Esetleges incidensek kockázatára figyelmeztetett az orosz flotta egyre erősebb jelenléte miatt a Földközi-tengeren Enrico Credendino tengernagy, a haditengerészet vezérkari főnöke, aki a parlament védelmi bizottságában szólalt fel csütörtökön. Hangsúlyozta: az ukrajnai háború felerősítette a Földközi-tenger stratégiai szerepét.
Ami az ország biztonsági helyzetét illeti, az Ukrajnában zajló konfliktus a tengeren érezteti hatását, mivel megdöbbentő mértékben emelkedett az orosz flotta hajóinak száma a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren, olyan mennyiségben, amit a hidegháború idején sem lehetett tapasztalni
– jelentette ki Enrico Credendino.
Úgy vélte, magas számuk ellenére az orosz hajók jelenléte nem képvisel közvetlen fenyegetést Olaszország területére, de „jelentősen növeli a feszültséget”. Hangoztatta, hogy a helyzet nagyobb jelenlétet követel az olasz haditengerészet és a szövetségesek részéről is.
A haditengerészet vezérkari főnöke hozzátette, az oroszok agresszív magatartást tanúsítanak, ami nem számított megszokottnak a Földközi-tengeren, és korábban csak a Baltikum térségében volt tapasztalható.
Lehetséges az incidens kockázata, és amikor ilyesfajta incidens történik, sose lehet tudni, mi lesz a kimenetele
– mondta.
Megjegyezte, a Földközi-tenger egyébként is „háborgó” térségnek számít a partján fekvő országok gazdasági forrásokért folytatott állandó versengése miatt, valamint az emberkereskedelem, csempészet és más illegális tevékenységek következtében. „Ezért folyamatos ellenőrzésre van szükség” – jelentette ki.
Enrico Credentino hozzátette, problémát jelent a Földközi-medence déli partján fekvő országok fegyverkezése is. Példaként Algériát említette, mely Olaszországtól, Franciaországtól és Németországtól hajókat vásárol, Oroszországtól pedig Kalibr-rakétákkal felszerelt tengeralattjárókat.
Elmondta, az olasz haditengerészet naponta 10 ezer hajót azonosít és ellenőriz átlagban a partoktól távol is. A munkában hatvankét nagyobb hadihajó vesz részt, valamint a nemzeti felderítés két további vízi járműve. A vezérkari főnök hozzátette, nagyobb költségvetési támogatás szükséges a haditengerészet légvédelmi eszközökkel való felszerelésére és a legénységi létszám növelésére – írta az MTI.
Új videófelvételen látható egy ukrán légitámadás, amely öt orosz harckocsit és egy tarackot vett célba.
Rob Lee orosz katonai szakértő, a Foreign Policy Research Institute vezető munkatársa arról írt, hogy a pilóta nélküli légi járművek (UAV) öt T–72-es harckocsira és egy 2SZ3 Akacija 152 milliméteres önjáró tarackra dobtak le lőszert.
Egyelőre nem világos, hogy mikor és hol történtek a csapások, írja a Newsweek.
Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner-zsoldoscsoport vezetője csütörtökön azt mondta, hogy az emberei hamarosan újabb lőszerszállítmányhoz jutnak. Prigozsin nemrég komoly kritikával illette az orosz védelmi minisztériumot, vélhetően ennek is köze van a mostani fejleményhez.
A Telegram-csatornáján csütörtökön közzétett üzenetében Prigozsin azt mondta, hogy a szállítmány helyi idő szerint reggel 6 órakor indult Ukrajna irányába.
„Valószínűleg a vonat már elindult. Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik segítettek nekünk ennek megvalósításában. Több száz, talán több ezer ember életét mentették meg, akik a hazájukat védik” – idézte Prigozsint a CNN.
Csütörtök délelőtt hangos robbanás hallatszott Kijev nyugati részén – jelentette a Kyiv Independent újságírója. A légi szirénák percekkel a robbanás előtt szólaltak meg.
Az ukrán hatóságok a hét elején bejelentették, hogy az ország egyes részein megerősítik a biztonsági intézkedéseket az orosz teljes körű invázió egyéves évfordulója előtt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hónap elején arra figyelmeztetett, hogy Oroszország bosszúhadjáratot tervez indítani februárban a tavalyi vereségekért.
A spanyol miniszterelnök ma reggel Kijevbe érkezett, hogy kifejezze országa szolidaritását Ukrajnával.
Az ukrán külügyminiszter megingathatatlan abban a véleményében, hogy országa ne használjon nyugati vadászgépeket Oroszországon belüli célpontok támadására. Dmitro Kuleba a Sky Newsnak azt nyilatkozta, hogy ettől függetlenül Ukrajnának szüksége van repülőgépekre, hogy véget vessen a háborúnak, és visszaszorítsa Oroszországot keleti határain túlra.
Nagy szükségünk van a nyugati támogatásra, fel kell gyorsítani a fegyverszállításokat, hogy minél nagyobb csapásokat mérjünk Oroszországra Ukrajna megszállt területein
– fogalmazott a tárcavezető.
Arra a kérdésre, hogy tudja-e garantálni azt, hogy Ukrajna nem használ nyugati vadászgépeket és más nagy hatótávolságú fegyvereket Oroszországon belüli bombázásra, az ukrán külügyminiszter azt válaszolta: „Garantáljuk, hogy nyugati fegyverekkel fogjuk felszabadítani az ukrán területeket.”
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök csütörtökön Kijevbe érkezett meglepetésszerű látogatásra.
„Egy évvel a háború kezdete után térek vissza Kijevbe. Mindaddig Ukrajna mellett fogunk állni, amíg a béke vissza nem tér Európába” – írta Sánchez a Twitteren, amihez egy videót is csatolt, amelyen egy vonatról leszállva üdvözli az ukrán tisztviselőket.
Az utazás korábban nem szerepelt a spanyol államfő csütörtöki hivatalos napirendjén.
Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 5156-an léptek be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4447 személy nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 84 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – áll az Országos Rendőr-főkapitányság közleményében.
Az ukrajnai háború elől szerdán 42 ember, köztük 11 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök arra figyelmeztetett, hogy országa fenntartja magának a jogot, hogy nukleáris arzenálját felhasználja önmaga védelmére.
„Minden épeszű ember számára nyilvánvaló, hogy ha az Egyesült Államok Oroszország legyőzését akarja, akkor egy világkonfliktus küszöbén állunk. Ha az Egyesült Államok le akarja győzni Oroszországot, akkor jogunk van megvédeni magunkat bármilyen fegyverrel, beleértve a nukleáris fegyvereket is” – jelentette ki Medvegyev.
A Szabadságrend kitüntetést adományozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek Marcelo Rebelo de Sousa portugál köztársasági elnök, aki a lehető leghamarabb Kijevbe akar utazni, hogy személyesen adhassa át az elismerést ukrán kollégájának – ezt maga az államfő jelentette be szerdán.
Személyesen szándékozom átadni, amikor Ukrajnába utazom. Ezt tettem mások esetében is, akiket a Szabadságrenddel tüntettem ki
– közölte De Sousa újságírók előtt.
Az elnök emlékeztetett rá, hogy nem egyedi esetről van szó: Angela Merkel volt német kancellárnak is csak hónapokkal később tudta átadni az odaítélt kitüntetést, mivel korábban egyikük sem tudott elutazni.
António Costa portugál miniszterelnök tavaly májusban tett látogatást az ukrán fővárosban.
Az ukrán rendfenntartók már 91 orosz katonát azonosítottak, akik bűncselekményekben vettek részt a kijevi régióban található Bucsa városában – közölte Andrij Kosztyin ukrán főügyész szerdán, amerikai kongresszusi képviselőkkel a helyszínen tett látogatása alkalmával.
Kosztyin szavai szerint folyamatban van az összes érintett bíróság elé állítása. Azt mondta, hogy a megszállás alatt az orosz hadsereg több mint kilencezer háborús bűncselekményt követett el a kijevi régió bucsai járásában, aminek következtében több mint 1700 civil halt meg, ebből mintegy hétszázan Bucsában.
KIJELENTETTE, AZ OROSZOK ÁLTAL UKRAJNÁBAN ELKÖVETETT HÁBORÚS BŰNTETTEK DÖNTŐ TÖBBSÉGÉT – MINTEGY 99 SZÁZALÉKÁT – UKRÁN BÍRÓSÁGOK FOGJÁK MEGVIZSGÁLNI, A NEMZETKÖZI INTÉZMÉNYEK „KIEGÉSZÍTŐ SZEREPET TÖLTENEK BE”.
Emellett Kosztyin bejelentette, hogy néhány héten belül megnyílik a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatalának kirendeltsége Kijevben, és valamivel később részlegeket nyitnak a frontvonalhoz közeli városokban is.
A főügyész szerint az orosz hadsereg céltudatosan rombolja Ukrajnában a létfontosságú polgári infrastruktúrát, mint mondta, eddig 112 – főként energetikai – objektumra 255 csapást mértek. Szavai szerint az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió kezdete óta több mint 81 ezer polgári létesítmény pusztult el vagy rongálódott meg, köztük 62 ezer lakóépület, több mint 2300 oktatási és nevelési, valamint legalább 450 egészségügyi intézmény.
Hangsúlyozta: a főügyészség úgy tekinti, hogy ezeknek a támadásoknak a célja lakhatatlan körülmények szándékos megteremtése, és ez megfelel a népirtás egyik, az ENSZ által meghatározott formájának.
Különbíróság felállítását kérte szerdán az ENSZ-ben videóüzenetében Olena Zelenszka, az ukrán elnök felesége annak érdekében, hogy az ukrajnai orosz invázióhoz hasonló agresszió ne ismétlődhessék meg.
Úgy vélem, mindannyian egyetértenek abban, hogy bármilyen országról vagy állampolgárságról legyen szó, az embernek joga van ahhoz, hogy ne öljék meg a saját házában
– mondta Olena Zelenszka az ukrajnai emberi jogok megsértéséről egy évvel az invázió kezdete után a világszervezet székhelyén tartott rendezvényen.
„Az ukránokat viszont az egész világ szeme láttára gyilkolják egy év óta a városokban, falvakban, lakásokban, kórházakban, színházakban” – tette hozzá az ukrán first lady, védelmébe véve az ukránok önvédelemhez való jogát.
Ezért felszólítom az ENSZ-t, hozzon létre különbíróságot az orosz agresszió során elkövetett bűncselekmények kivizsgálására. Nem csak nekünk van erre szükségünk, hanem az egész világnak, hogy ez ne ismétlődhessék meg
– mondta.
Az ukránok hónapok óta szorgalmazzák egy ilyen bíróság felállítását, amely az ukrajnai invázió felelősei ügyében lenne hivatott ítélkezni. Az invázió kezdetének évfordulójára ezzel kapcsolatos határozattervezetet is be kívántak nyújtani, de a kezdeményezést diplomaták szerint elutasították.
Két robbanás hallatszott az oroszok által megszállt Mariupolban február 22-én este – jelentette a mariupoli városi tanács.
Az első robbanást helyi idő szerint 22:50 körül hallották egy üzem közelében.
Az orosz csapatok 2022 tavaszán megsemmisítették az üzemet. A Meduza független orosz média szerint az orosz hatóságok újságíróknak azt mondták, hogy nem tervezik az üzem újjáépítését.
Az orosz építésügyi minisztérium tisztviselője, Julija Maximova azt mondta, hogy a hatalmas létesítmény helyreállítása lehetetlen és veszteséges lenne.
Vlagyimir Putyin orosz elnök legújabb beszédében Oroszország nukleáris erőinek megerősítésével fenyegetőzött, írja a The Guardian.
„Mint korábban, most is fokozott figyelmet fogunk fordítani a nukleáris triász megerősítésére” – hangsúlyozta Putyin. A „triász” a szárazföldi, a tengeri és légi indítású atomrakétákra utal.
Vlagyimir Putyin közölte, hogy idén első ízben vetik be a Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétákat – egy olyan fegyvert, amely több nukleáris robbanófej hordozására képes.
„Folytatjuk a Kinzsal-típusú hiperszonikus rakéták tömeggyártását, és megkezdjük a Zircon típusú hiperszonikus rakéták tömeges szállítását” – jelezte az elnök. Utóbbi az orosz cirkálók, fregattok és tengeralattjárók felfegyverzésére szolgál.
Intenzív orosz támadástól tart Ukrajna a háború kitörésének első évfordulóján, ezért távoktatást javasol az iskoláknak február 22–24. között, nehogy diákokkal zsúfolt iskolát érjen találat – írja az Euronews.
Az Amerikai Háborús Tanulmányok Intézete és a brit védelmi minisztérium nem valószínűsíti, hogy az orosz erők látványos győzelmet aratnak február 24-ig, azonban továbbra is fokozatos taktikai előnyökre tesznek szert a kelet-ukrajnai Bahmutban és környékén.
Az amerikai stratégák szerint: az erről a területről készült felvételek arra utalhatnak, hogy az orosz erők arra összpontosítanak, hogy északról foglalják el Bahmutot. Ukrán tisztviselők arról számoltak be, hogy az orosz erők továbbra is építik az erődítményeket Délkelet-Ukrajnában.
Bezárják az Orosz Kulturális és Tudományos Központot Bukarestben, mivel a kormányzat szerint a kulturális intézmény orosz háborús propagandát terjesztett.
A döntésről a román külügyminisztérium tájékoztatta a bukaresti nagykövetet. A románok arra hivatkoztak, hogy az intézmény orosz propagandát terjesztett, és segédkezett az oroszok által megvalósított dezinformációs műveletekben.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő elítélte a lépést. Szerinte hamis vád a románok részéről, miszerint propagandát terjesztettek volna a bezárt intézményben.
Az oroszországi Tulában állítanak bíróság elé két embert amiatt, hogy meghamisították annak a gépjárműnek a dokumentumait, amelyet Darja Duginának, Alekszandr Dugin filozófus lányának feltételezett gyilkosa használt.
Darja Duginát tavaly gyilkolták meg egy autóba rejtett bombával, az eset nagy felzúdulást keltett (a támadás valódi célpontja feltételezhetően a Putyinnal jó kapcsolatot ápoló Alekszandr Dugin lett volna). Az amerikai hírszerzés szerint az ukránok állhattak az akció mögött.
Az orosz állami hírügynökség most azt írta, hogy szerdán az orosz ügyészség elkészítette a vádiratot a két férfival szemben. A dokumentumban leszögezték, hogy a hamisítással a vádlottak segédkeztek egy másik bűncselekmény végrehajtásában, és ezért őket is felelősség terheli.
Szerdán egy oroszpárti autós felvonulást tartottak a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az eseményről több felvétel is készült.
A RIA Novosztyi szerint az ország fővárosában, Kinshasában már tavaly is volt egy hasonló megmozdulás. A mostani felvonuláson orosz és kongói zászlókkal felszerelt autók vonultak fel, miközben az emberek azt kiáltozták:
Hajrá Oroszország, hajrá Putyin!
Jó reggelt kívánunk kedves olvasóinknak!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai percről percre cikkünk ide kattintva érhető el, amelyben beszámoltunk többek között arról, hogy
Tartsanak velünk ezúttal is!