Az ukrán hatóságok azt állítják, hogy 27 ezer ukrán civilt tartanak fogva Oroszország területén – írja a The Guardian. Az ukrán parlament emberi jogi biztosa, Dmitro Lubinec az Ukrinform hírportál által közölt tájékoztatón kijelentette:
Adataink szerint több mint 27 ezer civil túszt tart fogva az Orosz Föderáció.
Arra a kérdésre, hogy történt-e előrelépés az UNIAN hírügynökség újságírójának, Dmitro Hiljuknak az orosz fogságból való kiszabadításában, a sajtótájékoztatón azt válaszolta:
Sajnos még nem tért vissza Ukrajnába és nem biztos, hogy a közeljövőben vissza fog.
Lubinec elmondta, többször is feltette ezt a kérdést az orosz félnek, és a jövőben is fel fogja.
Egy azonosítatlan drón zuhant a Krasznodari területen lévő Ilja olajfinomító területére – közölte a régió operatív parancsnoksága.
A drón lezuhanásának következtében az üzem infrastruktúrája nem sérült meg, tűz nem keletkezett. A különleges szolgálatok és a bűnüldöző szervek a helyszínen dolgoznak – áll a közleményben.
Megjegyzik, hogy senki sem sérült meg, és a lakosságot nem fenyegeti veszély. Vagyontárgyak sem károsodtak. A Szeverszkij járás egységes ügyeleti ellenőrző szolgálata szerint a baleset körülbelül 4 órakor történt.
A tűzszerészek biztonsági okokból megsemmisítették a lezuhant gépet – számolt be a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Dimitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese közzétett egy bejegyzést Twitteren, melyben arról ír, hogy Ukrajna katonai támogatásával az Egyesült Királyság háborút folytat Oroszország ellen.
„Az Egyesült Királyság Ukrajna szövetségeseként lép fel, katonai segítséget nyújt neki felszerelés és szakemberek formájában, azaz de facto egy ki nem hirdetett háborút folytat Oroszország ellen” – olvasható a bejegyzésben.
Mivel így áll a helyzet, bármelyik köztisztviselője – akár katonai, akár civil –, aki részt vesz a háború szításában, legitim katonai célpontnak tekinthető
– tette hozzá Medvegyev.
Hamarosan Ukrajna védelmét erősítik a legmodernebb gyalogsági harcjárművek közé tartozó CV–90 BPM típusú tankok – jelentette be az ukrán védelmi minisztérium.
Az ukrán védelmi erők Svédországtól kapják a fejlett harci járműveket.
Ez újabb erőteljes segítség a svéd partnerektől. Ezek a páncélozott járművek már számos NATO-tagállamban szolgálatban állnak – olvasható a közleményben.
A védelmi minisztérium azt is közölte, hogy az ukrán legénység már befejezte a kiképzést az új BPM-ek használatának elsajátítására.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ügyel arra, hogy az Ukrajna területén tárolt hasadóanyagokat ne használják háborús célokra – jelentette ki kedden Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
A nukleáris biztonsággal kapcsolatos munkánkon felül életbevágóan fontos tevékenységet is folytatunk Ukrajna egész területén, ellenőrizve a garanciákat, hogy elejét vegyük hasadóanyagok háborús célokra való felhasználásának
– hangsúlyozta a NAÜ-főigazgató.
Grossi úgy értékelte, hogy az atomerőmű nukleáris és fizikai biztonságát illetően a helyzet továbbra is rendkívül törékeny és veszélyes. Felidézte, hogy az utóbbi 15 hónapban hét alkalommal választották le teljesen a nukleáris erőművet a külső energiahálózatról, s így a vészhelyzeti dízelgenerátorait kellett használni a reaktorok és a kiégett nukleáris fűtőelemek tárolójának hűtésére. Az utóbbi eset egy hete történt.
Mint mondta, a létesítményben eddig nem történt atombaleset, de „a szerencse sem tarthat örökké”. Hozzátette: egy atom- vagy radiológiai balesetnek katasztrofális következményei lehetnek Ukrajna és Oroszország, valamint a környező országok lakosságára is – számolt be az MTI.
Ukrajna állandó ENSZ-képviselője, Szerhij Kiszlicja a Biztonsági Tanács ülésén kijelentette, hogy a zaporizzsjai atomerőmű teljes demilitarizálása és a megszállás megszüntetése is a nukleáris biztonság alapjai közé tartozik.
A diplomata megjegyezte, hogy Ukrajna figyelembe veszi az erőmű nukleáris biztonságának Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója által megfogalmazott öt elvét,
de ezeket az elveket ki kell egészíteni az erőmű teljes demilitarizálásának és kiürítésének követelményével.
Az ukrán–magyar határszakaszon 5769-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4914-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 53 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Vonattal 62 ember – köztük 18 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – tudatta az ORFK.
A Moszkva elleni dróntámadást az orosz csapatok folyamatos ukrajnai ágyúzásához hasonlítani helytelen – mondta Stéphane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője.
Szerinte az ENSZ elítél minden, polgári objektumok elleni támadást,
de a Moszkva elleni dróntámadást semmiképpen sem lehet összehasonlítani Ukrajna folyamatos bombázásával.
Oroszország kombinált támadásra készülhet Ukrajna ellen drónok és tengeri rakéták segítségével – számolt be Natalja Humenjuk, a Dél-ukrajnai Védelmi Erők Közös Koordinációs Sajtóközpontjának vezetője.
Az ellenség folyamatosan mozgásban tartja a rakétavetőket. Jelenleg három van szolgálatban – egy felszíni és két víz alatti. Ez arra utalhat, hogy az ellenség ismét alattomos támadásra készül, melyhez vegyes típusú, különböző lőszereket használ – a drónok és rakétatámadások keverékét
– magyarázta Humenjuk. Elmondása szerint fennáll a lehetősége annak, hogy a légi indítású rakéták helyett tengeri indításúakat fognak használni.
„Már jó ideje nem használtak tengeri hordozóeszközöket, és valószínű, hogy ezt a helyzetet a jövőbeli támadásokhoz készítették elő” – tette hozzá.
A Fehér Ház egy keddi sajtótájékoztatón közölte: az Egyesült Államok vizsgálja a Moszkvában történt dróntámadás részleteit.
Hozzátették azt is, hogy az Egyesült Államok továbbra sem támogatja az Oroszország területén végrehajtott csapásokat, és azon dolgoznak, hogy Ukrajnának segítsenek visszafoglalni a saját területeit, ehhez nyújtanak eszközöket és kiképzést – írta meg a Reuters.
Geo Lerosz ukrán parlamenti képviselő – aki 2019. június és 2020 márciusa közt Volodimir Zelenszkij elnök tanácsadója volt – közölte: egy ukrán bíróság elrendelte, hogy az ukrán nyomozóhivatalnak vizsgálatot kellene indítania azzal kapcsolatban, hogy Zelenszkij hazaárulást követett-e el.
A képviselő szerint a nyomozók korábban megtagadták a vizsgálat indítását, most azonban a bíróság erre kötelezte őket. A politikus szerint amiatt merült fel a hazaárulás gyanúja, hogy Zelenszkij és elnöki csapata állítólag kulcsfontosságú pozíciókat ajánlott az ukrán titkosszolgálaton (SZBU) belül az orosz titkosszolgálat (FSZB) bizonyos ügynökeinek.
Lerosz azt írta, hogy Zelenszkij mellett több másik magas rangú tisztviselőt is ki kellene hallgatni az ügyben, köztük Zelenszkij hivatalának vezetőjét, valamint az SZBU korábbi vezetőjét, a tavaly nyáron leváltott Ivan Bakanovot,
Nem fogom engedni ezeknek az árulóknak, hogy elmeneküljenek a felelősségre vonás elől az ukrán nép ellen elkövetett súlyos bűncselekményekért
– írta a Telegramon Lerosz.
Lerosz 2019-ben a kormánypárt, A Nép szolgája listájáról került be a 23. helyen az ukrán parlamentbe. A parlamenti ciklus elején több fontos tisztséget is betöltött, de 2020-ban megromlott a viszonya a kormánypárttal.
2020. szeptember elején már azzal vádolta Zelenszkijt, hogy szemet huny a korrupció felett, és azt mondta, hogy a pártjának bizonyos képviselői elfelejtették, hogy „miért és hogyan kerültek oda, ahova”. Nem sokkal később a párt kizárta a képviselői csoportjából Leroszt, a parlamenti mandátumát azonban megtarthatta független képviselőként.
2021 őszére a konfliktus annyira elmérgesedett, hogy – mint akkor megírtuk –Lerosz az ország „legfőbb árulójának” nevezte Zelenszkijt, majd (miután elnémították) a középső ujját mutatta fel az elnöknek a parlamentben, amiért aztán kitiltották az ülésről.
A háborúval összefüggésben Lerosz már korábban is azzal vádolta Zelenszkijt és beosztottjait, hogy a fegyvervásárlásokkal összefüggésben súlyosan megkárosították az ukrán költségvetést. A független képviselőt 2023 februárjában kizárták a parlamenti ülésekről a mostani ciklus végéig, vagy pedig addig, ameddig a hadiállapot véget nem ér (amennyiben az utóbbi még a ciklus vége előtt bekövetkezik).
Az orosz elnök találkozni fog Burundi elnökével, Evariste Ndayishimiyével júliusban, a második orosz–afrikai csúcstalálkozón – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
A csúcstalálkozót július végén tartják Szentpéterváron, és Putyin több afrikai vezetővel is találkozhat majd. Szergej Lavrov azt mondta, hogy Burundival a nukleáris energia, az egészségügy, az oktatás, a vállalkozások és humanitárius kérdések terén fognak együttműködésről tárgyalni.
Felvétel készült arról, hogy egy MT–12 MT–LB típusú önjáró löveg miként nyújtott tüzérségi támogatást az ukrán csapatoknak.
A 100 milliméteres MT–12-es tankelhárító lövegeket már tavaly is az MT–LB páncélozott járművekre felszerelve használták az ukránok.
Ukrajna engedélyezheti azt, hogy Oroszországból érkező ammóniát szállítsanak az országon keresztül, ha az oroszoktól és az ENSZ-től cserébe garanciákat kap arra, hogy a Fekete-tengeren zavartalanul exportálhatnak gabonát – írja a Reuters.
A fekete-tengeri gabonakereskedelemről tavaly jött létre egy megegyezés, de Oroszország az utóbbi hetekben jelezte: csak akkor hajlandóak ezt meghosszabbítani, ha garanciákat kapnak arra, hogy az orosz gabona és műtrágya exportja is megoldható lesz. Ennek jegyében azt követelték, hogy indulhasson újra az ammóniatranzit Ukrajnán keresztül.
Korábban egy vezetéken Odessza kikötőjébe érkezett az orosz ammónia, ahonnan aztán továbbszállították. A háború kezdete óta azonban leállt a szállítás ezen a vezetéken.
A Reuters szerint az oroszok azt is követelték még, hogy az Orosz Agrikulturális bankot (Rosszelkozbank) csatlakoztassák vissza a SWIFT nevű nemzetközi pénzügyi rendszerre (amelyből a háború kezdete után zárták ki az orosz pénzintézeteket). Ezen kívül azt is követelték, hogy töröljék el az orosz mezőgazdasági eszközök és alkatrészek exportjára kivetett külföldi tilalmakat, valamint oldják fel a gabona- vagy műtrágyaexporttal foglalkozó orosz vállalatok befagyasztott érdekeltségeit.
Egy ukrán tisztviselő ezzel kapcsolatban annyit mondott a Reutersnek: az ammóniatranzit újraindításába hajlandóak belemenni, ha ezért cserébe a fekete-tengeri gabonakereskedelmi egyezséget meghosszabbítják, illetve kibővítik a benne érintett ukrán kikötők, valamint mezőgazdasági termékek listáját.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Keddi percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!