Köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése. Tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

A nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:

• Amerikai nukleáris bombázók húztak el Észtország felett.
• Ukrán elnöki tanácsadó: csak az 1991-es határok visszaállítása lehet a béke alapja.
• Leopard harckocsikat vitt magával a lengyel miniszterelnök.
• „Haláltortát" vittek az orosz nagykövetséghez Szerbiában.
• Amerikai tengerészgyalogos: Négy óráig marad életben, aki Bahmutba kerül.
• Lett politikus az orosz delegációnak: „Húzzatok a f***ba!”
• Oroszország újra lecsap, ha legyőzik – állítja a volt orosz miniszter.

A Fehér Ház úgy véli, hogy Moszkva vadászgépeket és más katonai felszereléseket adhat Iránnak cserébe az ukrajnai orosz háború kiterjesztett támogatásáért – közölte John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője.

Kirby újságíróknak elmondta: az Egyesült Államoknak információi vannak arról, hogy Irán novemberben tüzérségi és harckocsilövedékeket szállított Oroszországnak, mire Moszkva „példátlan védelmi együttműködést” ajánlott fel cserébe.

Irán harci helikoptereket, radarrendszereket és harci kiképző repülőgépeket is szeretne vásárolni – mondta Kirby.

Nicolae Popescu moldovai külügyminiszter provokációnak nevezte az orosz külügyminisztérium figyelmeztetését a Dnyeszter melléki területtel kapcsolatban, és felszólította Moszkvát, vonja ki csapatait a szakadár területről.

Provokációnak minősítjük az Orosz Föderáció külügyminisztériumának mai nyilatkozatát, és ismételten hangoztatjuk: feltételek nélkül és átlátható módon ki kell vonni a Moldovai Köztársaságból az orosz csapatokat, valamint a Cobasna településen található lőszereket

– írta Nicolae Popescu. Az MTI tájékoztatása szerint a külügyminiszter megerősítette Chisinau elkötelezettségét a Dnyeszter melléki probléma kizárólagos békés megoldására.

Nicolae Popescu elutasította az orosz védelmi minisztérium előző napi nyilatkozatát is, miszerint álcázott ukrán fegyveres provokáció lenne előkészületben a Dnyeszter melléki terület ellen.

A Moldovai Köztársaság vezetése elutasítja ezt az alaptalan kijelentést, amelynek célja a közvélemény manipulálása. A térségben a biztonsági helyzet stabil

– fogalmazott a tárcavezető.

Az orosz külügyminisztérium pénteken figyelmeztetést adott ki, amely szerint Oroszország ellene irányuló támadásként értelmez majd minden olyan lépést, amely fenyegetést jelent a Moldova Dnyeszter menti területein állomásozó orosz békefenntartók számára.

Döntő harctéri fölényhez kell juttatni Ukrajnát ahhoz, hogy megnyerhesse az Oroszország elleni háborút – közölte pénteken, az ukrajnai háború kitörésének évfordulóján Rishi Sunak brit miniszterelnök.

Justin Welby, Canterbury érseke, az anglikán világegyház első számú vallási vezetője ugyanakkor annak a véleményének adott hangot évfordulós üzenetében, hogy 

III. Károly király – a brit monarchikus protokollban rendkívül szokatlan módon – hivatalos üzenetben szólt elismerően a Nagy-Britannia és szövetségesei által Ukrajnának nyújtott támogatásról.

Rishi Sunak miniszterelnök a Downing Street ismertetése szerint a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) virtuális csúcstalálkozójához intézett felhívásában hangsúlyozta: a háború megnyeréséhez Ukrajnának döntő harctéri fölényt kell kivívnia. Sunak szerint ez szükséges ahhoz is, hogy „változzon Vlagyimir Putyin orosz elnök gondolkodásmódja”.

A konzervatív párti brit kormányfő szerint ennek érdekében „a lépésenkénti megközelítés” helyett arra van szükség, hogy a szövetségesek felgyorsítsák a tüzérségi, páncélozott és légvédelmi eszközök ukrajnai szállítását – írja az MTI.

Nehéz hetek következnek

Sunak szerint a következő néhány hét nehéz lesz Ukrajna számára, de Oroszország számára is, amely „ismét túlterjeszkedik” kapacitásain. Ezért most van itt az ideje az ukrán újrafelfegyverzési, átcsoportosítási és előrenyomulási tervek támogatásának – fogalmazott üzenetében a brit miniszterelnök.

de megismételte azt, hogy London támogat olyan országokat, amelyek Ukrajna által azonnal használható repülőgépeket tudnak átadni.

Az ukrán fővárosban egy év alatt 160 helyi lakos vesztette életét, köztük öt gyermek – közölte pénteken Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere a Telegramon.

A Moszkva által Ukrajna ellen indított háború kezdetének első évfordulója alkalmából készített összesítésében a városvezető kiemelte még, hogy Kijevben egy év alatt 680 légiriadó volt, és

Hozzátette: Kijevben több mint 229 ezer belső menekültet tartanak nyilván, köztük 40 ezer gyermeket.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka köszönetet mondott mindenkinek, aki védi Ukrajnát, és kijelentette, hogy biztos Ukrajna győzelmében.

Rendkívüli képességünk alapjai az emberek, akik betonból és vasból vannak. Hétköznapi emberek, hétköznapi hősök, akik köztünk járnak. Nekik köszönhetjük, hogy életben maradtunk, és győzni fogunk

– fogalmazott a főparancsnok.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál kormányzók jelentéseiből készített összefoglalójában azt írta, hogy az elmúlt napon az orosz erők kilenc ukrajnai régiót tartottak tűz alatt, éjszaka rakétatámadást indítottak a Donyeck megyei Kramatorszk és Szvjatohirszk ellen, ahol egy rakéta esett az egyik vállalkozás területére, továbbá 73-szor lőtték Herszon megyét.

„Oroszország már egy éve folytat teljes körű fegyveres agressziót Ukrajna ellen. Most fő erőfeszítéseit a Harkiv megyei Kupjanszk, valamint Donyeck megyében Liman, Bahmut, Avgyijivka és Sahtarszk irányokban történő támadó hadműveletek végrehajtására összpontosítja” – írta a kijevi katonai vezetés. Legfrissebb összesítése szerint eddig hozzávetőleg 146 820 orosz katona halt meg Ukrajnában, közülük az elmúlt napon 970-en. Az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett 13 orosz harckocsit és 11 tüzérségi rendszert – írta meg az MTI.

Figyelmeztetést adott ki pénteken az orosz külügyminisztérium, amely szerint Oroszország ellene irányuló támadásként értelmez minden olyan lépést, amely fenyegetést jelent a Moldova Dnyeszter menti területein állomásozó orosz békefenntartók számára.

„Azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna és a Dnyeszter-mente határának közelében az orosz védelmi minisztérium ukrán alegységek személyi állományának és katonai felszerelésének jelentős összpontosulását észlelte, amelyet a tüzérség lőállásokba telepítése kísért, valamint példátlan mértékben nőttek az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli repülőgépeinek a Dnyeszter menti terület feletti repülései, figyelmeztetjük az Egyesült Államokat, a NATO-tagállamokat és ukrán pártfogoltjaikat, hogy ne tegyenek újabb kalandor lépést” – áll a dokumentumban.

Az orosz diplomáciai tárca közölte, hogy Oroszország következetesen kiállt minden kérdés politikai és diplomáciai úton történő megoldása mellett – írja az MTI.

„Mindemellett senkinek ne legyenek kétségei afelől, hogy az Oroszországi Föderáció fegyveres erői megfelelő választ fognak adni a kijevi rezsim provokációjára, ha az mégis bekövetkezik, és biztosítani fogják honfitársaink, az orosz békefenntartó kontingens, az orosz erők operatív csoportjának katonái és a katonai raktárak védelmét a Dnyeszter menti Cobasna településen” – tette hozzá a minisztérium.

Az orosz tárca hangsúlyozta, hogy minden olyan cselekmény, amely veszélyt jelent a fenti civil és katonai személyek és létesítmények biztonságára, „a nemzetközi joggal összhangban az Oroszországi Föderáció elleni támadásnak minősül”.

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön két közleményt is kiadott, amelyben azt állította, hogy Ukrajna provokációra készül, amely során orosz támadást kíván imitálni, hogy ürügyet szolgáltasson a maga számára a Moldovához tartozó szakadár Dnyeszter-menti Moldáv Köztársaság lerohanására.

A Moldovához tartozó Dnyeszter-mellék területén orosz békefenntartó erők állomásoznak, amelyek 1992 óta felügyelik a Szovjetunió szétesésekor kirobbant polgárháborút lezáró fegyvernyugvás betartását, másrészt orosz őrség őrzi a Cobasna községben lévő, a szovjet csapatok európai kivonása után kialakított lőszerraktárakat, amelyekben jelenleg több mint húszezer tonna lőszert tárolnak. A hadianyag elszállítása és hatástalanítása 2003-ban megkezdődött, ám a moldovai belviszály súlyosbodásakor félbeszakadt.

Az Egyesült Államok március 10-i hatállyal 200 százalékos vámot vet ki az Oroszországban előállított alumíniumra és származékaira – közölte pénteken a Fehér Ház.

Az orosz alumíniumot a Rusal állítja elő, amely a globális szállítások mintegy 6 százalékát teszi ki. Az Egyesült Államokba irányuló szállítások a Rusal bevételének 7 százalékát tették ki 2022 első félévében.

Az orosz alumínium csak kis részét teszi ki a teljes amerikai szállításoknak, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

A Német Labdarúgó-szövetség tervei szerint a válogatott a béke jelképeként lépne pályára az ukránok ellen története ezredik hivatalos mérkőzésén.

A RedaktionsNetzwerk médiacsoport pénteki beszámolója szerint a német szövetség már megkezdte a tárgyalásokat az ukrán szövetséggel a barátságos meccsről, amelyet június közepén játszanának.

A jövő évi Európa-bajnokságra házigazdaként készülő német válogatott március 25-én Peruval, három nappal később pedig Belgiummal találkozik, ugyancsak felkészülési mérkőzésen.

A németek legutóbb 2020 novemberében, a Nemzetek Ligájában játszottak Ukrajnával, akkor 3–1-re győzött a Nationalelf.

A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács Miniszteri Bizottsága az ukrajnai háború kitörésének évfordulója alkalmából kiadott közleményében az elszámoltathatóság biztosítását, valamint a háború során okozott károk rendezését lehetővé tevő mechanizmusok létrehozását sürgette.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága Strasbourgban, soron kívül tartott ülésén fogadott el határozatot, amelyben megerősítette, hogy határozott és egyértelmű nemzetközi jogi válaszra van szükség Oroszország Ukrajna elleni agressziójára.

A bizottság üdvözölte a háború során elkövetett bűntettek felelőseinek elszámoltathatóságára irányuló nemzetközi erőfeszítéseket, és elismerte, hogy olyan nyilvántartásra van szükség, amely rögzíti az orosz agresszióból eredő károkra, veszteségekre és sérülésekre vonatkozó bizonyítékokat és követeléseket. Felkérték Marija Pejcinovic Buric főtitkárt, hogy terjesszen elő javaslatot arra, hogy az Európa Tanács miként tudná elősegíteni a nyilvántartás létrehozását Ukrajnával együttműködve.

A Miniszteri Bizottság végezetül felszólította az Európa Tanácsot és tagállamait, hogy a nemzetközi jog normáival, a többi között az Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban járuljanak hozzá átfogó, az elszámoltathatóságot hatékonyabbá tevő rendszer kialakításához – írta meg az MTI.

Nancy Faeser német belügyminiszter pénteki, berlini nyilatkozatában azt mondta: ha még többen menekülnek Európába az egy éve tartó ukrajnai háború elől, a menekültek igazságos elosztására lesz szükség az Európai Unión belül.

A német belügyi tárca vezetője kiemelte: a 40 millió lelket számoló Lengyelország eddig 1,5 millió ukrajnai menekültet fogadott be, Németország pedig a maga 84 milliós lakosságával egymillió, háború elől menekülő embernek nyújtott menedéket, ellenben a 47 milliós Spanyolország mindössze 160 ezer menekültet fogadott be.

A belügyminiszter a múlt héten a német városok és települések érdekvédelmi szervezetének képviselőivel tárgyalt, akik ugyancsak az anyagi támogatások szükségességét emelték ki. Markus Lewe, a szervezet elnöke szerint a lakosság szerencsére továbbra is örömmel nyújt segítséget az országban menedéket keresőknek, de, mint mondta, „szükségünk van segítségre ahhoz, hogy ez így is maradjon”.

Az MTI beszámolója szerint Lewe egyúttal nagyobb szolidaritásra szólított fel Európán belül. „Lengyelország és Németország az EU-ba érkező ukrajnai menekültek körülbelül felét fogadta be” – emelte ki, hozzátéve, hogy „a menekültek igazságos elosztására volna szükség az unión belül”.

Péntek délután Ukrajna több régiójában is megszólaltak a szirénák, írja a Sky News. A szakértők egy esetleges orosz csapástól tartanak február 24-én – az orosz–ukrán háború első évfordulóján.

Kijevben csütörtök délelőtt is zúgtak a szirénák, nem sokkal később pedig robbanások hangja rázta meg a várost.

Az Egyesült Államok januárban hagyta jóvá azt, hogy M1 Abrams típusú modern harckocsikat szállítsanak Ukrajnának. Azóta viszont egyre távolabb és távolabb tolják azt a dátumot, hogy mikorra érkezhetnek meg a harckocsik.

Január végén még azt nyilatkozták, hogy 2023 végén vagy 2024 elején érkezhetnek meg a páncélosok. Később aztán már egyértelműen közölték, hogy legfeljebb 2024 elején állhatnak hadrendbe, most pedig még kijjebb tolták a dátumot. 

Christine Wormuth, a Pentagon államtitkára ugyanis most azt mondta a CNN szerint: valószínűleg több mint egy évbe telik, mire a járműveket leszállítják, és még konkrét tervek sincsenek az akcióval kapcsolatban. Ezután annyit mondott: 

Wormuth szerint a késlekedés elsősorban annak is tudható be, hogy nem akarják átadni azokat a tankokat, amelyeket az amerikai hadsereg használ (ugyanis tartanak attól, hogy az oroszok kezébe kerülhetnek a harckocsikban található modern technológiai eszközök). Épp ezért azt is fontolgatják, hogy olyan országokat kérnek meg a tankok átadására, amelyeknek korábban már adtak el módosított Abrams M1-eseket. 

A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek adott interjút Szijjártó Péter. A külügyminiszter azt mondta: azon dolgoznak, hogy feloldják azokat a szankciókat, amelyeket 9 orosz üzletemberrel szemben hozott az Európai Unió.

A külföldi sajtó már január közepén írt ugyanerről. Szijjártó Péter most azt mondta, hogy a 9 orosz üzletember elleni szankciók visszavonását 

Elmondása szerint ez a 9 ember nagyon fontos szerepet játszik azokban az országokban, és most a közép-ázsiaiak nem értik, hogy miért kellett őket is szankciókkal sújtani. „Ezért gondoltuk az, hogy jó lenne, ha ők lekerülnének a szankciós listáról, ha nincs valós jogi alapja annak, hogy ott legyenek” – mondta Szijjártó.

A külügyminiszter azt mondta, hogy nemcsak ezeknél az üzletembereknél, hanem más oroszoknál is jogtalanok lehetnek a szankciók. Utalt többek közt Nikita Mazepin  Formula–1-es versenyzőre, akit az édesapjának a kormányzati kapcsolatai miatt helyeztek a szankciós listára.

Szijjártó Péter ezenkívül azt is elmondta az orosz hírügynökségnek, hogy az unióban Gyenisz Manturov orosz ipari és kereskedelmi miniszterre is szankciókat akartak kivetni a tizedik szankciós csomagban, de ezt Magyarország megakadályozta most (szerinte nem ez lesz az utolsó ilyen alkalom). Hozzátette azt is: nem azért teszik ezt, hogy az oroszok kedvében járjanak, hanem azért, mert úgy látják, hogy „ez így a helyes”.

Victor Gaotól, Deng Hsziao-ping volt kínai vezető tanácsadójától kérdezte a Sky News, hogy Kína küldene-e fegyvereket Oroszországnak, amely kérdésre Gao nem válaszolt egyértelműen.

„Oroszországnak nincs szüksége fegyverekre Kínától. Úgy tudjuk, hogy Oroszországnak nagyon átfogó katonai fegyverkezési ipara van, beleértve mind a hagyományos fegyvereket, mind a nukleáris fegyvereket” – mondta.

Az Egyesült Királyság egy újabb szankciós csomagot vezet be Oroszország ellen, amelyben megtiltják minden olyan eszköz exportját, amelyet az orosz hadsereg a háborúban használ.

A Sky News szerint több száz termék kivitelét tiltják be a lépéssel, többek közt repülőgép-alkatrészeket, rádiós felszereléseket, valamint különféle elektronikai eszközöket sem lehet eladni az oroszoknak.

„Az ukránok megfordítják a küzdelmet, de egyedül nem tudják ezt megcsinálni. Ezért kell mindent megtennünk, hogy segítsünk Ukrajnának győzni” – mondta James Cleverly külügyminiszter. Mint mondta, a hírszerzés szerint bizonyos eszközökből már most hiány van Oroszországban, és az újabb szankciók tovább nehezítik a helyzetüket, és aláaknázzák „Putyin hadigépezetét”.

A kiviteli tilalom mellett számos orosz oligarchát és tisztviselőt is a szankciós listára helyeztek. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem kíván szózatot intézni az országhoz az Ukrajna elleni fegyveres konfliktus első évfordulója alkalmából – közölte az MTI szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a RIA Novosztyi hírügynökséggel.

Az orosz elnök két beszédet is mondott az utóbbi napokban. Először kedden, az orosz törvényhozás alsó- és felsőházához intézett üzenetében fejtette ki, hogy a „különleges hadművelet” folytatódik. Azt követően szerdán egy rövidebb, de az előző napinál valamivel tüzesebb beszédet tartott a moszkvai Luzsnyiki Stadionban.  

Az RTL Reggeli című műsorában nyilatkozott videókapcsolaton keresztül az ukrajnai frontról Traski Viktor kárpátaljai magyar matematikus. 

Mint mondta, úgy látják, hogy az oroszok egyre több katonát vonnak össze a fronton, és keresik a gyenge pontokat az ukrán védelmen, de eddig minden támadást vissza tudtak verni. 

Arra a kérdésre, hogy lát-e esélyt e tűzszünetre, Traski Viktor azt mondta: szerinte a tűzszünet nem elég, hanem a háborút kellene befejezni.

Már 2014-ben megéltünk ilyet, utána húzódott ez éveken keresztül, és látjuk, mivel végződött

– mondta az RTL adásában a kárpátaljai katona, majd utalt arra is, hogy egy évvel ezelőtt senki sem számított az invázióra. Most reménykedik abban, hogy ismét bekövetkezik egy váratlan fordulat, és nem jönnek be azok az általánossá vált előrejelzések, amelyek szerint sokáig elhúzódik még a háború.

Egy másik kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy egyelőre nincs lőszerhiány az ukrán hadseregben, most több lőszerük van, mint például egy éve volt. Végül azt is elmondta, hogy a családjával telefonon tartja a kapcsolatot. 

Élőben utoljára októberben találkoztunk, remélem, a következő hetekben sikerül szabadságot kapnom, hogy hazalátogathassak néhány napra

– fogalmazott Traski Viktor. 

Oroszország Ukrajna elleni háborújának gyors lezárása a szabad és demokratikus Ukrajna végét jelentené – jelentette ki a német szövetségi parlament (Bundestag) külügyi bizottságának elnöke pénteken.

Michael Roth az orosz támadás elindításának évfordulóján az ntv német hírtelevíziónak nyilatkozva kiemelte, hogy hazája az utóbbi 12 hónapban figyelemre méltó gyorsasággal ment át „egy fájdalmas, de szükséges tanulási folyamaton”, hiszen a háború előtt nemcsak pártját, a szociáldemokratákat (SPD), hanem a német társadalom egészét átitatta a gondolat, hogy párbeszédre és megértésre törekvő politikát kell folytatni Oroszországgal, „függetlenül attól, hogy milyen mértékű destabilizációt és katonai erőszakot okoz Kelet-Európában és a világ más részein”.

Azonban az Ukrajna elleni orosz háború megtanította Németországnak, hogy „az a feladatunk, hogy erőssé tegyük az ukrán kormányt”, aminek révén tárgyalásokkal rendezheti viszonyát Oroszországgal.

A háborúk ugyanis rendszerint a tárgyalóasztalnál érnek véget, de a csatatéren dőlnek el, ezért ugyan érthető, hogy „sokak számára észszerűtlennek tűnik a béke kikényszerítése fegyveres erővel”, de tudomásul kell venni, hogy „a háború gyors befejezése a szabad, demokratikus Ukrajna végét is jelentené” – fejtette ki Michael Roth.

Aláhúzta, hogy „senki sem akarja elpusztítani Oroszországot”, és Németország sem törekszik „rendszerváltásra Moszkvában”. Az oroszoknak kell eldönteniük, hogy milyen rendszerben akarnak élni, az viszont elvárható Oroszországtól, hogy feltétel nélkül tartsa tiszteletben a szomszédos országok szuverenitását és területi épségét.

Az ukránok „elképzelhetetlenül sokat szenvedtek” Oroszország inváziója miatt – mondta Károly király a konfliktus első évfordulója alkalmából küldött üzenetében. A 74 éves uralkodó szerint az ukrán nép „valóban figyelemre méltó bátorságot és kitartást” tanúsított Vlagyimir Putyin erőivel szemben – írja a Sky News. 

„A világ elborzadva figyelte az ukránoknak okozott szükségtelen szenvedést, akik közül sokakkal volt szerencsém találkozni itt az Egyesült Királyságban, sőt szerte a világon, Romániától Kanadáig” – tette hozzá. 

Károly király a hónap elején találkozott Volodimir Zelenszkijjel a Buckingham-palotában. Nyilatkozatában elmondta, hogy a találkozó során személyes támogatásáról biztosította Ukrajnát. 

Bátorító, hogy az Egyesült Királyság szövetségeseivel együtt mindent megtesz, hogy segítsen ebben a legnehezebb időszakban

– mondta a király.

Pénteken, a háború második évének kezdetén a nyugati világ vezetői támogató üzeneteket küldtek Ukrajnának.

Rishi Sunak miniszterelnök egy olyan videót osztott meg, amelyben az Egyesült Királyságba érkezett ukrán menekültek szerepelnek – írta a Sky News.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a saját üzenetében kiemelte: „Önök a szabadságért, a demokráciáért és az Európai Unióban elfoglalt helyükért harcolnak.”

Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke pedig azt írta: „Putyin elnök úgy gondolta, hogy a NATO széttöredezik és megosztottá válik. Ehelyett a NATO erősebb és egységesebb, mint valaha.”

Dánia nyitott arra, hogy vadászrepülőgépeket küldjön Ukrajnába – jelentette ki az ország védelmi minisztere. 

Nem zárom ki, hogy egy bizonyos ponton szükség lehet a vadászrepülőgépekkel való hozzájárulást megvizsgálni

– mondta Troels Lund Poulsen ügyvivő a DR állami műsorszolgáltatónak. 

A dán légierő az 1970-es évek óta 77 F–16-os repülőgépet vásárolt a fegyveres erők szerint. Közülük a jelentések szerint mintegy 30 áll hadrendben – írja a Sky News. 

Ukrajna korszerűbb fegyvereket kért a nyugati szövetségesektől, és bár sokan szállítottak tankokat és tüzérségi rendszereket, egyetlen ország sem biztosított repülőgépeket vagy nagy hatótávolságú fegyvereket.

Oroszország Ukrajna elleni háborúját nem a megtámadott ország önvédelmét segítő fegyverszállítások hosszabbítják meg – mondta pénteken Olaf Scholz. A német kancellár kiemelte, hogy hazája szilárdan Ukrajna mellett áll, méghozzá „ma és a jövőben is”, a háborút pedig „nem a fegyverszállításaink hosszabbítják meg”.

Éppen ellenkezőleg, minél hamarabb belátja Oroszország elnöke, hogy nem éri el imperialista céljait, annál nagyobb az esély a háború mielőbbi befejezésére

– fogalmazott a kancellár, aki szerint a vérontás befejezésének lehetősége Vlagyimir Putyin orosz elnök kezében van, „ő vethet véget ennek a háborúnak”.

Aláhúzta, hogy Németország több mint 14 milliárd euró értékben nyújtott segítséget Ukrajnának, pénzügyi és humanitárius támogatást biztosít a megtámadott országnak, és fegyvereket is szállít.

Megértem, hogy mindez aggaszt egyeseket, és néhány döntésünket megkérdőjelezik, ezért oly fontos, hogy kitartsunk a kezdetektől követett elvünk mellett, miszerint minden lépést a partnereinkkel és szövetségeseinkkel szoros együttműködésben és egyetértésben tesszük meg, és mindent megteszünk azért, hogy a háború ne szélesedjen ki a NATO és Oroszország összecsapásává

– emelte ki Olaf Scholz.