. Ezek között szerepel többek közt a vagyonok befagyasztása, a kereskedelmi műveletek teljes leállítása, valamint Ukrajna állami kitüntetéseinek megvonása az érintettektől.

A szankciós határozatba belekerült még a tőke Ukrajnából való kivonásának megakadályozása, a gazdasági és pénzügyi kötelezettségek felfüggesztése, valamint az ukrajnai tevékenységekre vonatkozó egyéb engedélyek törlése, illetve felfüggesztése.

A Fehér Ház újabb szankciókat vezetne be Oroszország ellen, amelyek a főbb iparágakat érintenék – írja a Sky News.

A szankciók kiterjednének az energetikai és a pénzügyi szektorra, valamint több magánszemélyre. Amerika és szövetségesei megvizsgálnák a szankciók kijátszhatóságát is. A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője nem kommentálta az értesülést.

Az USA februárban hét személy ellen vezetett be kibertevékenységi szankciókat, miközben a Kreml 77 amerikai állampolgár oroszországi beutazását tagadta meg.

Finnország elnöke elárulta, hogy mit mondott neki Vlagyimir Putyin, amikor az észak-európai állam NATO-csatlakozását közölte vele. Sauli Niinisto azért hívta fel az orosz elnököt, mert nem híve a dolgok elhallgatásának – írja a Sky News.

Niinisto szerint Putyin nyugodt maradt a beszélgetés alatt. Az orosz elnök szerint Finnország hibát követ el a csatlakozással. Korábban szó volt arról, hogy Oroszország megnöveli katonai jelenlétét a Finnországgal közös szakaszon, de ebből semmit sem lehet tapasztalni – tette hozzá a finn elnök.

A Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián azt vitatták meg ismert orosz ellenzékiek, hogy fel tudnak-e lázadni az orosz emberek Putyin ellen, s ha igen, milyen következményekkel járna ez. 

Az eseményen az orosz kormánykritikus és egykori sakkvilágbajnok Garri Kaszparov kifejtette, hogy Oroszország katonai vereségét látja a változás egyetlen kulcsának. „Ukrajna győzelme az előfeltétele bármilyen változásnak Oroszországban” – jelentette ki Kaszparov.

Mint mondta,

világossá kell tenni az oroszországi lakosság számára, hogy a háborút elvesztették.

Szerinte az ottani emberek óriási szenvedésre képesek mindaddig, amíg azt hiszik, hogy a győzelem lehetséges. Az egyetlen megoldás az, hogy világossá kell tenni az emberek számára, hogy a háború elveszett − írta meg a Mandiner. 

Az oroszok elméjének megváltoztatására pedig sajnos nincs más megoldás, mint segíteni az ukránoknak a Krím felszabadításában. A Krím ugyanis Putyin mitológiájának alapköve

– tette hozzá Kaszparov a szombati konferencián.

Mihajlo Podoljak, az elnöki hivatal tanácsadója szerint kétféle harci repülőgépre van szüksége Ukrajnának – számol be róla az Unian ukrán hírügynökség.

Podoljak a vadászgépekre és a földi támadógépekre helyezné a hangsúlyt, ezeket a Nyugattól szereznék be az Ukrán Fegyveres Erők. A legfontosabb feladat a légtér lezárása és az orosz védelem áttörése lenne. Ezáltal az ukránok minimalizálnák a veszteségeiket.

Kaja Kallas észt miniszterelnök szerint Oroszországnak a háború végeztével szembe kell néznie a háborús bűnökkel, míg a konfliktus nem érhet véget olyan békeszerződéssel, amely felmenti Moszkvát – írja a Sky News.

A kormányfő a müncheni konferencián fejtette ki, hogy ha Moszkva ellen nem indul eljárás, akkor a háborús bűnök nem érnek véget. Észtország első embere szerint figyelembe kell venni az átláthatóságot, amikor az Oroszországgal való kapcsolatok kerülnek a középpontba.

Hétvégén ukrán csapatok hadgyakorlatokat tartottak a kelet-ukrajnai Sziverszk település térségében, hogy felkészüljenek az ország ellen egy éve kezdett orosz hadműveletek újabb frontjának megnyitására – közölte a sziverszki ukrán ezred parancsnokhelyettese.

A város 35 kilométerre fekszik északra Bahmuttól, ahol az utóbbi hetekben heves harcok voltak. Az MTI beszámolója szerint Sziverszken keresztül vezet az út a donyecki térség egy kulcsfontosságú városa, Szlovjanszk felé.

Ha elfoglalják Bahmutot, akkor félig körbezárnak minket, mert a bal oldalon a Sziverszkij Donec folyó van, az ellenség pedig jobbról fog támadni, és onnan is elvághat minket

– jelentette ki a parancsnokhelyettes.

„Ha a város elesik, hídfőállásként szolgálhat a nyugatabbra található Kramatorszk és Szlovjanszk nagyvárosok elfoglalásához is” – tette hozzá.

A Kreml elmulasztotta az önkéntes katonák pénzügyi ösztönzését, és ellehetetlenítette a jövőbeli toborzási lehetőségeket – írja a Sky News. A hadsereg tartalékosainak havi 45–100 fontot ígértek 2021-ben, de ezt szinte azonnal vissza is vonták.

Orosz katonák most azt nyilatkozták, a 2022 tavaszán és nyarán harcolók nem tudják beszerezni azokat a dokumentumaikat, amelyek igazolják harctéri jelenlétüket, így egyelőre ők sem jutnak pénzhez.

Azok a katonák, akik 2022 szeptemberében Szvatove és Kreminna környékén harcoltak, szintén nem kaptak kártérítést a sérüléseikért – állítják az orosz katonák.

Az ukrán parlamenti képviselők Oroszország részvétele miatt bojkottálják az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Parlamenti Közgyűlésének téli ülését, amelyet február 23-án és 24-én tartanak Bécsben. Jevhenyija Kravcsuk, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mögött álló Nép Szolgája Párt képviselője jelentette be ezt vasárnap az állami televízióban.

Hozzátette: elutaznak Bécsbe, és partnereikkel arról tárgyalnak majd, miként lábalhatna ki az EBESZ a működési válságából, amelyet az ukrajnai háború okozott.

A közgyűlés mostani ülése egybeesik az Ukrajna ellen 2022. február 24-én megindított orosz háború évfordulójával.

Húsz ország 81 képviselője már február elején levélben sürgette Ausztriát, hogy a Moszkvát sújtó nemzetközi szankciók alapján akadályozza meg az orosz küldöttség részvételét az EBESZ bécsi ülésén.

Ausztria ugyanakkor azon az állásponton van, hogy a szervezet székhelyéül szolgáló országként köteles biztosítani vízumot az orosz delegációnak. A tanácskozás tavalyi házigazdái, Nagy-Britannia és Lengyelország nem engedték meg orosz képviselők beutazását.

Helga Maria Schmid EBESZ-főtitkár Oroszországnak a szervezetből való kizárása ellen foglalt állást annak érdekében, hogy nyitva tarthassák a diplomácia csatornákat – közölte az MTI.

Az Ukrajnában zajló háborúnak akkor lehet vége, ha az EU-tagországok heteken belül megegyeznek, és lehetővé teszik az ukrán fegyveres erőknek a megfelelő lőszerellátást, valamint felgyorsítják a fegyverszállításokat – figyelmeztetett Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Josep Borrell a müncheni biztonsági konferencia utolsó napján tartott beszédében kifejtette, hogy az uniós tagállamok védelmi minisztereinek részvételével március 8–9-re tervezett rendkívüli találkozó lehetőséget ad az országoknak és vezetőiknek arra, hogy lőszert ajánljanak fel meglévő készleteikből – írja a The Guardian.

Hozzátette, hogy az európai hadseregeknek akár tíz hónapig is eltarthat, hogy lőszert rendeljenek, illetve kapjanak.

Sürgős a helyzet. Javában zajlik a háború. A lőszerhiányra gyorsan megoldást kell találni, mert baj lesz. Nincs idő, nem lehet tovább várni, heteken belül intézkedni kell

– fogalmazott Josep Borrell.

Franciaország nem zárja ki annak lehetőségét, hogy ukrán pilótákat képezzen ki  nyugati gyártmányú vadászgépeihez. Ezt Sebastien Lecorniou francia védelmi miniszter mondta a Le Parisien című lapnak adott interjúban – írta az Unian ukrán hírügynökség.

Ukrajna azért kért repülőgépeket, hogy sikeresebben védhesse légterét.

Légiriadót rendeltek el Kijevben és Ukrajna több régiójában, valamint a Donyecki Népköztársaság (DNR) ukrán ellenőrzésű területein – adta hírül a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A fővároson kívül jelenleg Kijev, Poltava, Cserkaszi, Kirovohrad, Dnyipropetrovszk, Szumi, Csernyihiv és Harkiv régiókban, valamint a DNR Kijev által ellenőrzött területein szólnak a szirénák.

Vasárnap már ötödik alkalommal hirdettek légiriadót Ukrajnában. 

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője reagált Emmanuel Macron francia elnöknek arra a kijelentésére, amely szerint Franciaország soha nem támogatta és a jövőben sem támogatja Oroszország teljes legyőzését. Zaharova emlékeztetett rá, hogy Franciaország fegyvert szállít Ukrajnának – adta hírül az MTI.

A fegyverszállítások, amelyek hátterében az Oroszország győzelmének elfogadhatatlanságáról szóló nyilatkozatok állnak, nem engednek más logikus következtetést levonni, mint azt az egyet, hogy le akarnak győzni bennünket

– írta a szóvivő a Telegramon.

Emmanuel Macron korábban azt mondta: „Azt akarom, hogy Oroszország vereséget szenvedjen Ukrajnában, de nem akarom szétzúzni Oroszországot”.

Továbbá arra szólította fel a nyugati országokat, hogy növeljék a Kijevnek nyújtott katonai támogatást, és kijelentette, felkészült egy elhúzódó háborúra.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oroszországi Föderáció Szövetségi Gyűléséhez intézendő közelgő beszédében különös figyelmet fog szentelni az Ukrajnával való háború témájának. Ezt Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője jelentette ki az orosz televízió műsorában – írta meg az ukrán Unian hírügynökség.

Megjegyezte, hogy „életünk egy ilyen nagyon nehéz szakaszában” az oroszok azt várják, hogy Putyintól hallják „a különleges katonai művelet értékelését, a nemzetközi helyzet értékelését és az elnök elképzeléseit arról, hogyan birkózunk meg ezzel, és hogyan fogunk tovább fejlődni”. 

A Krím félsziget elleni támadások bátorításával Washington azt bizonyítja, hogy ő provokálja a legjobban a nemzetközi feszültséget – szögezte le vasárnap Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

A Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című magazinműsorának adott interjújában Dmitrij Peszkov a nemzetközi feszültség szításának nevezte Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium politikai államtitkárának nyilatkozatát.

Victoria Nuland a héten az Oroszország által 2014-ben annektált Krím demilitarizálását sürgette, hozzátéve, hogy „Washington támogatja a félszigeten lévő katonai célpontok elleni ukrán támadásokat”.

A szóvivő rámutatott arra, hogy az ilyen jellegű nyilatkozatok jól rávilágítanak a Moszkva és Washington közötti ellentétek mélységére.

„Nuland az amerikai politikai spektrum széles, héják alkotta köréhez tartozik. Ezt az álláspontot már igen jól ismerjük” – szögezte le Peszkov.

„Kína fontolgatja, hogy fegyvereket és lőszert ad Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz” – mondta Anthony Blinken amerikai külügyminiszter a müncheni biztonsági konferencián a BBC híradása szerint.

Blinken a CBS Newsnak elmondta, hogy bizonyos kínai vállalatok már most is támogatják Oroszországot, még ha nem is katonai felszereléssel, azonban szerinte Peking hamarosan már fegyverekkel is segítheti az oroszokat.

Kína cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint Moszkva katonai felszerelést kért volna.

Három ember meghalt a dél-ukrajnai Beriszlav város közelében ma reggel orosz ágyúzás miatt – közölték helyi tisztségviselők.

Herszon régió katonai adminisztrációja a Telegram-csatornáján közzétett bejegyzésében azt közölte, hogy az orosz erők „masszív tüzérségi tűzzel” csapást mértek Burgunka településre – írja a The Guardian.

Hozzátették, hogy négy ember – egy nagymama, egy másik felnőtt férfi, egy 10 éves kislány és egy nyolcéves kisfiú – pedig megsebesült a támadásban.

Állítólag valamennyi sérültet egészségügyi intézménybe szállították, és ott kezelik őket.

Az Egyesült Államok hivatalosan is megerősíti álláspontját, mely szerint Oroszország emberiség elleni bűncselekményeket követett el Ukrajnában – erről Kamala Harris amerikai alelnök beszélt, amit a BBC tett közzé.

Harris a müncheni biztonsági konferencián tartott beszédében számos váddal illette Oroszországot, többek között gyilkosságok, kínzások, nemi erőszak és deportálások elkövetésével. 

„Az Egyesült Államok a Krím demilitarizálását akarja, és támogatja a félszigeten lévő katonai célpontok elleni ukrán támadásokat” – állítja egy magas rangú orosz tisztviselő.

A Kreml szerint Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár megjegyzései a nemzetközi feszültségek fokozására tett kísérletet jelentenek – írja a Sky News.

Az Egyesült Államok „nagy provokátor” volt, és „Nuland az amerikai politika legagresszívabb sólymainak igen széles táborához tartozik” – mondta Dmitrij Peszkov szóvivő az állami tulajdonú TASZSZ hírügynökség által közzétett kommentárjában. 

A Krím a Szovjetunió felbomlása után a független Ukrajna része lett, amíg Oroszország 2014-ben el nem csatolta a területet.

Az orosz erők léggömböket küldtek az ukrajnai légtérbe, hogy a rájuk szerelt radarvezetőkkel gyűjtsenek információkat, és hogy az ukránok azok kilövésére pazarolják rakéta- és lőszerkészletüket – közölte az Unian a brit védelmi minisztérium Twitter bejegyzése alapján.

A léggömböket 2023. február 15-én észlelték az ukrán fegyveres erők Kijev felett. Ukrán tisztviselők arról számoltak be, hogy a Patriot légelhárító rakétarendszerek (SAM) legalább hatot lelőttek közülük.