Az orosz bloggerek arról számoltak be, hogy az ukrán erők április 22-től kezdve állásokat foglaltak el a Dnyeper keleti oldalán, Herszon városának közelében.
A washingtoni Hadtudományi Intézet szerint a hadművelet valós léptékét egyelőre nem lehet meghatározni.
Az ISW a Dnyeper folyó keleti partján lévő területeket csak most minősíti ukrán ellenőrzés alatt állónak, mivel ez az első alkalom, hogy megbízható geolokációs képeket kapott a keleti parton lévő ukrán állásokról, valamint ez az első eset, hogy az orosz jelentések tartós ukrán jelenlétről számolnak be.
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
A Patriot légvédelmi rendszerek egy hadosztálya már hadrendbe állt Ukrajnában – közölte Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője.
Mint mondta, a többi Patriot még úton van, de ez a hadosztály már néhány napja aktív.
Arra a kérdésre, hogy a nyugati légvédelmi rendszerek képesek-e lelőni azokat az Sz–300-as rakétákat, amelyekkel nemrég Harkivot támadták az oroszok, Ihnat azt mondta, hogy igen, de az oroszoknak rengeteg, 6000-7000 darabja van ezekből, és ez nagy kihívást jelent.
Kijevben szombat este a Halálos iramban című filmsorozat rajongóinak rendezvényén osztottak ki behívóleveleket.
Minderről a városi rendőrfőnök-helyettes számolt be, aki elmondta, nem véletlenül kérték a katonai tisztviselőket, hogy menjenek el a rendezvényre. Mint mondta, mindennek van határa, és az már több a soknál, hogy olyan emberek parádéznak az autójukkal a fővárosban, akik képesek lennének harcolni.
Ezek mellett a felpörgetett motorok mellett olyan fiatalemberek állnak, akik a koruk és az egészségügyi állapotuk alapján például egy gépfegyvert is tudnának kezelni
– írta, hozzátéve azt is, hogy a fiatalokat már többször is figyelmeztették, de hasztalan.
„Ezért a mostani rendezvényre meghívtuk a katonai komisszárokat”, akik aztán meghívták a fiatalokat a hadseregbe – közölte a rendőrfőnök-helyettes.
Vasárnap osztottak meg egy olyan felvételt a közösségi médiában, amelyen a Bahmutból kimenekített ukrán sebesültek láthatóak.
A kelet-ukrajnai városban mindkét fél óriási veszteségeket szenved. Egy ukrán oldalon harcoló külföldi zsoldos pár hónapja konkrétan azt mondta, hogy átlagosan négy óráig marad életben az, aki a városban a frontvonalba kerül.
A NEXTA hírcsatorna osztott meg egy videót, amelyen Ukrajnában élő ortodox híveket kérdeztek a háborúról.
Egyrészt arról kérdezték meg őket, hogy mit gondolnak Vlagyimir Putyin orosz elnökről, mire azt mondták: „Ő a mi urunk”. Ezután feltették nekik azt is kérdést is, hogy mit gondolnak Putyinról annak fényében, hogy rakétákkal löveti Ukrajnát, és ezáltal gyerekeket ölet meg.
Isten csinálja ezt. Tudja, hogy Isten képes nyilakat lőni azokra, akik nem engedelmeskednek? Az angyalok olyan nyilakat is képesek kilőni, amelyektől az egész világ összeomlik
– hangzott a válaszban a NEXTA szerint. A hívek az interjú végén megerősítették, hogy szerintük tényleg „Isten adta a jogot Putyinnak ahhoz”, hogy lerohanja Ukrajnát.
Csehország nemrég átadott 12 felújított és modernizált T–72M1 típusú harckocsit Ukrajnának.
A csehek azt is közölték, hogy ezzel a szállítmánnyal együtt már több mint 50 darabot adtak át ezekből a harckocsikból az ukránoknak.
Egy robbanás végzett két nővel a kelet-ukrajnai Makijivka közelében, egy orosz megszállás alatt álló faluban – számolt be a NEXTA, amely egy videót is megosztott az esetről.
Oroszország nem fogja elfelejteni, és nem fogja megbocsátani az Egyesült Államoknak azt, hogy nem adtak vízumot azoknak az orosz újságíróknak, akik az ENSZ Biztonsági Tanácsának New York-i üléséről akartak volna beszámolni – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Hozzátette: szerinte az ország, amely önmagát „a legerősebbnek, a legokosabbnak, szabadnak és igazságosnak” nevezi, most gyávának bizonyult, és bizonyította, hogy nem érdekli a szólásszabadság. Lavrov arról is beszélt, hogy az orosz külügyminisztérium próbál majd segíteni a kitiltott újságíróknak, hogy végezhessék a munkájukat.
Meghalt Nyikolaj Borcov, az egyik leggazdagabb Putyin-párti orosz képviselő 77 éves korában. Temetése várhatóan Moszkvában lesz – számolt be a napi.hu.
Mint írják, Borcov 2003-tól volt az Állami Duma tagja, és öt cikluson át szolgált képviselőként az orosz parlamentben. A Forbes magazin leggazdagabb oroszokat felsoroló listáján is szerepelt, és a legjobban fizetett köztisztviselők között tartották számon.
Borcov egyike volt azon képviselőknek, akiket az orosz invázió kezdete óta a nyugati hatalmak szankciókkal sújtottak.
Csapást mért az orosz hadsereg egy Harkiv város közelében működő repülőipari vállalatra, amelyben Tu–141-es (Sztrizs) típusú drónokat javítottak és teszteltek – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.
A tábornok szerint találat érte az ukrán fegyveres erők 58. gépesített lövészdandárja egyik zászlóaljának vezetési és megfigyelőpontját a donyecki régióban lévő Szerebrjanka közelében. A megsemmisített ukrán katonai célpontok között sorolt fel többek között még két lőszerraktárt, és beszámolt arról is, hogy a tüzérség és a légierő által támogatott orosz rohamegységek Bahmut nyugati részén két háztömböt foglaltak el – írta az MTI.
A Kyiv Independent készített interjút a Melitopol városából elmenekült ukránokkal, akik elmondták, hogy milyen kínzásoknak vetették alá őket az oroszok.
Melitopolt még a háború első napjaiban foglalták el az orosz csapatok, és nem sokkal később egy partizánmozgalom jött létre a térségben, amely azóta is működik. A megszállók a partizánok akcióira válaszolva a helyi lakosságot próbálják terrorizálni.
A Kyiv Independent szerint egy, a városból elmenekült nő azt mondta, hogy az orosz katonák tavaly szeptemberben vitték el őt, mivel nem rejtette véka alá, hogy Ukrajnát támogatja a konfliktusban. Elmondása szerint egy korábbi büntetés-végrehajtási intézetbe vitték, ahol rögtön ki is vallatták.
Egyikük kérdéseket tett fel, miközben a másik vert. Azzal fenyegettek, hogy eltörik az orromat, hogy a padlón vernek, és hogy »szórakoztatásképp« átadnak a csecsen katonáknak
– idézte fel a Marina álnéven nyilatkozó nő.
Arról is beszélt, hogy az orosz katonák bárkit a kínzókamrákba vihettek, aki ukránul beszélt, az ukrán kormányzat telefonos alkalmazásait használta, vagy egész egyszerűen ukrán fizetőeszköz, hrivnya volt nála.
Ivan Fedorov, Melitopol elűzött ukrán polgármestere azt mondta a Kyiv Independentnek, hogy helyi forrásai szerint körülbelül 1000 lakost rabolhattak el az oroszok a városban (korábban ő maga is egyike volt ezeknek a személyeknek). Közülük mintegy 500 fő sorsáról még mindig nem tudnak semmit. A polgármester azt is elmondta: ő maga sem tudja elképzelni, hogy mi mindenre derülhet fény ezekkel az esetekkel kapcsolatban, ha egyszer visszafoglalják a települést.
Az ukrajnai partizánmozgalomról korábban ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
A Lvivi területen bíróság elé állítottak egy férfit, aki átvette ugyan a behívót, de nem jelent meg a sorozáson – számolt be a KárpátHír.
A bíróság bűnösnek mondta ki a férfit, akit az orvosi vizsgálat katonai szolgálatra alkalmasnak minősített, és aki átvette a behívót. Az illető sem a megadott időben, sem később nem jelent meg a hadkiegészítő irodában, hogy bevonuljon a hadseregbe.
A vádlott a tárgyaláson elismerte bűnösségét. Azzal védekezett, hogy épp egy háborúban elesett katona temetésén vett részt, amikor be kellett vonulnia,
és az ismerőse halála rémülettel töltötte el, ezért nem akart bevonulni a seregbe.
A vádlottat három év szabadságvesztésre ítélték, amelynek végrehajtását egy év próbaidőre felfüggesztették. Az ítélet nem jogerős.
Lu Sa-je nagykövet a francia televízióban pénteken arra kérdésre válaszolva, hogy mi az álláspontja a Krím hovatartozásáról, kijelentette, hogy történelmileg Oroszország része volt, és Nyikita Hruscsov volt szovjet vezető ajándékozta Ukrajnának.
Ezeknek a volt szovjet országoknak jelenleg nincsen nemzetközi jogállásuk, mert semmilyen nemzetközi megállapodás nem rögzíti a szuverén státusukat
– idézte az MTI Lu Sa-je nyilatkozatát.
Franciaország vasárnap válaszul „teljes szolidaritásáról” biztosította az összes érintett államot, amely megfogalmazása szerint „több évtizednyi elnyomás után” vívta ki a függetlenségét. „Ami Ukrajnát illeti, az egész nemzetközi közösség, Kína is elismerte az 1991-es határaival, beleértve a Krímet” – szögezte le a francia külügyminisztérium egyik szóvivője. Hozzátette:
Kínának tisztáznia kell, hogy az interjúban elhangzottak az álláspontját tükrözik-e, vagy sem.
Észtország, Lettország, Litvánia és Ukrajna – amelyek korábban a Szovjetunióhoz tartoztak – a párizsi állásfoglaláshoz hasonlóan reagáltak. „Furcsa hallani a Krím történelmének abszurd változatát egy olyan ország képviselőjétől, amely kényes az ezeréves történelmével kapcsolatosan” – írta a Twitteren Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó.
Hozzátette: ha valaki fontos politikai szereplő akar lenni, nem ismételheti papagáj módjára az orosz kívülállók propagandáját.
A ciprusi hatóságok befagyasztották több orosz oligarcha offshore-számláit, amelyeket a szankciók kijátszására használtak – számolt be a Kyiv Independent.
A lap szerint Pavlos Ioannou ciprusi pénzügyminiszter közölte, hogy 13 ember számláit befagyasztották. Az érintettek ciprusi és/vagy orosz állampolgársággal rendelkeznek,
és a gyanú szerint mindannyian Aliszer Uszmanov, valamint Roman Abramovics orosz oligarchákhoz kötődnek.
Uszmanovot és Abramovicsot az EU és az Egyesült Államok is szankcionálta korábban. Előbbinek 14 milliárd, utóbbinak pedig 9 milliárd dollárra rúg a vagyona.
Ciprus már hosszú évek óta az orosz oligarchák egyik kedvenc helye, amiről ebben a cikkünkben is írtunk.
Egy orosz repülőgépraj – amely négy Szu–35-ösből állt – hajtott végre légicsapást a Herszoni területen – számolt be az ukrán hadsereg.
Közlésük szerint a gépek öt darab KAB–500-as bombát dobtak le, amelyek lakóépületek találtak el. Az ukránok szerint a támadásban senki sem sérült meg, de a repülők mellett még Lancet típusú drónokkal is támadták a területet.
A minap az ukránok is elismerték, hogy fogyóban vannak a légvédelmi eszközeik által használt lőszerek, és emiatt az orosz légierő egyre gyakrabban merészkedik be az ukránok légterébe.
A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) nemrég írt arról, hogy orosz bloggerek szerint az ukrán hadsereg átkelt a Dnyeper folyón Herszon térségében. Most az ukrán hadsereget is megkérdezték arról, hogy ez igaz-e.
Az Ukrajinszka Pravda szerint Natalia Humenyukot, az ukrán déli hadseregcsoport szóvivőjét egy tévéműsorban kérdezték erről. A szóvivő nem erősítette meg a hírt, de nem is cáfolta, viszont arra kérte az embereket, hogy legyenek türelmesek.
Mint mondta, a Dnyeperen nehéz átkelni, és egy ilyen hadművelethez „információs csendre” van szükség addig, amíg véget nem ér.
Ezért még a Hadtudományi Intézet legjobb kutatóinak is türelmesnek kell lenniük egyelőre
– fogalmazott Humenyuk a műsorban.
Az orosz sajtó szerint Peszkov megerősítette, fia álnéven szolgált Ukrajnában a Wagner-csoport zsoldosaként – írta a Sky News.
A 33 éves Nyikolaj Peszkov a Kreml sajtótitkárának, Dmitrij Peszkovnak a fia. Prigozsin elmondása szerint az összes ismerőse közül csak egy ember, Dmitrij Peszkov, „akit egykor teljes értékű liberálisként dicsértek”, küldte el a fiát a háborúba.
Eljött, és azt mondta, hogy vigyétek egyszerű tüzérnek. Teljesen jól dolgozott, térdig sárban, sz.rban az Uraganon (többszörös rakétavető – a szerk.)
– mondja Prigozsin egy róla közzétett videóban.
„A G7-ek idiótáinak ötlete a hazánkba irányuló export teljes alapértelmezett betiltásáról kiváló” – írta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács helyettes vezetője közösségi oldalán.
Véleménye szerint ez egyben azt is jelenti, hogy Moszkva sem ad majd a G7 országainak semmit, amire talán égető szükségük lehet.
Ebben az esetben megszűnik számukra a gabonaüzlet és sok más dolog, amire szükségük van
– vélekedett. Hozzátette:
Úgy tűnik, hogy egyáltalán nem maradt agyuk. A fejükben csak egy lágy, sárga-kék szar maradt.
Újabb kárpátaljai életet követelt az orosz–ukrán háború. A fronton vesztette életét Andrij Bilec katona – közölte a férfi testvére.
Bilec harc közben esett el. A férfi Perecsenyből származott.
Diana Sosoaca, a román szenátus képviselője a parlamenti ülésen Dicsőség Moszkvának! felkiáltással válaszolt a vádakra, amelyek szerint a számítógépe kapcsolatban áll Oroszországgal.
Tekintettel arra, hogy a laptop a szenátusé, a bejelentkezés pedig a képviselőház wifijén keresztül történik, ez azt jelenti, hogy ez a képviselőház közvetlenül kapcsolódik Putyinhoz, a VPN pedig Moszkvából származik. Tehát a szenátust becsapták. A szenátus Putyiné. Ez Putyin laptopja, Putyin VPN-jével, Putyin wifijével. Igen? Dicsőség Moszkvának!
– idézte a képviselő szavait a Ziare román napilap.
Korábban ő volt az a képviselő, aki Romániának követelte Ukrajna déli részét. Erre válaszul az ukrán külügyminisztérium szankciók bevezetését kezdeményezte a „nemzetbiztonsági fenyegetést jelentő személy ellen”, amit Sosoaca halálos fenyegetésnek tekint. Szerinte Ukrajna ezen lépése csak megerősíti annak helyességét, hogy az általa elcsatolni kívánt területeknek Romániához kell tartozniuk a jövőben. Az erről szóló részletes cikkünket alább tudják elolvasni:
Olekszij Danilov, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára felszólította a politikusokat, hogy ne dőljenek be a békét hirdető oroszbarát személyeknek, és adjanak több fegyvert Ukrajnának.
„Az orosz agresszor célja változatlanul Ukrajna elpusztítása. Ne ültessenek minket egy tárgyalóasztalhoz velük, csak adjanak nekünk elég fegyvert. Oroszország csak az erőszakból ért” – mondta a főtitkár.
A belorusz hadsereg közölte, hogy készen áll atomfegyverek telepítésére a szovjet Hadászati Rakétacsapatok létesítményeiben.
A létesítmények korábban a köztársaság területén voltak, és 1994-ig (amikor a nukleáris fegyvereket kivonták az Orosz Föderációba) működtek.
Azt mondják, hogy jelenleg is folynak a munkálatok e létesítmények fejlesztésére.
Korábban Valgyimir Putyin és Aljakszandr Lukasenka bejelentette, hogy hamarosan atomfegyvereket telepítenek Belaruszba.
Az orosz hadsereg hazai gyártású rakétákat halmozott fel, amelyek elegendőek ahhoz, hogy újabb nagy erejű csapást mérjenek Ukrajnára. Az új támadásra valószínűleg május elején kerül sor. Ezt katonai szakértők állapították meg a TSN.ua számára készített kommentárjukban.
Rámutattak, hogy az utolsó nagy erejű csapás március 9-én volt, ami azt jelenti, hogy az oroszok már felkészülhettek egy újabb támadásra.
Alekszandr Kovalenko, az Információs Ellenállás csoport megfigyelője is megerősítette, hogy az oroszok újabb csapást mérhetnek ukrán területekre.
Arra is rámutatott, hogy ebben az esetben az oroszok nem tudnák az összes, rendelkezésre álló rakétahordozót felhasználni, mivel sok közülük már kimerítette élettartamát, és nem üzemképes.
Margarita Robles spanyol védelmi miniszter megerősítette, hogy hat darab német gyártmányú Leopard 2 harckocsi úton van Spanyolországból Ukrajnába, és egy héten belül megérkeznek – jelentette a CNN.
A tárcavezető újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy a német gyártmányú Leopardok „20 nehéz szállítójárművel együtt” indultak el a spanyolországi Santander kikötővárosból, és a tengeren keresztül történő utazás várhatóan öt-hat napot vesz igénybe.
Egy héttel korábban Robles azt mondta, hogy Spanyolország a javítások után a lehető leghamarabb további négy Leopardot szállít Ukrajnába – írja a CNN.
A harckocsik karbantartásának megkönnyítése érdekében Németország, Lengyelország és Ukrajna április 21-én szándéknyilatkozatot írt alá egy lengyelországi karbantartási központ megnyitásáról a Leopard 2 harckocsik számára – közölte Olekszij Reznyikov védelmi miniszter.
Az elmúlt hetekben nem volt olyan nap, amikor az oroszok nem használtak irányított légibombákat a háborúban – mondta Jurij Ihnat, a légierő szóvivője. Elmondása szerint legalább két tucat ellenséges taktikai repülőgép tevékenykedik a teljes frontvonal mentén.
Eközben az oroszok az éjszaka folyamán Sz–300-as rakétákkal lőtték a Donyecki területen fekvő Szlovjanszk városát – közölte Vadim Ljah polgármester. A rakéta a kőbánya közelében csapódott be, több magánház megrongálódott, de sérültekről nem érkezett jelentés – írja a Korrespondent.
Az orosz hadsereg szombaton a Dnyipropetrovszki területhez tartozó Nyikopolt is támadta.
Ezt Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszki területi katonai közigazgatás vezetője közölte – írja az Ukrinform.
„A megszállók továbbra is terrorizálják a civileket. Nem hagyják békén a Nyikopoli járást” – írta a tisztviselő a Telegramon.
Késő este Marhanec községet támadták meg. Egy drónt használtak, ami robbanó lövedéket dobott le – jelentette Liszak.
Folytatódnak a kényszersorozások Ukrajnában – erről tudósít az M1 híradója. Az összefoglaló szerint az ukrán hadsereg a civil lakosságot arra kényszeríti, hogy a frontra vonuljanak.
Az ukrán hatóságok cáfolták ezt a vádat, de a közösségi médiában megjelent videók és beszámolók szerint a kényszeres sorozás továbbra is zajlik. Az emberek ellenállnak, de az esetek többségében a hatóságok végül erővel viszik el őket.
A besorozottak között vannak olyanok is, akiknek nincs harci tapasztalatuk, de kénytelenek harcolni. Az emberek arra panaszkodnak, hogy az ilyen helyzetek miatt sok család szétszakadt, és a gyerekek apa nélkül maradnak.
Az összefoglaló szerint az emberek tiltakoznak az ukrán hatóságok által végrehajtott kényszersorozás ellen.
Ukrajnában legutóbb februárban, május 20-ig hosszabbították meg a hadiállapotot, ezzel együtt az általános mozgósítást is. Május 20-a után pedig várhatóan újabb kilencven nappal hosszabbítják meg.
Oroszország újabb három kerületet foglalt el a kelet-ukrajnai Bahmut nyugati részén, írta meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
„A légi csapatok visszatartották az ukrán egységeket a szárnyakon, és támogatták a rohamosztagok akcióit a város elfoglalása közben” – áll az orosz védelmi minisztérium legutóbbi közleményében, írja a Guardian.
A Le Monde információi szerint az ukrán hatóságok Belarusz digitális térképét kérték Párizstól, amely elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a harci repülőgépek vagy drónok alacsony magasságú bevetéseket hajthassanak végre.
Ezek a digitális térképek – melyek a pilóták szakzsargonjában DTED (digital terrain elevation data) néven ismertek – részletesen bemutatják a terepet, és olyan akadályokat is feltüntetnek, mint a nagyfeszültségű távvezetékek vagy szélturbinák, továbbá olyan katonai berendezéseket – például radarokat vagy légvédelmi ütegeket – is, amelyek veszélyesek lehetnek a repülőgépre.
Az elutasítás indoklásaként Párizs azzal érvelt, hogy az ukrán területek védelmét töretlenül támogatni fogják,
de szó sem lehet arról, hogy franciaország más, idegen területen folyó műveletekben is besegítsen.
Belaruszban már így is volt legalább egy dróntámadás a háború kezdete óta, bár azt az akciót a belorusz partizánok követték el.
Az orosz bloggerek arról számoltak be, hogy az ukrán erők április 22-től kezdve állásokat foglaltak el a Dnyeper keleti oldalán, Herszon városának közelében.
A washingtoni Hadtudományi Intézet szerint a hadművelet valós léptékét egyelőre nem lehet meghatározni.
Az ISW a Dnyeper folyó keleti partján lévő területeket csak most minősíti ukrán ellenőrzés alatt állónak, mivel ez az első alkalom, hogy megbízható geolokációs képeket kapott a keleti parton lévő ukrán állásokról, valamint ez az első eset, hogy az orosz jelentések tartós ukrán jelenlétről számolnak be.