A Pentagon vezetője, Lloyd Austin úgy véli, hogy az ukránoknak jelenleg a harctéren nagy hatótávolságú légvédelmi fegyverekre van szüksége – írja a Voice of America.

Az ukránok fő szükséglete jelenleg a légvédelem. Ez kritikus szükséglet a csatatéren. Emellett nagy hatótávolságú fegyverekre és páncélozott járművekre is szükségük van. Mi jelentős csomagot biztosítunk számukra ezekből, és ezek mellett kiképezzük őket, valamint garantáljuk számukra a fegyverek fenntartását is

– mondta Lloyd Austin.

Ezt szem előtt tartva Austin azt is megjegyezte, hogy az F–16-os repülőgépek nem fognak segíteni Ukrajnának a háború e szakaszában.

Az orosz Wagner-zsoldoscsoport valószínűleg elfoglalta az AZOM ipari komplexumot Bahmut északi részén – közölte a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) a legutóbbi jelentésében.

A szakértők szerint az orosz erők jelenleg a város nagyjából 65 százalékát tartják ellenőrzésük alatt.

Az ISW értékelése szerint a Wagner valószínűleg azon dolgozik, hogy megszilárdítsa a pozícióit Bahmut északi és középső részén, hogy aztán a városközpont felé tudjon nyomulni. Ha ez sikerül, akkor kiterjesztheti ellenőrzési övezetét a város nyugati szeglettére – írták.

Nem javul a helyzet a zaporizzsjai atomerőmű körül, továbbra is folytatódnak a katonai akciók – jelentette ki Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója.

Sőt, egyre csak fokozódik. Egyre több a fegyveres, a katonai jármű és a nehéztüzérség, egyre több akció zajlik az üzem körül

– fogalmazott a főigazgató a CNN-nek. Rafael Grossi hozzátette, hogy a saját szemével akarja látni, hogy mi a helyzet az erőműben, és beszélni akar az orosz vezetéssel is.

Elmondása szerint folytatni fogják a konzultációkat, hogy megpróbáljanak védelmet kialakítani az erőmű körül, és megakadályozni egy esetleges katasztrófával járó nukleáris balesetet. A NAÜ vezetője szerint az erőmű jelenlegi kockázati szintje rendkívül magas és teljesen kiszámíthatatlan, „pontosan azért, mert egy harci övezetben vagyunk”.

Mint megírtuk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjába látogatott, ahol találkozott Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával. Közösen nézték meg az orosz lövedékek által megrongált dnyeperi vízerőművet.

Iryna Wereszczuk ukrán miniszterelnök-helyettes arra szólította fel az oroszokat, hogy ne fogadjanak örökbe olyan gyerekeket, akiket a háború alatt Ukrajnában „elloptak” és Oroszországba vittek – írja a Reuters. 

Határozottan ajánlom Oroszország állampolgárainak, hogy ne fogadjanak örökbe ukrán árvákat, akiket illegálisan deportáltak Ukrajna ideiglenesen megszállt területeiről

– írta Wereszczuk a Telegramon. 

Még egyszer emlékeztetek minden oroszt, az úgynevezett örökbefogadó szülőknek és gyámoknak előbb-utóbb ezért felelniük kell – tette hozzá. 

Márciusban a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Maria Lvova-Belova, Oroszország gyermekjogi biztosa ellen, mert megalapozott a gyanú, hogy személyesen felelősek ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.

A megszállt területek reintegrációjával foglalkozó ukrán minisztérium jelenleg 19 514 ukrán gyermekről feltételezi, hogy illegálisan kilopták Ukrajnából. 

Vlagyimir Putyin azon bejelentése, hogy orosz nukleáris fegyvereket fognak állomásoztatni Belaruszban, egyértelműen a Nyugat és különösen a kelet-európai államok megfélemlítésére irányult, hiszen ezek a fegyverrendszerek a telepítést követően a balti államoktól kezdve Romániáig és Moldováig fenyegetést jelentenének a kontinens egy részére – írja a The Telegraph.

A cikk szerint a Kreml ezzel világosan és egyértelműen azt üzeni, hogy feljogosítva érzi magát arra, hogy leverjen minden komolyabb nyugatbarát lázadást Alekszandr Lukasenka ellen. Ahogyan az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára, Olekszij Danilov fogalmazott: Belarusz Putyin nukleáris túszává vált.

Mint írják, a georgiai tömegzavargások megijesztették az orosz vezetést, mivel Georgia kormánya próbál egyensúlyozni a Nyugat és Oroszország között: miközben az uniós tagságra törekszik, egyre jobban fokozza a gazdasági együttműködést Moszkvával. Eközben azonban Oroszország a Fekete-tenger túloldalán is elvesztette azt a befolyását, amellyel az unión belül rendelkezett az ukrajnai háború előtt.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök – akit a lap a Putyinnal való kapcsolatok fenntartására legjobban törekvő uniós vezetőnek nevez – ugyanis az elmúlt hetekben azt mondta, hogy a változó geopolitikai realitások szükségessé tehetik a hozzáállás megváltoztatását. Más országok pedig, amelyek a Moszkvához fűződő hosszú távú baráti kapcsolatok ellenére szeretnének csatlakozni az EU-hoz, egyre inkább úgy látják, hogy az Oroszországhoz fűződő kapcsolataik akadályozzák őket ebben.

A The Telegraph szerint az orosz elnök hatalma Kelet-Európában már évek óta csökkenő tendenciát mutat, de az ukrajnai háború csak még jobban felgyorsította ezt a folyamatot és Putyin lassan a megmaradt szövetségeseit is elveszíti.

Az elemzés rávilágít, hogy a Nyugat erőteljes válasza Oroszország Ukrajna elleni agressziójára éles ellentétben áll azzal, hogy egyes szövetségeseik, köztük Izrael, Szaúd-Arábia és Egyiptom, sajnálatos módon nem tesznek érdemi lépéseket a súlyos jogsértésekkel szemben.  

A nők jogai és a tiltakozás szabadsága veszélyben van, mivel az államok nem képesek megvédeni és tiszteletben tartani a jogokat otthon

– jelentette ki a szervezet.

Mivel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 75 éves, az Amnesty International „kitart amellett, hogy a szabályokon alapuló nemzetközi rendszernek az emberi jogokon kell alapulnia, és mindenkire, mindenhol és mindenkire alkalmazni kell”.

Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója számos háborús bűncselekményt szabadított el, globális energia- és élelmiszerválságot idézett elő, és arra törekedett, hogy tovább zavarja a gyenge multilaterális rendszert.

Egyúttal leleplezte a nyugati államok képmutatását, amelyek erőteljesen reagáltak a Kreml agressziójára, de elnézték a máshol elkövetett súlyos jogsértéseket, vagy cinkosai voltak azoknak

– közölte az Amnesty International, amikor elindította a világ emberi jogairól szóló éves értékelését.

Az Amnesty International 2022/23-as jelentése szerint: az emberi jogok helyzete a világban megállapította, hogy a kettős mérce és az emberi jogok világszerte tapasztalható megsértésére adott nem megfelelő válaszok az instabilitást táplálják, beleértve a Szaúd-Arábia emberi jogi helyzetéről való süket csendet, az Egyiptommal szembeni tétlenséget és a palesztinok elleni izraeli apartheidrendszerrel való szembenézés elutasítását.

A jelentés kiemeli továbbá, hogy Kína erőskezű taktikát alkalmaz az általa elkövetett emberiesség elleni bűncselekményekkel szembeni nemzetközi fellépés elfojtására, valamint azt, hogy a globális és regionális intézmények – tagjaik önös érdekei miatt – nem képesek megfelelően reagálni a több ezer emberéletet követelő konfliktusokra, többek között Etiópiában, Mianmarban és Jemenben. 

Oroszország ukrajnai inváziója dermesztő példája annak, hogy mi történhet, ha az államok úgy gondolják, hogy következmények nélkül semmibe vehetik a nemzetközi jogot és megsérthetik az emberi jogokat

– mondta Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára.

„Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát 75 évvel ezelőtt, a második világháború hamvaiból hozták létre. Magja annak egyetemes elismerése, hogy minden embernek vannak jogai és alapvető szabadságai. Miközben a globális hatalmi dinamika káoszban van, az emberi jogok nem veszhetnek el a harcban. A jogoknak irányt kell mutatniuk a világnak, miközben az egyre ingatagabb és veszélyesebb környezetben navigál. Nem várhatjuk meg, hogy a világ újra leégjen” – írták.

Mihaljo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója azt írta a Twitter-oldalán, nem fognak belemenni olyan kompromisszumokba, amelyekben nem állítják vissza az 1991-es határokat.

Ukrajnát az a szándék vezérli, hogy a területeket visszaállítsák az 1991-es határokhoz.

Nem fogunk belemenni a kompromisszumba, ugyanis mi vagyunk otthon. Elszántak vagyunk, és emlékszünk az árra, amit fizettünk

– írta.

Majd hozzátette: Biztosítanunk kell az elitváltás folyamatát az Orosz Föderációban és az agresszió büntetésének precedensét a nemzetközi jogban.