Hszi Csin-ping beszélni fog Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel moszkvai vizitje után.
Hszi Csin-ping kínai államfő azt tervezi, hogy az ukrajnai háború kirobbanása óta első ízben beszélni fog Volodimir Zelenszkijjel – írja a The Telegraph a The Wall Street Journal értesülésére hivatkozva.
Az újság az ügyet ismerő személyekre hivatkozva azt írta, hogy a hívásra valószínűleg Hszi jövő heti moszkvai látogatása után kerül sor, ahol Vlagyimir Putyinnal találkozik.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése. Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
A nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:
Az Egyesült Államok arra biztatta Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy folytasson tárgyalásokat Volodimir Zelenszkij ukrán vezetővel – közölte a Fehér Ház egyik tisztviselője.
Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója szerint Washington azt akarja, hogy Kína ne csak az orosz nézőpontot hallja a folyamatban lévő háborúról.
A hírek szerint Hszi elnök azt tervezi, hogy videohívást folytat Zelenszkijjel, miután a kínai vezető már a jövő héten találkozik Vlagyimir Putyinnal Oroszországban. Sullivan azonban azt mondta, hogy Ukrajna nem erősítette meg a Zelenszkij és Hszi közötti telefonbeszélgetést.
Az ukrán erők visszaverték az ellenséges támadásokat a Donyeck megyei Bahmut irányában, magában a városban folytatódnak a harcok – számolt be hétfő esti helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.
Az orosz hadsereg erőfeszítéseit Donyeck megyében változatlanul főként Liman, Bahmut, Avgyijivka, Marjinka és Sahtarszk irányában végrehajtott támadó hadműveletekre összpontosítja, és nem hagy fel azzal a tervével, hogy elérje Donyeck és Luhanszk megyék közigazgatási határait
– írta közleményében a vezérkar.
A kijevi katonai vezetés adatai szerint az orosz erők a nap folyamán 29 légi és 6 rakétacsapást hajtottak végre Ukrajna területén. Csapást mértek az északkeleti Szumi megyében lévő Znob-Novhorodszke település agrárlíceumára, aminek következtében egy civil életét vesztette, öt pedig megsérült. Két rakétával eltaláltak egy iskolát a Donyeck megyei Avgyijivkában is, ahol egy helyi lakos vesztette életét. Ezenfelül több mint tíz támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel.
Az ukrán légierő hétfőn tíz csapást mért orosz élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásokra – derült ki a vezérkar közleményéből.
Az Ivica Dacsics vezette Szerbiai Szocialista Párt politikusának közleménye szerint Szerbia „már eddig is nagy árat fizetett azért, mert nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, és ez már elviselhetetlenné kezd válni”.
„Hogy én miniszterként azt nézzem, milyen nyomás nehezedik Aleksandar Vucsics köztársasági elnökre, mi pedig hallgassunk, ezt nem tudom elfogadni. Ezért támogatom, hogy vezessünk be szankciókat Oroszország ellen. Aleksandar Vucsics elnök mellett állok az állami és nemzeti érdekek megvédésében, és teljesen megbízom benne. Ezért Szerbia kormányától és minden minisztertől azt kérem, hogy nyilvánítsanak véleményt a kérdésben” – hangsúlyozta a tárcavezető, aki szerint el kell dönteni, milyen irányba haladjon az ország.
Rade Basta arra is emlékeztetett, hogy Szerbiának is szembe kellett néznie szankciókkal, és az állampolgároknak nehéz gazdasági következményeket kellett elviselniük, ezért mindeddig nem akart döntést hozni a büntetőintézkedésekről, mert abban reménykedett, hogy az orosz–ukrán konfliktus lezárul.
A háború kezdete óta elítéljük az orosz agressziót, ugyanakkor védtük nemzeti érdekeinket az Oroszországgal fenntartott kapcsolatban. Emiatt első körben nem csatlakoztunk ahhoz a nagyszámú országhoz, amely az agresszor állam ellen szankciókat vezetett be. Ugyanakkor a helyzet napról napra egyre bonyolódik, a nyugati államok pedig élesen bírálják Szerbiát, amiért nem csatlakozott a szankciókhoz
– részletezte a szerb gazdasági miniszter.
Véleménye szerint Szerbia vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy megőrizze a békét és stabilitást.
Sanna Marin finn miniszterelnök nyitottnak mutatkozott hétfőn arra a lehetőségre, hogy Finnország felajánlja Ukrajnának F–18-as vadászrepülőgépeit, amelyeket hamarosan a modernebb F–35-ös típusra cserélnek le.
Finnország több F/A-18 Hornet típusú harci repülővel rendelkezik, és 2021 decemberében jelentették be, hogy megrendeltek 64 darab F–35A típusú gépet a Lockheed Martin amerikai gyártótól.
Finnországba új F–35-ösök érkeznek. Amikor a régi gépeket leselejtezik, tárgyalhatunk arról, miként lehet őket tovább hasznosítani
– mondta Sanna Marin újságíróknak az MTI beszámolója szerint.
A finn kormányfő múlt pénteken már Kijevben is felvetette annak lehetőségét, hogy Helsinki leselejtezett vadászgépekkel támogathatná a jövőben Ukrajnát. Finnországban ez a kijelentése bírálatokat váltott ki amiatt, hogy erről az ajánlatról a kormányfő előzetesen nem egyeztetett az államfővel és a védelmi miniszterrel. Petteri Orpo finn ellenzéki vezető szerint Sanna Marin olyan „óvatlan” ígéretet tett, amelyet nem lehet majd betartani.
Az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács
hétfőn további hat hónappal, szeptember 15-éig meghosszabbította
az Ukrajna területi egységének, önállóságának és függetlenségének aláásásáért vagy veszélyeztetéséért felelősökkel szemben hozott korlátozó intézkedések hatályát – olvasható a brüsszeli testület sajtóközleményében.
A szankciók 1473 természetes személyt és 205 szervezetet érintenek. Válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, az EU vezető orosz politikai képviselők, oligarchák, katonai vezetők és propagandisták ellen vezetett be szankciókat.
Az EU az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdetét követően több alkalommal korábban példátlan intézkedéseket fogadott el azzal a céllal, hogy jelentősen meggyengítse Oroszország gazdaságát, és korlátozza hadviselési képességét – olvasható a tanácsi közleményben.
A megszorító intézkedések beutazási korlátozásokról, vagyoni eszközök befagyasztásáról, valamint arról rendelkeznek, hogy tilos pénzeszközöket vagy más gazdasági erőforrásokat a jegyzékbe vett személyek és szervezetek rendelkezésére bocsátani.
A Tanács ismételten elítélte Oroszország Ukrajna elleni háborúját, amely az ENSZ Alapokmányának megsértését jelenti, és mérhetetlen szenvedést és pusztítást okozott Ukrajnának – írták.
Az Európai Unió rendíthetetlenül elkötelezett amellett, hogy segítse Ukrajnát mindaddig, amíg azt a megtámadott ország igényli, valamint támogatja Ukrajna önállódáságát és területi egységét
– fogalmaz a tanács.
Oroszország lehetségesnek tartja a fekete-tengeri gabonamegállapodás meghosszabbítását, de a jelenlegi 120 nap helyett 60 napos hosszabbítást javasol – közölte hétfőn hírügynökségekkel a genfi orosz nagykövetség. A közleményben Szergej Versinyin külügyminiszter-helyettest idézve azt írták:
Oroszország vizsgálja a hosszabbítás lehetőségét, de csak további 60 napra.
Versinyin az ENSZ kereskedelmi és segélyezési illetékeseivel tárgyalt hétfőn a gabonamegállapodásról.
Az ukrán gabona fekete-tengeri exportját lehetővé tévő megállapodást 2022 júliusában írták alá Ukrajna, Oroszország, Törökország és az ENSZ képviselői. A megállapodást novemberben 120 nappal meghosszabbították, ami március 18-án lejár.
Az orosz vezetés korábban azt közölte, csak akkor hajlandó a hosszabbításra, ha az orosz exportkorlátozásokat feloldják. Moszkva azzal indokolta álláspontját, hogy noha gabonaexportja engedélyezett, a pénzátutalásra, a szállításra és a biztosításokra vonatkozó szankciók mégis akadályozzák gabonája értékesítésében.
Egy ukrán illetékes a Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy Kijev a 120 nap helyetti 60 napos hosszabbítást a megállapodás megsértésének tekintené, mert az eredeti egyezségben azt fektették le, hogy a hosszabbítás ideje legkevesebb 120 nap lehet.
60 napos hosszabbításhoz módosítani kellene az eredeti szerződést
– mondta a magas rangú ukrán kormánytisztviselő.
Stéphane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője a tárgyalások után New Yorkban úgy nyilatkozott, hogy a világszervezet mindent megtesz a megállapodás fenntartása érdekében. Mint elmondta: kapcsolatban állnak az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval, az Egyesült Királysággal és más országokkal is, hogy lehetővé tegyék az orosz agrártermékek exportját, „de sok, ehhez szükséges dolog az ENSZ döntéshozatali hatáskörén kívül esik” – írta az MTI.
Ebrahim Raiszi iráni elnök és Aljakszandr Lukasenka belorusz vezető hétfőn megegyezett arról, hogy szorosabbra fűzik országaik kapcsolatát – adta hírül az MTI.
Lukasenka vasárnap este érkezett Iránba kétnapos látogatásra. Hétfő délelőtt találkozott az iráni elnökkel, akivel 2023–26-ra szóló megállapodást írt alá a két ország politikai, gazdasági és kulturális viszonyának megerősítéséről, mintegy harminc évvel azután, hogy Teherán és Minszk felvette egymással a diplomáciai kapcsolatokat.
A találkozó végén Raiszi hangsúlyozta: Iránnak és Belarusznak közös stratégiai jövőképe van.
Nagy tisztelettel figyelem azt a kitartást, amellyel az iráni nép ellenáll a külső nyomásnak és befolyásolási kísérleteknek. Látom, hogy mindezek ellenére Önök modern technológiát fejlesztenek, és nukleáris energiát használnak
– hangoztatta Lukasenka, aki szerint Teherán és Minszk „nagyon hasznos lehetne egymás számára, ha valóban összefogna”.
Hétfőn Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője is fogadta Aljakszandr Lukansenkát és az őt kísérő küldöttséget – jelentette az IRNA iráni hivatalos hírügynökség.
Amin Hoszein Rahimi iráni és Ivan Kubrakou belorusz belügyminiszter hétfőn megállapodást írt alá az őrizetesek kölcsönös kiadásáról – jelentette a Taszním iráni félhivatalos hírügynökség. Az aláíráson részt vett a két ország elnöke is. A megállapodás alapján a foglyokat kiadják, hogy a büntetésüket a származási országukban töltsék le.
A Taszním jelentése szerint a felek nyolc megállapodást írtak alá a különböző területeken történő együttműködésről. A két ország közötti kereskedelem értéke 2022-ben 100 millió dollár körüli volt, 33 millió dollárral több, mint egy évvel korábban a BelTA belorusz hírügynökség által közölt adatok szerint.
Az Oroszország által Ukrajnában kitűzött célokat jelenleg csak katonai eszközökkel lehet elérni – jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak.
Számunkra továbbra is a kitűzött célok elérése az abszolút prioritás, és a továbbiakban is ez marad. Ezeket most csak katonai eszközökkel lehet elérni
– mondta Peszkov.
A szóvivő szerint a Kreml nem látja az előfeltételeit annak, hogy az ukrajnai helyzet békés mederbe terelődjön.
A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot fog kiadni több orosz ellen – mondta egy forrás a Reutersnek.
A Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze várhatóan arra kéri majd az előzetes tárgyaláson a bírót, hogy hagyja jóvá az oroszok elleni elfogatóparancs kibocsátását az Ukrajnából történt gyermekrablás és a polgári infrastruktúra elleni támadások miatt – mondta a forrás.
Korábban a The New York Times arról számolt be, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság két, háborús bűnökkel kapcsolatos ügyet kíván indítani, amelyek Oroszország ukrajnai inváziójához kapcsolódnak – írja a Sky News.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter hétfőn kijelentette, hogy az Oroszország és Kína közötti kapcsolat a mai világban a globális stabilitás egyik fő tényezője.
Az országaink közötti kétoldalú kapcsolatok új, soha nem látott szintet értek el, és a globális stabilitást támogató fő tényezővé váltak a világban tapasztalható növekvő geopolitikai feszültségekkel szemben
– idézi a TASZSZ Sojgu szavait.
A herszoni katonai közigazgatás Telegramon közölte, hogy orosz csapatok energetikai szektorban dolgozó munkásokra támadtak Darivka faluban. A támadásban egy mérnök megsérült, ő jelenleg kórházban van. Az ellenséges ágyúzás alatt a szakemberek sürgősségi helyreállítási munkálatokat végeztek – írja a Sky News.
Ukrajna novemberben foglalta vissza Herszont, amely körülbelül nyolc hónapig volt orosz kézen. A területet szinte folyamatosan bombázzák a Dnyeper folyó túloldalán állomásozó orosz erők.
Az orosz erők két rakétát lőttek ki egy iskolára a keleti Donyecki területen lévő Avdijivkában – jelentette Andrij Jermak, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetője. Közölte: egy helyi lakos meghalt a támadásban, de további részleteket nem közölt.
Az orosz erők hónapok óta támadják a Donyecki területen fekvő Liman, Bahmut, Avdijivka, Marjinka és Sahtar térségét, és Ukrajna teljes donbászi régióját el szeretnék foglalni.
Több fogságba esett ukrán katonát két hónapig tartottak egy pincében élelem nélkül – írja Szerhij Garmas újságíró.
A fegyveres erők katonái két hónapig voltak egy pincébe zárva élelem nélkül. Ha egy orosz katona nem osztotta volna meg vele az ételadagját szánalomból, éhen halt volna. Fagyállót ivott, hogy szomjan ne haljon. A kimerültséghez így mérgezés is társult
– számolt be az újságíró. Elmondása szerint több harcostársa is meghalt a fogságban a sérülések és az éhezés miatt.
A Wagner orosz zsoldoscsoport rohamosztagai több irányból támadják a Donyecki területen fekvő Bahmutot, igyekeznek áttörni az ukrán védelmen a város központjáig, ugyanakkor jelentős veszteségeket szenvednek – közölte hétfőn Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka.
Hangsúlyozta, hogy az ukrán erők folytatják a város védelmét, tüzérségi tűzzel, harckocsikkal és egyéb fegyverekkel visszavernek minden ellenséges kísérletet Bahmut elfoglalására – számolt be az MTI.
Volodimir Zelenszkij a közösségi oldalain közzétett legutóbbi nyilatkozatában kiemelte, hogy kevesebb mint egy hét alatt Bahmut környékén több mint 1100 orosz katona vesztette életét a harcokban, 1500 sebesült meg, és több mint tíz orosz lőszerraktár égett le.
Vitalij Kim, a dél-ukrajnai Mikolajivi terület kormányzója arról adott hírt a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hogy kedd reggel az orosz erők tüzet nyitottak a régió egyik településére, aminek következtében
egy férfi és egy nő életét vesztette egy összeomlott ház alatt, hétéves gyermeküket pedig sérülésekkel kórházba szállították.
Rajta kívül még két felnőtt szenvedett sérüléseket.
Az ukrajnai háború miatt megduplázódott az európai fegyverimport, miközben Ukrajna a globális fegyverexport harmadik legnagyobb célországává vált 2022-ben – írta hétfőn közzétett éves jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).
Az európai fegyverimport egy év alatt 93 százalékkal nőtt, ami egyebek között annak köszönhető, hogy több európai államban, például Lengyelországban és Norvégiában emelkedtek a védelmi kiadások – írta a SIPRI.
Az invázió jelentősen megnövelte a fegyverek iránti keresletet Európában, és ez még nem a vége, mert az import minden valószínűség szerint tovább emelkedik az európai országokban
– hangsúlyozta Pieter Wezeman, a jelentés egyik szerzője.
Ukrajna, amely egészen tavalyig elhanyagolható mennyiségben importált fegyvert, 2022-ben a globális fegyverexport harmadik legnagyobb célországává vált Katar és India mögött. A szállítmányok fő forrásai a nyugati országok voltak.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet szerint az európai fegyverimport 31, míg a globális 8 százaléka irányult Ukrajnába. Az ukrán import – a nyugati adományokat beleértve – több mint hatvanszorosára nőtt 2022-ben.
Szakértők szerint a globális fegyverkereskedelem volumene éves szinten meghaladta a százmilliárd dollárt.
Az elmúlt öt évben (2018–2022) 47 százalékkal nőtt az európai fegyverimport az azt megelőző öt évhez képest, miközben a világpiacon ez idő alatt ötszázalékos csökkenést mértek.
Európát leszámítva minden kontinensen jelentősen csökkent a fegyverimport az elmúlt öt évben. Az elsődleges piacnak számító Afrikában negyven, az amerikai kontinensen húsz, Ázsiában hét, a Közel-Keleten pedig kilenc százalékkal volt kisebb a behozatal.
A 2018 és 2022 közötti időszakban az Egyesült Államok (40 százalék), Oroszország (16 százalék), Franciaország (11 százalék), Kína (5 százalék) és Németország (4 százalék) volt az öt legnagyobb fegyverexportőr – tette hozzá a SIPRI.
Nem kizárt, hogy Vlagyimir Putyin ott lesz a G20-ak indiai csúcstalálkozóján – közölte a Kreml.
Az orosz elnök a háború kitörése óta még nem hagyta el a volt Szovjetunió határait, könnyen lehet azonban, hogy a szeptemberi újdelhi csúcson ott lesz – írja a Sky News.
Erről Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője beszélt újságíróknak, és elmondta azt is, hogy Oroszország továbbra is együttműködik a G20 országaival.
Oroszország ukrajnai céljait csak katonai eszközökkel lehet elérni – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.
A Kreml már jó ideje fenntartja ezt az álláspontot.
Február végén Kína közzétett egy „béketervet” Ukrajnára vonatkozóan, de Peszkov szerint egyelőre nincs kilátás a békére – írja a CNN.
Hszi Csin-ping beszélni fog Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel moszkvai vizitje után.
Hszi Csin-ping kínai államfő azt tervezi, hogy az ukrajnai háború kirobbanása óta első ízben beszélni fog Volodimir Zelenszkijjel – írja a The Telegraph a The Wall Street Journal értesülésére hivatkozva.
Az újság az ügyet ismerő személyekre hivatkozva azt írta, hogy a hívásra valószínűleg Hszi jövő heti moszkvai látogatása után kerül sor, ahol Vlagyimir Putyinnal találkozik.
Jurij Felstinszkij orosz–amerikai történész egy interjúban azt nyilatkozta, hogy a kínai állami vezetés nagyon gyorsan véget vethetne az Ukrajnában zajló háborúnak. A publicista szerint Kína azzal állíthatná meg a fegyveres konfliktust, ha Ukrajna oldalára állna, és fegyvereket szállítana a megtámadott országba – írja az Unian.
A hetvenes évek végén Amerikába emigráló történész úgy gondolja, ha Peking rászánja magát erre a lépésre, akkor Oroszország „elveszik”, és értelmetlenné válik számára a háború.
Felstinszkij hozzátette: ha Kína ellenkezőleg dönt, és Oroszországot támogatja, akkor az Egyesült Államok és az Európai Unió is nyíltan belépne a háborúba.
Kína hosszú ideje azt szorgalmazza, hogy Moszkva és Kijev kezdje meg a béketárgyalásokat. Kína bírálta az Egyesült Államokat is, amiért katonai segítséget nyújtott Ukrajnának.
Bakhmutban megállás nélkül folynak a harcok, az ukrán csapatok közelharcban próbálják kiűzni az oroszokat a lövészárkokból – közölte egy ukrán parancsnokhelyettes, írja a CNN.
„A helyzet Bahmutban rendkívül feszült. Az ellenség megpróbálja megrohamozni az Ukrán Fegyveres Erők állásait, és mindent megtesz az előrenyomulás érdekében” – mondta Rodion Kudrjasov őrnagy.
„A helyzet feszült, de ellentámadásba lendülünk a problémás szakaszokon” – fűzte hozzá.
Oroszországban azok, akik akarnak, 18 éves kortól bevonulhatnak az orosz hadseregbe, a sorozási korhatár emelése ellenére.
Ez derül ki az Állami Duma elektronikus adatbázisába benyújtott törvénytervezetből.
Aki akar, 18 éves kortól jelentkezhet majd katonai szolgálatra a behívási korhatár 21 évre történő emelése ellenére, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn munkamegbeszélést folytat Ramzan Kadirov csecsen vezetővel, amin egyebek mellett a „különleges katonai művelet” kérdései lesznek a középpontban – közölte újságírókkal Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Putyin hétfőn a Kremlben dolgozik, és telefonon már beszélt Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel. „A hangsúly a kétoldalú kapcsolatokon volt, de más kulcsfontosságú kérdésekről is szó esett” – tette hozzá a Kreml szóvivője.
Ukránbarát gerillák megsemmisítettek egy vasútvonalat a megszállt Herszonban, logisztikai csapást mérve az orosz erőkre.
Az Atesh partizánmozgalom vállalta a felelősséget a nyilvánvaló csapásért, amely szerintük akadályozza az orosz csapatok ellátását a déli Herszon és Zaporizzsja régiókban, írja a Telegraph.
„Éjjel-nappal a megszálló erők megsemmisítéséért és Ukrajna felszabadításáért dolgozunk” – közölte a csoport a robbanásról készült videó mellett.
Oroszország ukrajnai invázióját követően az Egyesült Államok és az európai országok által nyújtott katonai segítség eredményeként Ukrajna 2022-ben a világ harmadik legnagyobb fegyverimportőrévé vált – derül ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) új tanulmányából.
Ukrajna az elmúlt öt évben a világ fegyverimportjának 2 százalékát adta – írta a SIPRI március 13-án.
Az intézet adatai szerint az európai fegyverimport 2013 és 2022 között 47 százalékkal nőtt „az Oroszország és a legtöbb európai állam közötti feszültségek miatt”.
A SIPRI hozzátette, hogy az Egyesült Államok részesedése a fegyverexportból 33-ról 40 százalékra nőtt, míg Oroszországé 22-ről 16 százalékra csökkent.
Vlagyimir Putyin orosz elnök videokonferencián keresztül operatív megbeszélést tartott az orosz Biztonsági Tanács állandó tagjaival. Az államfő meghallgatta a front helyzetéről szóló jelentéseket, és nagyon elégedetlen volt a hallottakkal – írta a Generall SVR Telegram-csatorna, amelyet a hírek szerint az Orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat volt altábornagya szerkeszt.
A csatorna szerint Putyin káromkodásai és kirohanásai már nincsenek hatással a katonai vezetésre, a legfőbb tisztek tanácstalanul vonogatták a vállukat. Ezen a ponton hozzá kell tenni, hogy ezeket az értesüléseket érdemes fenntartásokkal kezelni.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára pedig állítólag azt mondta, hogy a háború mostani menete mellett másfél-két hónapon belül semmi sem marad a Wagner-zsoldoscsoportból, amely éppen Bahmut városánál harcol az orosz hadsereg oldalán.
Oroszország ukrajnai céljait jelenleg csak katonailag lehet elérni – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak.
Számunkra továbbra is abszolút prioritás a kitűzött célok elérése, és az is marad. Jelenleg ezeket csak katonai eszközökkel lehet elérni
– mondta a Kreml szóvivője.
Az orosz erők hónapok óta folyamatosan erősítik védelmi vonalaikat a zaporizzsjai régióban. A terjeszkedést Brady Africk, az American Enterprise Institute elemzője egy látványos animációval szemléltette.
A szakember Twitter-bejegyzése szerint az oroszok december 4-e óta terjeszkednek Csisztopillja falu mellett.
Álarcos Wagner-toborzók tartanak karrier-tanácsadó órákat orosz iskolákban, miután a csoportnak valószínűleg megtiltották, hogy orosz börtönökben toborozzon katonákat a moszkvai katonai vezetéssel fennálló feszültségek miatt, állítja a brit hírszerzés.
A magánkatonai csoport nagyszámú elítéltet toborzott, hogy Ukrajnában harcoljanak. Nekik azt ígérték, hogy a szerződésük lejárta után visszanyerik a szabadságukat.
A brit védelmi minisztérium legutóbbi frissítésében azonban azt írta, hogy a Wagner alapítója, Jevgenyij Prigozsin most „nagy valószínűséggel a szabad orosz állampolgárok felé irányítja toborzási erőfeszítéseit”.
Erre azért kerülhetett sor, mert Prigozsin a jelek szerint feldühítette a Kremlt, amikor többször is nyilvánosan bírálta az orosz védelmi minisztériumot.
A Wagner-vezér tekintélye folyamatosan növekszik Oroszországban, ami nagyon nem tetszik Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, aki nem szeretné, ha egy katonai puccs nyomán eltávolítanák a hatalomból.
Újabb orosz támadás érte a mikolajivi régiót. A terület kormányzója szerint az ágyúzás következtében lakóházak rongálódtak meg, két ember meghalt.
Egy negyven év körüli férfi és egy nő holttestét emelték ki a romok alól hétfőn reggel a mikolajivi Kutsurub településen. Vitalij Kim tájékoztatása szerint a helyszínről egy 7 éves gyermeket vittek kórházba a mentők.
Az ágyúzásban további két ember megsérült.