Bruno Kahl, a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) vezetője azt mondta, Oroszország akár egymillió katonát is mozgósíthat az Ukrajna elleni háború támogatására – számolt be a strana.today.

Mintegy 300 ezer embert mozgósítottak 2022 őszén, egy részük még kiképzés alatt áll, néhányukat már a harctérre küldték. Oroszország azonban egymillió tartalékost is képes mozgósítani, ha a Kreml szükségesnek tartja

– mondta a BND vezetője.

Bruno Kahl azt is megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll készen a tárgyalásokra. 

A háború sok szempontból teljesen másként alakult, mint ahogyan Moszkva, Kijev és a Nyugat gondolta – mondta a BND vezetője. Szerinte Oroszország eleinte azt hitte, hogy kevés „precíz katonai, inkább szimbolikus és demonstratív akcióval” képes lesz megszerezni az ellenőrzést Ukrajna felett. Ez azonban nem sikerült, így az ukrán fél jelentős helyzeti előnyre tett szert – tette hozzá.

Az ukrán hadseregnek még mindig sikerül hatékonyan védekeznie a túlerőben lévő orosz erőkkel szemben. Hosszú távon azonban az ukrán fél sikere a Nyugat lankadatlan támogatásától függ 

– mutatott rá a német hírszerzés vezetője. 

A Gazprom Ukrajnán keresztül napi 42,1 millió köbméter gázt szállít Európába a szudzsai gázmérőállomáson (GMS) át, ami 4,2 százalékkal több, mint egy nappal korábban – írja a TASZSZ. A Szohranivkán keresztül történő szivattyúzásra vonatkozó kérést az ukrán fél elutasította – közölte újságírókkal a Gazprom képviselője. Így az orosz gázszállítások végre visszatértek a tavalyi adatokhoz.

A Gazprom Európába irányuló exportja januárban a szovjet időszak szintjére esett vissza a kedvezőbb gázpiaci árak miatt – állapították meg a BCS World Investment elemzői. A Gazprom négyféle szerződéstípusából januárban kettő nem volt nyereséges a vevők számára az időeltolódás miatt, így a fogyasztók az árak csökkenésével a spotpiacra váltottak.

A karibi válság után létrehozott Kreml–Fehér Ház-forródrótvonal továbbra is működik, de Vlagyimir Putyin orosz elnök és amerikai kollégája, Joe Biden eddig még nem vette igénybe – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ-nak adott interjújában.

Kétségtelen, hogy a két vezető használhatja, ha akarja

– mondta Peszkov, hozzátéve, hogy eddig nem merült fel olyan helyzet, amely szükségessé tenné a forródrót használatát. 

A washingtoni–moszkvai forródrótot a kubai rakétaválság után hozták létre a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői közötti rendkívüli megbeszélésekre. Működését 1963. augusztus 30-án kezdte meg.

A hidegháború idején a vonalat rendre vészhelyzetekre használták, de az utóbbi években az orosz és az amerikai elnök szükség esetén közvetlenül telefonon kommunikált egymással. 

Már az ENSZ 68 tagállama biztosította támogatásáról a béketárgyalásokat és az ukrajnai háború beszüntetését sürgető határozati javaslatot – közölte az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kedden.

Linda-Thomas Greenfield az ENSZ-közgyűlés elé terjesztett dokumentummal kapcsolatban sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy annak támogatása kifejezetten a békéről szól, és nem nagyhatalmi versengésről, választásról az Egyesült Államok és Oroszország között.

Kifejtette, hogy a határozati javaslat az ENSZ alapokmányának védelmében született, és az ENSZ egyik alapelvéről szól, arról, hogy egy ország nem veheti el egy másik állam területét erőszakkal.

„A háborút egyedül Oroszország fejezheti be”

A nagykövet úgy fogalmazott, hogy a háborút egyedül Oroszország fejezheti be – akár még ma – azzal, hogy kivonja csapatait Ukrajnából, és tárgyalóasztalhoz ül. Úgy vélte, hogy

ha Ukrajna nem harcol tovább, akkor az Ukrajna végét jelenti, míg ha Oroszország hagy fel a harcokkal, akkor a háború véget ér.

Az amerikai diplomata hozzátette, ameddig nem kezdődnek béketárgyalások, addig az Egyesült Államok kiáll Ukrajna mellett, „tartson, ameddig tart”, hogy igazságos és tartós béke születhessen. A nagykövet Oroszországot pária államnak nevezte, és megjegyezte, hogy az Egyesült Államok célja Ukrajna támogatásával az is, hogy Kijev erős pozícióban bocsátkozhasson béketárgyalásba, ha úgy dönt, hogy megteszi.

Oroszország ENSZ-nagykövete múlt pénteken a Biztonsági Tanács ülésén úgy nyilatkozott, hogy nem bízik az ENSZ főtitkárának szándékaiban, aki – az orosz diplomata véleménye szerint – a Nyugat álláspontját visszhangozza, és soha nem fogalmaz meg bírálatot Kijev felé. Azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ-nek közvetítő szerepet kellene vállalnia a konfliktus enyhítésében, a nagykövet a fenntartásait hangoztatta, a világszervezet főtitkárának elfogultságára hivatkozva.

Az ENSZ Közgyűlése várhatóan csütörtökön szavaz az Ukrajna által beterjesztett határozati javaslatról, amelyet Kijev a szövetségesekkel egyeztetve fogalmazott meg. Az MTI beszámolója szerint a közgyűlés tavaly két határozati javaslatban ítélte el Oroszországot, a jelenleg szavazati joggal bíró 191 tagállam közül azokat 141, illetve 143 ország támogatta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy meghallgatta Dmitrij Kuleba külügyminisztertől az Oroszországgal folytatott háború békés rendezésére vonatkozó javaslatot Kínától. Azonban, mint Zelenszkij hangsúlyozta, nem kapott semmilyen hivatalos dokumentumot ebben az ügyben.

Az ukrán államfő tájékoztatása szerint sor került egy informális párbeszédre Peking és Kijev között. „És valóban azt mondták, hogy van egy ötletük a békére” – mondta Zelenszkij.

Az elnök ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Ukrajnának már van saját „béketerve”, és ahhoz ragaszkodik.

Magyarország területére 2023. február 21-én az ukrán–magyar határszakaszon 4766 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4132 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 79 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. 

Az ukrajnai háború elől 2023. február 21-én nem érkeztek Budapestre vonattal.

Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi üzenete a megszálló állam rendszerének agóniájáról tanúskodik.

Ezt Olekszij Danilov, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára mondta kedd este az országos tévéadó adásában. Szerinte Putyinnak még soha nem volt ilyen rossz nyilvános beszéde.

„Putyin megint megpróbált ráijeszteni a világra azzal a petyhüdt nukleáris »bunkósbotjával«, hogy a közeljövőben kiképzést fognak végezni és hasonlók. Erre egyáltalán nem kell figyelni, mert ez Putyin fasiszta rezsimjének agóniája” – mondta Danilov, írja az Unian hírügynökség.

Az ENSZ kedden aggodalmát fejezte ki Oroszország azon döntése miatt, hogy Oroszország ideiglenesen felfüggesztetti a START nukleáris megállapodást.

„A nukleáris fegyverzet-ellenőrzés nélküli világ sokkal veszélyesebb, instabilabb világ, potenciálisan katasztrofális következményekkel” – nyilatkozta Stephane Dujarric, az ENSZ szóvivője.

„Minden erőfeszítést meg kell tenni ennek a kimenetelnek az elkerülése érdekében, beleértve a párbeszédhez való azonnali visszatérést is” – fűzte hozzá.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:

• Orosz kémhajó borzolta a kedélyeket Belgiumban
• Besült az oroszok nagyszabású terve Kelet-Ukrajnában
• Moszkvába látogathat a kínai elnök
• Törnek-zúznak az emberek, hogy ne kelljen részt venniük a háborúban
• Az amerikai NATO-katonák és felszerelés kivonását követeli Moszkva
• Az orosz hadsereg megsemmisített két HIMARS-sorozatvetőt
• Moszkva a diákok tömeges mozgósítására készül
• Ukrajna távoktatásra szólítja fel az iskolákat az orosz offenzívától tartva
• Még idén véget érhet a háború
• Ukrán csapatok gyakorlatoznak a csernobili zónában az oroszok szerint
• Az EU meghosszabbítja az oroszellenes szankciókat
• Joe Biden Ukrajna-politikája a harmadik világháborúhoz vezethet Donald Trump szerint 
• Magyar katona jelentkezett be egy videóban Bahmutból

A teljes keddi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ezúttal is!