Az amerikai székhelyű Institute for the Study of War (ISW) szerint az orosz csapatok továbbra is védelmi vonalakat építenek a jelenlegi frontvonaltól távol eső hátsó területeken, valamint Oroszország mélyén, ahol nem valószínű, hogy valaha is harcra kerül sor.
Az elemzők úgy vélik, hogy a védelmi vonal kiépítése esztelen pénzkidobás, és pusztán propagandacélja van, hogy „démonizálják” Ukrajnát.
Ami az orosz erődítmények megjelenését illeti a Krímben, az ISW úgy véli: ez arra utalhat, hogy az orosz csapatok nem bíznak abban, hogy hosszú távon képesek megtartani a megszállt dél-ukrajnai területeket.
Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről.
A nap legfontosabb történesei:
Ezúton is köszönjük megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk holnap is.
Az ukrán hadsereg állítása szerint Bahmutban egy nap alatt több mint 500 katonát veszítettek az orosz erők – írja a The Kyiv Independent.
Szerhij Csereváty, az Ukrán Fegyveres Erők Keleti Csoportjának szóvivője szombaton azt mondta, 221 orosz katona életét vesztette, 314-en pedig megsebesültek.
Kárpátalján a munkácsi különítmény határőrei három olyan, hadköteles korú ukrán állampolgár külföldre jutását akadályozták meg, aki hamisított okmányokat használt a határátkelőn – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.
Az asztélyi ellenőrző ponton a külföldre utazó állampolgárok okmányainak ellenőrzése közben a határőrök egy 25 éves, Lviv megyei férfinál hamisított nyugdíjas-igazolványt, egy Poltava megyei 30 éves férfinál pedig hamis ideiglenes igazolványt és katonaorvosi igazolást találtak.
Egy másik illető az újlaki átkelőn próbálta meg átlépni az ukrán–magyar határt illegálisan.
A 39 éves cserkaszi lakos átadott egy útlevelet az állandó csehországi tartózkodásra jogosító megjegyzésekkel, valamint az állítólag a Cseh Köztársaságban lévő ukrán nagykövetség által kiállított konzuli regisztrációt bizonyító iratot és egy személyi igazolványt. A határőrök a benyújtott okmányok alapos áttanulmányozása közben számos, hamisításra utaló jelet fedeztek fel az iratokon.
Oroszország 2022 februárja óta több mint 40 500 alkalommal lőtte Ukrajnát – közölte Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter.
Az orosz ágyúzások több mint 152 ezer lakóépületet romboltak le a háború kezdete óta. Míg az orosz hadsereg által elkövetett háborús bűnökkel kapcsolatban 66 300 büntetőeljárást indítottak.
Volodimir Zelenszkij szombat esti videóbeszédében kijelentette, hogy Ukrajna „tevékeny fellépésre” készül a megszállókkal szemben. Az ukrán elnök külön köszönetet mondott a katonáknak, hogy megsemmisítették az „orosz terroristák” rakétáit Csernyihiv és Szumi régióban.
Zelenszkij köszönetet mondott a déli harcosoknak is, akik megsemmisítették a megszállók raktárait és telephelyeit, megjegyezve, hogy minden felrobbantott ellenséges állás egy-egy megmentett ukrán életet jelent.
„Köszönet mindenkinek, aki segíti egységeinket! Köszönet mindenkinek, aki támogatja a fronton és a határ menti területeken élő civiljeinket! Köszönöm mindenkinek, aki meggyőzi a világot, hogy most nagyobb elszántságot kell mutatnunk” – fogalmazott.
Az államfő szerint Oroszország a terror szinonimájává vált.
Emlékeztetett arra is, hogy szombaton az orosz ágyúzás olyan emberek életét követelte Herszonban, akik egyszerűen csak a boltba mentek élelmiszert vásárolni – három civil vesztette életét.
Elutasította a szlovén parlament külügyi bizottsága azt a határozattervezetet, amely szerint Oroszországot terrorista államként, jelenlegi vezetőit pedig terrorizmust támogató személyekként ismerjék el – írja a Kárpáthír.
A kárpátaljai hírportál szerint a szlovén képviselők elítélik Oroszország katonai akcióját Ukrajnában, egyúttal felszólították a kabinetet, hogy továbbra is segítse az ukránokat.
Tanja Fajon a parlament elutasító döntését azzal indokolta, hogy azzal szerinte az egész orosz népet bűnösnek bélyegeznék.
A politikus azt is hozzárette, hogy sem az EU, sem Szlovénia törvényeiben nincs azzal kapcsolatos cikkely, melyik országot lehet terrorista államnak nevezni.
Az orosz és a belorusz sportolók olimpiai tilalmának fenntartását célzó nyomásgyakorlásra kérte a legnagyobb szponzorcégek nagy-britanniai érdekeltségeit szombati levelében a brit kulturális miniszter – számolt be az MTI.
Lucy Frazer, a sportügyekben is illetékes tárca vezetője a szakminisztérium által ismertetett levelet az Airbnb, az Alibaba, az Allianz, az Atos, a Bridgestone, a Coca-Cola, a Deloitte, az Intel, az Omega SA, a Procter and Gamble, a Samsung, a Toyota és a Visa nagy-britanniai vezérigazgatóinak küldte el.
Ezek a vállalatok a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hivatalos partnerei.
Az Egyesült Államok légierejének B–52-es gépei és a szövetséges vadászgépek összehangolt, kombinált levegő-föld gyakorlatot hajtottak végre Románia felett március 9-én – közölte honlapján a Szövetséges Légierő Parancsnokság.
Az olasz Eurofighterek és az amerikai F15E-k a B–52-esek támogatásával kombinált támadást hajtottak végre az ellenséges légvédelmi rendszerek ellen, amelyeket román F–16-osok, spanyol F–18-asok és a Romániában telepített francia Mamba felszíni lég- és rakétavédelmi rendszer (SBAMD) szimulált.
Ezek a missziók lehetőséget biztosítanak arra, hogy legénységeinket összetett, vitatott és dinamikus környezetben képezzük ki. Ezeknek a csúcstechnológiájú képességeknek a kiképzése, beleértve a bombázók és vadászgépek integrációját, biztosítja, hogy a NATO elérje a kívánt szintű levegő feletti ellenőrzést, amelynek révén a szövetség képes lesz teljes körű akció végrehajtására békeidőben, válságban és konfliktusban
– mondta Michele Morelli ezredes, a „Gladiator” olasz légierők parancsnoka.
A B–52-esek jelenleg a spanyolországi Moronból hajtják végre a Bomber Task Force rotációját. A következő hetekben a bombázók számos szövetséges légierővel együtt repülnek különböző platformokon, elősegítve a szövetségi kohéziót és az együttműködési képességet.
Az orosz katonai vezetés arra kényszeríti a megszállt ukrán területekről mozgósítottakat, hogy igényeljenek orosz útlevelet, különben nem kapnak fizetést – írja az Ukrajinszka Pravda az ukrán vezérkarra hivatkozva.
A beszámoló szerint az Orosz Fegyveres Erők katonai vezetése kötelezően megköveteli, hogy a korábban megszállt területekről mozgósítottak hosszú távú katonai szolgálatra szóló szerződést írjanak alá az orosz hadseregben. Ehhez többek között orosz állampolgárságú útlevél másolatára van szükség.
Ellenkező esetben a katonákat és családtagjaikat azzal fenyegetik, hogy megtagadják az orosz fegyveres erők katonái számára biztosított valamennyi megállapított kifizetést és szociális védelmet – írta közleményében az ukrán vezérkar.
A „Támadó gárda” létrehozását januárban jelentette be az Ukrán Belügyminisztérium. A tervek szerint ez az alakulat szabadítja majd fel Luhanszkot, Donyecket és a Krímet. Az önkéntesekből álló harci egység támogatja majd a hadsereget a megszállt területek felszabadításában.
A Sky News információi szerint Ukrajna megkezdte a Támadó gárda önkénteseinek kiképzését. Összesen 28 ezer emberről van szó, akiknek feladata lesz a megszállt területek visszafoglalása.
A Pravda tudósítása szerint a jelenlegi miniszter, Ihor Klimenko azt mondta:
Szinte minden egység kiképzését megkezdtük az országunk gyakorlóterein. A kiképzés addig folytatódik, amíg szükséges, de körülbelül 2-4 hónap lesz.
Hozzátette: további önkénteseket toboroznak tartalékosnak.
Olekszandr Szirszkij vezérezredes szerint Bahmut megtartására azért van szükség, hogy időt nyerjenek Ukrajnának – írja a Sky News.
Az ukrán hadsereg szárazföldi erőinek Telegram-fiókja szerint a támadás megindítása előtt tartalékokat kell képezniük, és Bahmut védelme eddig egy „tisztességes visszavágás” volt Oroszországnak.
Az igazi hősök most azok a védők, akik a keleti frontot a vállukon tartják
– mondta a vezérezredes, hozzátéve, hogy az ellentámadás már nincs messze.
Külföldi ügynökké minősítette Oroszország a Természetvédelmi Világalap (WWF) környezetvédő szervezetet, mondván, hogy a természetvédelem ürügyén befolyásolni kívánja az orosz politikát. A WWF oroszországi szervezete közölte: fellebbezni fog az igazságügyi minisztérium döntése ellen.
A tárca közölte: a természet és a környezet, a biológiai sokféleség védelme örvén a WWF megpróbálta befolyásolni az Oroszországi Föderáció végrehajtó és törvényhozó szerveinek a döntéseit.
Hozzátette, hogy a WWF akadályozza az ipari és infrastrukturális tervek megvalósítását. Az orosz kormány korábban több tucat civil szervezetet, független médiumot és természetes személyt minősített külföldi ügynöknek.
Civil szervezetek arra panaszkodnak, hogy a megbélyegzés miatt nehezebbé válik vagy egyenesen ellehetetlenül oroszországi működésük. Az 1961-ben alapított WWF egyike a világ legnagyobb környezetvédelmi szervezeteinek.
A szervezet aggódik, hogy területét tekintve a Föld legnagyobb országában, Oroszországban veszélybe kerül a természet és a fajok védelme. Közleményében a WWF rámutat: három évtizede működik Oroszországban, ahol országszerte 1,5 millió támogatója van – adta hírül az MTI.
Ferenc pápa beleegyezett, hogy Kijevbe utazik, de csak azzal a feltétellel, ha Moszkvába is elutazhat – derül ki abból a nyilatkozatból, melyet La Nación című argentin lapnak adott az egyházfő.
Vagy mindkét helyre elutazom, vagy egyikre se
– mondja a pápa a lap szombati kiadásában.
Ferenc már tavaly nyáron fontolgatta az utazást mindkét országba. Akkor is el akart látogatni Kijevbe és Moszkvába is. A Vatikán már régóta ajánlja, hogy közvetít a háborúban álló felek között. Ferenc pápa ezúttal kijelentette, hogy „a békét kívánja szolgálni”.
Az interjúban az egyházfő elmondta, hogy már a háború második napján felajánlotta, hogy Moszkvába utazik. Javaslatát Szergej Lavrov orosz külügyminiszter akkor köszönettel visszautasította.
Ez fáj nekem
– mondta a pápa.
Irán Szu–35-ös vadászgépeket vásárol Oroszországtól, a megállapodást már megkötötték – közölte az iráni állami média szombaton.
A The Guardian beszámolója szerint a jelentés nem tartalmazott orosz megerősítést, azonban az üzlet részleteit nem hozták nyilvánosságra.
Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly júliusban Teheránban találkozott Ali Hámenei iráni legfelsőbb vezetővel, és szorosabbra fűzték kapcsolatukat.
Irán korábban elismerte, hogy drónokat küldött Oroszországnak, de azt állítja, hogy azokat még Moszkva tavalyi ukrajnai inváziója előtt küldték. Moszkva tagadja, hogy erői iráni gyártmányú drónokat használnának Ukrajnában.
Szombaton újabb orosz ágyúzás érte a dél-ukrajnai Herszon városát, valamint a donyecki régió területét – jelentették ukrán tisztviselők a Sky News hírfolyama szerint.
Olekszandr Prokudin, a régió kormányzója elmondta, hogy három ember, köztük egy idős nő is meghalt a várost ért tüzérségi támadásban. Jelentése szerint az ágyúzásban egy személyautó, több autóbusz és egy kereskedelmi ingatlan is megrongálódott.
Az orosz támadások további egy ember halálát okozták a kelet-ukrajnai donyecki régióban. Pavlo Kirilenko szerint egy ember meghalt, és hárman megsérültek Kosztyantyinivka városában.
A magyar kormány 2024. március 4-ig meghosszabbította az ukránok ideiglenes védelemre jogosító tartózkodási engedélyének érvényességét. Az Országos Külügyi Hivatal szerint az ukrán állampolgároknak nem kell tenniük semmit – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.
Az ideiglenes védelem az ukrajnai háború elől menekülő személyek számára elérhető védelmi státusz az Európai Unióban. Ez jogot ad a következőkhöz:
Vadim Bojcsenko, az Oroszország által megszállt Mariupol polgármestere arról számolt be, hogy már folynak a tárgyalások arról, hogyan építsék újjá a várost, ha felszabadul – írja a Sky News.
Bojcsenko azt mondta:
Mariupol újjászületik.
Az újjáépítés a tervek szerint így nézne ki:
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz zsoldoscsoport vezetője kijelentette, hogy az orosz erők 1,2 kilométerre vannak Bahmut közigazgatási központjától.
Az ötemeletes épület közelében – ahonnan a füst jön – van a városvezetés épülete, a város közigazgatási központja. Ez 1 kilométer és 200 méter távolságra van
– mondta Prigozsin szombaton.
A Wagner-vezér egy videóban megmutatta az Ukrán Fegyveres Erők egykori fő erődítményeit is, ahonnan Bahmut északkeleti részét ellenőrizték – írja a TASZSZ.
A baloldali politikusok felszólalásai után egyértelművé és világossá kell tenni: aki nem akar azonnali tűzszünetet, aki nem akar azonnali békét, az valójában nem békét akar, az a háború folytatását akarja, tehát háborúpárti – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton a Facebookon megosztott videójában.
Menczer Tamás a videóban, amelynek az elején három ellenzéki politikus parlamenti felszólalásaiból vágtak be részleteket, azt mondta, hogy a magyar baloldali politikusok a háború folytatását akarják, ezért háborúpártiak.
Azt mondják a baloldali politikusok, hogy a háborúnak folytatódnia kell addig, amíg Ukrajna nem győz. Ezt az állítást – bár nem értek egyet vele – egy ukrán politikustól el tudnám fogadni, de egy magyartól soha
– fogalmazott az államtitkár az MTI híradása szerint.
Az orosz állampolgárok többsége negatívan ítéli meg az Egyesült Államokat, az Európai Uniót és Ukrajnát – derült ki a Levada Központ 2023 februárjában készített kutatásából.
A felmérés szerint a válaszadók 73 százaléka negatívan viszonyul az amerikaiakhoz, míg mindössze 14 százalékuk vélekedett pozitívan róluk, ami a tavaly novemberben végzett felmérésben még 18 százalék volt.
Azonban a ukránokhoz pozitívan viszonyuló oroszok száma is egyre csökken. Novemberben még 20 százalékuk volt jó véleménnyel az ukrán állampolgárokról, ez idén már csak a válaszadók 17 százalékára igaz. A felmérésben részt vevők 69 százaléka pedig negatívan vélekedik Ukrajnáról és annak állampolgárairól.
De az Európai Unióhoz sem viszonyulnak túl pozitívan: a megkérdezettek mindössze 18 százaléka van jó véleménnyel az európaiakról, míg 69 százalékuk negatívan értékelt.
A Levada Központ Oroszország egyik legpatinásabb közvélemény-kutató intézetének számít, amely még 2003-ban Jurij Levada szociológus vezetésével vált ki az Összorosz Közvélemény-kutató Intézetből (VCIOM), és már több mint húsz éve méri az orosz társadalom gondolkodását és hangulatát.
2016-ban az orosz hatalom „külföldi ügynöknek” nyilvánította az intézetet, ami megnehezítette a munkát, de a nehézségek és a politikai nyomás ellenére továbbra is működnek, Moszkvából.
A Wagner-zsoldoscsoport vezetőjéről, Jevgenyij Prigozsinról egyre több pletyka kering, miszerint megkezdi politikai pályafutását, és 2024-ben indul az orosz elnöki posztért. A Wagner-vezér most meg is erősítette, hogy valóban indul az elnökválasztáson, de nem Putyin helyét akarja elfoglalni.
Nem Oroszországban, hanem Ukrajnában indul az elnöki pozícióért
– hangsúlyozta. Kijelentése sokak számára meglepő lehet, ugyanis Prigozsin az utóbbi időben sokat bírálta az orosz védelmi minisztériumot, valamint általában az orosz hatóságokat.
Volodimir Zelenszkij elnök március 10-én aláírt egy rendeletet, amelyben jóváhagyta a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács javaslatát.
Ukrajna 120 magánszemély, főként orosz állampolgárok ellen vezetett be szankciókat. A listára felkerült néhány brit, lengyel, holland, török és ciprusi állampolgár is.
Az Ukrajna által szankciókkal sújtott jogi személyek között számos sportfogadással foglalkozó cég is szerepelt.
Korábban Zelenszkij 277 orosz állampolgár és 92 jogi személy ellen vezetett be szankciókat.
Troels Lund Poulsen megbízott dán védelmi miniszter szerint hamarosan megkapja Ukrajna az első Leopard 1 harckocsit. A bejelentést az után tette, hogy a harckocsik javításával foglalkozó német FFG vállalatnál tett látogatást.
Azért voltam ott, hogy meggyőződjek arról, hogy a Leopard 1 harckocsik Ukrajnának történő előkészítésével kapcsolatos munka halad, és a lehető leghamarabb el tudjuk küldeni őket
– idézte Poulsen szavait a dán védelmi minisztérium sajtószolgálata. „Büszke vagyok arra, hogy Dánia más országokkal együttműködve nagy és fontos adománnyal támogatja Ukrajna szabadságharcát, és továbbra is reméljük, hogy tavasszal leszállíthatjuk az első harckocsikat Ukrajnának” – tette hozzá.
Az orosz Wagner-zsoldoscsoport erői ellenőrzésük alá vonták Bahmut keleti felének nagy részét – derül ki a brit hírszerzés március 11-én közzétett jelentéséből.
Közben az ukrán erők kulcsfontosságú hidakat romboltak le, hogy megnehezítsék az orosz katonák dolgát a város nyugati részén.
Olekszandr Szirszkij vezérezredes, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka visszatért Bahmutba, és kijelentette, hogy minden szükséges intézkedést megtesznek a város megtartása érdekében.
Norvégia az Egyesült Államokkal együttműködve két teljes NASAMS légvédelmi rendszerrel látja el Ukrajnát – jelentette be a védelmi miniszter.
Kijev jobb védelmet követel városai számára, amelyeket orosz drónok és rakéták ismételt támadásai érnek.
Bjorn Arild Gram norvég védelmi miniszter a héten az ukrán fővárosba látogatott, ahol Volodimir Zelenszkijjel és Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel tárgyalt.
Gram szerint a NASAMS-rendszerek jelentősen javítani fogják Ukrajna védekezőképességét.
Lengyel önkéntes katonák harcolnak Bahmutban az orosz hadsereg ellen – írja a Visegrád 24.
Akárcsak 1920-ban, a lengyelek és az ukránok ismét egymás mellett harcolnak Ukrajnában az orosz imperializmus ellen
– tették hozzá. A Twitteren megosztott bejegyzésben egy képet is megosztottak, amelyen négy katonaruhás férfi tartja a lengyel zászlót.
A petícióra reagálva, amelynek szerzője azt javasolja, hogy Oroszországot hivatalosan nevezzék át Moszkoviának, Zelenszkij arra kérte a miniszterelnököt, hogy vonjon be szakértőket a kérdés tanulmányozásába.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint ez egy újabb jele annak, hogy „Ukrajnából Oroszország-ellenességet próbálnak kreálni”.
Finnország miniszterelnöke szerint megvitatható a vadászrepülőgépek Ukrajnának történő szállítása.
Sanna Marin miniszterelnök hangsúlyozta: a megbeszélések nagyon korai szakaszban vannak, és széles körű nemzetközi együttműködésre van szükség.
Marin pénteken az ukrán fővárosban tartózkodott, hogy tárgyalásokat folytasson Volodimir Zelenszkijjel – írja a Sky News.
Videó készült arról, ahogy egy orosz ZALA Lancet kamikaze drón csapást mér egy brit Stormer HVM légvédelmi rendszerre.
A légvédelmi rendszert Vuhledar közelében érte a találat. Az nem derült ki, hogy mekkora kárt okozott a kamikaze drón.