Csak tartós és igazságos békével lehet lezárni Oroszország Ukrajna elleni háborúját – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön a szövetségi parlamentben (Bundestag).
A kancellár ismertette, hogy a szövetségi kormány tárgyalásokat kezdett a kijevi vezetéssel és más partnerekkel az Ukrajna szuverenitását és területi épségét szolgáló „jövőbeli biztonsági kötelezettségvállalásokról”.
Közölte, minden ilyen biztonsági kötelezettségvállalás előfeltétele, hogy Ukrajna „sikeresen megvédje magát”, hiszen „halántékhoz szegezett fegyverrel” egyedül arról lehet tárgyalni, hogy a megtámadott fél aláveti magát az agresszornak – adta hírül az MTI.
A béke követelése nem lehet egyenlő a nagyobb, erősebb szomszéd előtti megadással – tette hozzá Olaf Scholz, aláhúzva:
Ha Ukrajna nem védekezne többé, akkor nem a béke jönne el, hanem Ukrajna vége.
Oroszország célja nem is a béke, hanem a „katonai győzelem”, ezt a célt azonban nem éri el, mert Ukrajna védekezik, Németország és partnerei pedig továbbra is támogatják, hogy megnyíljon az út a tartós és igazságos béke előtt – mondta a német kancellár.
Hozzátette: egyelőre semmi nem utal arra, hogy az agresszor megváltoztatná álláspontját, holott Vlagyimir Putyin orosz elnök „elszámítja magát, ha azt gondolja, hogy az idő neki dolgozik”.
Minél előbb ráébred, hogy nem éri el imperialista céljait és a nemzetközi közösség nem tűri el jogsértéseit, annál nagyobb az esély a háború lezárására
– mondta.
Olaf Scholz német kancellár csütörtökön felszólította Kínát, hogy ne küldjön fegyvereket Oroszország ukrajnai háborújának megsegítésére, ehelyett arra kérte Pekinget, gyakoroljon nyomást Moszkvára, hogy vonja vissza erőit.
A Reuters jelentése szerint Scholz a német parlamentben elmondott beszédében csalódást keltőnek nevezte, hogy Peking tartózkodott az orosz invázió elítélésétől, bár üdvözölte a nukleáris deeszkalációra irányuló erőfeszítéseit.
Pekingnek szóló üzenetem egyértelmű: használja fel befolyását Moszkvában, hogy sürgetni tudja az orosz csapatok kivonulását
– mondta, hozzátéve, hogy „ne szállítsanak fegyvereket az agresszor Oroszországnak”.
Az ukrán fegyveres erők 170 orosz támadást vertek vissza az elmúlt napon – áll az ukrán védelmi minisztérium csütörtök reggeli frissítésében. Mint írták, az elmúlt 24 órában 14 rakétatámadás érte az ország különböző régióit.
Oroszország emellett 21 légicsapást hajtott végre, köztük kettőt harci drónokkal. A minisztérium szerint Moszkva támadásai Kupjanszk, Liman, Bahmut, Avdijivka Shakhtar irányába összpontosulnak – számolt be a Sky News.
Az ukrán légvédelem 16 csapást hajtott végre az oroszok által megszállt területeken – tették hozzá.
Nagy-Britannia védelmi minisztériuma a terepen való mozgás körülményeinek romlását jósolja Bahmutnál, ami valószínűleg az ukrán védőknek jelenthet előnyt.
Miközben az ukrán erők folytatják Bahmut védelmét, a jelentés szerint a hőmérséklet emelkedése sáros körülményekhez és a terepviszonyok romlásához vezet majd, ami korlátozza a terepen való közlekedést.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a kedvezőtlen terepviszonyok általában a védekező felet segítik.
A térségben a nappali talajhőmérséklet emelkedett, és már jóval fagypont felett van. Mint 2023 február közepe óta, jövő héten továbbra is éjszakai fagyok és nappali olvadás valószínű. Az előre jelzett tavaszi felmelegedés azonban a közlekedés feltételeinek további romlásához vezet.
Szinte biztos, hogy március végén, az utolsó olvadás után lesz a legrosszabb a terep. Ez tovább nehezíti majd a szárazföldi hadműveleteket, és megnehezíti a nehéz páncélozott járművek terepen való mozgását, különösen a laza talajon a Bahmutban
– áll a brit védelmi minisztérium jelentésében.
Előbb vagy utóbb valószínűleg elhagyják Bahmutot az Ukrán Fegyveres Erők, most viszont a cél érdekében tovább harcolnak – jelentette ki Szerhij Rahmanyin parlamenti képviselő, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács tagja a The New Voice of Ukraine-nek adott interjújában.
A parlamenti képviselő több célt is megfogalmazott. Egyrészt el szeretnék érni, hogy az oroszok fogyjanak ki lőszereikből. A második cél, hogy megakadályozzák a védelmi vonal összeomlását. A harmadik cél pedig az új, megerősített vonalak létrehozása. Ha fel kell adniuk a várost, úgy véli, két lehetőség van: a szervezett visszavonulás és a menekülés. Az utóbbit azonban nem tekinti opciónak.
Az Ukrán Fegyveres Erők szerda este közölték, hogy az orosz csapatok ismételten előrenyomultak a körülzárt Bahmut város közelében. Hanna Maljar, az ukrán védelmi miniszter helyettese korábban arról tájékoztatott, hogy Bahmut megtartása nem politikai, hanem stratégiai döntés volt.
Az orosz erők éjszaka légi támadást hajtottak végre Zaporizzsja ellen, megrongálva egy lakóházat. Az Ukrajinszka Pravda előzetes információi szerint a város egyik kerületében egy többemeletes lakóépületet rombolt le egy orosz repülőgép.
Az ukrán lap értesülései szerint legkevesebb 3 ember vesztette életét a támadás következtében.
Folytatjuk a keresést és a mentési munkálatokat. Jelenleg három halottról tudunk, reggel nyolcig 11 embert sikerült kimenteni
– mondta Anatolij Kurtiev, a Zaporizzsjai Városi Tanács titkára.
Az ukrán–magyar határszakaszon 4220-an léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 3955-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 67 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
A stratégiai stabilitást illetően nem indul újra párbeszéd egyhamar Moszkva és Washington között – jelentette ki Mihail Uljanov, Oroszország állandó bécsi képviselője a TASZSZ-nak adott interjújában.
Úgy tűnik, hogy a jelenlegi körülmények között nincs értelme az Egyesült Államokkal a stratégiai stabilitásról beszélni. Washington nyíltan kinyilvánította, hogy »stratégiai vereséget« akar okozni Oroszországnak, és számos ellenséges lépést tesz ennek érdekében. Milyen párbeszédről beszélhetnénk most?
– mondta az orosz diplomata.
Szerinte, ha a felek újra tárgyalóasztalhoz ülnének, „az Egyesült Államoknak lényegesen felül kellene vizsgálnia oroszellenes politikáját, és valódi érdeklődést kellene mutatnia a kölcsönösen elfogadható megoldások megtalálása iránt”.
Mint megírtuk, Vlagyimir Putyin orosz államfő aláírta a törvényt, amely felfüggeszti Oroszország részvételét a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött orosz–amerikai Új START-szerződésben.
Az ukrán hatóságok szerint orosz rakétacsapás ért kritikus infrastruktúrát Közép-Ukrajnában, írja a CNN.
Oroszország polgári infrastruktúrára mért csapást a Poltavai területen lévő Kremencsukban
– közölte Dmitro Lunin, a Poltava megyei katonai adminisztráció vezetője.
Kedden az orosz védelmi minisztérium azzal vádolta Ukrajnát, hogy sorozatos dróncsapásokat hajtott végre orosz területeken.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) különleges alakulatai egy éjszaka alatt hat orosz harckocsit semmisítettek meg. Erről az SZBU sajtószolgálata számolt be a Telegramon, írja az Ukrinform.
„A csapásmérő drónok sikeres munkája, a kijelölt célpontok megsemmisültek” – olvasható a jelentésben.
Drónfelvételen látható, amint egy orosz tank feldúlja a Donyeck mellett található Marinka városát. Az orosz erők minden építményt szisztematikusan a földdel tettek egyenlővé, olvasható a videó leírásában.
A hírek szerint az oroszok az elmúlt hetekben keményen próbálták visszaszerezni a település feletti ellenőrzést.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a G20-asok delhi találkozóján azt mondta, hogy a világ „a katasztrófa szélén táncol”. A tárcavezető emellett az Egyesült Államokat is szidta, írja a The Independent.
Lavrov szerint a Nyugat bosszút akar állni azért, mert kezd kicsúszni a kezéből a hatalom – áll az orosz külügyminisztérium közleményében.
Németország eközben ígéretet tett arra, hogy a szerdán kezdődött kétnapos külügyminiszteri találkozón fellép az orosz „propaganda” ellen.
Ihor Klimenko megbízott ukrán belügyminiszter a televízióban kijelentette, hogy Ukrajna területének közel egyharmada, beleértve a felszabadított és megszállt területeket is, továbbra is el van aknásítva.
Kljmenko szerint minél tovább tart bizonyos területek felszabadítása, annál nehezebb azokat teljesen aknamentesíteni, mivel ez nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy több rejtett akna marad hátra.
Miután az ukrán erők novemberben felszabadították a dél-ukrajnai Herszon terület egy részét, Jaroszlav Janusevics, Herszon megye kormányzója azt mondta, hogy az orosz csapatok „szinte mindent” aláaknáztak Herszon városában.
December 11-ig az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat több mint 300 ezer robbanószerkezetet talált és távolított el.
Emellett kijelentették, hogy a háború után Ukrajnának legalább 10 évre lesz szüksége ahhoz, hogy minden aknát megtaláljon.
Szintén decemberben Gyenyisz Smihal ukrán miniszterelnök azt mondta, hogy Ukrajna „a világ legnagyobb aknamezeje”.
Robbanásokat hallottak a krími Bahcsiszarajban, Szevasztopolban és Jaltában – jelentette szerda este a GeoInsider geopolitikai és katonai hírportál.
Friss hír, hogy az orosz erők sorompókkal és árkokkal erősítik meg a Krímbe vezető utakat − jelentette Brady Africk, az American Enterprise Institute nevű think-tank hírszerzési szakértője.
Az elemző a területről február 25-én készült műholdfelvételekre hivatkozott, amelyeken védelmi akadályok láthatók az utakon.
Mihajlo Podoljak szerint Vlagyimir Putyin szándékosan húzza az időt, és azt akarja, hogy a háború elhúzódjon. Az ukrán elnök főtanácsadója szerint az orosz elnök kezében számos ütőkártya van.
Podoljak Twitter-bejegyzése szerint Putyin aduászai a következők:
A tanácsadó szerint a külföldi orosz akciók célja a tűzszünetről és a megszállt ukrán területek elutasításáról szóló narratívák népszerűsítése, amelynek köszönhetően a fegyveres konfliktus is elhúzódik.
Az orosz csapatok ismételten előrenyomultak a körülzárt Bahmut város közelében – közölték az ukrán fegyveres erők szerda este.
A civilek evakuálását koordináló ukrán önkéntesek közben azt mondják, hogy nem hajlandók Bahmut közelébe menni – írja Neil Hauer szabadúszó újságíró.
Az önkéntesek szerint a városba vezető megmaradt utakon az orosz páncéltörő rakéták (ATGM) „közvetlen veszélyt” jelentenek az életükre.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az elmúlt nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:
A teljes szerdai élő hírfolyam ide kattintva érhető el. Tartsanak velünk ezúttal is!