Ha Kadhafinak vagy Szaddám Huszeinnek lett volna atomfegyvere, még mindig az országuk vezetői lennének – mondta az Állami Duma egyik képviselője.
A klipben, amelyet Julia Davis, a Daily Beast rovatvezetője osztott meg, Andrej Iszajev azt kérdezi, hogy az Egyesült Államok miért nem avatkozik még be nyíltan Ukrajnába, és miért óvatos a fegyverszállításokkal – közölte a Sky News.
Azért, mert nekünk atomfegyvereink vannak
– mondja az orosz állami televízióban.
Miért támadják még mindig Kínát? Azért, mert Kínának vannak atomfegyverei. Minden megfigyelő megérti – ha Kadhafinak vagy Szaddám Huszeinnek lett volna atomfegyvere, még mindig az országuk vezetői lennének
– fogalmazott.
A továbbiakban azt mondja, ha az országok meg akarják őrizni szuverenitásukat, akkor atomfegyvereket kell beszerezniük. Szerinte néhány éven belül megugrik az atomfegyverrel rendelkező országok száma.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk máskor is.
Jó pihenést kívánunk!
Az orosz erők nehéztüzérsége kétszer is csapást mért Nikopolra. A támadásban egy 48 éves helyi lakos meghalt. Egy 46 éves nő és egy 80 éves férfi pedig megsérült – írja az Unian.
„Egy 48 éves helyi lakos meghalt. Egy 46 éves nő és egy 80 éves férfi megsérült. Hat toronyház és ugyanennyi lakóház sérült meg a városban. A csapás következményeit már vizsgálják” – mondta a Dnyipropetrovszki terület vezetője, Szerhij Liszak.
Mintegy 5000 külföldi harcol Ukrajnáért az orosz erők ellen. Köztük sok grúz is, aki még mindig dühös az országa elleni 2008-as orosz támadás miatt – jelentette az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió munkatársa, Charles Stratford az ukrajnai Kijevből.
Emmanuel Macron francia elnök vasárnap telefonbeszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, amelyben megerősítette Párizs elkötelezettségét amellett, hogy minden szükséges segítséget megad Kijevnek.
A francia elnök a beszélgetés során vázolta Zelenszkijnek az európai országok összefogását az Ukrajnának nyújtott hosszú távú katonai segítségnyújtás terén – írja a TASZSZ.
Emmanuel Macron legutóbb április 15-én tárgyalt az ukrán elnökkel.
Svédország és Finnország haditengerészete fokozott készültségben van, hogy megakadályozzák az országaik energiahálózatai elleni esetleges támadást – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Ezt a svéd haditengerészet parancsnoka, Eva Skoog Haslum admirális jelentette be. Az admirális szerint orosz hadihajókat észleltek szélerőművek és víz alatti elektromos kábelek közelében.
Andrij Melnik ukrán külügyminiszter-helyettes szerint nem lehetetlen, hogy Kína béketeremtőként lép fel az ukrajnai háborúban – adta hírül az MTI.
Ukrajna korábbi berlini nagykövete egy vasárnapi német lapinterjúban arra a kérdésre, hogy képes lehet-e Kína a béketeremtésre és akár arra is, hogy elérje Moszkvánál az orosz csapatok kivonását Ukrajnából, azt mondta, hogy nem irreális elképzelés.
Peking ugyan természetesen a saját érdekeit követi, de az igazságos, békés megoldás és a harcok leállítása inkább kínai érdek, mint a háború, vagyis ez az egész világrendet megrázó hatalmas, soha véget nem érő földrengés
– tette hozzá Andrij Melnik.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy hamarosan nagy harcok lesznek, fel kell szabadítani földjüket és népüket az orosz fogságból. Zelenszkij ezt az ukrán határőröknek a határőrség napja alkalmából tartott gratulációján mondta beszédében.
Az elnök megköszönte azt az emberfeletti erőt, amellyel a határőrök egységei a leghevesebb harcokban védik Bahmutot, Avdijivkát, Marjinkát és más donbászi városokat és falvakat – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Köszönetet mondott a határőröknek azért az elszántságért is, amellyel Ukrajna összes védelmi és biztonsági erőivel együtt felszabadították a megszállóktól a Kijevi és a Harkovi területet, Herszon és Ukrajna északi régióit, valamint az „Ukrajnába vetett erős hitért, amellyel a katonaság ádáz harcokban megsemmisítette az orosz megszállót”.
Hamarosan jönnek a fő csaták. Fel kell szabadítanunk földünket és népünket az orosz fogságból. Vissza kell állítanunk államhatárunk teljes vonalát – szárazföldön és tengeren egyaránt. Biztos vagyok benne, hogy határőrcsapataink hősiessége, megbízhatósága és stabilitása erőteljesen segíti Ukrajnát ezen a fontos történelmi úton
– hangsúlyozta Zelenszkij.
Emellett állami kitüntetéseket adott át a határőröknek. A határőrség napját Ukrajnában 2018 óta minden évben április 30-án ünneplik.
Öt rakéta csapódott be az éjszaka a keleti Donyecki területen fekvő Kramatorszkba – közölte a régió kormányzója.
Pavlo Kirilenko a Telegramon megosztott nyilatkozatában azt mondta, hogy a két rakéta a városon kívül egy mezőn, kettő egy ipari övezetben, egy pedig magánterületen csapódott be – jelentette a Sky News.
A továbbiakban elmondta, hogy az orosz erők a keleti Avdijivka várost is ötször lőtték. Áldozatokról nem érkezett jelentés.
Ha Kadhafinak vagy Szaddám Huszeinnek lett volna atomfegyvere, még mindig az országuk vezetői lennének – mondta az Állami Duma egyik képviselője.
A klipben, amelyet Julia Davis, a Daily Beast rovatvezetője osztott meg, Andrej Iszajev azt kérdezi, hogy az Egyesült Államok miért nem avatkozik még be nyíltan Ukrajnába, és miért óvatos a fegyverszállításokkal – közölte a Sky News.
Azért, mert nekünk atomfegyvereink vannak
– mondja az orosz állami televízióban.
Miért támadják még mindig Kínát? Azért, mert Kínának vannak atomfegyverei. Minden megfigyelő megérti – ha Kadhafinak vagy Szaddám Huszeinnek lett volna atomfegyvere, még mindig az országuk vezetői lennének
– fogalmazott.
A továbbiakban azt mondja, ha az országok meg akarják őrizni szuverenitásukat, akkor atomfegyvereket kell beszerezniük. Szerinte néhány éven belül megugrik az atomfegyverrel rendelkező országok száma.
A világhírű nyelvész új kötete megjelenésének apropóján adott interjút a The New Statesmannek. Noam Chomsky az interjúban az orosz–ukrán háborúról is kifejtette véleményét.
A professzor szerint Oroszország visszafogottan és mérsékelten cselekszik a konfliktusban.
Chomsky Oroszország harcmodorát az USA 2003-as iraki inváziójakor tanúsított harcmodorral vetette össze, és azzal érvelt, hogy az abban a konfliktusban látott nagyarányú infrastruktúra-rombolás „Ukrajnában nem történt meg” – idézi a beszélgetést a Mandiner.
Demkó Attila a Facebook-oldalán mondta el a véleményét Ukrajna esélyeiről Bahmutban. Szerinte az ukránok egy kicsi, kevesebb mint 3 négyzetkilométeres területre szorultak vissza.
Úgy véli, bár mindkét fél arról beszél, hogy a másiknak nagyobbak a veszteségei, ám megjegyezte, Budapestről nem tudja eldönteni, kinek van igaza.
De ha ránézünk a térképre, egyértelmű, hogy az ukrán utánpótlás bevitele is életveszély, és akkor a katona még egy golyót sem lőtt ki. De tudom-e, hogy mi történik? Nem
– írta.
Az ukrán offenzívára is ez igaz. Nem tudja, de sok jel szerinte azt mutatja, olyan áttörés, mint Harkivban, nem várható. Kivéve, ha magát Bahmutot célozzák.
Egy biztos – az ukránokat nem lehet lebecsülni. Összesen két hetet töltöttem velük a frontzónában 2016-ban és ’17-ben. Az elszánást láttam mindenkin, azokon is, akik három egyenes mondatot nem tudtak ukránul (csak oroszul), és a morál nagyon fontos. Az ukrán társadalomban van ugyan ma is 10-20 százalék oroszpárti, de a többség harcolni akar. Ez akkor változhat, ha a tavaszi-nyári offenzíva elbukik, de addig nem
– írta bejegyzésében.
Egy dolgot azonban mindenképp határozottan állított a szakértő, hogy nem mészároltak le a térségben például 14 000 oroszt, mert bejárta a térséget. És nemcsak az ukránokkal beszélt, hanem oroszpártiakkal is.
A Kreml közleménye szerint az orosz hadsereg négy háztömböt foglalt el Bahmut nyugati részén – írja a Sky News.
Az egykor több mint 70 000 polgári lakosnak otthont adó Bahmut mára kevesebb mint 12 000 lakossal rendelkezik.
Az elmúlt hónapokban a városban zajló csata a háború eddigi egyik leghevesebb csatája lett, a lakosoknak a föld alatt és fagyos körülmények között kellett menedéket keresniük.
Nagy-Britanniában az ukrán katonák dán kiképzők vezetésével a pozíciós harci műveletek végrehajtásáról szóló tanfolyamokon vesznek részt, különösen a pozíció előkészítésének, elfoglalásának és megtartásának műveleteit gyakorolják.
A Dán Királyság Fegyveres Erőinek katonái Ukrajna Fegyveres Erőinek személyi állományát képzik. A Nagy-Britanniában lévő kombinált katonai alapkiképzés részeként órákat tartanak a pozíciós harci műveletek végrehajtásáról, különösen az előkészítésre, a pozíció elfoglalására és megtartására, a harcban való mozgásra különböző módokon, a manőver során végrehajtott műveletek sorrendjére és az ideiglenes lőállásból a fő tüzelőállásba való átmenetre vonatkozó műveleteket gyakorolják
– áll az üzenetben.
Mint a fegyveres erők vezérkara megjegyezte, ez a képzés lehetővé teszi a harci készségek elsajátítását, a fegyveres erők biztonságának és műveleti erejének növelését, hogy a katonák elsajátíthassák az Ukrajna védelméhez szükséges taktikai ismereteket – írja az Ukrinform.
A Dán Királyság Fegyveres Erői kiképzőinek vezetésével az ukrán fegyveres erők újoncai jobban felkészülnek a harci körülményekre
– tette hozzá az ukrán fegyveres erők vezérkara.
A Dán Királyság továbbra is támogatja Ukrajna népét, és folyamatos támogatást nyújt a nemzetközi jog Oroszország általi folyamatos megsértésére válaszul. Nagy-Britanniába érkezve 2023-ban a Dán Fegyveres Erők egykontingensnyi katonája csatlakozott a ukrán újoncok partnerországok által szervezett kiképzési programjához.
Csehország szövetségeseivel együtt keresni fogja a lehetőségét annak, hogyan növeljék a lőszerszállításokat Ukrajnába – jelentette ki Petr Pavel cseh államfő Prágában.
Petr Pavel Zuzana Caputová szlovák államfővel együtt péntektől vasárnapig 3 napos munkalátogatást tett Ukrajnában. Prágába való visszatérése után Petr Pavel a Kbely katonai repülőtéren tartott sajtótájékoztatót.
Az elnök szerint Ukrajnában komoly lőszerhiány van, ami akadályozza Kijevet, hogy ellentámadást indítson az orosz megszállók ellen az ukrán területek feletti ellenőrzés visszaszerzésére.
Ukrajnának jelenleg leginkább lőszerre van szüksége. A lőszerből kritikus hiány van, s ez korlátozza Ukrajna képességét, hogy hatékonyan védekezzen, és sikeres ellentámadást indíthasson
– mondta Petr Pavel újságíróknak a prágai katonai repülőtéren. Az elnök úgy látja, hogy az oroszok naponta négyszer-ötször több lőszert használnak fel, mint az ukránok.
„Keresni fogjuk az utat, hogyan növeljük a lőszerszállítást saját forrásainkból” – jelentette ki Petr Pavel. Hozzátette, hogy a szövetségesekkel is tárgyalni akar, mert ugyan nagyon hatékony fegyvereket szállítanak az ukránoknak, de csak minimális mennyiségű lőszert. „Ennek így nincs értelme” – szögezte le a cseh államfő.
A régebbi, szovjet gyártmányú fegyverekben használatos lőszer ugyan Csehországban már nem hozzáférhető, de más országokban még van elég – tette hozzá az elnök. „Ezek a lőszerek gyakran olyan országokban találhatóak, amelyek korábban szovjet fegyvereket használtak” – mondta Petr Pavel.
„Ez a háború olyan Oroszországgal, mint egy hatalmas torta, amit nehéz lenyelnünk, ezért darabokra kell szelni, és részleteiben kell elfogyasztanunk” – mondta Zelenszkij egy interjúban.
Az ukrán elnök szerint Ukrajna győzelme azért fontos a világ számára, mert erősíteni fogja a globális biztonságot a világon és a NATO országaiban egyaránt – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Az a feladatunk, hogy megmutassuk, nem megyünk sehová Oroszország szomszédságából, és a győzelmet követően erősebbek leszünk, mint voltunk. Ukrajna számára nincs más lehetőség” – fogalmazott az ukrán elnök.
Alekszej Kuzmenkov vezérezredest nevezték ki a logisztikáért felelős védelmi miniszterhelyettesnek – olvasható az orosz katonai tárca Telegram-csatornáján.
Alekszej Kuzmenkov vezérezredest kinevezték az Orosz Föderáció védelmi miniszterhelyettesének posztjára, aki az Orosz Föderáció Fegyveres Erőinek logisztikájáért felel
– áll a közleményben.
Kuzmenkov 1971-ben született. 1992-ben végzett a Volszki Felsőbb Katonai Logisztikai Iskolában, és 2019-ig a fegyveres erők logisztikai támogatásának különböző pozícióiban szolgált – írja a RIA Novosztyi hírügynökség.
2014–2018 között a Fegyveres Erők Logisztikai Parancsnokságát vezette, 2018-2019-ben pedig a Déli Katonai Körzet logisztikai parancsnokhelyettese volt. 2019-ben az Orosz Gárda igazgatóhelyettese lett.
Anton Herascsenko ukrán belügyminiszteri tanácsadó számolt be egy ukrán férfi történetéről.
Az 59 éves férfi lelőtt két orosz katonát a megszállás alatt állló falujában, majd egy erdőn keresztül elmenekült, és beállt az ukrán seregbe. Erre válaszul az oroszok bántalmazták az édesanyját, elfogták és megkínozták a feleségét, és megsemmisítették az otthonát.
Hszi Csin-ping kínai elnök elárulta az oroszokat azzal, hogy néhány napja telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Árulásról van szó, vagy sem? [...] Miért hívta fel az ellenségünket? Hszi Csin-ping elvtárs, miért jött ön Moszkvába, és húzta három napig Vlagyimir Putyin idejét? [...] Mit kellene gondolnunk erről, barátok vagyunk még?
– fogalmazott az orosz köztévében Szergej Mardan orosz műsorvezető.
A Brjanszki terület kormányzója szerint már négy civil halottja van annak az ukrán tüzérségi támadásnak, amely az éjjel történt.
A csapás által érintett faluban szükségállapotot hirdettek ki. A mostani beszámolóban azt írták, hogy valójában két csapás is történt az éjjel, és összesen négy halott és két sérült van.
Több orosz rakéta okozott károkat Donyeckben az elmúlt éjszaka – közölte a régió kormányzója a The Guardian szerint.
Pavlo Kirilenko a Telegramon tette közzé, hogy szombat éjfél körül öt rakéta csapódott be Kramatorszkban: az egyik egy lakóház közelében, kettő egy városon kívüli mezőn és további kettő egy ipari területen. Több település is tűz alá került – mondta. Áldozatokról nem érkezett jelentés.
Az év első negyedében Lengyelországban mintegy 1200 külföldit részesítettek nemzetközi védelem státuszában – közölte vasárnap a lengyel sajtó.
Az illetékes hatóságok a nemzetközi védelem, vagyis a menekültügyi státusz, illetve az úgynevezett kiegészítő védelem megadását célzó összesen 2600 kérelmet bíráltak el az év első három hónapjában. Ez 9 százalékkal több, mint tavaly az utolsó negyedévben – idézi a média Jakub Dudziakot, a lengyel idegenrendészeti hivatal (UdSC) szóvivőjét.
Az 1200 jóváhagyott kérelem közül
a legtöbbet – hatszázötvenet – belorusz állampolgárok nyújtották be. A védelmi státusz megadásának feltételeit továbbá 350 ukrán és 100 afgán állampolgár teljesítette.
Az UdSC által elutasított összesen 610 kérelem közül háromszázat orosz, ötvenet egyiptomi és negyvenet tádzsik állampolgárok nyújtottak be. Összesen 830 kérelem esetében az eljárást megszüntették. Általában olyan esetekről van szó, amikor a külföldi állampolgár a hatósági döntés meghozatala előtt önként elhagyta Lengyelországot.
Az UdSC adatai szerint az idei év első negyedévében 2300 külföldi kért Lengyelországban nemzetközi védelmet. A legtöbb – 800 – kérvényező belorusz volt, továbbá 440 orosz, 390 ukrán, 110 egyiptomi és 70 iraki állampolgárt kérvényezte a védelmi státusz megadását. Összességben kilenc százalékkal kevesebb ilyen kérvényt nyújtottak be, mint az előző év azonos időszakában – írta az MTI.
A Szevasztopolban történt dróntámadás az ukrán ellenoffenzíva előkészítését szolgálta – közölte az ukrán hadsereg szóvivője.
A támadás egy üzemanyag-tároló létesítményt ért, amely több órán át égett. A szóvivő, Natalja Humenjuk vasárnap azt mondta, hogy átfogó offenzívára lehet számítani, ezt készítik most elő ezekkel a csapásokkal. Az akció utáni tűzről képek és videók is készültek.
Vasárnap reggel Harkiv térségét ágyúzták az oroszok. A helyi tisztviselők szerint Kupjanszk városában több házat is eltaláltak rakétákkal – adta hírül a The Guardian.
A támadás következtében lakóházak, garázsok gyulladtak ki, és négy autó megsemmisült. Oleh Szinyehubov, a Harkivi terület kormányzója közölte, hogy a támadásnak nem voltak áldozatai.
Az éjszakai támadásokban két ember megsebesült Herszon városában – közölte vasárnap reggel Jurij Szobolevszkij, a Herszoni terület közigazgatásának helyettes vezetője.
A hatóságok szerint szombaton több mint 27 támadást jelentettek a herszoni régió lakónegyedei ellen, mintegy 135 lövedéket lőttek ki – írja a The Guardian.
Olekszandr Prokudin, a régió kormányzója a Telegramon közzétett nyilatkozatában azt mondta, hogy az orosz csapatok „nem csupán Herszonban, hanem egész Ukrajnában fokozták az ágyúzások mértékét”.
A továbbiakban azt mondta, hogy a fokozott ágyúzás volt az oka annak, hogy utasítást adtak arra, hogy „előre dolgozzák ki a polgári lakosság evakuálásának módját a régió tömeges ágyúzása esetén”.
Vasárnap hajnalban tüzérségi támadás érte az ukrán határ közelében fekvő Brjanszki területet – közölte Alekszander Bogomaz, a régió kormányzója.
Elmondása szerint egy falut, Szuzemkát érte a támadást, és a csapásban két civil életét vesztette, egy harmadik pedig megsérült. Az esetről videók is készültek.
Egy lakóépület teljesen, két másik ház pedig részben megsemmisült. A helyszínen még mindig dolgozik a katasztrófavédelem.
Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter közölte: Ukrajnának 2024-ben is szüksége lesz 18 milliárd euróra az Európai Uniótól.
Az Unió már döntött arról, hogy 2023-ra megadják ezt az összeget Ukrajnának. Az ukrán pénzügyminiszter szombaton az uniós pénzügyminiszterek találkozóján azt mondta, hogy ugyanerre az összegre jövőre is szükségük lesz.
A Poltitico szerint Marcsenko úgy fogalmazott a 2024-es évről beszélve:
Azt hiszem, nem lesz egyszerű feladat, hogy drasztikusan csökkentsük a kiadásainkat. Természetesen a katonai hadjáraton is múlik, de azt hiszem, hogy szükségünk lesz legalább arra a 18 milliárd euróra, amit erre az évre kaptunk.
Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa azt mondta: minderről akkor tárgyalhatnak az unió vezetői, amikor legközelebb az Unió költségvetéséről egyeztetnek. „Kétségtelen, hogy Ukrajnát ahhoz hasonlóan fogjuk támogatni, ahogy azt az előző években tettük” – fűzte hozzá.
Az ukrán elnök egy interjúban beszélt arról, hogy mit tett volna, ha az oroszok behatolnak az elnöki hivatalba is a háború kezdete után, amikor megközelítették Kijevet.
Zelenszkij azt mondta, hogy nagyon komolyan készültek az elnöki palota védelmére. Több helyen is fegyvereket és lőszert helyeztek el, és ha az orosz felderítők, diverzánsok behatoltak volna, akkor ők maguk is felvették volna velük a tűzpárbajt.
„Igen, van fegyverem, és tudom használni. Képzeljék csak el, hogy milyen lenne, ha az ukrán elnök orosz fogságba esne. Szerintem ez szégyen volna” – fogalmazott Zelenszkij. Utána arról, hogy mi történt volna, ha tényleg megtámadják őket az orosz katonák, azt mondta:
Magunkat nem lőttük volna le. Hogy visszalőttünk volna-e rájuk? Igen.
A földbe ásott, fémborítással fedett gödrökbe zárják azokat az orosz katonákat, akik fegyelemsértést követnek el – közölte a brit hírszerzés.
A közelmúltban már napvilágot látott legalább egy fotó ezekről a lyukakról.
A brit hírszerzés most azt írta, hogy az orosz parancsnokok már néhányan hónapja alkalmazzák ezt a büntetési formát azoknál a katonáknál, akik bizonyos vétségeket követnek el – például leisszák magukat, vagy megpróbálják felmondani a szolgálati szerződésüket.
A hírszerzők szerint mindez azt fémjelzi, hogy egyre nő a szigor az orosz hadseregben, és súlyosbodnak a büntetések. Ez a folyamat már 2022 augusztusa óta megfigyelhető, de idén januárban lett igazán látványos, amikor Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök vette át a közvetlen parancsnokságot az ukrajnai erők felett.
Az orosz állami tévében bemutattak egy videót arról a csapásról, amely Umán városában történt péntek hajnalban, és amelynek legalább 23 halálos áldozata volt – számolt be a NEXTA.
A hírcsatorna szerint az orosz köztévében teljesen elferdítették a valóságot az esetről, ugyanis azt állították, hogy
A lakóház elleni csapás után egyébiránt az orosz védelmi minisztérium is azt közölte, hogy „telitalálatot" értek el.
Olekszandr Tkacsenko ukrán kultuszminiszter közzétette azoknak a külföldi személyeknek a névsorát, akiket veszélyesnek tartanak az ukrán nemzetbiztonság számára – számolt be a Kárpáthír.
Az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács által javasolt listára 211 külföldi előadóművész, színész és zeneszerző került fel. Az orosz művészek mellett Gérard Depardieu francia színész, Steven Seagal amerikai színész, valamint Emir Kusturica szerb filmrendező is megtalálható a listán.