Az ukrán légierő most azt találgatja, hogy Oroszország miért döntött az X–50-es cirkálórakéták sorozatgyártásának beindítása mellett. Ennek a rakétának a kifejlesztése még a szovjet időkre nyúlik vissza – írja az Espreso TV ukrán internetes televíziós csatorna.

Jurij Ihnat, az ukrán fegyveres erők légierő-parancsnokságának szóvivője azt mondta, hogy az X–50-es cirkálórakéta nem új, azt még a Szovjetunióban fejlesztették ki. De egyelőre nem világos, hogy Oroszország miért döntött úgy, hogy növeli e rakéták gyártását.

„Talán több erőforrás áll rendelkezésre az ilyen típusú lőszerek gyártására, talán olcsóbb ez az eljárás. Reméljük, hogy a bevezetett szankciók megnehezítik az oroszok dolgát” – mondta Ihnat.

Az oroszok azt állítják, hogy az X–50-es cirkálórakéta akár 1500 kilométeres távolságból is képes célpontokat eltalálni. Az X-50-est a Tu–22M3-as bombázó repülőgépek, valamint a Tu–95MS és Tu–160-as stratégiai bombázók hordozzák.

Az ukrán vezérkar emellett felvetette, hogy Oroszország őszre halaszthatta az Ukrajna elleni masszív rakétatámadásokat. A megszállók nyáron tervezik az új rakéták tömeggyártásának beindítását, melyről az Espreso TV adott hírt.

A Pentagon figyelmeztette tagjait, hogy ne nyissanak meg bizalmas dokumentumokat nem titkosított weboldalakról, ezzel is hangsúlyozva a minősített dokumentumok kezelésének komolyságát.

A Kathleen Hicks védelmiminiszter-helyettestől származó feljegyzés célja, hogy emlékeztessen a minősített dokumentumok kezelésével kapcsolatos irányelvekre és eljárásokra, és figyelmezteti a szolgálati tagokat, hogy „ne vitassanak meg minősített információkat olyan személyekkel, akik nem jogosultak ilyen információk átvételére”.

Arra is figyelmezteti a szolgálati tagokat, hogy ne töltsenek le minősített jelzéssel ellátott dokumentumokat nem minősített honlapokról, mivel azok külföldi ellenfelekkel állhatnak kapcsolatban, vagy olyan rosszindulatú kódot tartalmazhatnak, amely kiberfenyegetést jelenthet a védelmi minisztérium információs rendszereire. 

Az emlékeztetőt egy nappal azelőtt küldték el, hogy letartóztatták a 21 éves Jack Teixeirát, a Massachusetts-i Légi Nemzeti Gárda tagját a titkos dokumentumok kiszivárogtatásával kapcsolatban – közölte a CNN.

Elon Musk, a Twitter tulajdonosa korábban nem volt hajlandó törölni azt a posztot, amelyben Dmitrij Medvegyev kifejti, hogy senkinek nincs szüksége Ukrajnára.

Németországban és Lengyelországban blokkolták Dmitrij Medvegyev orosz biztonsági tanács elnökhelyettes Ukrajnáról szóló bejegyzésének megjelenítését a Twitteren.

Ezt a tweetet Németországban és Lengyelországban a helyi törvények alapján visszatartották

– áll a Twitter közleményében.

Az Európai Tanács felvette az orosz Wagner zsoldoscsoportot a szankciós listájára, mivel az „aktívan részt vesz az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúban”. A tanács szerint a lépést az is indokolta, hogy a Wagner-csoport az ukrajnai Szoledar és Bahmut városok elleni támadások élére állt.

A Wagner-csoport mellett az Európai Tanács a RIA Fan orosz médiaszervezetet is szankciókkal sújtotta a „kormánypárti propagandában és dezinformációban” való részvétele miatt.

A szankciókkal sújtott vállalatokra vagyonbefagyasztás vonatkozik, és megtiltják, hogy az EU-tól pénzeszközöket kapjanak – írja a Sky News.

Összességében az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy veszélyeztető cselekményekre vonatkozó uniós korlátozó intézkedések most összesen 1473 személyre és 207 szervezetre vonatkoznak

– közölte a tanács.

Egy moszkvai bíróság másodszorra is megbírságolta a Wikipédiát, mert az nem volt hajlandó eltávolítani egy orosz nyelvű cikket, amely Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójáról szól – írja a Kyiv Independent.

A bíróság 2 millió rubelre (8 000 000 forintra) bírságolta a Wikimédia Alapítványt, amely a Wikipédia tulajdonosa, amiért nem volt hajlandó eltávolítani a „Zaporizzsjai terület orosz megszállása” című szócikket.

Oroszország 2022 júniusában 5 millió rubel bírságot szabott ki a Wikimédia Alapítványra, amiért az megtagadta az Ukrajna orosz megszállásáról, a háború alatti orosz háborús bűnökről és a bucsai mészárlásról szóló cikkek eltávolítását. Moszkva „dezinformációnak” bélyegezte a cikkeket.

Kirilo Budanov, a védelmi minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának vezetője az ABC tévécsatornának adott interjúban azt mondta, hogy Ukrajnának sikereket kell felmutatnia a közelgő ellentámadás során, különben „kérdések merülnek fel” a további nyugati támogatással összefüggésben.

„Az offenzíva sikere elengedhetetlen, győzelmek nélkül előbb-utóbb kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy érdemes-e továbbra is támogatni Ukrajnát” – mondta.

Budanov ugyanakkor meg van győződve arról, hogy a Pentagon titkos dokumentumainak kiszivárgása nem fogja befolyásolni az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti diplomáciai kapcsolatokat.

Csütörtökön az oroszok a határ menti és a front menti településeket lőtték Harkiv, Csugujiv és Kupjan körzetekben. Különösen az utóbbiban a lövések miatt tűz ütött ki egy vállalkozásnál, három ember megsérült.

Amint arról az Ukrinform beszámolt, ezt Oleg Szinegubov, a Harkivi Regionális Katonai Adminisztráció (OVA) vezetője jelentette be Telegram-oldalán.

A Grad légvédelmi rakétarendszerből leadott lövedékek következtében a Kupjani járásban található Kucserivka faluban megrongálódott egy polgári vállalkozás, és tűz ütött ki. Három férfi, akik 50, 51 és 23 évesek, megsérült. Mindannyian súlyos állapotban kerültek kórházba

– tájékoztatott az OVA vezetője.

Mint megjegyezték, a Kupjan körzetben megsérült egy 47 éves önkéntes is, aki Dvoricsna faluban segített a lakosság evakuálásában. Ezt követően súlyos állapotban szállították kórházba, az orvosok az életéért küzdenek.

Ukrajna legmagasabb rangú katonai hírszerzési tisztviselője szerint Oroszországnak van a legtöbb haszna az amerikai kormánytitkok kiszivárogtatásából. Kirilo Budanov ukrán vezérőrnagy az ABC Newsnak adott interjújában elmondta, hogy az ilyenféle információs hadviselés egyáltalán nem számít újdonságnak.

Budanov megerősítette, hogy nem sokkal a kiszivárogtatást követően beszélt az amerikai kollégáival, és nincs jele annak, hogy az ügy ártana a két ország közötti kapcsolatnak.

A vezérőrnagy arról is beszélt, hogy az Ukrajna védekezését támogató országok, például az Egyesült Államok adófizetői eredményeket várnak, azonban neki nincs tudomása arról, hogy a nyugati szövetségesek követeléseket támasztanának velük szemben, ahogy arról sem, hogy a támogatás folytatását a harctéri sikertől tennék függővé.

Kirilo Budanov az interjúban ígéretet tett arra, hogy Ukrajna visszaszerzi a Krím félszigetet, valamint azon gúnyolódott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nyílt nukleáris fenyegetései ellenére csúfos kudarcot vallott a téli offenzívában.

Ukrán szabotőröket vettek őrizetbe Melitopolban – közölte Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megye Moszkva által megbízott kormányzója.

„A bűnüldöző hatóságok három férfit vettek őrizetbe. A gyanú szerint a szabotőrök felrobbantották a vasúti síneket, valamint merényletet készítettek elő a vasútállomás alkalmazottjai és az adminisztráció munkatársai ellen” – idézte a kormányzót a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

A szabotőrökre akár életfogytiglani börtönbüntetés is várhat.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter kijelentette, hogy a Fekete- és Azovi-tenger biztonsága és a hajóközlekedés biztonsága érdekében a Krím félszigetet fel kell szabadítani.

A tárcavezető ezután hozzátette, biztos abban, hogy a jövőben ismét Ukrajna gyakorolja majd az ellenőrzést a Krím felett – írja az Ukrajinszka Pravda.