Oroszországnak két lehetősége van: vagy elhagyják a Krímet, vagy felkészülnek a csatára – közölte Tamila Taseva, az ukrán elnök Krím félszigetért felelős biztosa.
A tisztviselő a brüsszeli Politico című lapnak beszélt arról, hogy Ukrajna hamarosan felszólíthatja Oroszországot a félsziget elhagyására. Ha ez nem történik meg, akkor pedig „politikai és katonai” eszközökkel próbálhatják meg visszafoglalni a Krímet.
Korábban Andrij Szibiha, az ukrán elnöki hivatal vezetőhelyettese azt mondta, hogy akár az oroszokkal való tárgyalásra is készen állnak a félsziget ügyében. Ezzel szemben Taseva most arról beszélt, hogy a Bucsánál, Izjumnál, Mariupolnál elkövetett háborús bűnök miatt többé nem akarnak tárgyalni az oroszokkal.
És a Kreml is többször közölte, hogy nem hajlandók tárgyalni a Krím félsziget jövőjével kapcsolatban
– tette hozzá Tamila Taseva.
Mindeközben Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetője azt is közölte: már tervezgetik, hogy miként lépnek fel a Krímben dolgozó kollaboráns tisztviselőkkel szemben. Elképzelhető az is, hogy a visszafoglalás esetén őket kitoloncolják Ukrajnából, de ebben a kérdésben az ukrán elnök hozhat majd döntést – mondta.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 176 630 orosz katona esett el, az elmúlt napon 390 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 18 orosz hajót, 2287 hadműveleti és taktikai drónt, 302 egység speciális felszerelést és 911 cirkálórakétát számoltak fel.
Az orosz közösségi médiában megjelent hírek szerint az orosz védelmi minisztérium nagy valószínűséggel felmentette Rusztam Muradov vezérezredest az ukrajnai Keleti Erőcsoport (EGF) parancsnoki pozíciójából – derült ki a brit védelmi minisztérium hírszerzési jelentéséből.
A Muradov vezette EGF az elmúlt hónapokban kivételesen súlyos veszteségeket szenvedett, mivel rosszul kigondolt támadásai többször is kudarcot vallottak a Donyecki terület Vuhledar városának elfoglalásában.
A hadműveletek heves nyilvános kritikát váltottak ki az oroszokból – beleértve Muradov saját embereit is. Muradov azt követően vette át az EGF irányítását, hogy a háború kezdetén katasztrofális kísérletet tett Kijev északnyugatról való megtámadására.
A jelentés hozzáteszi: ez az első alkalom 2023-ban, hogy egy ilyen magas rangú orosz katonai vezetőt elbocsátanak, és úgy vélik, hogy ezt további menesztések követhetik, mivel az orosz hadsereg továbbra sem érte el a kitűzött célokat Donbaszban.
Joe Biden amerikai elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök a The Wall Street Journal amerikai lap újságírójának azonnali szabadon engedésére szólította fel Oroszországot. Az amerikai Evan Gerskovicsot a múlt héten vették őrizetbe kémkedés gyanújával – közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
A The Wall Street Journal tagadta, hogy munkatársa kémkedett volna. A Fehér Ház nevetségesnek nevezte a kémkedés vádját, melyért Oroszországban akár húszéves börtönbüntetést is kiszabhatnak.
Trudeau hivatala közleményt adott ki a kanadai és az amerikai vezető helyi idő szerint szerdai telefonbeszélgetése után, melyben azt írták, a két politikus Evan Gerskovics azonnali szabadon bocsátására szólította fel Oroszországot. Joe Biden elnök ezt már korábban megtette.
Telefonbeszélgetésükkor Trudeau és Biden beszélt ezen kívül a migrációról és a biztonságos harmadik országokról szóló megállapodás végrehajtásáról – állt Trudeau hivatalának közleményében. A két észak-amerikai ország márciusban változtatott a két évtizedes menekültügyi megállapodáson, hogy csökkentsék a Kanadába illegális határátlépéssel beáramló migránsok számát.
Hazavihette édesanyja a 13 éves orosz kislányt az árvaházból, akit azért küldtek oda, mert háborúellenes képet rajzolt.
Édesapját, az egyedülálló Alekszej Moszkaljovot két év büntetőtelepre ítélték a fegyveres erők lejáratásáért az eset kapcsán, Maria pedig nem akart anyjával, Olgával maradni, aki már évek óta nem élt a családdal.
Az anya azután hozta el a szociális gondozásból, miután a lány meggondolta magát – írja a Sky News.
Az ukrán csapatok csütörtök hajnalban HIMARS-okkal lőtték az orosz irányítás alatt álló Melitopolt, a légvédelmi rendszer megsemmisítette az összes rakétát – közölte a zaporizzsjai régió katasztrófavédelmi szolgálata.
A Ria Novosztyi beszámolója szerint a jelentésben az állt, hogy moszkvai idő szerint 2 óra 03 perckor „a kijevi terrorista rezsim megpróbálta lőni a békésen alvó Melitopol városát”. Az orosz légvédelem azonban mind a hat HIMARS rakétát lelőtte.
Az elsődleges információk szerint a támadás következtében senki sem sérült meg.
Melitopolban és a körzetben mintegy 700 ember vállalta az együttműködést az orosz megszállókkal. A város polgármestere, Ivan Fedorov kijelentette, hogy a bűnüldöző szervek büntetőeljárást indítottak a kollaboránsok ellen.
Elmondása szerint ennek a 700 embernek az oroszokkal való összejátszására vonatkozó tényeket bizonyították és büntetőeljárást indítottak ellenük. Ugyanakkor a tisztviselő megjegyezte, hogy a kormány képviselői között kevesebb mint 10 kollaboránst találtak – olvasható az Unian cikkében.
Június első felében Törökország és Svédország újabb találkozót tart Svédország NATO-tagsági kérelmével kapcsolatban.
„Miután parlamentünk jóváhagyta Finnország NATO-tagság iránti kérelmét, megállapodtunk abban, hogy a következő találkozót Svédországgal június első vagy második hetében tartjuk” – mondta Ibrahim Kalin török elnöki tanácsadó az Anadolu ügynökségnek adott interjújában.
Elmondása szerint arra számítanak, hogy ezt követően felgyorsulnak az események – írja az Ukrinform.
Vlagyimir Putyin április 5-én egy tv-felvételen Oroszország Közel-Kelet-kapcsolatainak erősségét hangsúlyozta. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) elemzőinek jelentése szerint az orosz elnök így reagált a kínai nagykövet korábbi nyilatkozatára, melyben Kína és Oroszország viszonyát degradálta.
Fu Csung kínai EU-nagykövet március 20-án egy nyilatkozatban kijelentette, hogy a Kína és Oroszország közti barátság nem olyan határtalan, mint ahogyan azt a médiában bemutatják.
Putyin különösen a Szíriával való szoros együttműködést emelte ki, és megemlítette a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN) való együttműködés sikerét is – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A világ vezetőinek nem szabad az ukránok feje fölött tárgyalni a békéről, Oroszországtól csak a csapatok teljes kivonását követelhetik Ukrajna területéről – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök szerdán az ukrán hivatali partnere látogatását záró, a varsói Királyi Várban mondott beszédében.
Duda a szabad világ alapértékeinek nevezte a szabadságot, az országok szuverenitását, területi integritását, a demokráciát és a szolidaritást. Rámutatott:
Több államban növekszik az ukrajnai háború okozta fáradtság, és megjelenik az orosz propaganda és dezinformáció által is táplált kísértés, hogy mindenáron és minél hamarabb tűzszünetet érjenek el, ennek következtében pedig Ukrajna számára kedvezőtlen békét kössenek Oroszországgal.
A lengyel államfő elutasította a Vlagyimir Putyin orosz elnök iránti engedmények politikáját, mely – mint mondta – lényegében kiváltotta a jelenlegi ukrajnai agressziót.
Csak Ukrajna dönthet arról, mely elvek szerint folytat béketárgyalásokat – jelentette ki Duda, hozzátéve: a világ vezetőinek csak azon feltétel teljesítését kell követelniük Moszkvától, amely értelmében az orosz csapatokat teljesen ki kell vonniuk Ukrajna nemzetközileg elismert területéről.
„Szó sem lehet az ukránok feje fölött folytatott akármilyen tárgyalásról” – hangsúlyozta az MTI közlése szerint.
Magyarország területére 2023. április 5-én az ukrán–magyar határszakaszon 5441 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4041 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 42 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. április 5-én 20 ember, köztük 12 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.
Lezuhant egy ukrán ultrakönnyű repülőgép az oroszországi brjanszki régióban, a gép pilótáját őrizetbe vették – közölte a Ria Novosztyi orosz hírügynökségre hivatkozva az Unian.
Az ukrán hírügynökség szerint Kijev még nem reagált az erről szóló hírekre, de megjegyezték, hogy az őrizetbe vett pilóta sisak helyett sapkát visel a róla készült fényképeken.
A Mash nevű Telegram-csatornára hivatkozva azt írják, hogy egy Aeroprakt A–22 típusú repülőgép zuhant le Brjanszk közelében. Az oroszok szerint a Druzsba olajvezeték felé repült, valószínűleg azért, hogy bombát dobjon le.
Az orosz források szerint az ukrán gép egy mező közepére zuhant. A pilóta megpróbált elmenekülni, de a különleges szolgálatok feltartóztatták. A repülőgép közelében állítólag egy páncélozott mellényt és egy géppisztolyt találtak.
Ukrajna szerint a fronton a helyzet a teljes ellenőrzésük alatt van. Hanna Malyar ukrán védelmiminiszter-helyettes szerint a fronton a helyzet „teljes ellenőrzés alatt áll”, annak ellenére, hogy az oroszok többször is megpróbálták elfoglalni Bahmutot és más kelet-ukrajnai városokat.
Maljar a Telegram-oldalán azt írta, hogy az ukrán katonák naponta több tucat támadást hárítanak el Bahmut, Lyman, Avdijivka és Marinka környékén – írja az al- Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Csehországban jelenleg 325 742 ukrán menekült él rendkívüli tartózkodási engedéllyel, amely az egészségügyi, a szociális és az oktatásügyi rendszer igénybevételére, valamint munkavállalásra jogosít fel – közölte a cseh belügyminisztérium.
A felnőtt ukrán menekültek mintegy kétharmadát nők, míg a menekültek 30 százalékát gyermekek teszik ki
– mondta Pavla Novotná, a tárca migrációs ügyekkel foglalkozó szekciójának igazgatója prágai sajtótájékoztatóján.
Az Ukrajna elleni orosz támadás tavaly februári kezdete óta több mint félmillió ukrán állampolgár kért és kapott ideiglenes menedéket Csehországban.
Mintegy kétszázezer rendkívüli engedély hatálya időközben megszűnt, mert a tavaly decemberben elrendelt megújítását az érintettek nem kérték. A minisztérium szerint valószínű, hogy ők visszatértek Ukrajnába, vagy egy harmadik országba távoztak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Moszkvában fogadta belarusz kollégáját, Aljakszandr Lukasenkát, hogy kétnapos tárgyalásokat kezdjenek, de nyitóbeszédében mindkét államfő kerülte Ukrajna megemlítését.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője múlt héten azt mondta, hogy a két vezető megvitatja Lukasenka azonnali tűzszünetre vonatkozó felhívását – írja a Sky News.
A múlt hónapban Oroszország közölte, hogy taktikai nukleáris fegyvereket telepítene Fehéroroszországba.
Azt kell mondanom, hogy a közös munkánk eredményeként minden területen sokat tettünk
– mondta Putyin Lukasenkának az állami televízió által közvetített kommentárjában.
Maria Lvova-Belova, akit háborús bűnök miatt keresnek az Ukrajnából kitoloncolt gyerekek miatt, az ENSZ ülésén elmondta, hogy a gyerekeket a biztonságuk érdekében vitték el, és Moszkva nemzetközi szervezetekkel egyeztet, hogy visszaküldjék őket a családjukhoz.
A nyugati országok nagykövetei bojkottálták az ENSZ Biztonsági Tanácsának informális ülését, helyette alacsony rangú diplomatákat küldtek.
Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Albánia és Málta diplomatái pedig kivonultak, amikor Maria Lvova-Belova videókapcsolaton keresztül elkezdett beszélni az ülésen.
A Nemzetközi Büntetőbíróság a múlt hónapban elfogatóparancsot adott ki ellene és Vlagyimir Putyin ellen, azzal vádolva őket, hogy gyerekeket raboltak el Ukrajnából.
Oroszország, amely ebben a hónapban a Biztonsági Tanács soros elnökségét tölti be, azért hívta össze a mai ülést, hogy ellensúlyozza az ukrán gyerekekkel kapcsolatos dezinformációt – írja a Sky News.
Kijev azt állítja, hogy közel 8000 gyermeket deportáltak Oroszországba, de a pontos számot nehéz meghatározni.
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!