Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Alaposan felbőszítette Oroszországot a lengyelek lépése
• Kiderült, mi lehet a legutóbbi orosz rakétacsapások motivációja
• Zelenszkijre figyel a világ, sok múlhat az elnök döntésén
• Drónokkal támadtak egy katonai létesítményt Oroszországban
• A Wagner-csoport terrorszervezetté nyilvánítását kezdeményezte a francia nemzetgyűlés
• A lengyelek átneveznék Kalinyingrádot
• Ukrán külügy: Ne gondolja senki, hogy az ellentámadással vége
• Megszólalt a belorusz KGB vezetője, állítólag terrortámadás készült országuk ellen
• Belháború tört ki Oroszországban
• Sikeres ellentámadást jelentettek az ukránok Bahmutnál

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!

A Motor Szics volt elnöke, Vjacseszlav Boguszlajev levelet írt Andrij Jermaknak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének.

A levél szerint, amely a Radio Szvoboda birtokába jutott, a vállalat elnöke azt kérte, hogy vegyék fel arra a listára, amelyen azok szerepelnek, akiket a túsztárgyalások alatt csereként fel tudnak ajánlani.

A kanadai és a lett fegyveres erők hétfőn kezdik meg az ukrán katonák közös kiképzését Lettországban – írja a Sky News.

A program kiegészíti a kijevi csapatok kiképzésére irányuló más kanadai erőfeszítéseket Nagy-Britanniában és Lengyelországban.

Kanada mintegy 800 katonát állomásoztat az Oroszországgal és Belarusszal határos Lettországban, ami az ország legnagyobb külföldi katonai telepítése.

„Továbbra is közösen kell támogatnunk Ukrajnát, mert a semmittevés ára sokkal nagyobb, mint a mi katonai segélyünk” – mondta Anita Anand kanadai védelmi miniszter.

Az ország eddig több mint 36 ezer ukrán katonát képzett ki – mondta Anand asszony, hozzátéve, ez a program arra összpontosít, hogy a fiatal tiszteknek segítséget nyújtson, többek között a hírszerzés, a felderítés és a haditervezés területén.

Az Egyesült Királyságban mintegy 170 kanadai katona állomásozik, és mintegy 80 katona Lengyelországban, hogy ukrán katonákat képezzenek ki.

Kanada 2017 óta vezet egy NATO-harccsoportot Lettországban, és azon dolgozik, hogy közel megduplázza ottani jelenlétét.

Lengyelország döntése, hogy átnevezi az orosz Kalinyingrád városát, „ellenséges cselekedet” – mondta a Kreml, miközben a két ország közötti kapcsolatok továbbra is romlanak.

Kalinyingrád, amely egy Litvánia és Lengyelország közé szorított exklávéban fekszik, Koenigsberg néven volt ismert, amíg a második világháború végén a Szovjetunió el nem csatolta, és át nem nevezték Mihail Kalinin politikus tiszteletére.

Lengyelország szerint azonban Kalininnek az 1940-es katyni mészárláshoz fűződő kapcsolata, negatív felhangot kapott.

Ennek következtében Varsó úgy döntött, hogy a várost Krolewiecnek nevezi el, ahogyan akkor hívták, amikor a 15-16. században a Lengyel Királyság uralta.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a döntés „az őrültséggel határos”.

Tudjuk, hogy a történelem során Lengyelország időről időre belecsúszott az oroszok iránti gyűlölet őrületébe

– mondta egy tájékoztatón.

Egyre nehezebb helyzetben vannak az orosz erők Ukrajnában, Oroszország már a 15. hónapjában van a háromnaposnak tervezett háborújának – mondta Rob Bauer tengernagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke szerdán Brüsszelben.

Rob Bauer, a NATO Katonai Bizottságának ülését követően tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: az Ukrajna elleni orosz agresszió az eddigi legnagyobb fenyegetést jelenti a szövetség biztonsága és a béke szempontjából.

Kijev katonai támogatásának folytatása ezért is elengedhetetlen, de nemcsak Ukrajna, nemcsak a NATO, hanem a világ egésze érdekében – mondta a tengernagy.

Christopher Cavoli tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka arról beszélt, hogy a NATO katonai hatóságai regionális terveket dolgoztak ki, amelyek leírják, hogy a szövetség hogyan fogja megvédeni tagországait két veszéllyel, Oroszország és a terrorista csoportok jelentette fenyegetéssel szemben.

A tervek a NATO haderejének új modelljét követelik meg, ami több magas készültségű csapat felállítását, valamint egy új haderőstruktúra kialakítását jelenti a NATO-műveletek végrehajtásához szükséges felszerelések és szervezetek számának és típusának meghatározására – írja az MTI.

Az ENSZ felszólította Oroszországot, hogy biztosítson „sürgős és átfogó” orvosi ellátást Alekszej Navalnijnak. Az orosz ellenzéki vezető 11 és fél éves kombinált büntetését tölti csalás és bíróság megsértése miatt, amellyel állítása szerint el akarják hallgattatni.

Támogatói szerint a börtönben jelentős gyomorfájdalmakkal küzdött, ami szerintük a lassan ható méreg jele lehet.

Aggasztónak tartom Navalnij egészségi állapotának romlását, valamint a kielégítő diagnózis és orvosi kezelés nyilvánvaló hiányát

– mondta Alice Edwards, az ENSZ kínzással foglalkozó különmegbízottja egy nyilatkozatban.

Az orosz börtönszolgálat korábban tagadta azokat a vádakat, hogy alkalmazottai rosszul bántak volna Navalnijjal, és azt állította, hogy szükség esetén mindig biztosították számára az orvosi kezelést.

A 46 éves férfi 2021-ben önként tért vissza Oroszországba Németországból, ahol kezelték, miután a nyugati laboratóriumi vizsgálatok szerint 2020-ban Szibériában idegméreggel próbálták megmérgezni.

Az oroszok aknavetőkkel lőttek egy falut a Herszon régióban – jelentette az ukrán média.

Egy ember meghalt – derült ki a jelentésből.

Mint ismert, Kreml szerint „ellenséges cselekedet” Lengyelország döntése, miszerint átnevezi a Lengyelország és Litvánia között a Balti-tenger partján fekvő orosz Kalinyingrád városát.

Helyi médiajelentések szerint Varsó azt akarja, hogy Kalinyingrádot a lengyel Królewiec néven emlegessék

Ennek fényében kemény üzenetet címzett Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese Telegram-oldalán Lengyelországnak:

Tehát a lengyel ruszofóbok mindenkit történelmet akarnak tanítani. Az orosz Kalinyingrád város neve nem tetszik nekik, azt javasolják, írják helyette 

Nos, ebben az esetben számukra nincs Krakkó, csak Krakkau.

• Nincs Gdanszk; csak Danzig.
• Nincs Szczecin; csak Stettin.
• Nincs Poznan; csak Pozin.
• Nincs Wroclaw; csak Breslau.

A lista még hosszan folytatható.

És természetesen nincs Lengyelország; csak a Varsói Hercegség, vagy a Lengyel Királyság az Orosz Föderáció részeként, az Orosz Birodalom utódjaként.

Egy sor orosz közlemény jelezte, Moszkva arra készül, hogy kilépjen abból a megállapodásból, amely lehetővé tette a gabonaszállítmányok exportját Ukrajna kikötőiből – írja a Sky News.

Oroszország közölte, hogy nem hosszabbítja meg a paktumot május 18-át követően, hacsak nem teljesítik a követeléseit.

A NATO volt szövetséges főparancsnoka, James Stavridis, valamint a CIA és az NSA volt főigazgatója, Michael Hayden szerint a NATO-nak fontolóra kellene vennie a szállítmányok Ukrajnából történő kikísérését, ha Moszkva teljesíti a kivonulással kapcsolatos fenyegetéseket – a fejlemény Stavridis szerint súlyosbítaná a globális élelmiszerhiányt és megbénítaná Ukrajna gazdaságát.

Andrij Juszov, az ukrán védelmi minisztérium állami tervezési osztályának szóvivője egy televíziós műsorban elmondta:

Többször is elhangzottak olyan nyilatkozatok közszereplők, a katonai és politikai vezetés részéről, hogy célpontjaink katonai célpontok. Ami a propagandaeseményekre vonatkozik, az kevéssé érdekes.

Csehország két szovjet gyártmányú Kub légvédelmi rendszert és az ezekhez szükséges rakétákat ad át Ukrajnának – közölte Petr Pavel elnök.

Szerinte Ukrajna azonnal elkezdheti használni ezeket a rendszereket, hiszen vannak ilyen típusú felszerelésekre kiképzett katonái.

Biztosítani kell, hogy az ukrajnai háborút jogszerű, igazságos és méltányos béke kövesse az emberi jogok biztosítása és megerősítése, valamint a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett – jelentette ki Marcelo Rebelo de Sousa portugál elnök szerdán Strasbourgban.

Az Európai Parlament plenáris ülésén elmondott beszédében Marcelo Rebelo de Sousa hangsúlyozta: meg kell előzni újabb háborúk kitörését, és jövőt kell biztosítani mindazoknak, akik gazdasági és társadalmi bizonytalanságban élnek.

A biztos és békés jövő szavatolása érdekében az Európai Uniónak gazdaságilag és politikailag is a lehető legerősebb szereplővé kell válnia a világban az egység megerősítése és a bővítés nyújtotta lehetőségek kiaknázása által – mondta. Mindezek eléréséhez a lehető legjobb politikai, intézményi felkészültségre, gazdasági és pénzügyi előkészítésre van szükség – hangsúlyozta.

„A halogatás és a kételkedés ideje lejárt” – fogalmazott a portugál elnök, majd hozzátette: ha az EU globális vezető szerepet akar betölteni, akkor a klímaváltozás elleni harc élére kell állnia, és támogatnia kell a digitális és energetikai átállást. Fel kell gyorsítania a helyreállítást, és nem szabad megfeledkeznie a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború, valamint az ezeket a válságokat követő infláció gazdasági és politikai hatásairól – mondta.

Ha nem járunk sikerrel, rések nyílnak, amelyeket rendszerellenes és populista mozgalmak képviselői töltenek majd be. Ha bekövetkezik, az a mi hibánk lesz

– fogalmazott.

A portugál elnök arra biztatta az Európai Parlament képviselőit, hogy dolgozzanak Ukrajna szükségleteinek támogatásán, valamint az EU-t megerősítő feladatok megoldásán a következő, 2024 és 2029 közötti parlamenti ciklusban.

Bekérették a varsói orosz nagykövetet a Fekete-tenger felett történt incidens miatt, melynek során egy orosz vadászgép veszélyesen megközelítette az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) missziójának keretében járőröző lengyel repülőgépet – közölte szerdán Lukasz Jasina külügyi szóvivő.

Határozottan elítéljük az orosz fél provokatív és agresszív magatartását, amely komoly nemzetközi incidenst jelent

– írta Jasina Twitteren. Vasárnap a lengyel határőrség közölte: az európai uniós misszió keretében a román felségvizek felett járőröző, Turbolet L–410 személy- és teherszállító polgári repülőgépét „agresszív és veszélyes” módon, mintegy 5 méterre háromszor megközelítette egy Szu–35-ös orosz vadászgép. Az incidens alkalmával a lengyel gép turbulenciába került, és kényszerleszállást hajtott végre – írja az MTI. 

Az Ukrán Állami Katasztrófa-elhárítási Szolgálat a teljes körű orosz invázió kezdete óta több mint háromezer robbanószerkezetet hatástalanított a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai területen – közölte a Kárpáthír.

A szolgálat tűzszerészei legutóbb egy 500 kilogrammos orosz légi bombát semmisítettek meg, amelyet a Zaporozzsjai régió egyik, a frontvonal közelében fekvő városára dobtak le a megszállók.

A jelentésben kiemelik, hogy a tűzszerészek munkája nagyon veszélyes, hiszen a tévedés lehetősége nincs megadva számukra. Felkutatják és megsemmisítik azokat a hátrahagyott, fel nem robbant lőszereket, amelyek halálos veszélyt jelentenek a civilekre.

A brit külügyminiszter kijelentette, hogy „üdvözölne” minden olyan kínai beavatkozást, amely segíthetne véget vetni az Oroszország és Ukrajna közötti háborúnak − írta meg a Sky News.

James Cleverly azt mondta, nem gondolja, hogy a Nyugatnak ragaszkodnia kellene ahhoz, hogy egyedül rendezze a helyzetet, és elmondta, hogy „tudjuk, hogy Hszi Csin-pingnek jelentős befolyása van Vlagyimir Putyinra”.

Brit kormányforrások tájékoztatása szerint London hamarosan terrorszervezetté nyilvánítja a Wagner orosz magánhadsereget, amely az ukrajnai háborúban is jelentős szerepet játszik − közölte az MTI.

A The Timesnak a konzervatív brit napilap szerdai beszámolója szerint a Downing Streeten elmondták, hogy a brit kormány kéthavi munkával teremtette meg a lépés jogi hátterét, és a döntést hamarosan törvénybe iktatják.

A brit jogszabályok szerint a törvény érvénybelépése után az is bűncselekménynek számít majd, ha valaki a Wagner-csoport tagja, részt vesz a szervezet gyűlésein, támogatást szervez a csoport számára, vagy ha nyilvánosan viseli a jelvényét.

Így a Wagner-csoport esetében ugyanazok a törvényi szankciók lépnek életbe, amelyeket London mások mellett az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezetekkel szemben is alkalmaz.

A tilalmi jogszabály pénzügyi szankciókat is tartalmaz, így a Wagner-csoport nem tud majd anyagi támogatásokat felhajtani a brit pénzügyi rendszeren keresztül.

A szervezetet eltiltják emellett attól is, hogy brit bíróságokon lépjen fel újságírók és kampányszervezetek ellen.

Két orosz katonát, akik az Oroszország távol-keleti részén fekvő Kamcsatkáról származnak, két és fél év börtönre ítéltek, mert megtagadták, hogy Ukrajnában harcoljanak − közölte szerdán az OVD-Info emberi jogi csoport.

A katonai bírósági dokumentumokban az Alekszandr Sztepanovként és Andrej Mihajlovként azonosított férfiakat külön-külön ítélték bűnösnek abban, hogy megtagadták a háborús időben a harcba vonulásra vonatkozó parancsot − írta meg a The Guardian.

Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly módosította a büntető törvénykönyvet, hogy a harc megtagadásáért akár három évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható legyen.