Korábban már írtunk arról, hogy az amerikai hírszerzés kiszivárgott dokumentumai szerint hiány lehet a légvédelmi eszközök lőszereiből az ukrán hadseregben. Most a The New York Times írt részletesebben arról, milyen következménye lehet annak, ha elfogynak ezek a lőszerek.
Mint írták, a dokumentumokból kiderült, hogy az ukránoknak rendkívül sok lőszerre van szükségük külföldről ahhoz, hogy kordában tarthassák az orosz légierőt. Az iratokban az amerikai tisztviselők azt is leírták, ha Ukrajna kifogyna ezekből a lőszerekből,
az orosz légierő óriási pusztítást végezhetne Ukrajnában, és az egész háborút megfordíthatná ezzel.
A lap felidézte, hogy a háború első napjaiban az orosz harci gépek több száz missziót hajtottak végre, de az ukránok alkalmazkodókészsége, valamint az orosz pilóták felkészületlensége, hiányos információi miatt nem tudták megsemmisíteni az ukrán légvédelmet, emiatt Moszkva azóta is csak korlátozott módon tudta bevetni légierejét.
A februári keltezésű iratokban viszont arra figyelmeztettek, hogy az ukrán légvédelem 89 százalékát adó SZ–300-as rendszer, valamint a Buk légvédelmi rendszerek által használ lőszerből
április közepére vagy május elejére teljesen kifogyhat az ukrán hadsereg.
A becslés azon alapult, hogy az utóbbi hónapokban mennyi lőszert kellett felhasználnia az ukrán légvédelemnek. A The New York Times szerint nem tudni, hogy azóta változott-e helyzet.
Az viszont biztos, hogy az amerikai tisztviselők februárban arra figyelmeztettek, hogy súlyos következményei lehetnek annak, ha az oroszoknak sikerül túlterhelniük az ukrán légvédelmet. Ebben az esetben ugyanis az ukrán szárazföldi erők jóformán szabad prédát jelentenének az orosz légierőinek, és beindulhatna egy láncreakció:
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője a The New York Timesnak nem tagadta, hogy valóban hiány van az SZ–300-asok és a Buk rendszerek által használt lőszerekből. Ugyanakkor azt állította, hogy Ukrajna egyre többet kap a fentieknél modernebb légvédelmi rendszerekből, így azokat egy idő után le tudják cserélni.
„Az egyetlen problémát a számok jelentik. Hogy teljesen lecseréljük őket, ahhoz sok rendszerre lenne szükség. Hogy pontosan mennyire, azt mondhatom el” – írta válaszában a szóvivő. Mindeközben egy pentagoni tisztviselő megerősítette a lapnak, hogy valóban már hónapok óta aggódnak amiatt, hogy az ukrán légvédelem bajba kerülhet.
Jó hír lehet az ukránoknak, hogy ebben a hónapban befejeződik az ukrán katonák kiképzése az amerikai Patriot rendszerekre. Azonban a The New York Timesnak nyilatkozó tisztviselők azt mondták, hogy a hadrendbe álló Patriotoknál jóval többre lesz szükség ahhoz, hogy elkerüljék az ukrán légvédelem összeomlását, és a Pentagon tisztviselői jelenleg is nagy erőkkel dolgoznak a szükséges eszközök beszerzésén.
Moszkva arra használhatja a közelgő, április 16-i ortodox húsvéti ünnepnapot, hogy késleltesse az ukrán ellentámadást. Ezért a vallási ünnepnapra hivatkozva tűzszünetre szólíthat fel – írja napi jelentésében az Institute for the Study of War (ISW).
A Kreml sorozatosan próbálja befolyásolni a frontvonalon kialakult helyzetet: a 2022-es ortodox húsvét idején például elutasította az ukránok által javasolt tűzszünetet, ugyanis akkor még az oroszok kezében volt a kezdeményezés. Az ortodox karácsony idején viszont tűzszünetet kértek, hogy időt tudjanak nyerni az offenzívára való felkészülésre.
A The Guardian beszámolója szerint a Kreml most azért kérhet húsvéti tűzszünetet, mert egy ilyen szünet aránytalanul nagy előnyhöz tudná juttatni őket, és fel tudnának készülni az induló ukrán ellentámadásra.
A Pentagon legutóbbi „kiszivárogtatásai” között szerepeltek orosz hadviselési módszerekről szóló információk is. A The New York Times szerint az orosz vezetés extra bónuszt ígért katonáinak a NATO-tankok megsemmisítéséért vagy megrongálásáért.
Kiemelték: különösen fontos, hogy a felszerelések megsemmisítését vagy megrongálását fotók vagy videók formájában rögzítsék, mert ezeknek a fájloknak köszönhetően információs és pszichológiai műveleteket fognak végrehajtani – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Mint megírtuk, az orosz erők támadásokat hajtottak végre szombaton a délkelet-ukrajnai zaporizzsjai régió több települése, köztük a megyeszékhely ellen, ezekben három helyi lakos életét vesztette, további öt megsebesült.
A The Guardian beszámolója szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elítélte a támadást, és elmondta:
Egy lakóházat ért találat. Három ember tartózkodott benne. Egy férfi, egy nő és egy gyermek – egy lány, a neve Irina volt, idén lett volna 11 éves. Meghalt. A férfi is meghalt. Részvétem… A nő kritikus állapotban van, kórházban van, orvosi ellátásban részesül.
A brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentése szerint Oroszország „jelentős erőforrásokat használ fel minimális nyereségért” Kelet-Ukrajnában.
Hozzátették: úgy tűnik, Oroszország növelte támadásait a keleti Marinka város körül az elmúlt héten. A város Donyeck várostól mintegy 19 kilométerre délnyugatra fekszik.
Emmanuel Macron francia elnök elismerte az orosz–ukrán háborúval összefüggésben, hogy még nem jött el a tárgyalások ideje – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukránok ellenállnak, mi pedig segítünk nekik. Most nincs itt az ideje a tárgyalásoknak, még akkor sem, ha előkészítjük őket, és ha mérföldköveket kell kitűznünk
– mondta Macron.
A vezérkar jelentése szerint az ukrán hadsereg hat csapást mért olyan területekre, ahol orosz felszerelések és katonák összpontosultak, és 58 orosz támadást vert vissza Ukrajna keleti részén – számolt be a The Kyiv Independent hétfő délelőtt.
Oroszország vallási tisztogatást folytat és üldözi a nem kívánt vallási szervezeteket Ukrajna megszállt területén – állítja az Institute for the Study of War (ISW).
Az orosz hatóságok valószínűleg szisztematikus vallásüldözési kampányt folytatnak a megszállt Ukrajnában
– áll a jelentésben.
Az ukrajnai invázió kezdete óta az oroszok legalább 26 vallási épületet bezártak, 29 papot elfogtak vagy megöltek.
Az elmúlt napon az oroszok 360 lövedéket lőttek ki Herszon régióra – közölte Alekszandr Prokudin, Herszon régió katonai közigazgatásának vezetője.
Hozzátette: a jelentés szerint április 9-én az ellenség 78 támadást hajtott végre, és a lövedékek közül 17 darab eltalálta Herszon városát.
Prokudin megjegyezte azt is, hogy az oroszok a régió lakónegyedeit vették célba, és több épületet el is eltaláltak – írja az Ukrajinszka Pravda.
A japán kormány tovább szigorítja oroszellenes szankcióit, miközben fokozza az Ukrajnának nyújtott támogatását – jelentette be Hirokazu Matsuno japán kabinetfőtitkár.
A nemzetközi rend védelme érdekében a G7-ek elnökeként és az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjaként Japán a nemzetközi közösséggel, különösen a G7-ekkel szorosan együttműködve tovább erősíti az Oroszország elleni szigorú szankcióit és támogatja Ukrajnát
– idézi a TASZSZ orosz állami hírügynökség Matsunót.
Az ukrajnai helyzet miatt bevezetett japán szankciók mintegy 1000 embert és 100 szervezetet érintenek Oroszországban. Ezenkívül befagyasztották az Alfa Bank, a VTB, a VEB.Russia, a Novikombank, az Otkritie Bank, a Promsvyazbank, a Rossiya Bank, a Sberbank, a Sovcombank, valamint körülbelül 40 másik szervezet és vállalat vagyonát.
Magyarország területére 2023. április 9-én az ukrán–magyar határszakaszon 3301 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6151 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. április 9-én nem érkeztek Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.
Ukrajna kénytelen volt megváltoztatni katonai terveinek egy részét, mert kiszivárogtak titkosított amerikai dokumentumok – írja az Ukrajinszka Pravda a CNN alapján.
A CNN szerint az elmúlt hetekben az interneten közzétett Pentagon-dokumentumokból kiderül, hogy az Egyesült Államok hogyan kémkedik szövetségesei, illetve ellenségei után egyaránt.
Ez komoly aggodalmat keltett az amerikai képviselők között, akik attól tartanak, hogy a leleplezések veszélyeztetik fontos nemzetközi kapcsolataikat.
Az eredeti dokumentumok egy része feltárja, hogy az Egyesült Államok milyen mértékben hallgatja le kulcsfontosságú szövetségeseit, köztük Dél-Koreát, Izraelt és Ukrajnát.
Többek között azt is feltárják a dokumentumok, hogy az amerikaiak hogyan szivárogtak be az orosz védelmi minisztériumba, illetve a Wagner-csoportba lehallgatások révén.
Amint azt az Ukrajinszka Pravda is írja, a dokumentumok rávilágítanak az ukrán hadsereg gyengeségeire a háború kritikus pontján.
Az orosz katonaság „kolosszális” veszteségeket szenvedett el Avdijivka és Marinka települések térségében az utóbbi napokban – közölte egy ukrán katonai szóvivő.
A Kyiv Independent szerint a tisztviselő azt mondta, hogy
az oroszok nagyjából 400 katonát vesztettek el a térségben pár nap alatt.
Ennek ellenére továbbra is támadásokat indítanak az ukrán állások ellen. A szóvivő azt is hozzátette, hogy a fogságba eső orosz katonák arra panaszkodnak, hogy megfelelő kiképzés nélkül, „nem éppen józan” parancsnokok küldik őket a csatába.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!