A Wagner orosz zsoldoscsoport mintegy kétszáz tagja halt meg február 20. és 22. között a donyecki Bahmut irányában zajló harcokban – közölte vasárnap esti helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.
Az ellenség továbbra is jelentős veszteségeket szenved el. Így a donyecki régió horlivkai járásában február 23-án hivatalos regisztráció nélkül helyszíni vizsgálatot végeztek a Wagner-alakulat mintegy 200 halott zsoldosának holttestén. A megszállók február 20. és 22. között haltak meg Bahmut irányában. A vizsgálat befejezése után a holttesteket teherautókkal kivitték az oroszországi Novosahtyinszk felé
– írta a vezérkar.
Hozzátették, hogy ezenfelül február 22. és 24. között legfeljebb harminc mozgósított orosz katona holttestét szállították Horlivka egyik kórházának hullaházába.
A vezérkar a jelentésben beszámolt arról, hogy vasárnap az orosz csapatok sikertelen támadó hadműveleteket hajtottak végre a harkivi Kupjanszk, valamint a donyecki Limanszk, Bahmut, Avgyijivka és Sahtarszk irányában.
Közölték azt is, hogy az orosz erők vasárnap 11 légicsapást indítottak, és 17-szer támadtak rakéta-sorozatvetőkkel Herszon város polgári infrastruktúrája és a donyecki régió teljes arcvonala mentén. A támadásoknak civilek is áldozatául estek, a vezérkar azonban pontos számot nem közölt.
Az MTI beszámolója szerint az ukrán légierő négy csapást mért orosz katonák és katonai felszerelések koncentrációs területeire.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése. Tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
A nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:
Szaúd-Arábia 410 millió dolláros (147 milliárd forint) humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának – jelentette be vasárnap a szaúdi külügyminiszter a Kijevben tett látogatása alkalmával.
A királyság mindent megtesz, hogy enyhítsen az ukránok szenvedésein
– hangsúlyozta Feiszal bin Farhán Ál Szaúd, akit az al-Ihbaríja állami televízió idézett. A tárcavezetőt a nap folyamán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadta.
Arra összpontosítunk, hogy enyhíthessünk az ukrajnai humanitárius válság következményein, a király és a trónörökös ezért úgy döntöttek, hogy 410 millió dolláros humanitárius segítséget küldenek az országba
– tette hozzá.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője Telegram-oldalán közölte, hogy a felajánlott segélyből 100 millió dollárt fognak közvetlenül humanitárius célokra fordítani, a fennmaradó összeget pedig kőolajtermékek vásárlására költik.
A kölcsönös diplomáciai kapcsolatok létesítése óta ez az első alkalom, hogy szaúdi külügyminiszter látogatott az ukrán fővárosba – írta az MTI.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter veje, Alekszej Sztoljarov állítólag dobott egy lájkot Jurij Dud orosz ellenzéki újságíró háborúellenes posztjára. Most a hírhedt Wagner zsoldoscsoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin a frontra akarja őt küldeni.
Jurij Dud azt írta, hogy „ez egy véres és értelmetlen háború, amelyet Putyin és támogatói indítottak”. Miután a média tudomást szerzett az esetről, Alekszej Sztoljarov lájkja eltűnt. A védelmi miniszter veje azt mondta, soha nem lájkolta a bejegyzést, és senkit ne tévesszen meg a Photoshop – számolt be a Kronen Zeitung osztrák lap.
A Poligon.media független online portál azonban kiderítette, hogy Sojgu veje már két Dud-hozzászólást is lájkolt. Az esetről Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport vezetője is tudomást szerzett.
El kell kapnunk Sztoljarovot, és ide kell hoznunk. Hat héten belül kiképzem, és a frontra küldöm
– mondta a zsoldoscsoport vezetője.
A Wagner orosz zsoldoscsoport mintegy kétszáz tagja halt meg február 20. és 22. között a donyecki Bahmut irányában zajló harcokban – közölte vasárnap esti helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.
Az ellenség továbbra is jelentős veszteségeket szenved el. Így a donyecki régió horlivkai járásában február 23-án hivatalos regisztráció nélkül helyszíni vizsgálatot végeztek a Wagner-alakulat mintegy 200 halott zsoldosának holttestén. A megszállók február 20. és 22. között haltak meg Bahmut irányában. A vizsgálat befejezése után a holttesteket teherautókkal kivitték az oroszországi Novosahtyinszk felé
– írta a vezérkar.
Hozzátették, hogy ezenfelül február 22. és 24. között legfeljebb harminc mozgósított orosz katona holttestét szállították Horlivka egyik kórházának hullaházába.
A vezérkar a jelentésben beszámolt arról, hogy vasárnap az orosz csapatok sikertelen támadó hadműveleteket hajtottak végre a harkivi Kupjanszk, valamint a donyecki Limanszk, Bahmut, Avgyijivka és Sahtarszk irányában.
Közölték azt is, hogy az orosz erők vasárnap 11 légicsapást indítottak, és 17-szer támadtak rakéta-sorozatvetőkkel Herszon város polgári infrastruktúrája és a donyecki régió teljes arcvonala mentén. A támadásoknak civilek is áldozatául estek, a vezérkar azonban pontos számot nem közölt.
Az MTI beszámolója szerint az ukrán légierő négy csapást mért orosz katonák és katonai felszerelések koncentrációs területeire.
A TCS Group Holding által működtetett Tinkoff orosz online bank közölte, hogy hétfőtől felfüggeszti az euróval való kereskedést, miután az Európai Unió újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen – írja a The Guardian.
Az EU péntek késő este hagyta jóvá az Oroszország elleni tizedik szankciócsomagot.
A csomag szigorúbb exportkorlátozásokat tartalmaz a kettős felhasználású termékek és technológiák tekintetében, továbbá célzott korlátozó intézkedéseket a háborút támogató, propagandát és álhíreket terjesztő vagy az Oroszország által a háborúban használt drónokat szállító személyekkel és szervezetekkel szemben.
Február 25-ről 26-ra virradóra egy ismeretlen személy felgyújtotta a katonai biztosságot a leningrádi Szosznovij Borban – írja az Ukrajinszka Pravda. Információik szerint hajnali három óra körül történt a gyújtogatás.
Egy fekete ruhát és balaklavát viselő férfi két Molotov-koktélt dobott a Komszomolszka utcai katonai sorozási iroda épületére, majd elmenekült. Csak az egyik üveg kapott lángra – az ugyanabban az épületben található Szociális Alap ablakát találta el.
A rendőrség jelenleg próbálja azonosítani a gyújtogatót, és mérlegeli, hogy indítson-e büntetőeljárást.
Az orosz média arról számolt be, hogy legalább 112 ember ellen indult eljárás katonai sorozóirodák elleni gyújtogatások, vasútvonalak elleni szabotázsakciók és más radikális háborúellenes akciók vagy azok előkészítése miatt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap Kijevben találkozott Faiszal bin Farhan Al-Szaúd szaúdi külügyminiszterrel – írja a Sky News szaúdi forrásokra hivatkozva.
A találkozóra azért került sor, mert Vlagyimir Putyin vasárnap a Nyugattal az ukrajnai háború miatt kialakult konfrontációt Oroszország és az orosz nép túlélése érdekében folytatott egzisztenciális harcnak minősítette.
A NATO és a Nyugat elutasítja ezt a narratívát, mondván, az a céljuk, hogy segítsenek megvédeni Ukrajnát a jogtalan támadással szemben.
Dmitro Lubinec ukrán ombudsman szerint Oroszország 180 politikai foglyot tart fogva a Krím félszigeten – írja a Sky News. Lubinec a Telegram-csatornáján a következőket írta erről:
Az ukrán ellenállástól való folyamatos félelem miatt Oroszország nem hagy fel az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten polgárainak kemény elnyomásával és üldözésével: illegális házkutatásokkal, koholt büntetőperekkel, kitalált ítéletekkel, különösen az ukrán képviselőkkel szemben.
Az ukrán tisztviselő azt is elmondta, hogy a Kreml celláiban nemrégiben megkínzott két politikai fogoly halála „az alapvető emberi jogok és a nemzetközi jog normáinak Oroszország általi durva megsértése”.
A kínai külügyminisztérium megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin közeli szövetségese, Aljakszandr Lukasenka Pekingbe látogat jövő héten.
Hua Csunying szóvivő elmondta, a belorusz elnök kedd és csütörtök között érkezhet Kínába, több részletet azonban nem közölt erről – értesült a The Guardian.
A bejelentésre akkor került sor, amikor a vezető amerikai tisztviselők ismételten figyelmeztették Kínát, hogy ne nyújtson katonai segítséget Oroszországnak, mondván, az súlyos következményekkel járna.
Joe Biden amerikai elnök szerint egyszerűen nem reális, hogy Kína tárgyalásokat folytasson az Ukrajna és Oroszország közötti békéről. Az ABC Newsnak nyilatkozva Kína béketervéről azt mondta:
„Nem láttam semmit, ami arra utalna, hogy Oroszországon kívül bárki másnak is előnyös lenne.”
Az az elképzelés, hogy Kína egy olyan háború kimeneteléről tárgyalna, amely Ukrajna számára teljesen igazságtalan háború, egyszerűen nem elképzelhető
– vélekedett az amerikai elnök.
Egy dologban az orosz és az ukrán beszámolók egyetértenek: a keleti Bahmut városa körüli harcok könyörtelenek, és az áldozatok száma – mindkét oldalon – magas. A CNN szerint
Bahmut azonban egyre inkább a városi harcok terepévé vált.
A külvárosban és a környező falvakban is harcok folynak. Az ukrán fegyveres erők próbálják tartani Bahmutot, de a városba vezető útvonalak az oroszok ellenőrzése alá kerültek. Az ukrán katonák arról is beszámoltak, hogy a térségben lévő utak a fagy és a sár miatt járhatatlanná váltak, így nem is tudnák elhagyni a várost.
Oroszország célja, hogy bekerítse az ukrán csapatokat: ahelyett, hogy közvetlenül a városközpont felé haladnának, a Wagner-csoportok északról széles ívben igyekeznek bekeríteni Bahmutot. Januárban az oroszok elfoglalták a közeli Szoledár városát, valamint több, Bahmuttól északra lévő falut is.
Február elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta: „senki sem fogja feladni Bahmutot. Harcolni fogunk, amíg csak tudunk”. Nemrég azonban már úgy fogalmazott: „fontos számunkra, hogy megvédjük Bahmutot, de nem mindenáron”.
Egyelőre semmi jele annak, hogy az ukrán egységek kivonulnának Bahmut térségéből, és a brutális harcok tovább folytatódnak.
Igor Morgulov, Oroszország kínai nagykövete exkluzív interjút adott a Global Timesnak, amelyben elmondta, hogy ha a Washington és a NATO-országok által biztosított fegyvereket, köztük tankokat Oroszország „alkotmányos területének” elfoglalására használják, vagy urániummaggal ellátott, kaliber alatti páncéltörő lövedéket használnak, Oroszország „súlyos megtorló intézkedéseket” foganatosít, ami komoly következményekkel járhat.
Morgulov a Global Timesnak elmondta, az Egyesült Államok, Németország és más NATO-országok döntése, hogy tankokat szállítanak Ukrajnának, az ukrán válság további eszkalációjához vezetett, és megdönthetetlen bizonyítékává vált a nyugati országok közvetlen részvételének a konfliktusban.
Figyelmeztetett, hogy „a Leopard 2 harckocsit urániummaggal ellátott páncéltörő lövedékkel szerelték fel, amelynek használata szennyezi a területet, ahogyan az a múltban Jugoszláviában és Irakban is történt”. Ha ilyen lövedékeket adnak át Ukrajnának, azt „Oroszország elleni piszkos bombának fogjuk tekinteni, aminek súlyos következményei lesznek” – jelezte Oroszország kínai nagykövete.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap folyamán elszenvedett vesztségét 435 főben határozta meg, közülük mintegy 130-an a Liman irányában, több mint százan pedig a Donyeck környékén zajló harcokban vesztették életüket. Ez a veszteséglista magában foglalt hat, a Harkivi területen megsemmisített ukrán diverzáns- és felderítőcsoportot is.
Konasenkov az elpusztított ukrán haditechnikai eszközök és katonai objektumok között nevezett meg egyebek között egy Mi–8-as helikoptert, egy harckocsit, két hadianyagraktárt, valamint egy haditechnikai szerelőbázist a donyecki régióban lévő Sztarorajszke közelében – adta hírül az MTI.
Darja Morozova, a „Donyecki Népköztársaság” emberi jogi biztosa a TASZSZ-nak kijelentette: videófelvételekkel dokumentált üzenettel fordult nemzetközi szervezetekhez amiatt, hogy egy csütörtöki ukrán tüzérségi csapás négy mentőst ölt meg Donyeckben. A mentősök tűzoltókkal együtt egy ágyúzás alá vett lakónegyedhez vonultak ki.
A régióra az ukrán tüzérség a vasárnap reggeli hivatalos összesítés szerint 19-szer nyitott tüzet, három településre 95 lőszert kilőve. Az ágyúzás napközben is folytatódott.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában azt hangoztatta, hogy Oroszország kénytelen olyan messzire eltávolítani a határaitól a fenyegetést, amekkora az Ukrajnának biztosított nyugati fegyverek hatótávolsága. Pusilin a Telegram-csatornáján a donyecki régió összes településének „felszabadítását” ígérte, és azt írta, hogy a „különleges hadműveletet” abbahagyni a kitűzött célok elérése nélkül egyet jelentene egy újabb háború átütemezésével.
Ukrajna 300 harckocsit kaphat Nyugatról az orosz támadás elleni védekezéshez, köztük 62 darabot a legmodernebbnek számító Leopard 2-esekből – mondta a német védelmi miniszter egy vasárnapi interjúban.
Boris Pistorius a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban kiemelte: bízik abban, hogy sikerül megvalósítani azt a német–lengyel kezdeményezést, hogy az orosz agresszió elhárítását segítő nyugati országok két harckocsizó zászlóaljnyi, azaz 62 darab Leopard 2-essel segítsék az ukrán hadsereget.
Az A4-es jelzésű modellből már össze is jött egy zászlóaljra való, és az újabb, Leopard 2 A6-os modellből is egyre többet ajánlanak fel a partnerek – fejtette ki a miniszter, jelezve, hogy formálódnak újabb megállapodások, amelyekről még nem közölhet részleteket.
Mint mondta, valamennyi harckocsifajtát együttvéve Ukrajna 2024 tavaszáig megkaphatja az előirányzott mennyiséget, azaz 300 darabot, „és majd meglátjuk, hogy ezután miként változik a háború menete”.
A szövetségi kormány 18 darab Leopard 2 A6-os harckocsit ad át a hadsereg (Bundeswehr) állományából. Március végéig le is szállítja mindet, és a Bundeswehr befejezi az ukrán katonák első turnusának kiképzését a harckocsi használatára. További felajánlásokra ebből a típusból egyelőre nem lehet számítani német részről, mert be kell várni, hogy a gyártó pótolja az Ukrajnának átadott darabokat.
Ha minden harckocsit átadunk, nem tudunk gyakorlatozni, és ha nem tudunk gyakorlatozni, kiképezni sem tudunk
– mondta a miniszter.
Belarusz akár 1,5 millió katonát mozgósíthat a fegyveres erőin kívül, és az ország felkészült rá, hogy megvédje magát – közölte szombaton Alekszandr Volfovics, a belorusz Biztonsági Tanács államtitkára az állami BelTA hírügynökség szerint.
Aljakszandr Lukasenka elnök korábban támogatta Oroszország ukrajnai háborúját, ugyanis engedélyt adott arra, hogy az orosz hadsereg Belarusz területéről törjön be Ukrajnába, valamint az újonnan mozgósított orosz csapatokat Belaruszban képezték ki.
Lukasenka februárban elrendelte, hogy önkéntes alapon hozzanak létre egy legfeljebb 150 ezer fős területvédelmi erőt. Az elnök ígéretet tett arra, hogy országa nem vesz részt a harcban hadviselő félként, de ha rákényszerítik, megvédi magát.
Belarusz lakossága mintegy 9,3 millió fő. A belorusz hivatásos hadsereg mintegy 48 ezer katonából és 12 ezer fős határvédelmi erőből áll az International Institute for Strategic Studies 2022-es összesítése szerint – írja a Reuters.
Mint megírtuk, Jevgenyij Prigozsin orosz zsoldosvezér szombaton közölte, hogy erői elfoglalták a Bahmut közelében lévő Jahidne városát.
Igor Kimakovszkij, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió vezetőjének tanácsadója a RIA Novosztyi hírügynökséggel szombat éjjel azt közölte, hogy az ukrán hadsereg felrobbantott egy gátat Bahmutban, amivel egyfelől
az orosz előrenyomulást kívánja lelassítani, másfelől pedig az életkörülményeket lehetetlenné téve a város elhagyására akarja rákényszeríteni a lakosságot.
Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” kommunikációs tisztje a RIA Novosztyinak vasárnap nyilatkozva azt állította, hogy Bahmut körül az olvadás, a felázott talaj miatt nincs többé lehetőség biztonságosan megoldani a városban maradt ukrán erők utánpótlását, mert az orosz hadsereg a szilárd burkolatú utakat tűz alatt tartja, köztük a nyugati irányból, Hromove felől bevezető útvonalat is.
Gyenyisz Pusilin, a donyecki régió megbízott vezetője a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva ugyanakkor azt mondta, egyelőre nincs jele annak, hogy az ukrán fél ki szándékozná vonni az erőit Bahmutból.
Bern felhagyott a hagyományos semlegességgel, és egyértelműen kiállt az ukrán neonácik mellett. Ezt írta vasárnap az orosz külügyminisztérium képviselője, Maria Zaharova a Telegram-csatornáján, amit a TASZSZ orosz állami hírügynökség vett észre.
„A külső semlegesség politikájának megvalósításában szerzett, több mint két évszázados tapasztalat ellenére Bern az Orosz Föderáció ukrajnai különleges katonai műveletének megkezdése után felhagyott hagyományos semlegességével, és egyértelműen a kijevi neonáci rezsimet támogatta” – szögezte le az orosz diplomata.
A svájci irányvonalra példaként Zaharova a Moszkva elleni uniós szankciókhoz való csatlakozást említette. Az orosz külügyminisztériumi tisztviselő emellett felhívta a figyelmet arra, hogy Bern újabb pénzügyi támogatást kezdeményezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint Maia Sandu moldovai vezető kormányának 2023-ra, 140 millió svájci frank összegben.
Belarusz még nem áll készen olyan támadóakciók végrehajtására, mint korábban, jelentette a Belaruski Hajun nevű, független belarusz katonai megfigyelőmédium.
A belorusz fegyveres erők javították képességeiket, és felkészültebbé váltak a védekezésre, de a valódi harci tapasztalatok hiánya miatt a támadóakciók végrehajtására még nem állnak készen, írták.
Belarusz csak akkor fog harcolni Oroszországgal, ha egy másik ország úgy dönt, hogy támadást indít ellene – jelentette ki február 16-án Aljakszandr Lukasenka elnök.
Ha agressziót követnek el Belarusz ellen, akkor a válasz a legsúlyosabb lesz, és a háború teljesen más jelleget ölt
– hangsúlyozta az elnök.
Lukasenka rendszeresen cáfolja azokat az állításokat, amelyek szerint Belarusz Oroszország szövetségeseként részt vesz az ukrajnai háborúban, írja a Sky News.
Algéria közölte, hogy újra megnyitja kijevi nagykövetségét egy évvel az után, hogy Oroszország ukrajnai inváziója miatt bezárta azt – jelentette az ország állami televíziója.
A nagykövetség tavaly márciusban zárt be, miután Oroszország teljeskörűen megszállta Ukrajnát.
A nagykövetség újranyitásáról szóló döntés a lehető leghamarabb hatályba lép – írja a Sky News.
A védelmi minisztériumban nincs rendszerszintű korrupció, és az egyedi eseteket azonnal kezelik – mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.
Smihal leszögezte, a védelmi minisztériumban a közelmúltban kirobbant korrupciós botrány nem a súlyos strukturális problémák jele Ukrajnában, mivel az ilyen dolgokat nem tolerálják.
Ukrajna befejezi a korrupcióellenes infrastruktúrájának fejlesztését. Az intézmények teljes mértékben működőképesek, és minden szinten ellenőrzik a korrupciót. A társadalom a háború következtében megváltozott, és már nem bocsátja meg az esetleges kihágások legapróbb jeleit sem. Zéró toleranciát alkalmazunk a korrupcióval szemben
– fogalmazott az ukrán miniszterelnök.
Az ukrán–orosz fegyveres konfliktus valódi halálos áldozatainak száma továbbra sem ismert – írja a Sunday Times.
A nyugati jelentések a nagyszámú orosz áldozatra összpontosítottak – Ben Wallace brit védelmi miniszter szerint 180 ezren haltak vagy sebesültek meg. Az ukrán áldozatok száma 80 ezer és 100 ezer között mozoghat.
Az Egyesült Királyság kormánya szerint egyik fél sem akarja közölni a pontos adatokat, írja az Independent.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legfontosabb szövetségese szerint Oroszország a legújabb technológiákat vezeti be fegyvergyáraiban.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök gúnyolódott a nyugati hírszerzési jelentéseken, amelyek szerint Moszkva kifogyott a fegyverekből és lőszerekből.
Ehelyett azt mondta, hogy az oroszországi gyárak megtízszerezték a termelésüket, és a harctéren zsákmányolt nyugati high-tech felszereléssel javítják a fegyvereket.
„Nemcsak a termelést bővítjük, hanem a legújabb technológiákat is bevezetjük, és szó szerint menet közben tökéletesítjük a fegyvereket” – hangsúlyozta az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, írja a Telegraph.
Boris Pistorius német védelmi miniszter vasárnap szkeptikusan reagált az ukrajnai háborúra vonatkozó kínai tűzszüneti javaslatra.
„Amikor olyan híreket hallok – és nem tudom, hogy igazak-e –, amelyek szerint Kína esetleg kamikazedrónok szállítását tervezi Oroszországnak, miközben egyúttal béketervet terjeszt elő, akkor azt javaslom, hogy Kínát a tettei és ne a szavai alapján ítéljük meg” – mondta a Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak adott interjúban, írja a Guardian.
Kilenc évvel ezelőtt kezdődött az orosz agresszió a Krímen – emlékeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalán. Szerinte a félsziget visszaadásával „helyreállítjuk a békét”.
Ez a mi földünk. A mi népünk. A mi történelmünk. Visszaadjuk az ukrán zászlót Ukrajna minden szegletébe
– fogalmazott bejegyzésében az ukrán államfő.
Olekszij Danyilov, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi erők vezetője egy interjúban árulta el, miért nem tájékoztatták az ukrán lakosságot a háború kitörésére, ugyanis az elmúlt egy évben emiatt rengeteg bírálatot kapott.
Danyilov elmondta, hogy nem tudták a pontos dátumot, mikor következik be a támadás, ugyanis mindig más időpontokról jött tájékoztatás a hírszerzők irányából. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ez a háború nem 2022. február 24-én kezdődött el.
Azzal kezdődött, hogy Putyin megszállta az ukrán Krím félszigetet
– vélekedett. Ez 2014-ben történt, így ebben a kérdésben egyetértés van a két ország vezetői között. Moszkva ugyanis szintén 2014-et nevezi meg a konfrontáció kezdeti évének. A két állításban azonban csak a dátum közös, kiváltó okokként teljesen más érveket hoznak fel.
Egy Twitter-felhasználó bejegyzéséhez szólt hozzá Elon Musk, aki John Mearsheimer professzor egyik cikkéből tett közzé egy részletet. A cikk azt állítja, Vlagyimir Putyin számára az oroszbarát elnök törvénytelen megbuktatása volt az „utolsó csepp a pohárban”.
Az a választás vitathatóan kétes volt, de nem kérdés, hogy valóban puccs történt
– írta Elon Musk a kommentárjában, amelyet több mint 31,5 ezren kedveltek is.
Ferenc pápa az ortodox búcsú vasárnapján bocsánatot kért mindenkitől, akit esetleg megsértett Oroszországban – mondta a RIA Novosztyinak Leonyid Szevasztyanov, a pápával levelező Óhitűek Világszövetségének (WUF) elnöke.
A pápa azt javasolja, hogy a megbocsátás vasárnapján az oroszok és az ukránok bocsássanak meg egymásnak, bocsássanak meg minden sérelmet, és üljenek le tárgyalni. A keresztény erény a kölcsönös megbocsátás és az emberi élet védelme. Nincs olyan cél, amelyért fel lehet áldozni az emberek életét
– tette hozzá Szevasztyanov.
Novemberben a pápa egy magazinnak adott interjújában azt mondta, hogy az ukrajnai háborúban a legnagyobb brutalitást a csecsenek és a burjátok követik el.
Oroszországnak az Egyesült Államoké mellett a többi NATO-ország nukleáris arzenálját is számításba kell vennie egy olyan helyzetben, amikor a szövetség fő céljának tekinti Oroszország stratégiai legyőzését – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap a Rosszija–1 tévécsatorna a Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorának adott interjújában.
A részleteket az alábbi cikkünkben tudja elolvasni:
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Recep Tayyip Erdogan török államfő telefonon beszéltek egymással – jelentette a Kreml sajtószolgálata.
A telefonbeszélgetésen a kétoldalú együttműködés néhány aktuális témáját érintették
– olvasható a közleményben. Az orosz államfő ezen felül köszöntötte a török elnököt születésnapja alkalmából.
Egy elit orosz gyalogsági alakulat súlyos veszteségeket szenvedett a Vuhledar város elleni sikertelen támadásban, a műholdképek szerint egy járműalakulat megsemmisült.
A brit katonai hírszerzés vasárnap olyan fényképeket tett közzé, amelyeken legalább tíz kiégett páncélozott jármű látható a várostól délkeletre fekvő, aknavető kráterekkel tarkított hóban, írja a Telegraph.