A finnek sokkal valószínűbbnek tartják most egy agresszív háború veszélyét, mint három évvel ezelőtt – derült ki a finn belügyminisztérium honlapján közzétett tanulmányból.
A 2020-as felméréshez képest a háborús fenyegetés valószínűsége 15 százalékkal nőtt a válaszadók körében. A kutatók szerint ez Oroszország Ukrajna elleni háborújának, valamint az Oroszország és Finnország politikai helyzetéről szóló vitának köszönhető.
A felmérésben mintegy háromezer finn lakos vett részt. A felmérést 1992 óta háromévente végzik – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője újabb orosz katonai offenzívát jósol a következő hónapokra – írja az Ukrajniszka Pravda a La Vanguardia című lapra hivatkozva.
Az uniós főképviselő szerint Moszkva nem fog tárgyalóasztalhoz ülni anélkül, hogy előbb ne próbálná meg megnyerni az ukrajnai háborút. Hozzátette: Putyin ezt egyszer már megpróbálta, és kudarcot vallott, de Oroszország még mindig erős, és ezt nem szabad alábecsülni.
Borrell hangsúlyozta: növelni kell a katonai kiadásokat annak érdekében, hogy az Európa előtt álló védelmi kihívásoknak megfeleljenek. Josep Borrell a múlt héten bizakodását fejezte ki, hogy Ukrajna képes megnyerni egy teljes körű háborút Oroszországgal.
Bár nem pontosította, hogy kinek a kijelentéseit kommentálta, korábban Orbán Viktor miniszterelnök a Bloombergnek adott interjújában azt mondta, hogy Ukrajna nem képes megnyerni a háborút.
Lengyelország június 1-jétől lezárja a határt az orosz és belorusz teherautók előtt. Az erről szóló rendeletet Mariusz Kaminski lengyel belügyi és közigazgatási miniszter május 29-én, hétfőn írta alá – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
Ennek értelmében június 1-jétől Lengyelország nem engedi át a Belarusz és Oroszország területén bejegyzett teherautókat, vontatókat, pótkocsikat és félpótkocsikat.
Üzbegisztán bejelentette, hogy meghalt egy állampolgára, aki Ukrajna ellen harcolt a Wagner orosz félkatonai csoport zsoldosaként.
A Wagner-csoportban harcoló férfi holttestét az ország keleti részében fekvő Namangan repülőterén keresztül szállították haza – közölte e gy helyi rendőri vezető az AFP francia hírügynökséggel.
A hétvégén az üzbég titkosszolgálat (SBG) arról számolt be, hogy a férfi dróntámadásban halt meg, de az elesésének sem a helyét, sem az idejét nem nevezték meg. Az SBG szerint március óta ez már a második ilyen eset.
Legalább két ember meghalt, nyolc pedig megsebesült, miután az orosz erők ismét megtámadták a Donyecki területen fekvő Toreck városát – jelentette a főügyészség május 29-én.
A főügyész szerint az orosz erők valószínűleg FAB–250-es bombákat használtak a támadás végrehajtásához.
A támadásban megrongálódott egy benzinkút, egy bank, egy oktatási intézmény és több személygépjármű.
Nyolc civil – hat nő és két férfi – „különböző súlyosságú” sérüléseket szenvedett – értesült a The Kyiv Independent.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Legfelsőbb Főparancsnoki Törzs ülése után a Telegramon arról számolt be, hogy fontos kérdéseket és döntéseket vitattak meg az általános műveleti helyzetről.
Mint írta: a megbeszélésen elsősorban az új támadó dandárok személyi állományáról és a gyors logisztika biztosításáról tárgyaltak. Mindemellett meghallgatták a védelmi minisztérium, az infrastrukturális minisztérium és az ipari minisztérium jelentéseit.
Megvitatták továbbá a rakétákra és légvédelmi eszközökre vonatkozó új szerződéseket, az elmúlt napok légvédelmi műveletének elemzését és az okozott károk értékelését. Zelenszkij szerint minden kérdésben meghozták a vonatkozó döntéseket.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó arról írt a Twitteren, hogy a háború utáni rendezésnek rendelkeznie kell majd egy nagy demilitarizált övezetről annak érdekében, hogy Ukrajna megvédhesse magát a jövőbeni orosz támadásoktól.
Podoljak szerint egy 100-120 kilométeres régiót kellene erre a célra létrehozni Oroszországon belül, az ukrán határ mentén.
Úgy véli, ez a lépés valódi biztonságot nyújtana az ukrán lakosság számára.
Az Oroszország ellen bevezetett szankciók közepette Kazahsztán aktívan részt vesz azon vállalatok áttelepítésében, amelyek kivonulnak Oroszországból – mondta Almasz Ajdarov kazah külügyminiszter-helyettes.
Hozzátette: országa több mint négyszáz orosz vállalat áttelepítésében érdekelt, és mintegy hetven vállalat már beleegyezett a kapacitás áthelyezésébe.
A főbb vállalatok közül, amelyek már befejezték az áttelepülést, kiemelte az amerikai Honeywellt, amely egy kis gyártóüzemet nyitott Almatiban. A TikTok szintén áttelepítette irodáját Kazahsztánba. A kazahsztáni Indriver, az ausztrál Fortescue, a francia Alstom, az Ozon pedig logisztikai parkot nyit Asztanában.
Ukrajnai repülőtereken található célpontokra mért csapást az orosz haderő hétfő éjjel, nagy hatótávolságú, légi indítású, precíziós fegyverekkel – jelentette ki Igor Konyaszenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Az altábornagy elmondta, hogy a támadás vezetési pontokat, radarállásokat, légtechnikát, valamint fegyver- és lőszerraktárakat semmisített meg. Mint állította, a csapás elérte célját, és az összes kijelölt létesítményt megsemmisítette.
Konyaszenkov elmondása szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt napon több mint 320 főt vesztettek.
Dánia 2023-ban és 2024-ben 17,9 milliárd dán koronát különít el az Ukrajna számára – tájékoztatott Mette Frederiksen miniszterelnök a DR Nyhedernek adott interjúban.
Az alapot márciusban hozták létre, és Dánia már akkor 7 milliárd dán korona ráfordításáról döntött. Időközben a miniszterelnöki hivatal szerint a források mintegy 70 százalékát már felhasználták.
Az ukránoknak szükségük van a fegyvereinkre és a támogatásunkra. Mivel semmi jel nem utal arra, hogy a jövő év a béke éve lesz, ezért már most több mint tízmilliárdot különítünk el 2024-re
– mondta Frederiksen.
Olena Zelenszka ukrán first lady közzétett egy videót a Twitteren arról, amint gyerekek rohannak Kijev utcáin, miközben robbanások rázzák meg a térséget.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felesége azt írta a bejegyzéshez, hogy „ennek nem szabadna megtörténnie”.
Oroszország nemrég közölte, hogy hadserege az éjszaka ukrán légi támaszpontokat támadott. Az ukrán erők ezzel párhuzamosan Oroszországon belüli ipari létesítményeket lőttek.
Mint megírtuk, vasárnap éjszaka Oroszország több hullámban mért légicsapásokat Kijevre, ami a tisztviselők szerint a háború kezdete óta a legnagyobb dróntámadás volt a főváros ellen. Vitalij Klicsko szerint ezzel egy időben az oroszok rakétákat is lőttek rájuk.
Vélhetően az egyik ilyen rakéta roncsának a becsapódását örökítette meg az egyik térfigyelő kamera az ukrán fővárosban. A felvételen jól látszik, hogy a forgalmas úton haladó autók egyikét éppen eltalálja a zuhanó rakéta.
Azt, hogy a történteken van-e sérültje egyelőre nem lehet tudni.
Több veterán katona is úgy döntött az Egyesült Államokban, hogy fegyvert ragad Ukrajnában. Közülük legalább 16-an már meghaltak, miközben védték az ukrán lakosságot az orosz támadásoktól vagy segítettek a bajbajutottaknak – írja a The Washington Post.
Mindezt magánemberként tették, figyelmen kívül hagyva Joe Biden elnök és az amerikai kormány többszöri figyelmeztetését, miszerint súlyos veszély vár mindenkire, aki részt vesz a háborúban.
Az egyelőre nem világos, hány amerikai vállalt ilyen kockázatot, a lap több ezerre teszi a számukat.
Kirill Budanov vezérőrnagy, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője kijelentette, hogy visszaverték „az Orosz Föderáció újabb terrorista akcióját”.
„Oroszország hétfő délután ballisztikus rakétákkal próbálta megtámadni államunkat. Az Orosz Föderációban talán még mindig arról álmodoznak, hogy meg tudják félemlíteni Ukrajnát, de számukra van egy rossz hírem: mindenki a helyén volt és van, és továbbra is teljesíti a munkáját” – mondta az ukrán katonai hírszerzés vezetője – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Budanov hangsúlyozta, hogy az oroszok rövidesen megbánják ezt a támadást. Ukrajna válaszát „hamarosan mindenki látni fogja” – szögezte le.
A finnek sokkal valószínűbbnek tartják most egy agresszív háború veszélyét, mint három évvel ezelőtt – derült ki a finn belügyminisztérium honlapján közzétett tanulmányból.
A 2020-as felméréshez képest a háborús fenyegetés valószínűsége 15 százalékkal nőtt a válaszadók körében. A kutatók szerint ez Oroszország Ukrajna elleni háborújának, valamint az Oroszország és Finnország politikai helyzetéről szóló vitának köszönhető.
A felmérésben mintegy háromezer finn lakos vett részt. A felmérést 1992 óta háromévente végzik – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Nem lehet kizárni az Oroszország és a NATO közti háborút. Ha kitörne, Csehország az első pillanattól kezdve részese lenne – jelentette ki Karel Rehka, a cseh hadsereg vezérkari főnöke hétfőn egy biztonságpolitikai konferencián, Prágában .
Leszögezte, hogy ez ellen a forgatókönyv ellen csak felkészültséggel és elrettentéssel lehet védekezni.
A vezérkari főnök emlékeztetett, hogy Csehország folyosót képez a NATO nyugati és keleti, illetve délkeleti szárnya között. Csehországnak így biztosítania kellene a hadseregek átjárását nyugatról keletre.
Május 24-én Oroszország biztonsági gyakorlatot tartott a Krím-híd körül, amely Kercs városát köti össze a megszállt félszigettel. Ennek keretében létrehoztak egy füstfüggönyt, amely részben elfedte a hidat – számolt be a brit védelmi hírszerzés.
A füstfüggönyt TDA-3 tehergépkocsira szerelhető füstgenerátorok állították fel, amelyek valószínűleg az orosz nukleáris, biológiai és vegyi védelmi csapatok 28. dandárjához tartoznak.
A füst használata a maskirovka (álcázás és megtévesztés) részeként történik, melyre nagy hangsúlyt fektetnek az orosz csapatok.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren közölte, hogy telefonbeszélgetést folytatott Hun Sen kambodzsai miniszterelnökkel.
A beszélgetésben „köszönetet mondott neki az Ukrajna szuverenitását és területi integritását támogató elvi álláspontjáért”, és megjegyezte, hogy Kambodzsa ukrán aknamentesítési szakembereket képez ki.
Telefonbeszélgetést folytattam Hun Sen kambodzsai miniszterelnökkel. Megköszöntem neki az Ukrajna szuverenitását és területi integritását támogató elvi álláspontját. Tudomásul vettem, hogy Kambodzsa ukrán aknamentesítési szakembereket képez ki. Remélhetőleg ez az együttműködés folytatódik. Beszéltem a békeformuláról is, és felkértem Kambodzsát, hogy csatlakozzon a megvalósítása érdekében tett konkrét lépésekhez
– írta bejegyzésében az ukrán elnök.
A Donbászban az orosz megszállók úgy döntöttek, hogy új „ügyészséget” hoznak létre, mert az ukrán kollaboránsok nem osztják meg a kenőpénzt a vezetéssel.
A korábbi ügyészség helyett egy új szervezeti egységet hoznak létre, amely más adószámmal fog rendelkezni. Az oroszok nevezték ki oda az embereiket, akik közvetlen kapcsolatban állnak Moszkvával – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a törvényt, amely lehetővé teszi a választások megtartását az orosz Központi Választási Bizottság (CEC), a védelmi minisztérium és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közötti konzultációt követően minden olyan területen, ahol hadiállapotot hirdettek – derül ki a dokumentum hétfőn nyilvánosságra hozott szövegéből.
Korábban az orosz jogszabályok nem tették lehetővé szövetségi, regionális vagy helyi választások vagy népszavazások megtartását ilyen területeken. Az új szabályok azonban kimondják, hogy ez a korlátozás nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a választások vagy népszavazás kiírásáról a CEC a védelmi minisztériummal és az FSZB-vel folytatott konzultációt követően dönt.
Ilyen helyzetben a választásokat és népszavazásokat a hadiállapot alatt álló terület egészén vagy csak egy részén lehet megtartani.
A törvény meghatározza a hadiállapot alatt álló területen alkalmazandó intézkedéseket is. Ez különösen a polgárok őrizetbe vételének indokaira vonatkozik.
Korábban a hadiállapotról szóló törvény úgy rendelkezett, hogy a polgárokat a szövetségi jogszabályokban meghatározott okok alapján legfeljebb 30 napig lehet őrizetbe venni – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az ukrajnai invázió első hónapjaiban a Bayraktar TB2 drónokat gyakran használta az ukrán hadsereg, de az utóbbi időben gyakorlatilag eltűntek a harctérről.
Samuel Bendett, az amerikai Center for Naval Analysis kutatóintézet elemzője, a pilóta nélküli és robotizált katonai rendszerek szakértője az Insidernek elmondta: 2022-ben szinte az összes pilóta nélküli drónt lelőtték, a maradék pedig már csak felderítési feladatokat lát el.
A TB2-hez hasonló drónok általános értékelése az, hogy jól működnek kifinomult légvédelmi és elektronikus védelem nélküli országokban. Mivel viszonylag lassú és alacsonyan repülő drónról van szó, számos jól szervezett légvédelmi rendszer célba veheti
– mondta Bendett.
A szakértő megjegyezte: hogy Oroszország a háború kezdetén sebezhető volt a Bayraktar drónokkal szemben is, de idővel alkalmazkodott az ellenük való küzdelemhez.
Olekszandr Scherba, az ukrán külügyminisztérium stratégiai kommunikációért felelős nagykövete és volt ukrajnai osztrák nagykövet a Twitteren közölte, hogy a minisztérium kijevi irodájában tartózkodott, amikor a robbanások bekövetkeztek.
Azt mondta, hogy nagyon közelinek érezték a detonációkat kollégáival, és 16 robbanást hallottak körülbelül.
Azt is mondta, hogy nincs látható pusztítás a városban, amiből arra lehet következtetni, hogy az összes rakétát lelőhette az ukrán légvédelem.
Az Ukrajna elleni orosz invázió következtében legalább 483 gyermek meghalt és 986 megsebesült – jelentette az ukrán főügyészség május 29-én.
A fentieken kívül további 394 gyermek eltűnését jelentették be. Ezek a számok nem véglegesek, mivel a vizsgálatok folytatódnak, különösen azokon a területeken, ahol a harcok továbbra is zajlanak.
Május 26-án a donyecki területi közigazgatás arról számolt be, hogy 128 gyermeket kellett evakuálni a harcok miatt. Ezenkívül több mint 19 000 gyermeket deportáltak az orosz hatóságok. Az elrabolt gyermekeket átnevelésnek vetik alá, hogy oroszbarát hazafias értékeket neveljenek beléjük, és orosz örökbe fogadó és nevelőcsaládokhoz osztják be őket – közölte a Kyiv Independent.
Az oroszországi Belgorodi területen több határ menti települést egyszerre lőnek az ukrán erők – közölte a térség kormányzója.
Vjacseszlav Gladkov a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett nyilatkozatában azt mondta, hogy a határ menti Szebekino város két ipari létesítményét lőtték, és négy alkalmazott megsebesült. Ennek következtében több település is áram nélkül maradt – írja a Sky News.
Az ukrajnai Harkiv régióval határos Belgorod a háború kezdete óta többször is támadásoknak volt kitéve a kijevi erők részéről.
A múlt héten az ukrán erők nagyszabású, határokon átnyúló rajtaütést hajtottak végre egy sor határ menti településen rövid időre elfoglaltak több települést, mielőtt visszavonultak a határon túlra.
Kijev szinte soha nem vállalja nyilvánosan a felelősséget az Oroszországon belüli és az orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai területek elleni támadásokért, de azt állítja, hogy az infrastruktúra lerombolása egy tervezett szárazföldi támadás előkészítését szolgálja.
Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a törvényt, amellyel Oroszország kivonul az Európában állomásozó haderőket szabályozó CFE-szerződésből – írja a TASZSZ hírügynökség.
Május elején derült ki, hogy az oroszok végleg kivonulhatnak a megállapodásból. A CFE-szerződést még a hidegháború után, 1990-ben írták alá.
Az egyezményben a felek arról állapodtak meg, hogy maximálják egymás hagyományos (nem nukleáris, biológiai, vegyi) katonai eszközeinek és haderőinek létszámát, és az ebben beállt változtatásokról értesítik a többi felet, valamint ellenőrzik egymást.
Az oroszok már 2007-ben felfüggesztették a megegyezésben való részvételüket, 2015-től kezdve pedig a CFE rendszeres találkozóin sem vettek részt. Jogilag azonban a megállapodás részesei maradtak – egészen mostanáig.
Olekszandr Szirszkij vezérezredes, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka Liman térségébe látogatott, és egy videóban üzent azoknak, akik ott harcolnak.
A donbászi település térségében már tavaly nyár óta zajlanak a harcok. Szirszkij azt mondta, hogy az ukrán katonák továbbra is tartják a vonalakat, pedig az oroszok állandóan újabb és újabb támadásokat indítanak.
A parancsnok azt ígérte a katonáknak, hogy
hamarosan eljön az idő, amikor a védők támadásba mehetnek át.
A találkozón előkészületeket is tettek annak érdekében, hogy megfelelően felkészítsék őket. Egyben megköszönte a helytállást a térségben szolgáló katonai egységeknek is.
Újabb támadás érte Kijevet a hajnali orosz csapás után – írja a Sky News.
Az újabb robbanásokról Vitalij Klicsko kijevi polgármester számolt be. A városvezető egy képet is megosztott egy égő rakétáról a város közepén.
Beszámolója szerint Kijev több kerületében is rakéták, drónok roncsai zuhantak le, és legalább egy ember megsérült.
Kijevet már a második egymást követő napon éri intenzív támadás, de jelentős károkról nem érkezett jelentés. A tisztviselők szerint a fővárosra az éjszaka folyamán kilőtt drónok és rakéták többségét lelőtték.
Oroszország eközben öt repülőgépet is harcképtelenné tett egy nyugat-ukrajnai katonai célpont elleni támadás során, és heves légicsapásokkal tüzet okozott a fekete-tengeri Odessza kikötőjénél.
Hétfő hajnalban orosz rakétatámadás érte a nyugat-ukrajnai Hmelnickij városát.
Minderről a helyi önkormányzat számolt be. Mint írták, az oroszok több helyen is lecsaptak a városban, köztük egy katonai létesítményre is,
ahol öt repülőgépet sikerült „harcképtelenné” tenniük.
A posztból nem derült ki, hogy milyen típusú gépek voltak ezek. A bejegyzésben azt írták, hogy a létesítményben az üzemanyag és más éghető anyagok lángra kaptak, és a tűzoltás még zajlik.
Arról, hogy meghalt vagy megsérült-e valaki a csapásban, egyelőre nem tudtak tájékoztatást adni.
Az ukrán légierő közölte, hogy hétfő hajnalban 35 orosz indítású drónból 29-et, 40 cirkálórakétából pedig 37-et lőttek le – írja a Sky News.
A légierő a Telegram-csatornáján azt is közölte, hogy Oroszország katonai létesítményeket és kritikus infrastruktúrát vett célba a hétfő hajnali támadásokban.
Kijevben nem keletkeztek nagyobb károk vagy áldozatok – közölték ukrán tisztviselők. Oroszország legutóbbi támadása volt a 15. légitámadás a város ellen májusban, és a második éjszakai támadás egymás után.
Az éjjeli akcióról először ebben a cikkben írtunk.
Az ukrán légierő szóvivője, Jurij Ihnat újabb részleteket árult el arról, hogy miként támadja Oroszország Ukrajnát az iráni gyártmányú sahid drónokkal.
Ihnat azt mondta, hogy a drónokat műholdas kapcsolaton keresztül irányítják az oroszok, és mindegyiket egyedi útvonalon reptetik azért, hogy kiszámíthatatlanná tegyék a csapás célpontját.
A szóvivő arra is kitért, hogy ha a drónok éjjel támadnak, akkor a leghatásosabb eszközként irányított légvédelmi rakétákat tudnak használni a megsemmisítésükre. Elismerte, hogy ez nem ideális, azonban az éjjeli viszonyok közt más hatékony eszközük nincs a drónok megsemmisítésére – számolt be az Ukrajinszka Pravda.