Olaf Scholz német kancellár üdvözölte a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) döntését, mely szerint elfogatóparancsot adtak ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen – írja a Sky News.
Az ICC a megfelelő intézmény a háborús bűnök kivizsgálására, a döntése pedig azt mutatja, hogy senki sem áll a törvények felett.
Az orosz vezetőt háborús bűnökkel vádolták meg, melyeket Ukrajna megszállt területein követtek el ukrajnai gyerekek sérelmére. A Kreml szerint az elfogatóparancs felháborító, míg Joe Biden amerikai elnök szerint helyes döntést hozott az ICC, ám az Egyesült Államok nem ismeri el nemzetközileg a testületet.
Vlagyimir Putyin aláírta azt a törvényt, amely lehetővé teszi az orosz útlevelet kapott ukrán állampolgárok számára, hogy az orosz belügyminisztériumhoz forduljanak ukrán állampolgárságukról való lemondásukért – számolt be az orosz média.
Az orosz elnök által aláírt törvény kimondja, hogy a kérelem benyújtásának napján a kérelmező ukrán állampolgársága azonnal megszűnik.
Anatolij Kurtev, a zaporizzsjai városi tanács titkára arról számolt be, hogy az orosz katonák csapást mértek a város egyik legnagyobb lakóparkjára.
Ma éjjel orosz alvilágiak lecsaptak a város egyik legjobb és leghangulatosabb lakókomplexumára, amelyben kisgyermekes családok aludtak békésen. Egyetlen rakétacsapással kegyetlenül és értelmetlenül eltörölték azt, amit a zaporizzsjai lakosok oly sokáig és oly gondosan megteremtettek
– fogalmazott Kurtev.
Elmondása szerint a komplexum közelében található éttermet is eltalálták, a robbanáshullám pedig 9 házban 240 ablakot és 7 ajtót tört be. A megrongálódott üvegfelület nagysága megközelítőleg 650 négyzetméter – tájékoztatott. Négy ház tetőszerkezete részben megsérült – tette hozzá.
Kurtev szerint az összes érintett hatóság a helyszínen dolgozik.
Az Egyesült Államok újraindította a kémrepüléseket a Fekete-tenger felett az orosz vadászgéppel történt incidens után – jelentették amerikai tisztviselők. Elsőként egy RQ–4 Global Hawk drón repült a tenger felett – jelentették be.
A Pentagon hangsúlyozta, hogy az incidens nem akadályozza meg Washingtont a drónrepülések folytatásában.
Irán és Oroszország labdarúgó-válogatottja csütörtökön Teheránban nézők előtt vív barátságos mérkőzést – jelentette be az orosz sportági szövetség, amiről az MTI adott hírt.
Korábban az iráni szövetség azt közölte, hogy mérlegelik a mérkőzés üres lelátók előtti megrendezését, bár a szurkolók esetleges kizárására nem szolgált magyarázattal.
A két ország illetékeseinek megbeszéléseikor orosz részről felvetődött, hogy a mérkőzést – ugyancsak március 26-án – az iráni főváros helyett Szocsiban rendezzék meg.
Oroszország ukrajnai háborúja miatt az orosz válogatott tavaly márciustól feketelistára került a nemzetközi (FIFA) és az európai szövetségnél (UEFA) egyaránt.
Mindkét szervezet kitiltotta az égisze alatt zajló tornákról a csapatot, amely így nem játszhatott a katari világbajnokság selejtezőjének rájátszásban, nem szerepelt a jövő évi Európa-bajnokság selejtezőjének sorsolásán sem, és csupán barátságos mérkőzéseket vívhat azóta is.
Az iráni vendégszereplésig az orosz válogatott három nemzetközi meccset tudott játszani, egyformán volt szovjet tagköztársaságok, szeptemberben Kirgizisztán (2–1), novemberben pedig Tádzsikisztán (0–0) és Üzbegisztán ellen (0–0).
A luhanszki régió öt településén a teljes férfilakosságot bevonják a katonai kiképzésbe – írja közösségi oldalán a luhanszki katonai vezetés.
Az oroszok bejelentették, hogy nagyszabású hadgyakorlatok kezdődnek Sztarobelszk, Scsasztya, Novoajdar, Novopszkov és Nyizsnyijeteple településeken. A katonai képzést azok számára tartják, akik már rendelkeznek orosz vagy a de facto Luhanszki Népköztársaság által kiállított állampolgársággal.
Az ukránok szerint az oroszok így próbálják elrejteni a teljes mozgósítást. A hírek szerint az oroszok emellett többfelé fosztogatásba kezdtek a területen.
Az orosz egységek Artemivszk (Bahmut) területének mintegy 70 százalékát vonták ellenőrzésük alá – közölte Jan Gagin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója a Rosszija 24 tévécsatornán.
Gagin azt is elmondta, hogy az ukrán fegyveres erők megpróbáltak ellentámadást indítani és Csasziv Jar irányából behatolni a városba, de terveiket meghiúsították. Azt mondta, hogy Artemivszkben mintegy tízezer ukrán lehet.
Gyenyisz Pusilinnak, a donyecki régió megbízott vezetőjének pénteki beszámolója szerint a Wagner-csoport harcosainak sikerült beékelődniük a Vosztokmas vállalat területére, amely az Artemivszki Színesfém-feldolgozó Üzem (AZOM) északi részén található.
Elmondása szerint a rohamegységek továbbnyomulnak a városközpont felé, északi és déli irányba szorítva ki az ukrán erőket.
Március 17-én az ukrán védelmi erők több mint 100 orosz támadást vertek vissza, amelyek öt irányból érték az országot.
Az oroszok 34 légicsapást hajtottak végre, ebből 11-et Shahed–136 drónok bevetésével. Tíz drónt megsemmisítettek az ukrán légvédelmi egységek, egy azonban az ipari infrastruktúra egyik létesítményét találta el.
A vezérkari beszámoló alapján nem járt civil áldozatokkal a támadás.
Ezenkívül az Orosz Föderáció egy rakétatámadást és 57 offenzívát indított M270 MLRS rakétatüzérségi eszközökkel. A jelentés szerint az orosz csapatok fő célja az elmúlt napokban sem változott, továbbra is Donyeck és Luhanszk bevételére törekednek.
Joe Biden amerikai elnök pénteken kijelentette, hogy szerinte indokolt volt a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) döntése, mely szerint elfogatóparancsot adtak ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, de az Egyesült Államok nem ismeri el a bíróság döntését.
A probléma az, hogy az ICC-t nemzetközileg nem ismerjük el. De úgy gondolom, hogy nagyon határozottan foglalt állást
– fogalmazott.
Nem marad abba Bahmut ostroma – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara. A jelentés szerint a várost védő ukránok visszaverték a megszállók támadásait Kliscsijivka és Ivanivske területén.
Bahmut térségében az orosz erők összesen 11 települést ágyúztak.
Három további irányba – Avdijivka, Marijinka és Sahtarszk – az ellenség sikertelen offenzívát hajtott végre – tették hozzá.
A donyecki területen 21 település ellen indítottak ellenséges támadást.
Az orosz csapatok – az ukránok beszámolója szerint – folytatták a védekezést Zaporizzsja és Herszon irányában.
Magyarország területére március 17-én az ukrán–magyar határszakaszon 5843 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5755 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – adta hírül az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 75 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Az ukrajnai háború elől 2023. március 17-én 27 ember, köztük 16 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Az orosz Nyomozó Bizottság elnöke, Alekszandr Basztrikin utasította az ügynökség központi irodáját, hogy folytasson vizsgálatot a Nemzetközi Büntetőbíróság azon döntése ügyében, miszerint elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova, a gyermekek jogaiért felelős orosz elnöki biztos letartóztatására.
Az orosz Nyomozó Bizottság Telegram-csatornáján közzétett közlemény szerint az ellenőrzés alatt azonosítani fogják azokat a konkrét bírákat, akik „a fent említett, tudatosan törvénytelen döntéseket hozták”.
Az ellenőrzés eredményei alapján a Nyomozó Bizottság meghozza majd az ügyészségi döntést.
Egy magas rangú uniós tisztviselő megerősítette, hogy március 20-án több EU-tagállam is aláírja azt a megállapodást, amely értelmében Ukrajna 155 milliméteres tüzérségi lövedékeket kap – jelentette pénteken a Reuters.
Az EU védelmi minisztereivel március 8-án Stockholmban tartott találkozón Olekszij Reznyikov védelmi miniszter hangsúlyozta: Ukrajnának egymillió lőszerre és több légvédelmi rendszerre van szüksége az orosz tömeges rakéta- és dróntámadások elleni védekezéshez.
A Kreml korábban arra figyelmeztetett, hogy a fegyverek és lőszerek Ukrajnába szállítása a háború eszkalációjához vezet. „Ukrajna egyre több fegyvert követel. A Nyugat bátorítja ezeket a követeléseket, és készek további fegyvereket küldeni” – mondta Dmitrij Peszkov szóvivő újságíróknak.
Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsával kellene kitörölnie a fenekét – jelentette ki Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese.
„Nem kell magyarázni, hogy mire kellene használni ezt a papírt” – írta a Twitteren Medvegyev.
Mint ismert, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt pénteken elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.
Március 17-én robbanásokat jelentettek a kijevi területről, ami munkára késztette az ukrán légvédelmet – közölte a Kijevi Területi Katonai Igazgatóság.
Az ukránok szerint dróntámadás érhette a régiót.
A katonai adminisztráció felszólította a lakosokat, hogy maradjanak a lakásokban, amíg a szirénák elhallgatnak.
John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője az NBC Newsnak nyilatkozva kijelentette: „nincs kétség” afelől, hogy Oroszország háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket követ el Ukrajnában.
„Biden elnök világosan kijelentette: keressük a módját annak, hogy Oroszországot felelősségre vonják a háborús bűnökért, az ukrán nép ellen elkövetett atrocitásokért” – jegyezte meg a szóvivő.
Kirby megjegyzései annak nyomán hangzottak el, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Pénteki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el. Az előző nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!