Finnország kedden hivatalosan is tagja lesz a NATO katonai szövetségének – közölte a finn elnöki hivatal. A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg megerősítette, hogy az ország kedden csatlakozik a szövetséghez.
Finnország kedden a NATO 31. tagjává válik – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn, a tagállamok külügyminisztereinek másnap kezdődő, kétnapos tanácskozását megelőzően tartott sajtótájékoztatóján.
Jens Stoltenberg tudatta: a finn lobogót kedd délután vonják fel a szövetség brüsszeli központjánál. A norvég politikus leszögezte: Finnország csatlakozásával a NATO erősebbé válik, és ahogy a csatlakozás révén biztonságosabb hellyé válik Finnország, növekszik a csatlakozásra váró Svédország biztonsági környezete is.
Mint megírtuk, még március 17-én jelentette be Recep Tayyip Erdogan török elnök finn kollégájával, Sauli Niinistővel tartott közös sajtótájékoztatón, hogy kormánya támogatja Finnország NATO-csatlakozását.
A legtöbb NATO-tagállam gyorsan ratifikálta a két ország csatlakozását, csak Törökország és Magyarország halogatta hónapokig a két balti állam belépését a katonai szövetségbe. Ugyanakkor nemrég a magyar parlament is támogatta a finn ratifikációt.
Oroszország azt állítja, hogy Ukrajna áll a vasárnapi szentpétervári robbantás mögött.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség alapján az oroszországi terrorizmusellenes tisztviselők szerint az ukrán hírszerző szolgálatoknak közük volt ahhoz, hogy a robbanásban megölték a neves háborús bloggert, Vladlen Tatarszkijt.
Szerintük az Alekszej Navalnij által létrehozott Korrupcióellenes Alapítvány (FBK) „ügynökei” segédkeztek a gyilkosság végrehajtásában.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn aláírta azt a rendeletet, amely egy külön pénzügyi alapot hoz létre az Ukrajnában harcoló katonák és családjaik támogatására.
A „haza védelmezőinek” támogatásáról szóló rendeletet a kormány hivatalos honlapján tették közzé.
Az intézkedések „az ukrajnai offenzívában részt vevő katonáknak, valamint partnereiknek és gyermekeiknek kíván tisztességes életet” biztosítani – olvasható a rendeletben, írja a Telegraph.
Az orosz erők „nagyon messze” vannak Bahmut elfoglalásától, közölte az ukrán hadsereg szóvivője.
„Az oroszok finoman szólva is nagyon messze vannak attól, hogy elfoglalják Bahmutot” – mondta Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője.
Az orosz Wagner-zsoldoscsoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin hétfő reggel azt állította, hogy az orosz csapatok „technikailag” már elfoglalták a szétlőtt várost.
Ukrajna szerint azonban továbbra is heves harcok folynak a helyszínen, írja a Sky News.
Az ukrán fegyveres erők csapást mértek egy orosz parancsnokságra és három légvédelmi állásra.
„Az elmúlt nap folyamán az ellenség 5 rakétatámadást és 32 légicsapást, valamint 50 támadást hajtott végre többszörös rakétakilövő rendszerekkel. A további rakéta- és légicsapások valószínűsége Ukrajna egész területén továbbra is magas, mivel az ellenség továbbra is terrorista taktikát alkalmaz” – közölte az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara a Facebookon.
Oroszország kifinomult „csapdákat” állít ukrán vadászgépek csapdába ejtésére – árulta el Kijev egyik legjobb pilótája, írja a Telegraph.
Vadim Vorosilov őrnagy elmondta, hogy napról napra nehezebb az oroszokat sakkban tartani az elavult szovjet repülőgépekkel, miközben Ukrajna a Nyugathoz folyamodott, hogy küldjön számára F–16-os vadászgépeket.
„Az oroszok állandóan trükköznek a levegőben. Becsapják az ukrán pilótát, hogy azt higgye, csak egy gép van. Aztán hirtelen két vagy három másik jelenik meg mindkét oldalon, és lecsapnak az ukrán gépre” – mesélte az őrnagy.
Lengyelország és Szlovákia döntése, miszerint MiG–29-es vadászgépeket adnak át Ukrajnának, példaként kell hogy szolgáljon más országok számára – mondta Szymon Andrzej Szynkowski vel Sek lengyel európai politikáért felelős külügyi államtitkár az RND német hírügynökségnek.
A miniszter kiemelte Németországot, azzal érvelve, hogy Berlin gyakran a formaságokkal és az eljárásokkal van elfoglalva, nem pedig az Ukrajnát segítő gyakorlati lépésekkel.
Felszólította Németországot, hogy „álljon a jó oldalára, nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is”.
Lengyelország és Szlovákia az első NATO-országok, amelyek ígéretet tettek arra, hogy vadászgépeket küldenek Ukrajnába.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök április 5-én várhatóan Lengyelországba látogat – közölte hétfőn Marcin Przydacz, a lengyel elnök külügyi tanácsadója.
Az ukrán elnök Andrzej Duda elnök meghívására látogat Lengyelországba. Hosszú és széles körű megbeszélések lesznek, nemcsak a biztonsági helyzetről, hanem a gazdasági és politikai támogatásról is
– mondta Przydacz az RMF rádiónak, hozzátéve, hogy ez egy hivatalos látogatás lesz.
Hozzátette, Zelenszkij szerdán a varsói Vár téren találkozik a lengyelekkel és a Lengyelországba menekült ukránokkal.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 175 160 orosz katona esett el, az elmúlt napon 610 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 18 orosz hajót, 2262 hadműveleti és taktikai drónt, 298 egység speciális felszerelést és 911 cirkálórakétát számoltak fel.
Üzleti delegáció kíséretében megérkezett hétfő reggel Kijevbe Robert Habeck német alkancellár. Habeck először utazik Ukrajnába a tavaly február 24-én megkezdett orosz invázió óta. Látogatása az energiaszektorra koncentrál, az újjáépítésről és az együttműködésről tárgyal.
A zöldpárti Habeck, aki Németország gazdasági minisztere is, a Kijevbe vezető úton azt mondta, a látogatás célja, hogy „reményt adjanak Ukrajnának” a háború utáni újjáépítésre. Hozzátette, hogy egyes beruházási döntéseket már meghoztak.
A kijevi vasútállomáson közölte, utazásuk célja, hogy „világos jelzést adjanak Ukrajnának. Hiszünk abban, hogy győzni fog, hogy újjáépül, és Európa érdekelt abban, hogy ne csak a veszély idején támogassa az országot, hanem abban is, hogy Ukrajna a jövőben gazdaságilag erős partner legyen.” Elmondta: mostani útját tavaly őszre tervezte, ám az orosz téli offenzíva miatt el kellett halasztania.
A német iparszövetség (BDI) elnöke, Siegfried Russwurm, a Habecket kísérő üzleti küldöttsége tagja kijelentette, az utazás „jelzés az ukránoknak, hogy a német ipar szintén mellettük áll”.
Az ukrán hadsereg hamarosan nagyszabású ellentámadást indíthat, ezzel a Nyugat és Moszkva is tisztában van. Egy sikeres előrenyomulás a csatatéren megváltoztathatja a háború menetét, és Vlagyimir Putyin orosz elnököt tárgyalóasztalhoz kényszerítheti. Ellenkező esetben viszont elhúzódhat a háború, írja a 19FortyFive.com.
A szakértők szerint az ukrán hadsereg jól teljesíthet a harctéren, de arra figyelmeztetnek, hogy az oroszok kiszorításához további ellentámadásokra lesz szükség.
A közelgő ellentámadás könnyen szertefoszlathatja Putyin ukrajnai győzelemről szőtt álmait – írják.
Az, hogy az ukrán hadsereg mikor és hol indítja meg az ellentámadást, egyelőre nem világos. Kijev valamikor a tavasz végén támadhat az ország keleti és/vagy déli részén, vélik a szakértők.
Április 2-án az utolsó megszálló elmenekült a kijevi régióból. Eljön majd a nap, amikor azt mondjuk: elmenekült vagy meghalt az utolsó megszálló is a donyecki területről, a luhanszki területről, a herszoni területről és az egész délvidékünkről. A Krím újra szabad és biztonságos lesz. Ukrajna visszakapja majd minden területét – mondta éjjeli videóüzenetében Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán elnök köszönetét fejezte ki a harcoló katonáknak és elmondta, hogy Bahmut körül egyre forrósodik a helyzet. Zelenszkij arról is beszámolt, hogy a donyecki régióban található Konsztantyinovka települést támadás érte, amelyben hat ember életét vesztette. Az orosz ágyúzás lakóépületeket ért.
Volodimir Zelenszkij emlékeztetett, április másodikán van az évfordulója annak, hogy a kijevi régió megszabadult az utolsó orosz megszállótól.
Iryna Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint Oroszország több mint 4000 árva gyermeket rabolt el:
Követeljük azoknak az árván maradt gyermekeknek a visszaadását, akiknek neveiről írásos listát küldtünk Oroszországnak. A listán 4396 név szerepel
– jelentette ki Verescsuk.
A Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) elemzői szerint a Kremlnek kapóra jön Vladlen Tatarszkij katonai blogger halála.
Az ügynökség legújabb jelentésében hangsúlyozza, hogy a merénylet után Vlagyimir Putyin orosz elnök növelheti a cenzúrát az orosz társadalomban.
A merénylet máris mélyíti a szakadékot az orosz bloggertérben, ami végső soron tovább segítheti a Kremlnek a médiatér feletti ellenőrzés megszilárdítását
– írják.
Az ISW úgy tudja, hogy az orosz vezető személyesen utasította az orosz biztonsági szolgálatot, hogy fokozza a kémelhárítási tevékenységet az országban.
Az ISW szerint Tatarszkij meggyilkolása elriasztja majd az embereket az oroszellenes gyűléseken való részvételtől.
Oroszország zászlaját kitűzték a bahmuti városházára – közölte hétfőn Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner-zsoldoscsoport vezetője, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
„Technikailag elfogtuk Bahmutot” – jelentette be Prigozsin, aki a meggyilkolt orosz haditudósító emlékének ajánlotta a győzelmet.
Prigozsin bejelentése néhány órával azután történt, hogy Vladen Tatarszkij orosz katonai blogger vasárnap merénylet áldozata lett egy szentpétervári kávézóban.
Az orosz erők hónapok óta támadják a donyecki területen fekvő Liman, Bahmut, Avgyijivka, Marjinka és Sahtar térségét, és Ukrajna teljes donbászi régióját el szeretnék foglalni.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője a napokban Moszkvába látogat – derült ki a Grossi és Antonio Tajani olasz külügyminiszter közötti telefonbeszélgetésből.
A Rai olasz televízió szerint a megbeszélésen többek között a zaporizzsjai atomerőmű demilitarizálásáról is szó volt. Az olasz miniszter támogatta az erőmű biztonságával kapcsolatos kezdeményezéseket.
Tajani megerősítette, hogy az olasz kormány határozottan támogatja ezt a kiállást, tekintettel arra a küldetésre is, amelyet Grossi a következő napokban Moszkvában vállal – közölte az olasz külügyminisztérium az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.
Szörnyű sors vár egy orosz parancsnokhelyettesre, akit könnyedén az ukrán frontra vezényelhetnek, mert két meztelen nő társaságában videózta le magát – írja a The Daily Star.
A meg nem nevezett férfiról annyit lehet tudni, hogy az InfoRos nevű orosz álhírportál mögött álló egyik személy, Gyenisz Valerjevics parancsnoksága alatt szolgál, és egy katonai iskolában tanít.
Az eset felháborodást váltott ki abban a katonai iskolában, ahol tanít, miután szabadságot kért, amit elsőre senki nem értett. Az orosz Baza Media beszámolója szerint a hatóságok azonosították a férfit, miután a videó vírusként kezdett terjedni az orosz közösségi médiában.
Most azzal fenyegetik, hogy a frontra küldik harcolni.
A nevét hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de a videón az látható, ahogy félmeztelenül, videóban kéri Valerjevics parancsnokot, hogy másnap később jelentkezhessen szolgálatra. A férfi kérését az egyik háttérben fekvő hölgy egészítette ki, aki azt mondta: „Kérlek, Gyenisz!”
A lap szerint már két „megrovást” kapott a videó miatt, amiért rossz hírbe hozta Putyin katonai gépezetét, és hivatalos fegyelmi bizottság elé kerül, ahol várhatóan további szankciókkal kell szembenéznie. A hír alig néhány nappal azután érkezett, hogy Vlagyimir Putyin aláírta azt a rendeletet, amellyel újabb 147 ezer katonát hívott be megfogyatkozott hadseregébe.
Raman Prataszevics belorusz újságíró, aktivista barátnőjét, Szofija Sapegát hat év börtönbüntetésre ítélték társadalmi gyűlöletkeltés miatt, ügyvédje szerint a nő szülei nemrégiben kérvényezték, hogy lányukat szállítsák át Oroszországba. A belorusz fél beleegyezését adta – számolt be a Nexta.
A Sapega család most az oroszországi bíróságra vár, amelynek még meg kell állapítana Szofija büntetésének időtartamát. Ezt követően lesz lehetséges, hogy átszállítsák Oroszországba.
A párt még tavaly vették őrizetbe, amikor a belorusz hatóságok vadászgép segítségével kényszerítettek leszállásra Minszkben egy Athénból Vilniusba tartó Ryanair repülőgépet. A társaság szóvivőjének beszámolója szerint a belorusz hatóságok értesítették a járat személyzetét egy esetleges terrorcselekményről, és jelezték, elképzelhető, hogy egy pokolgép van a fedélzeten.
Lengyelország és Szlovákia döntése, hogy MiG–29-es vadászrepülőgépeket ad át Ukrajnának, példaként kellene szolgáljon mások számára – ezt Szymon Szinkowski lengyel európai uniós ügyekért felelős miniszter mondta egy interjúban.
Úgy véli, Németország gyakran csak formaságokkal foglalkozik ahelyett, hogy gyakorlati lehetőségeket keresne Ukrajna megsegítésére.
A miniszter felszólította Németországot, hogy
ne csak szavakban, hanem tettekben is álljon ki a jó ügyért.
Az ukrán hatóságok korábban már többször felszólították a szövetségeseket, hogy adjanak olyan modern vadászgépeket, amelyek segíthetik Ukrajna légvédelmét – idézte fel az Unian.net.
Magyarország területére 2023. április 2-án az ukrán–magyar határszakaszon 4588 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3912 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 65 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Egy ukrán katona, Artur Ananjev azt állítja, az ukrán ortodox egyház moszkvai patriarchátushoz tartozó papjai megverték őt.
A katona elmondása szerint azért fordult a székesegyházához, mert nem tudott megbékélni azzal, hogy honfitársai továbbra is az orosz egyházhoz járnak, annak ellenére, hogy az oroszok több ezer ukrán embert öltek meg és csonkítottak meg – közölte az UNIAN hírügynökség.
Mint mondta, azután támadták meg, miután feltette a kérdést, hogy hány embernek kell még meghalnia ahhoz, hogy az emberek ne imádkozzanak.
A papok, az emberek megtámadtak, elkezdtek verni, fojtogatni. Még néhány nagymama is odajött és arcon ütött
– mondta az áldozat.
Elmondása szerint ezután az egyház tagjai elkezdték őt a székesegyház kijáratához vonszolni, ahol olyan erővel szorították a padlóhoz, hogy majdnem megfojtották.
Az esetről egy videó is készült, amelyen tényleg látható mindaz, amiről Ananjev beszélt.
Kezdődik az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Mutatjuk, melyek voltak az előző nap legfontosabb történései: