Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője újabb orosz katonai offenzívát jósol a következő hónapokra – írja az Ukrajniszka Pravda a La Vanguardia című lapra hivatkozva.

Az uniós főképviselő szerint Moszkva nem fog tárgyalóasztalhoz ülni anélkül, hogy előbb ne próbálná meg megnyerni az ukrajnai háborút. Hozzátette: Putyin ezt egyszer már megpróbálta, és kudarcot vallott, de Oroszország még mindig erős, és ezt nem szabad alábecsülni.

Borrell hangsúlyozta: növelni kell a katonai kiadásokat annak érdekében, hogy az Európa előtt álló védelmi kihívásoknak megfeleljenek. Josep Borrell a múlt héten bizakodását fejezte ki, hogy Ukrajna képes megnyerni egy teljes körű háborút Oroszországgal.

Bár nem pontosította, hogy kinek a kijelentéseit kommentálta, korábban Orbán Viktor miniszterelnök a Bloombergnek adott interjújában azt mondta, hogy Ukrajna nem képes megnyerni a háborút.

Legalább két ember meghalt, nyolc pedig megsebesült, miután az orosz erők ismét megtámadták a Donyecki területen fekvő Toreck városát – jelentette a főügyészség május 29-én.

A főügyész szerint az orosz erők valószínűleg FAB–250-es bombákat használtak a támadás végrehajtásához.

A támadásban megrongálódott egy benzinkút, egy bank, egy oktatási intézmény és több személygépjármű.

Nyolc civil – hat nő és két férfi – „különböző súlyosságú” sérüléseket szenvedett – értesült a The Kyiv Independent.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Legfelsőbb Főparancsnoki Törzs ülése után a  Telegramon arról számolt be, hogy fontos kérdéseket és döntéseket vitattak meg az általános műveleti helyzetről.

Mint írta: a megbeszélésen elsősorban az új támadó dandárok személyi állományáról és a gyors logisztika biztosításáról tárgyaltak. Mindemellett meghallgatták a védelmi minisztérium, az infrastrukturális minisztérium és az ipari minisztérium jelentéseit.

Megvitatták továbbá a rakétákra és légvédelmi eszközökre vonatkozó új szerződéseket, az elmúlt napok légvédelmi műveletének elemzését és az okozott károk értékelését. Zelenszkij szerint minden kérdésben meghozták a vonatkozó döntéseket.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó arról írt a Twitteren, hogy a háború utáni rendezésnek rendelkeznie kell majd egy nagy demilitarizált övezetről annak érdekében, hogy Ukrajna megvédhesse magát a jövőbeni orosz támadásoktól.

Podoljak szerint egy 100-120 kilométeres régiót kellene erre a célra létrehozni Oroszországon belül, az ukrán határ mentén.

Úgy véli, ez a lépés valódi biztonságot nyújtana az ukrán lakosság számára.

Ukrajnai repülőtereken található célpontokra mért csapást az orosz haderő hétfő éjjel, nagy hatótávolságú, légi indítású, precíziós fegyverekkel – jelentette ki Igor Konyaszenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Az altábornagy elmondta, hogy a támadás vezetési pontokat, radarállásokat, légtechnikát, valamint fegyver- és lőszerraktárakat semmisített meg. Mint állította, a csapás elérte célját, és az összes kijelölt létesítményt megsemmisítette.

Konyaszenkov elmondása szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt napon több mint 320 főt vesztettek.

Mint megírtuk, vasárnap éjszaka Oroszország több hullámban mért légicsapásokat Kijevre, ami a tisztviselők szerint a háború kezdete óta a legnagyobb dróntámadás volt a főváros ellen. Vitalij Klicsko szerint ezzel egy időben az oroszok rakétákat is lőttek rájuk.

Vélhetően az egyik ilyen rakéta roncsának a becsapódását örökítette meg az egyik térfigyelő kamera az ukrán fővárosban. A felvételen jól látszik, hogy a forgalmas úton haladó autók egyikét éppen eltalálja a zuhanó rakéta.

 Azt, hogy a történteken van-e sérültje egyelőre nem lehet tudni.

Több veterán katona is úgy döntött az Egyesült Államokban, hogy fegyvert ragad Ukrajnában. Közülük legalább 16-an már meghaltak, miközben védték az ukrán lakosságot az orosz támadásoktól vagy segítettek a bajbajutottaknak – írja a The Washington Post.

Mindezt magánemberként tették, figyelmen kívül hagyva Joe Biden elnök és az amerikai kormány többszöri figyelmeztetését, miszerint súlyos veszély vár mindenkire, aki részt vesz a háborúban.

Az egyelőre nem világos, hány amerikai vállalt ilyen kockázatot, a lap több ezerre teszi a számukat.

Kirill Budanov vezérőrnagy, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője kijelentette, hogy visszaverték „az Orosz Föderáció újabb terrorista akcióját”.

„Oroszország hétfő délután ballisztikus rakétákkal próbálta megtámadni államunkat. Az Orosz Föderációban talán még mindig arról álmodoznak, hogy meg tudják félemlíteni Ukrajnát, de számukra van egy rossz hírem: mindenki a helyén volt és van, és továbbra is teljesíti a munkáját” – mondta az ukrán katonai hírszerzés vezetője – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Budanov hangsúlyozta, hogy az oroszok rövidesen megbánják ezt a támadást. Ukrajna válaszát „hamarosan mindenki látni fogja” – szögezte le.

A finnek sokkal valószínűbbnek tartják most egy agresszív háború veszélyét, mint három évvel ezelőtt – derült ki a finn belügyminisztérium honlapján közzétett tanulmányból.

A 2020-as felméréshez képest a háborús fenyegetés valószínűsége 15 százalékkal nőtt a válaszadók körében.  A kutatók szerint ez Oroszország Ukrajna elleni háborújának, valamint az Oroszország és Finnország politikai helyzetéről szóló vitának köszönhető.

A felmérésben mintegy háromezer finn lakos vett részt. A felmérést 1992 óta háromévente végzik – számolt be az Ukrajinszka Pravda.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren közölte, hogy telefonbeszélgetést folytatott Hun Sen kambodzsai miniszterelnökkel.

A beszélgetésben „köszönetet mondott neki az Ukrajna szuverenitását és területi integritását támogató elvi álláspontjáért”, és megjegyezte, hogy Kambodzsa ukrán aknamentesítési szakembereket képez ki.

Telefonbeszélgetést folytattam Hun Sen kambodzsai miniszterelnökkel. Megköszöntem neki az Ukrajna szuverenitását és területi integritását támogató elvi álláspontját. Tudomásul vettem, hogy Kambodzsa ukrán aknamentesítési szakembereket képez ki. Remélhetőleg ez az együttműködés folytatódik. Beszéltem a békeformuláról is, és felkértem Kambodzsát, hogy csatlakozzon a megvalósítása érdekében tett konkrét lépésekhez

– írta bejegyzésében az ukrán elnök.

A Donbászban az orosz megszállók úgy döntöttek, hogy új „ügyészséget” hoznak létre, mert az ukrán kollaboránsok nem osztják meg a kenőpénzt a vezetéssel.

A korábbi ügyészség helyett egy új szervezeti egységet hoznak létre, amely más adószámmal fog rendelkezni. Az oroszok nevezték ki oda az embereiket, akik közvetlen kapcsolatban állnak Moszkvával – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Az ukrajnai invázió első hónapjaiban a Bayraktar TB2 drónokat gyakran használta az ukrán hadsereg, de az utóbbi időben gyakorlatilag eltűntek a harctérről.

Samuel Bendett, az amerikai Center for Naval Analysis kutatóintézet elemzője, a pilóta nélküli és robotizált katonai rendszerek szakértője az Insidernek elmondta: 2022-ben szinte az összes pilóta nélküli drónt lelőtték, a maradék pedig már csak felderítési feladatokat lát el.

A TB2-hez hasonló drónok általános értékelése az, hogy jól működnek kifinomult légvédelmi és elektronikus védelem nélküli országokban. Mivel viszonylag lassú és alacsonyan repülő drónról van szó, számos jól szervezett légvédelmi rendszer célba veheti

– mondta Bendett.

A szakértő megjegyezte: hogy Oroszország a háború kezdetén sebezhető volt a Bayraktar drónokkal szemben is, de idővel alkalmazkodott az ellenük való küzdelemhez.

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a törvényt, amellyel Oroszország kivonul az Európában állomásozó haderőket szabályozó CFE-szerződésből – írja a TASZSZ hírügynökség.

Május elején derült ki, hogy az oroszok végleg kivonulhatnak a megállapodásból. A CFE-szerződést még a hidegháború után, 1990-ben írták alá.

Az egyezményben a felek arról állapodtak meg, hogy  maximálják egymás hagyományos (nem nukleáris, biológiai, vegyi) katonai eszközeinek és haderőinek létszámát, és az ebben beállt változtatásokról értesítik a többi felet, valamint ellenőrzik egymást.

Az oroszok már 2007-ben felfüggesztették a megegyezésben való részvételüket, 2015-től kezdve pedig a CFE rendszeres találkozóin sem vettek részt. Jogilag azonban a megállapodás részesei maradtak – egészen mostanáig.  

Újabb támadás érte Kijevet a hajnali orosz csapás után – írja a Sky News.

Az újabb robbanásokról Vitalij Klicsko kijevi polgármester számolt be. A városvezető egy képet is megosztott egy égő rakétáról a város közepén.

Beszámolója szerint Kijev több kerületében is rakéták, drónok roncsai zuhantak le, és legalább egy ember megsérült.

Kijevet már a második egymást követő napon éri intenzív támadás, de jelentős károkról nem érkezett jelentés. A tisztviselők szerint a fővárosra az éjszaka folyamán kilőtt drónok és rakéták többségét lelőtték.

Oroszország eközben öt repülőgépet is harcképtelenné tett egy nyugat-ukrajnai katonai célpont elleni támadás során, és heves légicsapásokkal tüzet okozott a fekete-tengeri Odessza kikötőjénél.

Hétfő hajnalban orosz rakétatámadás érte a nyugat-ukrajnai Hmelnickij városát.

Minderről a helyi önkormányzat számolt be. Mint írták, az oroszok több helyen is lecsaptak a városban, köztük egy katonai létesítményre is,

A posztból nem derült ki, hogy milyen típusú gépek voltak ezek. A bejegyzésben azt írták, hogy a létesítményben az üzemanyag és más éghető anyagok lángra kaptak, és a tűzoltás még zajlik.

Arról, hogy meghalt vagy megsérült-e valaki a csapásban, egyelőre nem tudtak tájékoztatást adni.