Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Alább olvashatók a mai legfontosabb történések:

• Fokozódik a drónháború, az orosz határokat ostromolja Ukrajna. Részletek itt.
• Az Institute for the Study of War (ISW) elemzői szerint a védelmi erők valószínűleg visszavonulásra készülnek Bahmut egy részéről, amiről ebben a posztban írtunk hosszabban.
• Bejárta egy felvétel a Twittert, melyen egy orosz repülőgép látható, amelyet valószínűsíthetően az ukrán légvédelem tüzérsége lőtt le. Az Szu–34-es vadászgép még a levegőben kigyulladt, tűzgolyót képezve maga körül.
• Fékezhetetlen nevetés tört ki egy nemzetközi konferencián Indiában, ahol Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta: Oroszország az ukrajnai háború áldozata.
• Andrej Kartapolov, az orosz Állami Duma képviselője azt tanácsolta a vállalkozásoknak, saját költségükön vásároljanak légvédelmi rendszereket, hogy az ukrán drónok ellen tudjanak védekezni. Ha kíváncsi a részletekre, ide kattintva olvashatja tovább.
• Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese a Telegramon reagált arra a hírre, hogy a német Rheinmetall hadiipari cég üzemet építene Ukrajnában, ahol harckocsikat gyártanának.

Jó pihenést kívánunk, tartsanak velünk máskor is!

Herman Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter arról számolt be, hogy tavaly október óta Oroszország 31 légitámadást hajtott végre Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen, ebből 14 tömeges rakétacsapás, 17 pedig kamikaze-dróntámadás volt – írja az Ukrajinszka Pravda.

Főbb energetikai létesítményeket is kár ért, így többek közt hőerőművek, víztárolók és átviteli rendszerek alállomásai is megsérültek. Emellett jelenleg a termelőkapacitás egy része átmeneti használatban van.

Az ukrán energetikai mérnökök azonban a pusztítás ellenére is épségben tudták tartani az energiarendszert, nem következett be az az összeomlás, amit az ellenség remélt

– fogalmazott Galuscsenko, aki szerint a fűtési szezon hátralevő részében lesz elegendő gázmennyiség, és a széntartalékkal sem lesz probléma.

Krisjanis Karins lett miniszterelnök szerint az ukránokon múlik, és ők maguk határozzák majd meg, hogyan végződik a háború. Szerinte Oroszország végül veszíteni fog, de előtte további segítségre és további fegyverszállításra lesz szükség a nyugati országokból, mert Ukrajna csak így állhat ellen hatékonyan – írja az Unian.

Ha lennének vadászgépeink, mi is odaadnánk az ukrán hadseregnek. A harci repülőgépek utánpótlása csak idő kérdése. Nem látom okát annak, hogy a Nyugat miért ne szállítson vadászgépeket. Ha az ukránoknak vadászgépekre van szükségük, akkor kapjanak. Többször bebizonyították, hogy gyorsan megtanulják az új berendezések, eszközök, fegyverek használatát

– mondta a lett miniszterelnök a Spiegelnek adott interjújában.

Krisjanis Karins szerint a nyugati országoknak, a szövetségeseknek az a feladatuk, hogy segítsék az ukránokat céljaik elérésében. „Mi, lettek ellátjuk őket Stinger rakétákkal, önjáró tarackokkal, helikopterekkel, egyenruhákkal és gyógyszerekkel. Ha lennének tankjaink, azokat is odaadnánk nekik” – összegzett a politikus.

Az ukrán védelmi minisztérium nyilvánosságra hozta, hogy értesüléseik szerint mekkora veszteségeket szenvedett eddig Oroszország a háború kezdete óta. A Sky News szerint nem lehet ellenőrizni ezeket az adatokat, és Moszkva nagy valószínűséggel megkérdőjelezi a hitelességüket.

Kijev azt állítja, hogy Oroszország több mint 152 ezer katonát veszített. Az is szerepel a jelentésben, hogy az orosz erőknek több mint 3400 harckocsijuk és csaknem 6700 páncélozott harcjárművük semmisült meg.

Az ukrán védelmi tárca közölte, hogy 302 katonai repülőgépet és 289 helikoptert lőttek le.

Az ukrán fegyveres erők által megsemmisített drónok száma meghaladja a kétezret.

Az orosz import mutatói a főbb területeken visszatértek a 2020-as szintre. Erről szombaton számolt be a Bloomberg egy meg nem nevezett, magas rangú európai diplomatára hivatkozva.

Ez többek között a nyugati gyártású mikroáramkörökre és chipekre vonatkozik, amelyeket harmadik országokon keresztül szállítanak Oroszországba. Kína szintén jelentős szerepet játszott az európai országok exportjának csökkenését ellensúlyozó tényezőként.

A diplomáciai forrás ugyanakkor hozzátette, hogy az EU tárgyal az exportellenőrzési intézkedések szigorításának lehetőségéről, hogy megakadályozzák a csúcstechnológiai termékek Oroszországba történő szállításának kerülő útvonalait. Az ügynökség rámutat, hogy a G7-ek a múlt héten bejelentették egy speciális mechanizmus létrehozását is az exportkorlátozások végrehajtásának ellenőrzésére.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes tájékoztatása szerint 2023 márciusáig több mint ötmillió vonatkozó menedékkérelmet regisztráltak, a tényleges szám azonban ennél jóval magasabb lehet, pontos adatuk nincs. A politikus úgy véli, az érintettek száma elérheti a hétmilliót is.

Hozzátette: a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők 60 százaléka nő, 25-25 százalékuk gyermek vagy nyugdíjas, közel 200 ezren pedig fogyatékkal élők – írja az Unian.

A miniszterelnök-helyettes megjegyezte, hogy tavaly a válságreagálás – az evakuálás és az elsődleges segítségnyújtás – volt a prioritás, különös tekintettel a lakhatási kérdésekre, az alapvető szükségletek biztosítására.

A belső elvándorlás helyzete stabilizálódott. Minden folyamat az irányításunk alatt áll. Idén változnak a prioritások. A legfontosabb teendőnk a menekültek átmeneti integrációjának segítése a befogadó közösségekbe, valamint az állandó lakhelyek biztosítása az érintetteknek

– fogalmazott Verescsuk, aki beszélt arról is, hogy jelenleg a befogadó közösségbe való átmeneti integráción van a hangsúly, különös tekintettel a foglalkoztatásra.

„Hazánkban a belső menekültek 66 százaléka munkanélküli, közülük 70 százalék nő” – tette hozzá. Elmondása szerint az ukrán kormány idén 1,8 milliárd hrivnyát különít el az országon belüli kényszerlakók foglalkoztatásának megoldására.

A tervek szerint már idén nyáron megkezdheti munkáját a nemzetközi agressziós bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó központ (ICPA) – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja egy kijevi konferencián.

Reynders közölte: várakozásai szerint a konferencia résztvevői aláírják az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség, az Eurojust struktúráján belül működő központ létrehozásáról szóló megállapodást.

Kiemelte, hogy az ICPA létrehozása valamennyi EU-tagállam teljes támogatását élvezi, az Európai Bizottság pedig készen áll arra, hogy megadja a szükséges támogatást a központ működéséhez.

Minden követ megmozgatunk azon törekvésünk sikere érdekében, hogy véget vessünk az Oroszország által itt, Ukrajnában elkövetett nemzetközi bűncselekmények büntetlenségének

– fogalmazott Reynders, majd hozzátette: az EU és tagállamai között egyetértés van abban, hogy az ukrajnai háború során elkövetett bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül.

Didier Reynders elmondása szerint az Európai Bizottság biztosítja, hogy a közös nyomozócsoporton keresztül támogatott vizsgálatokat egységes és együttműködő módon folytassák le.

Ennek érdekében már a jövő hónapban megbeszélések kezdődnek a tagállamokkal, valamint Ausztráliával, Kanadával, Liechtensteinnel, Japánnal, az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal – adta hírül az MTI.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szombaton a nyugat-ukrajnai Lviv városában tett látogatásán azt szorgalmazta, hogy az uniós tagállamok küldjenek még több fegyvert Ukrajna támogatására, és komolyan vegyék fontolóra vadászgépek szállítását is.

Metsola kiemelte, hogy továbbra is felhívásokat tesz közzé annak érdekében, hogy a győzelemhez szükséges felszerelések eljussanak Ukrajnába.

Az MTI beszámolója szerint Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban az EP elnöke úgy fogalmazott, reméli, hogy az erről szóló tárgyalások akár már az idén megindulhatnak. Elismeréssel szólt arról, hogy Ukrajna milyen gyors ütemben tett előrelépéseket a tagság érdekében, és azt hangoztatta, hogy az ország jövője az Európai Unióban van.

Roberta Metsola találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Ruszlan Sztefancsuk házelnökkel is. A megbeszéléseken a Kijev által javasolt békeformuláról, illetve egy béke-csúcstalálkozó lehetőségéről is tanácskoztak a felek.

Az EP elnöke részt vesz azon a nemzetközi konferencián is, amelynek témája, hogyan lehetne Oroszországot felelősségre vonni az Ukrajna elleni agresszió miatt. A rendezvénnyel kapcsolatban Metsola úgy nyilatkozott, hogy elszámoltathatóság, szabadság és igazság nélkül nem lehet béke. „A megbékítés soha nem működött” – tette hozzá.

Azt már korábban nyilvánosságra hozták a felek, hogy a német Rheinmetall fegyvergyártó Kijevvel tárgyal egy harckocsik előállítására alkalmas ukrajnai gyár építéséről.

Most arról számoltak be, hogy ugyanez a cég 96 használt Leopard 1 harckocsit szeretne vásárolni a svájci Ruag védelmi cégtől, hogy Ukrajnába küldje azokat – írja a Sky News.

A Ruag 2016-ban vásárolta a harckocsikat Olaszországban, és még mindig ott vannak.

A Rheinmetall meg akarja vásárolni ezeket a járműveket, és egyértelművé tette, hogy a felújítás után Ukrajnába szállítják a harckocsikat

– nyilatkozta a Ruag szóvivője a Tages-Anzeigernek.

A Tages-Anzeiger értesülései szerint Ruag felvetette az ötletet a svájci gazdasági minisztérium államtitkárságán, ahol elutasító választ kapott. A lap szerint azonban az üzlet még megvalósulhat, mert valószínűleg a svájci Szövetségi Tanács elé kerül a kezdeményezés.

A Leopard 1 harckocsik könnyebbek, mint a Leopard 2-esek, kisebb a motorjuk is, és rövidebb lőtávolság jellemzi az előbbieket.

Egy nő meghalt, két férfi pedig súlyosan megsebesült, miközben megpróbáltak átkelni egy rögtönzött hídon Bahmutból – közölték az ukrán csapatok. 

Az ukrán hadsereg egyik képviselője elmondta, hogy a civilek számára most már túl veszélyes járművekkel elhagyni a várost, ehelyett gyalog menekülnek az emberek.

A brit katonai hírszerzés és más nyugati elemzők szerint az ukrán egységek az elmúlt 36 órában két kulcsfontosságú hidat romboltak le közvetlenül Bahmut mellett, köztük egyet, amely a közeli Csasziv Jarral köti össze a várost az utolsó megmaradt ukrán utánpótlási útvonalon.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint a hidak lerombolására akkor került sor, amikor az orosz harcosok továbbnyomultak Bahmut északi külvárosaiba, fokozva az ukrán védőkre nehezedő nyomást – írja a Sky News.

Az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segély újabb fordulója első alkalommal tartalmaz majd páncélozott járművekkel indítható hidakat. 

Ez a jármű, amely a hidegháborús M60 Patton harckocsiból származik, képes egy összecsukható hidat telepíteni, hogy segítsen az ukrán erőknek, beleértve a tankokat és más nehézpáncélosokat, átkelni a vízi utakon és más akadályokon, például lövészárkok vonalain. 

A Pentagon a mai nap folyamán jelentette be az AVLB-ket, valamint a 227 milliméteres tüzérségi rakétákat, 155 milliméteres és 105 milliméteres tüzérségi lövedékeket, 25 milliméteres automata ágyúk lőszerét, romboló lőszereket és egyéb tételeket tartalmazó új segélykészletet. A teljes csomag értéke körülbelül 400 millió dollár.

A Pentagon megerősítette a The War Zone-nak, hogy ezek M60-alapú hídlövegek, de a segélycsomagban szereplő járművek teljes száma még mindig nem világos. Ahogy az sem, az amerikai hadseregen belül honnan származnak a járművek. 

A tengerészgyalogság az 1980-as években kezdte el használni az M60-as sorozaton alapuló AVLB-ket, de az alapkonstrukció ennél lényegesen régebbi. Az amerikai hadsereg az 1960-as évek elején állította először szolgálatba őket.

Az M60-as harckocsi alapváltozata, amelyen a kezdeti változatok alapultak, 1957-ben kezdett hadrendbe állni. Ezek az AVLB-k végül több M60-as változat burkolatának felhasználásával készültek.

Az ukrán mentőszolgálat szombaton arról számolt be, hogy 10-re emelkedett a halálos áldozatok száma az után az orosz rakétacsapás után, amely csütörtökön ért egy ötemeletes lakóházat Dél-Ukrajnában.

Az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat főigazgatósága online közleményben közölte, hogy a mentők az éjszaka folyamán további három holttestet emeltek ki a roncsok közül, mintegy 36 órával az után, hogy egy orosz rakéta négy emeletet szakított át az épületben a folyóparti Zaporizzsja városában.

Közölték, hogy a halottak között egy gyermek is van, és hogy a mentési munkálatok még tartanak – jelentette a The Guardian.

Az afrikai olimpiai bizottságok határozatot fogadtak el, amelyben támogatják az orosz és fehérorosz sportolók semlegesként való részvételét a 2024-es párizsi olimpián.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) januárban kijelölte azt az utat, amelyen az orosz és fehérorosz sportolók ázsiai kvalifikációs versenyeken keresztül szerezhetnek olimpiai helyet, és semlegesként, zászló és himnusz nélkül versenyezhetnek.

Az említett országok sportolóit Oroszország ukrajnai invázióját követően számos nemzetközi versenyről kitiltották, de néhány nemzetközi szövetség a NOB útmutatását követve most már visszaengedte őket – írja a Sky News.

Az Afrikai Nemzeti Olimpiai Bizottságok Szövetsége (ANOCA) egy ülést követően fogadta el állásfoglalását, amely Mustapha Berraf, a testület elnöke szerint „összhangban van a NOB álláspontjával”.

A tagok egyhangúlag az orosz és belorusz sportolók minden nemzetközi versenyen való részvétele mellett foglaltak állást. Tehát arról lesz szó, hogy az orosz és belorusz sportolók teljes semlegességgel, az identitás minden jele nélkül vehetnek részt a 2024-es párizsi olimpián. A sportolók semmiképpen sem fizethetik meg egy konfliktus súlyos árát, bármi és bárhol is legyen az

– áll az ANOCA közleményében.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója közzétett egy videót, amelyen állítása szerint ukrán katonák holttestével teli koporsók láthatók. A Sky News tudósítása szerint Prigozsin elmondta, hogy a halott katonákat hazaszállítják.

„Újabb holttesteket küldünk haza az ukrán hadsereg soraiból. Bátran harcoltak, de meghaltak. Teherautó szállítja majd haza a holttesteket az érintettek szülőföldjére” – közölte a zsoldoscsoport vezetője teljes katonai felszerelésben.

A videón egyenruhás férfiak becsukják a fakoporsókat, aztán felrakják azokat a teherautóra, miközben robbanások hallatszanak a háttérben.

Prigozsin korábban többször is méltó és alkalmas ellenfélnek nevezte az ukrán hadsereget.

Ellenőrzést tartott a kelet-ukrajnai frontvonalon Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szombaton – számolt be a minisztérium.

A tárca közleménye szerint Sojgu egy frontvonalon lévő parancsnoki állást keresett fel Donyecktől délre. A dokumentumban nem jelölték meg a látogatás pontos helyét vagy időpontját.

A minisztérium által közzétett videón látható, hogy Sojgu egy helikopteren utazik, majd – páncélsisak és golyóálló mellény nélkül – beszélget egy katonával a megrongálódott épületek előtt, a katonák védelmében. A felvételen az is látható, ahogy a miniszter kitüntetéseket ad át orosz katonáknak.

A miniszter különös figyelmet fordított a csoportosulás erői teljes körű támogatásának megszervezésére

– derült ki a tárca közleményéből.

A látogatás idején továbbra is heves harcok folynak a Donyecki területen található Bahmut ellenőrzéséért, amelynek „korlátozott” a stratégiai jelentősége. December végén Szergej Sojgu két ilyen látogatást is tett az ukrajnai „különleges hadművelet” területén.

Ukrajna legfelsőbb ügyésze szerint az ország a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) irodájának megnyitása felé halad, mivel Kijev különleges bíróságot kíván létrehozni a háborúért felelős orosz tisztviselők felelősségre vonására.

Az ICC jelenleg az ukrajnai háborúban elkövetett esetleges háborús és emberiesség ellenes bűncselekményeket vizsgálja, de nincs felhatalmazása az agresszió tágabb értelemben vett bűncselekményének üldözésére.

„Az ukrán miniszteri kabinet ma jóváhagyta az ukrán kormány és a Nemzetközi Büntetőbíróság közötti memorandumot, amely lehetővé teszi, hogy a közeljövőben megnyíljon a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatala Ukrajnában” – közölte Andrij Kosztyin ukrán főügyész.

Kosztyin egy lvivi igazságügyi konferencián azt mondta, hogy lehetővé teszi az ICC ügyésze számára, hogy még teljesebben kivizsgálja az Ukrajnában elkövetett bűncselekményeket.

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és minden bűntársának törvényes és igazságos büntetést kell kapnia

– mondta Zelenszkij az ukrajnai konferencián, hozzátéve, hogy Kijev „több mint 70 ezer, Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűntettet” regisztrált már.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton az Állami Duma elé terjesztette ratifikálásra az Oroszország és Szíria közötti, kölcsönös bűnügyi jogsegélyről és a büntetőeljárás vagy büntetés végrehajtása céljából történő kiadatásáról szóló megállapodást – értesült a TASZSZ.

A dokumentum szerint a gyanúsítottak és vádlottak kiadatásának mindkét fél jogszabályaival összhangban kell történnie, ha e személyek cselekményei

Megjegyzik, hogy a kiadatást megtagadják, ha a bűncselekmény, amely miatt a kiadatást kérik, a megkereső fél jogszabályai szerint halálbüntetéssel büntetendő. Kivételt képeznek azok az esetek, amelyekben „a megkeresett fél véleménye szerint elegendő garanciát nyújtanak arra, hogy a személy, akinek kiadatását kérik, nem lesz halálbüntetéssel sújtható”.

Elítéltek egy orosz pilótát, aki felrobbantott egy rádió- és televízióállomást Harkivban. A bíróság 12 év börtönbüntetést rótt ki a férfira – adta hírül a Skynews.

Az adóállomást kizárólag a civil lakosság tájékoztatására használták.

Ukrajna főügyészsége szerint eddig legkevesebb 462 gyereket öltek meg az orosz invázió kezdete óta, és további 930-an megsérültek.

Az ukrán hatóságok szerint eddig összesen 72 620 háborús bűncselekményt és 16 855 nemzetbiztonsági bűncselekményt követtek el az oroszok.

A Sky News értesülései szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Parlament elnökével találkozott.

Az ukrán államfő a Telegramon megosztott egy videót Roberta Metsola Lvivben tett látogatásáról, és megköszönte neki, hogy támogatja az országát.

Elmondta: az Európai Parlament „fontos döntéseket” hozott az orosz invázió kezdete óta, többek között állásfoglalást tett Ukrajna támogatásáról, és lehetővé tette, hogy az ország uniós tagjelölt legyen. Reményei szerint még az idén megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások.

Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár az Ukrajnának nyújtott átfogó segítségnyújtás további kérdéseiről tárgyaltak – közölte a Fehér Ház.

A vezetők megvitatták az Ukrajnának nyújtott biztonsági, humanitárius, gazdasági és politikai segítségnyújtás folyamatos erőfeszítéseit, valamint az ukrán néppel való globális szolidaritás fenntartásának fontosságát – írja az orosz Interfax.

Megerősítették továbbá az Egyesült Államok és Németország közötti kapcsolatot.