Az Európai Unió felszólítja a belorusz hatóságokat, hogy utasítsák vissza az orosz atomfegyverek telepítését a területére – jelentette ki Olaf Skoog, az EU állandó képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén:
Belarusz még mindig dönthet úgy, hogy nem fogadja be az orosz atomfegyvereket. Ezért felszólítjuk a belorusz hatóságokat, hogy haladéktalanul hagyjanak fel Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának támogatásával, és változtassák meg döntésüket, amely csak fokozza a feszültséget a térségben
– hangoztatta.
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Mutatjuk, melyek voltak a nap legfontosabb történései:
Jó pihenést kívánunk, tartsanak velünk vasárnap is!
Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter „arculcsapásnak” nevezte Oroszország soros elnöki tisztségét az ENSZ Biztonsági Tanácsának élén.
A Twitteren írva megosztotta decemberi nyilatkozatát is, amelyben leírja, hogy szerinte az Orosz Föderáció miért nem legitim tagja az ENSZ BT-nek, hiszen a Szovjetunió felbomlása után nem kérte hivatalosan az ország felvételét a nemzetközi szervezetbe.
Az orosz ENSZ BT-elnökség a nemzetközi közösség arculcsapása. Arra kérem az ENSZ BT jelenlegi tagjait, hogy hiúsítsanak meg minden olyan orosz kísérletet, amely az elnökséggel való visszaélésre irányul. Emlékeztetek arra is mindenkit, hogy Oroszország törvényen kívüli az ENSZ BT-ben
– írta a közösségi médiában.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara átadta napi frissítését, amelyben kijelentette, hogy Oroszország „továbbra is háborút folytat a civilek ellen”.
A frissítés azt is állítja, hogy ma rakétacsapások értek polgári épületeket Donyeckben, és továbbra is heves harcok folynak Bahmutban, Avgyijivkában és Mariinkában.
Azt is írják, hogy a megszállt Zaporizzsja területén élő ukrán állampolgárokat arra kényszerítik, hogy orosz útlevelet szerezzenek, és munkahelyük elvesztésével és házkutatásokkal fenyegetik őket, ha nem tesznek eleget a kérésnek – közölte a Sky News.
Csalló Kázmér március 24-én vesztette életét az orosz–ukrán háborúban, közölte a Beregszászi Járási Tanács.
Így már 16 magyar katona van az orosz–ukrán háború áldozatai között.
Az 1966-ban született férfi a Bátyúi kistérséghez tartozó Barkaszóról származik. A temetése a volt felesége és a fia kérésére Munkácson lesz április elsején – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Nemrégiben posztolta a közösségimédia-oldalán az ukrán védelmi minisztérium azt a rövid Twitter-videót, amelyben bemutatják, hogy milyenek pontosan, és mekkora pusztítást eredményezve lőnek a nemrégiben átadott L119-es brit önjáró lövegek. Valóban tanulságos!
Az ukrán egészségügyi minisztérium szerint ezzel az egyetlen vonattal több mint 3000 beteget evakuáltak a háború kezdete óta.
2022 márciusában négykocsis vonat kezdte meg működését, mára megduplázódott a mérete, beleértve a teljes értékű kórtermeket és az intenzív kocsit is.
A vonatot az Orvosok Határok Nélkül nevű jótékonysági szervezet működteti az ukrán kormánnyal közösen, és aneszteziológusok, kardiológusok, intenzíves ápolók és egy tolmács áll a személyzet rendelkezésére – írja a Sky News.
Christopher Stokes, az Orvosok Határok Nélkül vezető sürgősségi koordinátora szerint „nagyon erős érzelmi kapcsolat” van a betegek és a személyzet között.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának legfrissebb hírszerzési jelentése az orosz vezérkari főnök, Valerij Geraszimov teljesítményét vizsgálja. Mint írják, „a tábornok feszegeti annak határait, hogy az orosz politikai vezetés meddig tűri a kudarcokat”.
2023. január 11-én Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök vette át az ukrajnai különleges katonai művelet parancsnokságát.
A brit védelmi minisztérium szerint Geraszimov hivatali idejét az a törekvés jellemezte, hogy általános téli offenzívát indítson, amelynek célja az orosz ellenőrzés kiterjesztése az egész Donbász régióra.
Nyolcvan nap elteltével egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy ez a projekt kudarcot vallott.
Hozzátették, a donbászi front több tengelyén az orosz erők több tízezer áldozat árán csak csekély előnyre tettek szert, nagyrészt elvesztegetve az őszi „részleges mozgósítás” során szerzett ideiglenes emberfölényüket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Emmanuel Macron francia elnök telefonbeszélgetést folytatott a „védelmi interakcióról” és a novemberben bejelentett ukrán béketerv végrehajtásához szükséges lépésekről.
Az egyórás, Emmanuel Macronnal való beszélgetés során megvitattuk a védelmi interakciót. Részletesen tájékoztattam a fronton kialakult helyzetről. Kitértünk a békeformula végrehajtásához szükséges további lépésekre, a közelgő nemzetközi találkozó összehangolt fellépésére
– derült ki Volodimir Zelenszkij tweetjéből.
Ukrajna 100 páncélozott harci járművet fog vásárolni Lengyelországtól – jelentette be a lengyel miniszterelnök.
Mateusz Morawiecki elmondta, hogy a „csúcsminőségű” Rozsomák harci járműveket az Európai Unió és az Egyesült Államok fogja megfinanszírozni Ukrajnának.
Lengyelország már átadta az Ukrajnának ígért Leopard harckocsikat, illetve március elején négy MiG–29-es vadászrepülőgépet ígért még.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a lőszerellátás fokozását ígérte az Ukrajnát megszálló orosz erőknek ukrajnai főhadiszállásukon tett látogatásán.
A védelmi minisztérium most tette közzé a Telegramon azt a videót, amelyen látható, hogy Sojgu magas rangú katonatisztekkel, köztük Valerij Geraszimov vezérkari főnökkel tárgyalt.
Sojgu egyebek mellett az orosz csapatok lőszerellátásának fokozását ígérte. Mint mondta:
Meghatározták a leggyorsabban fogyó lőszerek rendszeres utánpótlásának mennyiségét, és megteszik a szükséges intézkedéseket ezek növelésére.
Eközben Oroszországban megkezdődött az éves tavaszi katonai sorozás. Az erről szóló rendeletet csütörtökön tette közzé Vlagyimir Putyin orosz elnök.
A rendelet értelmében a sorozás 2023. április 1-től július 15-ig tart, és 147 ezer, 18 és 27 év közötti orosz állampolgárra vonatkozik.
Vlagyimir Cimljanszkij, a fegyveres erők vezérkarának ellentengernagya elmondta, hogy a behívottak közül senkit sem küldenek Ukrajnába harcolni.
2022 őszén 120 ezer embert hívtak be katonai szolgálatra, tavaly tavasszal pedig 134 500-at.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető húga az állami média szerint azzal vádolta Ukrajnát, hogy atomfegyverekre törekszik.
Kim Jodzsong azt mondta, hogy az ukrán atomerőműpárti petíció – amelyet ismeretlenek tettek közzé – Volodimir Zelenszkij hivatalának politikai összeesküvése.
Kim Jodzsong, aki maga is vezető észak-koreai tisztviselőnek számít, nem szolgáltatott bizonyítékot az állításra, amely a jelek szerint kizárólag az ukrán elnöki hivatal honlapján csütörtökön megjelent nyilvános petíción alapul.
A petíciót Vlagyimir Putyin bejelentése követte, miszerint Oroszország taktikai atomfegyverek telepítését tervezi a szomszédos Belaruszba. Kijevi tisztviselők egyelőre nem kommentálták a petíciót – közölte a Sky News.
Egy Avgyijivkát ért orosz támadásban egy öt hónapos kisfiú életét vesztette – közölte a régió kormányzója, amit az elnöki hivatal is megerősített.
Pavlo Kirilenko donyecki kormányzó közölte, hogy egy másik ember is meghalt a frontvárosra kilőtt rakétatűzben, amely több utcában is komoly károkat okozott. Az orosz invázió előtt mintegy 25 ezren éltek a városban, mostanra alig kétezer civil maradt.
A donyecki régió más részén további öt rakétát lőttek ki az orosz egységek a bahmuti frontnál található Druzskovkára.
Az amerikai vezérkari főnök a DefenseOne című lapnak adott interjúban azt mondta, szerinte nem valószínű, hogy idén az oroszokat visszaszorítják a háború előtti határok mögé. Mark Milley utalt arra is, hogy Zelenszkij elnök megfogalmazása szerint minden elfoglalt ukrán területet vissza kell szerezni. Az amerikai főtiszt ezt nem bírálta direktben, de hozzátette:
„Ez egy nagyon nehéz katonai feladat... Nem azt mondom, hogy lehetetlen, csak azt, hogy ez egy nagyon nehéz feladat.”
Szóba került az ATACMS nagy hatótávolságú rakéták kérdése is. Ezzel kapcsolatban a tábornok kijelentette, nem adnak át ilyeneket Ukrajnának, mert az USA-nak is kevés van belőle.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szankciókat vezetett be többek között Vjacseszlav Boguszlajev, a Motor Szics volt vezérigazgatója ellen – írja az Ukrajinszka Pravda. A listán Boguszlajev mellett több ukrán és több mint 230 orosz állampolgár is szerepel.
A szankciókban 154 oroszországi és egy megszállt melitopoli cég is érintett.
Az orosz pénzügyminisztériumot és az Orosz Föderáció Szövetségi Gyűlésének Szövetségi Tanácsát is szankciókkal sújtották.
A szankciók 10 évig lesznek érvényben.
Az ukrán aknamentesítési hatóság ülésén jóváhagyott terv szerint Ukrajna kilenc régiójában mintegy 470 ezer hektár mezőgazdasági területet kell átvizsgálni és aknamentesíteni. Ezt Szerhij Reva, az ukrán katasztrófavédelem munkatársa jelentette be – írja az Ukrinform.
Olekszandr Hajdu, az ukrán parlament agrárbizottságának vezetője kijelentette, hogy körülbelül ötmillió hektár mezőgazdasági terület még mindig használhatatlan a taposóaknák, robbanóanyag-maradványok által okozott szennyeződés vagy az aktív harcok miatt – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megerősítette, hogy vádat emeltek Pavlo metropolita, a kijevi barlangkolostor-komplexum (Pecserszki Lavra) apátja ellen, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Pavlo metropolitát többek között vallási gyűlöletkeltéssel vádolják az ukrán hatóságok. A rendfenntartó erők szombat reggel házkutatást tartottak a vallási vezető otthonában. A férfi azt mondta az újságíróknak, hogy házi őrizetbe került.
Pavlo volt az, aki korábban megátkozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
„Vlagyimir Putyin mindent az Ukrajna ellen indított háborúra tett fel, és ez lehet a veszte. A vezető tönkreteszi Oroszországot, szerintem van néhány hazafias orosz, aki majd úgy dönt: elég volt. Ők ki fogják iktatni Putyint, nem zárom ki a merényletet sem” – vélekedett James Olson, a CIA egykori kémelhárítási főnöke.
Olson szerint Putyin a független Moldovát is szeretné bekebelezni. „Tudjuk, hogy Putyinnak regionális ambíciói vannak, amelyek arra irányulnak, hogy megszilárdítsa hatalmát Kelet-Ukrajnában, és ebbe Moldova is beletartozik” – idézte a szakértőt az rtl.hu.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt „elhallgattathatja” országa elitje, mielőtt még esélye lenne arra, hogy Hágában bíróság elé álljon – eztVlad Mihnenko orosz elemző mondta a Newsweeknek. Szerinte Putyint a szilovikok, az orosz üzletemberek és vezetők elit csoportja hallgattathatja el.A brit hírszerzés szerint Oroszország téli offenzívája, amelynek célja a Donbász feletti teljes ellenőrzés elérése volt, „kudarcot vallott”.
Oroszország „több tízezer áldozat árán marginális előnyre tett szert” a keleti régióban – áll a jelentésben.
Valerij Geraszimov orosz tábornok személyesen vezeti az offenzívát a Donbászban, amely magában foglalja Bahmut városát is, ahol az elmúlt hónapokban a leghevesebb harcok folytak.
Az elmúlt hetekben Moszkva a Donyecki területen lévő Avgyijivkára helyezte át a hangsúlyt, abban a reményben, hogy bekerítheti a települést, miután eddig nem sikerült elfoglalni a közeli Bahmutot, írja a Telegraph.
Hszi Csin-ping kínai elnök azt mondta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy 100 éve nem látott változás következik, amikor a moszkvai tárgyalásokat követően elköszönt orosz kollégájától, írja a Telegraph.
Búcsúzóul a kínai vezető kezet fogott Putyinnal, és azt mondta neki: „Most olyan változás előtt állunk, amilyenre 100 éve nem volt példa, és ezt a változást közösen hajtjuk végre”.
„Egyetértek” – felelte az orosz vezető, mire Hszi úr így válaszolt: „Vigyázzon magára, kedves barátom, kérem”.
A kínai elnök oroszországi látogatása során alig tett említést az ukrajnai konfliktusról, azon túlmenően, hogy kimondta, Kína „pártatlan álláspontot” képvisel.
Érdekesség, hogy a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) szerint Putyin javasolta Hszi Csin-pingnek egy Nyugat-ellenes blokk létrehozását, de a kínai vezető elutasította ezt a kezdeményezést, mert nem akarta bevonni Kínát a Kremlnek a Nyugattal való geopolitikai konfliktusába. Lehetséges, hogy az amerikai agytrösztöket félreinformálták?
Szlovákia azt tervezi, hogy drasztikusan növeli a lőszerek és tüzérségi lövedékek gyártását, hogy segíteni tudja Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban – közölte Jaroslav Nagy szlovák védelmi miniszter.
Szlovákia a közelmúltban szállította le Ukrajnának a 2K12 Kub légvédelmi rendszert és az első MiG–29-es vadászrepülőgépet.
Nagy szerint Szlovákia most kulcsszerepet fog játszani az Ukrajna számára szánt lőszerek gyártásában.
„Konkrét lépéseket teszünk, hogy ötszörösére növeljük a 155 milliméteres lőszerek gyártását a gyárainkban” – mondta a tárcavezető.
A 155 milliméteres lövedékek a NATO szabványos tüzérségi lőszerei, és nagy a kereslet irántuk, mivel a kijevi erők sokat használnak fel belőlük.
A legjobb orosz teniszezők „boldogságukról” számoltak be, miután megtudták, hogy a wimbledoni tenisztorna szervezői feloldották az orosz és belorusz játékosokra vonatkozó tilalmat.
Danyiil Medvegyev, aki az ötödik helyen áll a férfi teniszezők világranglistáján, és Karen Hacsanov, aki a 16. helyen áll a rangsorban, azt mondták, hogy megfelelnek a torna új belépési feltételeinek.
„Nagyon boldog vagyok. Mindig is mondtam, hogy szeretem azt a tornát” – mondta Medvegyev.
Az orosz és belorusz teniszezőknek semleges színekben kell indulniuk, és tilos olyan szponzorációt megjelentetniük, amely összefüggésbe hozható az orosz vagy belorusz állammal.
Az orosz csapatok számára a hagyományos és nagy pontosságú lőszerek gyártását sokszorosára növelték – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter.
A termelési kapacitások bővítésének és a termelékenység növelésének köszönhetően sokszorosára nőtt azoknak a termékeknek a száma, amelyeket a csapatok ellátására gyártanak
– mondta, hozzátéve, hogy ez mind a hagyományos, mind pedig a nagy pontosságú lőszerekre igaz.
A miniszter hangsúlyozta: ez „lehetővé teszi a legfőbb főparancsnok által meghatározott feladatok teljesítését a különleges katonai művelet tervének megfelelően”.
Robbanás történt éjszaka a Donyecki terület Volnováka járásában lévő Andrijivkában, egy ellenséges lőszerraktárnál – közölte Petro Andrjuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója.
A helyi sajtó szemtanúk beszámolói alapján hosszan tartó detonációról számolt be.
Ukrajna katonai elemzők szerint megkísérli majd kettéosztani az orosz csapatokat a várható tavaszi ellentámadás alatt – írja a SkyNews.
Megpróbálják majd áttörni az Oroszország és a Krím félsziget közötti szárazföldi folyosót, Zaporizzsja felől Melitopol és az Azovi-tenger felé haladva
– mondta Oleh Zsdanov, az ukrán fegyveres erők vezérkarának illetékese. Ez két részre osztaná az orosz csapatokat, és elvágná az utánpótlási vonalakat a nyugatabbra, a Krím irányába elhelyezkedő egységekhez – magyarázta Zsdanov, aki szerint az ellentámadást a Nyugat felől érkező felszerelések fogják majd segíteni.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője, Rafael Grossi attól tart, hogy a nagy tavaszi ukrán ellentámadás során megsérülhet a zaporizzsjai atomerőmű.
A szakember támadástól, illetve a létesítmény offenzívához való felhasználásától tart. Tájékoztatása szerint a környéken nagyszámú katonát, illetve eszközt vontak össze, ami növeli a nukleáris katasztrófa esélyét.
Már többször is támadás érte a létesítményt, megtörtént, hogy drónokkal támadták az épületek közé rejtett sorozatvetőket – írja az rtl.hu.
„Az erőmű körüli lövöldözések példa nélküliek a polgári atomenergia történetében, és katasztrofális nukleáris balesethez vezethetnek” – figyelmeztetett Rafael Grossi.
Az amerikai székhelyű Institute for the Study of War (ISW) úgy véli, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök által március 31-én jóváhagyott új orosz külpolitikai koncepció célja egy Nyugat-ellenes koalíció létrehozása.
Ugyanakkor szerintük a gazdasági hatalom csökkenése és az ukrajnai katonai veszteségek kevéssé ösztönzik szövetségeseit arra, hogy komoly érdeklődést mutassanak Moszkva javaslata iránt.
Az ISW szerint Putyin javasolta Hszi Csin-pingnek egy Nyugat-ellenes blokk létrehozását, de a kínai vezető elutasította ezt a kezdeményezést, mert nem akarta bevonni Kínát a Kremlnek a Nyugattal való geopolitikai konfliktusába.
Az Európai Unió felszólítja a belorusz hatóságokat, hogy utasítsák vissza az orosz atomfegyverek telepítését a területére – jelentette ki Olaf Skoog, az EU állandó képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén:
Belarusz még mindig dönthet úgy, hogy nem fogadja be az orosz atomfegyvereket. Ezért felszólítjuk a belorusz hatóságokat, hogy haladéktalanul hagyjanak fel Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának támogatásával, és változtassák meg döntésüket, amely csak fokozza a feszültséget a térségben
– hangoztatta.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) közölte, hogy igazgatótanácsa jóváhagyta az Ukrajnának nyújtandó négyéves, 15,6 milliárd dolláros hitelprogramot.
A hitel egy 115 milliárd dolláros globális csomag része, amely az ország gazdaságát hivatott támogatni.
Az IMF által támogatott program többek között segít fenntartani a gazdasági és pénzügyi stabilitást, és támogatja Ukrajna újjáépítését a háború utáni időszakban – közölte a testület.
A jelentések szerint német zsoldosok jelentek meg a zaporizzsjai frontvonal mentén – közölte Vlagyimir Rogov, az Együtt Oroszországgal mozgalom elnöke a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel.
„Német fiatalok jelentek meg Ukrajnában, fiatalok, szó szerint a 20-as éveikben járnak” – mondta a politikus.
Korábban Rogov arról beszélt, hogy az ukrán erők támadást készítenek elő Melitopol ellen, hogy elérjék az Azovi-tengert.
A politikus szerint az Ukrán Fegyveres Erők március végén vagy április elején állnak készen az aktív műveletekre a zaporizzsjai területen.
Magyarország területére pénteken az ukrán–magyar határszakaszon 5709 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4186 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 52 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. március 31-én 43 ember, köztük 14 gyermek érkezett Budapestre vonattal.