Ezzel a poszttal zárul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• John Kirby, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin keddi találkozója után tartott sajtótájékoztatót, ahol elárulta, miért nem akar most tűzszünetet Washington. 
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Kisida Fumio japán miniszterelnökkel közös megbeszélése után lehetséges telefonbeszélgetésről kérdezték Hszi Csin-pinggel.
• Videón, ahogy drónok rajtaütöttek egy orosz városon hajnalban, több nagy robbanás is volt.
• Több fotó tanúsága szerint már azokat a T–54/55-ös tankokat is az ukrajnai frontra küldi az orosz hadsereg, amelyeket először 1946-ban állítottak szolgálatba, ezek közül több az 1956-os magyarországi forradalomban is részt vett.
• A Kommerszant értesülései szerint a Kreml felszólította a jövő évi orosz elnökválasztás előkészületeiben részt vevő személyeket, politikusokat, hogy ne használjanak és vásároljanak iPhone-t.
• A Szovjetunió népei ellen elkövetett második világháborús náci népirtásról fogadott el nyilatkozatot szerdai ülésén az orosz parlament, az állami Duma.

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, jó pihenést kívánunk!

Vilmos herceg titokban Lengyelországba utazott, hogy „személyesen köszönetet mondjon” az Ukrajnát támogató lengyel és brit csapatoknak.

A walesi herceg katonai bázisokat látogatott meg Rzeszowban, 96-97 kilométerre az ukrán határtól – vagyis a királyi család egy magas rangú tagja a háború közelébe került.

Biztonsági okokból a látogatást titokban tartották, amíg a herceg el nem hagyta a bázist – írja a Sky News.

Az orosz csapatok sikertelenül próbáltak előrenyomulni Ukrajnában, a leghevesebb harcok a Donyecki területen lévő Bahmut város déli és északi részén folytatódtak – közölte szerda este az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar tájékoztatása szerint az orosz hadsereg erőfeszítései arra összpontosulnak, hogy megpróbálja teljesen elfoglalni a Donyecki és Luhanszki területeket a közigazgatási határokon belül.

„A leghevesebb harcok Bahmut déli és északi részén folytatódtak, továbbá az ellenség támadó akciókat hajtott végre Avdejevszkij irányában is, hogy megteremtse az ellenőrzést Avgyijivka és Marjinka felett” – olvasható a közleményben.

A legsúlyosabb harcok szerdán a Donyeck megyei Bahmut déli és északi részeiben zajlottak, az orosz erők emellett folytatták támadásaikat a régióban Avgyijivka és Marjinka irányába – írta az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében.

A közlemény szerint az ukrán légierő a nap folyamán az orosz hadsereg egy légvédelmi rakétarendszerére mért csapást, valamint 12 élőerő- és fegyverzettömörülésre.

„Az orosz csapatok fő erőfeszítéseiket változatlanul arra összpontosítják, hogy eljussanak Donyeck és Luhanszk megyék közigazgatási határáig. Ennek érdekében tovább folytatják támadóműveleteiket a donyecki régióban Liman, Bahmut, Avgyijivka, Marjinka és Sahtarszk teleülések irányába. Az orosz agresszor továbbra is a szokásos terrortaktikát alkalmazza a polgári lakosság ellen, lakott területeket és létfontosságú infrastrukturális létesítményeket ágyúz” – írta a vezérkar.

A kijevi katonai vezetés szerint az orosz erők a Zaporizzsja város ellen végrehajtott rakétatámadáson kívül 41 légicsapást hajtottak végre. Huszonegy Sahíd–136 drónt indítottak Ukrajna ellen az Oroszországi Föderáció brjanszki régiójából, ezek közül 16 drónt az ukrán erők megsemmisítettek. Ezenfelül az orosz erők több mint harminc alkalommal nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel – közölte az ukrán vezérkar.

Legalább 411 milliárd dollárra (149 ezer milliárd forintra) lesz szükség Ukrajna újjáépítéséhez az ukrán kormány, a Világbank és az Európai Bizottság szerdán közzétett közös jelentése szerint.

Az elkövetkező évtizedre előrevetített összeg a jelentés szerint magában foglalja az inflációt, a piaci körülményeket, illetve a biztosítási díjakat is.

Az idei évre vonatkozó, elsőbbséget élvező újjáépítési költségek legalább 14 milliárd dollárt (5 ezer milliárd forint) tesznek ki. Ezek esetében olyan szükségletek fedezéséről van szó, mint az energiaszolgáltatás, lakások, a kritikus, illetve szociális infrastruktúra, valamint az alapvető szolgáltatások helyreállítása.

A károk és helyreállítási költségek kimutatása egyelőre nem tartalmazza az infrastruktúra, lakások és vállalkozások elvesztését a megszállt területeken

– közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

A dokumentum szerint a több mint egy éve tartó háború már legalább 135 milliárd dolláros (49 ezer milliárd forint) anyagi kárt okozott Ukrajnának. A legsúlyosabban a lakhatási (38 százalék), a közlekedési (26 százalék) és az energetikai (8 százalék) ágazat érintett. Az ország pénzügyi veszteségei 290 milliárd dollárt (105 ezer milliárd forint) tettek ki – írja az MTI.

Ukrajna GDP-je a dokumentum szerint 2022-ben 29,2 százalékkal zsugorodott, miközben a szegénység szintje 5,5 százalékról 24,1 százalékra emelkedett.

Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka a litván parlamentben tartott beszédében azt mondta, hogy az orosz ortodox egyház osztozik az Ukrajnában zajló háború felelősségében.

Az ökumenikus pátriárka ezzel arra reagált, hogy az orosz egyházfő, Kirill pátriárka a háború és Vlagyimir Putyin orosz elnök katonai céljainak támogatójaként megosztotta a világ ortodox egyházait.

Bartholomaiosz hozzátette: kész segíteni Oroszország háború utáni „lelki megújulásában”.

Az egyház és az orosz vezetés együttműködött az agresszió alkalmazásában, és az orosz ortodox egyház osztozik a felelősségben az ebből eredő bűncselekményekért, így az ukrán gyermekek deportálásáért is

– idézi a ReutersBartholomaioszt.

A konstantinápolyi pátriárka néhány évvel ezelőtt azzal vívta ki Oroszország haragját, hogy elismerte az újonnan létrehozott ukrán ortodox egyházat, és kijelentette: az orosz hatóságok stratégiai céljaik eszközeként tekintenek az egyházra.

Oroszországban tíz hónapon belül először februárban emelkedtek a termelői árak havi szinten, miközben éves összevetésben gyorsult a termelői árak csökkenése az orosz statisztikai hivatal szerdán ismertetett adatai szerint.

A termelői árak 0,9 százalékkal nőttek februárban januárhoz képest, amikor 0,9 százalékos csökkenést mértek, és átlagosan 7,5 százalékkal voltak alacsonyabbak az egy évvel korábbinál a januári 4,6 százalékos, éves csökkenés után.

Ugyancsak szerdán közölték, hogy a március 20-ig tartó héten a fogyasztói árak 0,1 százalékkal nőttek az előző heti 0,02 százalékos emelkedés után.

Oroszország éves inflációs rátája tavaly 11,9 százalék volt, csaknem háromszorosa a kormány 4 százalékos céljának. A jegybank előrejelzése szerint idén 5-7 százalékos lesz az infláció, 2024-re pedig 4 százalékra csökken – írta meg az MTI.

A hamis információk elleni küzdelem jegyében saját orosz nyelvű programot indított az amerikai székhelyű Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió (RFE/RL) a balti államokban – közölte az MTI a rádió szerdai közleményét.

A Current Time Baltics című új műsor kifejezetten az orosz ajkú lakosságot célozza meg Észtország, Lettország és Litvánia területén, hogy hiteles és aktuális információkkal láthassák el őket.

A kezdeményezés előzménye, hogy a balti államok területén élő orosz ajkú közösségeknek korábban lényegében csak Moszkvából sugárzott állami adók műsora volt anyanyelvükön elérhető.

Az ukrajnai orosz hadművelet nyomán a balti államok – arra hivatkozva, hogy ezek hamis információkat és háborús propagandát terjesztenek – visszavonták az orosz csatornák műsorszórási engedélyét.

A következő idényben sem szerepelhetnek a nemzetközi versenyeken az orosz és a belorusz jégkorong-válogatottak, illetve -klubok.

A nemzetközi szövetség (IIHF) Budapesten ülésező tanácsa szakértőkkel áttekintette az ukrajnai háborús helyzetet, majd az IIHF szerdán közleményében tudatta álláspontját.

„A globális kihívások miatti kockázatok felmérésére szakosodott neves cég részletes kockázatértékelése alapján a tanács megállapította, hogy még nem biztonságos az orosz és a belorusz csapatok visszatérése az IIHF-versenyekre, és nem is lesz biztonságos a következő szezonra sem. Ezért a nemzetközi szövetség a 2023–24-es idényt az orosz és a fehérorosz csapatok nélkül szervezi” – olvasható a tájékoztatásban.

Az ukrajnai háború tavaly februári kitörése óta az orosz és a belorusz hokiválogatottak és -klubok nem szerepelhetnek nemzetközi porondon, és a két országban nem lehet IIHF-eseményeket tartani – emlékeztet az MTI.

Azonnali fegyverszünetre és a béketárgyalások megkezdésére van szükség az ukrajnai háború kapcsán – jelentette ki kárpátaljai látogatásán Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár.

Az MTI arról is hírt adott, hogy Azbej Tristan az ukrajnai háború következtében kialakult helyzet felmérése céljából tett szolidaritási látogatást Kárpátalján a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke, Luscsák Nílus meghívására.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Magyarország a háború első percétől szolidáris az ukrajnai háború áldozataival. Azonnal megnyitotta a határokat több mint egymillió ukrajnai háborús menekült előtt, számukra minden lehetséges felajánlást és segítséget felkínáltunk – fogalmazott.

Ukrán előadások is helyet kaptak a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia programjában. Az április elsején kezdődő három hónapos eseményen – amelyen 58 ország mintegy 400 társulata vesz részt – Juliette Binoche Oscar-díjas színésznő is fellép.

Az MTI információi szerint a húsvéttól Szent Iván éjjeléig tartó eseménysorozatra 58 országból érkeznek társulatok és közreműködők a hazai színházak meghívására. Láthatók lesznek előadások Olaszországból, Németországból, Svájcból és Angliából is, valamint műsorra tűzik dél-afrikai köztársasági, kínai, japán és mexikói társulatok produkcióit is.

A programsorozat 400 társulat összesen 750 előadását öleli fel Budapest mellett mintegy 70 hazai helyszínen.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter elmondta, hogy a keleti fegyveres erők az elmúlt évben mintegy 400 darab modern katonai felszerelést kaptak, köztük SU–57-es repülőgépeket és légvédelmi rakétarendszereket – tette közzé a The Guardian.

„A keleti körzet katonai képességei jelentősen megnövekedtek” – mondta Sojgu. Hozzátette, hogy az orosz légvédelmi rendszer modernizálását még idén befejezik.

Ukrajnával kapcsolatban Sojgu elmondta, hogy az orosz légierő eddig több mint 20 ezer ukrán katonai létesítményt semmisített meg a különleges katonai műveletnek nevezett hadművelete által.

Az orosz miniszter állításait független források nem tudták ellenőrizni.

Nem indulhatnak az orosz tornászok az áprilisi törökországi Európa-bajnokságon, amely egyik állomása a párizsi olimpiára kvalifikáló sorozatnak.

A kényszerű távolmaradás ténye azzal vált véglegessé, hogy az antalyai Eb keddi sorsolásáról ki lettek zárva az Ukrajnában háborúzó Oroszország versenyzői.

„Bízzunk benne, hogy lehetőségünk nyílik részt venni a júniusi, szingapúri Ázsia-bajnokságon, amely az egyetlen esély arra, hogy kijussunk a nagyon fontos őszi belgiumi világbajnokságra, onnan pedig a párizsi játékokra” – nyilatkozta a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek Valentyina Rogyionyenko, az orosz válogatott vezetőedzője.

Az Európa-bajnokságot április 11. és 16. között rendezik Antalyában, ahová 39 ország tornászait várják – adta hírül az MTI.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meglátogatta a Donyecki területen, Bahmut közelében lévő frontállásokban állomásozó ukrán katonákat – közölte az elnöki hivatal.

Látogatásakor Zelenszkij tájékoztatást kapott a frontvonalon kialakult helyzetről. Emellett az államfő kitüntetéseket adott át honfitársainak, és egyperces néma csenddel emlékezett meg a harcban elesett katonákról.

„Megtiszteltetés számomra, hogy itt lehetek a Donbászban, hogy kitüntessem hőseinket, köszönetet mondjak és kezet fogjak velük. Köszönöm, hogy megvédték az államot, annak szuverenitását és Ukrajna keleti részét” – mondta Zelenszkij.

A Donyecki területen nyolc hónapja dúl a bahmuti csata, amiben mindkét oldalt súlyos veszteségek érték. Az ukrán erők azonban továbbra is tartják a várost.

Oroszország bejelentette, hogy Bastion partvédelmi rakétarendszerének egy részlegét telepítették Paramuszirra, a Csendes-óceán északi részén található Kuril-szigetek egyikére, amelyek egy részét Japán saját területének tekinti.

Szergej Sojgu védelmi miniszter szerint a lépés része az orosz védelem szélesebb körű megerősítésének a hatalmas távol-keleti régiókban, részben válaszul az Egyesült Államoknak az Oroszország és Kína megfékezésére irányuló erőfeszítéseire – közölte az al-Dzsazíra pánarab hírportál.

Szergej Lavrov bírálta, hogy az Egyesült Királyság szegényített uránt tartalmazó lőszereket szállít Ukrajnának.

Hétfőn az Egyesült Királyság megerősítette, hogy ilyen típusú lőszert szállít Ukrajnának. Azért használják a fegyverekben, mert könnyebben áthatol a tankokon és a páncélzaton.

James Cleverly brit külügyminiszter korábban azt mondta, hogy a lépés nem jelenti a háború nukleáris eszkalációját– közölte a Sky News.

Az Egyesült Államok gépei a múlt hét kedden történt drónincidens óta a korábbinál nagyobb távolságot tartanak a Krím félszigettől – közölte a CNN.

A portálnak két magas rangú amerikai tisztviselő beszélt arról, hogy változott a Fekete-tenger felett elhaladó drónok útvonala. Hozzátették: az Egyesült Államok légiereje mindemellett továbbra is drónokat fog küldeni a nemzetközi légtérbe, de nem szeretnék, ha ez egy olyan incidenshez vezetni, amely eszkalálhatja a konfliktust.

Az egyik tisztviselő azt is hozzátette, hogy „egy ideig” ez biztos így lesz, de vannak, akik azt szeretnék, ha idővel a drónok ismét a korábbi útvonalak mentén haladhatnának. A tisztviselők azt is felvetették: nem tartják lehetetlennek, hogy Oroszország egyoldalúan nagyobb légtérzárat vezet be Ukrajna déli és keleti területeinél azért, hogy távol tartsák az amerikai drónokat.

Az előző héten már írtunk arról, hogy az incidens után az amerikai légierő továbbra is felderítőgépeket küld Ukrajna közelébe. Az egyik ilyen gép útvonaláról részletesen is írtunk, az végül szintén messziről elkerülte a Krímet.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) közölte, hogy megállapodást kötöttek Ukrajnával, aminek értelmében négy év alatt összesen 15,6 milliárdot adnak kölcsön az országnak.

Először januárban, a Bloomberg értesülése alapján írtunk részletesen arról, hogy az IMF ezzel a csomaggal is segítheti Ukrajnát. Az IMF most közölte, hogy tető alá hozták a megállapodást, de az egyezséget még a Valutaalap vezetőségének jóvá kell hagynia. Ez utóbbi a The Guardian szerint a következő hetekben megtörténhet. 

Az IMF egyik tisztviselője azt írta: a csomag célja az, hogy Ukrajna megőrizze a gazdasági és pénzügyi stabilitást a háború közepette is, hogy a későbbiekben fizetni tudják az adósságaikat, és hogy segítsék az ország újraépítését a háború utáni időszakban, „az EU-csatlakozáshoz közeledve”.

A 15,6 milliárd dolláros összeggel ez lehet az eddigi legnagyobb kölcsön, amelyet az IMF egy hadviselő országnak ad. A programhoz az előző héten az IMF-nek egy belső szabályozást is módosítania kellett, mivel annak értelmében nem adhattak volna kölcsönt olyan országnak, ahol nagy a bizonytalanság.

Dánia indította el a Bikes4Ukraine című kezdeményezést, amelyhez Magyarország is csatlakozott decemberben.

A hazai önkéntesek 210 kerékpárt gyűjtöttek össze ukrajnai rászorulóknak, belső menekülteknek, szociális munkásoknak és önkénteseknek. A rakomány már úton is van Kijev felé – közölte a Bikes4Ukraine-Hungary a Facebook-oldalán.

A kezdeményezést azért hozták létre, mert Ukrajnában sokaknak a bicikli az egyetlen közlekedési eszköz az üzemanyaghiány, az akadozó közösségi közlekedés, a szétbombázott utak és szitává lőtt autók között – áll a Bikes4Ukraine bejegyzésében.

Oroszország mindig fontos marad Európa számára – mondta az osztrák külügyminiszter, hozzátéve, hogy az ellenkezőjét gondolni téveszme.

Alexander Schallenberg megvédte az ország második legnagyobb bankját, a Raiffeisen Bank Internationalt is, mondván, észszerűtlen a hitelezőt kiemelni az oroszországi üzleti tevékenységéért, miközben sok más nyugati cég is ugyanezt teszi.

Azt gondolni, hogy nem lesz többé Oroszország, és minden területen szétválaszthatjuk a kapcsolatokat, téveszme

– mondta Schallenberg a Reuters hírügynökségnek, hozzátéve, hogy bár Ausztria lazítana a kapcsolatokon, ez „nem történhet meg egyik napról a másikra” – írja az Al Dzsazíra pánarab hírportál.

„Dosztojevszkij és Csajkovszkij az európai kultúra része marad, akár tetszik, akár nem. Továbbra is a legnagyobb szomszédunk lesz. Továbbra is a világ második legnagyobb atomhatalma marad.”

A Nemzetközi Valutaalap és Kijev megállapodott egy 15,6 milliárd dolláros hitelcsomagról, amelynek célja az orosz invázió által súlyosan megterhelt államháztartás megerősítése, valamint még több támogatás megszerzése azáltal, hogy megnyugtatja a szövetségeseket, hogy Ukrajna erős gazdaságpolitikát folytat – írja az Al Dzsazíra hírportál.

Az ukrán pénzügyminisztérium szerint a program „segíti Ukrajna nemzetközi partnereinek finanszírozását”, miközben fenntartja a makroszintű pénzügyi stabilitást és biztosítja a háború utáni újjáépítéshez vezető utat.

Továbbra is zajlik az ukránok néhány napja, Bahmut térségében indított ellentámadása – közölte a brit katonai hírszerzés.

Szerdai jelentésükben arról a taktikai szintű ellentámadásról írtak, amelyet még az előző hétvégén indított az ukrán hadsereg. A britek is megerősítették, hogy az akció célja a várost ellátó egyik útvonal biztosítása lehet.

Mint írták, a harc Bahmut belvárosában is zajlik, és a város ukrán védői még az ellentámadással együtt is ki vannak téve a bekerítés veszélyének. Másrészt viszont a hírszerzők úgy látják, hogy az orosz előrenyomulás megállt Bahmutnál – részben amiatt, hogy a település környékéről néhány egységet más frontszakaszokra kellett áthelyezni.

A bahmuti ellenoffenzíváról részletesen írtunk ebben a cikkünkben is.

Hszi Csin-ping kínai elnök moszkvai látogatásával párhuzamosan a minap Kijevbe érkezett Kisida Fumio japán miniszterelnök.

A kormányfő most a Twitter-oldalán számolt be a látogatás részleteiről, és azt írta: azért ment Ukrajnába, hogy a G7-országok soros elnökeként a támogatásáról biztosítsa őket.

Beszámolt arról is, hogy Zelenszkijjel is találkozott, és mindent meg fog tenni azért, hogy fenntartsák a jogon alapuló rendet a nemzetközi politikában.