Rishi Sunak brit miniszterelnök arra számított, hogy Boris Johnson sorsáról a közeljövőben a választók dönthetnek, de az egykori miniszterelnök előre menekülve a számára megalázónak számító visszahívó aláírásgyűjtés helyett inkább lemondott. Azonban Johnsont más konzervatív képviselők is követték, így Sunak a tervezett egy helyett rögtön három előrehozott választásnak néz elébe még a nyári szünet előtt. A miniszterelnökön pedig így még jobban nő a már amúgy sem kicsi nyomás.
Mint arról az Indexen is beszámoltunk, Boris Johnson egykori brit miniszterelnök a múlt héten váratlanul lemondott képviselői mandátumáról. Lemondásában közrejátszottak az utóbbi hetek botrányai, miszerint a részben bukását okozó partygate kapcsán folytatott parlamenti bizottsági vizsgálat eredménye lassan nyilvánosságra kerül. Ezek szerint hazudott vagy megtévesztette képviselőtársait, amikor a lezárások alatti, a miniszterelnöki rezidenciáján tartott bulikákról beszélt a Képviselőházban.
Johnson lemondását bejelentő beszédében kifejtette, hogy szerinte a bizottság a „tények ellenére” akarja „antidemokratikusan” felfüggeszteni a mandátumát, miközben véleménye szerint ő semmi rosszat nem tett. A bizottság munkáját eleve „kengurubizottságnak” minősítette, a testület szerinte boszorkányüldözést folytatott ellene.
Arról már ugyan nem beszélt, de vélhetően a bizottság jelentésének publikálásából adódó megaláztatás elől próbált elmenekülni, hiszen mint azt a beszédében is jelezte,
a héten nyilvánosságra kerülő dokumentum elmarasztalta volna az egykori miniszterelnököt és tíz napra felfüggesztette volna a 2019-ben megszerzett parlamenti mandátumát.
Ezután a körzetében az ellenzéki pártok valószínűleg petíciógyűjtésbe kezdtek volna a visszahívása érdekében – a Telegraph információi szerint már régóta készülnek rá –, amit ha sikeresen végigvisznek, akkor előrehozott választás jött volna, ahol Johnson akár még veszíthetett volna is, veszélybe sodorva ezzel az évek alatt gondosan felépített, róla szóló legyőzhetetlen, győztes politikus mítoszát.
De Johnsont ugyanúgy befolyásolhatta döntésében, hogy épp a kormánnyal vitatkozik azon, nyilvánosságra hozzák-e a koronavírus-járvány alatti, tisztviselőkkel folytatott WhatsApp-üzeneteit, vagy hogy miniszterelnöki búcsúztatására nem minden általa preferált politikus kapott végül meghívást. Utóbbi egyértelműen a párton belüli harcokkal áll összefüggésben, míg előbbi kapcsán Johnson részben mentené a bőrét, miközben Sunak pozícióját gyengítené a párton belül – ezzel Sunak is tisztában van, aki hétfőn egy nyilvános beszédben élesen kritizálta elődjét, megvédve a meghívottak listáját.
A vendéglista bejelentése után mások is bejelentették lemondásukat, amiért arról lemaradtak – vélhetően – a Sunak-kormány ajánlására.
Így tett a régóta szoros Johnson-szövetségesnek számító, kultúrharcos, a Johnson-kabinetben kultúráért felelős miniszter, Nadin Dorries, akit utána a Johnson-kabinetben portfólió nélküli miniszterként helyet foglaló Nigel Adams követett.
A hétvégén lemondott két Johnson-párti konzervatív képviselővel együtt összesen 8 meghívottat utasítottak vissza az egykori miniszterelnök tiszteletére rendezett állami rendezvény kapcsán. Szintén nem került fel a végső listára például Johnson édesapja – sajtóhírek szerint a jelenlegi miniszterelnök kérésére –, de a Skóciában tartott 26. ENSZ Klímakonferenciáért felelős Alok Sharma sem.
Dorriest, Adamset és Sharmát részben az ellenzéki pártok nyomására nem hívták meg, részben pedig hatalomtechnikai okai is lehetnek: a pártban Sunakék tudhatták, hogy az egyébként kétpárti bizottság el fogja marasztalni Johnsont. Ez pedig a korábbi miniszterelnök körzetében a fentebb említett lavinát indította volna el végül egy előrehozott választással zárva, ahol a Munkáspárt és a Liberális Demokraták is könnyen fel tudták volna használni kampánycélokra Johnson miniszterelnöki búcsújának vendéglistáját.
A The Mail értesülései szerint a Konzervatív Párt frakcióvezetői az egész hétvégét azzal töltötték, hogy meggyőzzék a lemondáson gondolkozó képviselőtársaikat, ne tegyenek így.
Míg az ellenzéki pártok, a közvélemény-kutatásokban magasan vezető Munkáspárt, valamint a legutóbbi önkormányzati választásokon a toryktól több fontos széket is elhódító Liberális Demokraták azt követelték a nehéz helyzetben lévő Rishi Sunaktól, hogy azonnal írják ki az előrehozott választásokat.
Ugyanakkor ha valóban Sunakék vetettek le a 15 meghívott emberből nyolcat, hogy azzal ne adjanak politikai muníciót az ellenzéki pártoknak, akkor a dolog a visszájára sült el.
Ugyanis így a Johnson-buliról lemaradó két képviselő körzetében is előrehozott választásra kerül sor, ráadásul egyik helyen sem állnak túl jól Sunakék.
Már Johnson lemondása is kicsit kellemetlen helyzetbe hozhatta a miniszterelnöki pozíció mellett a párt elnökségét is vezető politikust, ugyanakkor az még talán a kisebbik rossz volt.
Ugyan így Johnsontól nem sikerült megszabadulnia – ha visszahívás miatt rendezett előrehozott választáson bukott volna el, az nagyon nem nézett volna ki jól a botrányt botrányra halmozó egykori miniszterelnök életrajzában –, viszont a régóta rossz passzban lévő pártnak nem hiányzott, hogy egy helyett rögtön három helyen rendezzenek előrehozott választásokat,
Ráadásul egyik körzet sem olyan biztos, mint a 2019-es történelmi győzelmüknél volt, sőt.
A munkáspárti elfogultsággal egyáltalán nem vádolható konzervatív Telegraph számára elkészített közvélemény-kutatások és a lapban megjelenő elemzés szerint könnyen lehet, hogy Rishi Sunak lesz az első olyan brit miniszterelnök, aki egyszerre három parlamenti helytől is elbúcsúzhat ugyanazon a napon.
Johnson körzete, a Londonban található Uxbridge and South Ruislip jelenleg a Keir Starmer vezette Munkáspártnak kedvez, ahogy a 2010 óta Nigel Adams körzetének számító észak-angliai Selby and Ainisty körzetben is a Munkáspárt vezet.
Johnson körzete kapcsán kérdéses, hogy a korábban Nigel Farage vezette Reform UK (leánykori nevén Brexit Party) indít-e jelöltet. A párt jelenlegi vezetője, Richard Tice nem jelentette ki, hogy a párt hogyan tervez, de ha nem indulna jelöltjük, akkor az segíthetne a toryknak a brexiter szavazatok becsatornázásában. Bár így is nehéz kampány elé néznek: a kutatás szerint a Munkáspárt jelenleg a szavazatok 38,5 százalékát szerezhetnék meg, míg a toryk támogatottsága 27,5 százalékponton áll. Ha Tice-ék nem indítanának jelöltet, az 6 százalékpontnyi szavazatot jelenthetne a toryk irányába.
Míg a 2010-ben két körzet összekapcsolásával létrehozott, eddig kizárólag toryk által megnyert Selby and Ainistyben
a konzervatívok támogatottsága 60 százalékról mindössze 28 százalékra csökkent,
miközben a Munkáspárt 24,6 százalékos 2019-es eredményét jelenleg 34,2 százalékpontos támogatottsággá növelte. Így az Adams helyett induló konzervatív jelölt hatalmas feladat előtt áll, mivel Adams még korábban bejelentette, a következő választáson már nem indul.
A három körzetből jelenleg mindössze Dorries választókerületében vezetnek a toryk a közvélemény-kutatás szerint, ugyanakkor
mindössze 2,5 százalékpontos a konzervatívok előnye Mid Bedfordshire-ben, ahol már 1931 óta csak a Párt jelöltjei voltak képesek nyerni.
Azaz a Munkáspárt bőven hibahatáron belülre kúszott fel, miközben a 2019-ben a szavazatok 59,8 százalékát megszerző Dorries pártjának a támogatottsága majdnem a felére csökkent – jelenleg 31,6 százalékon állnak a toryk, bárki is lesz a jelölt.
A konzervatív lapnak megszólaló szakértő szerint Sunakék már most elbúcsúzhatnak Johnson korábbi székétől – a körzetben az elmúlt időszakban eleve etnikailag heterogénebb lett az állampolgárok összetétele, ami nem a toryknak kedvez –, viszont a toryk számára legoptimistább forgatókönyv szerint mind Dorries, mind Adams mandátuma még menthető – véli John Curtice.
Igaz, ezt nem maguknak, hanem az ellenzéki pártoknak köszönhetik.
Ha ugyanis a Munkáspárt és a Liberális Demokraták is pénzt, paripát és fegyvert nem sajnálva küzdenek a mandátumért, akkor nevető harmadikként kijöhetnek a konzervatív jelöltek: a két ellenzéki párt eleve valószínűleg azzal fog kampányolni, hogy ők az esélyesebb párt, hogy bevegyék a régóta konzervatív bástyáknak számító körzeteket. Ha pedig a libdemek nagyon erős és kemény kampányt fognak folytatni, az a Munkáspárttól vesz el szavazatokat.
Így egyszerre nemcsak Rishi Sunakon és pártján van nyomás, hanem a Munkáspárton és Keir Starmeren is.
Annak ellenére, hogy a legközelebbi parlamenti választást legkésőbb 2025 januárjában tartják, a mostani, legvalószínűbben július 13-án tartott előrehozott választások jó erőfelmérők lehetnek, hogyan is áll a Munkáspártot egyfajta harmadikutas, Tony Blair-i útra terelő Starmer a tory-szavazók elhódításában.
Ha ugyanis Johnson korábbi körzetében nem győznek, szinte már most búcsút inthetnek annak, hogy olyan földcsuszamlásszerű győzelmet érjenek el 2025 januárjában, mint 1997-ben Blairrel. Emellett Adams körzetét is be kéne húzniuk ahhoz, hogy a következő parlamenti választáson a Munkáspárt egyedül is képes legyen többséget szerezni a parlamentben.
Ugyan addig még sok víz lefolyik a Temzén, de ha Starmer erőt akar mutatni, akkor itt a tökéletes alkalom.
(Borítókép: Boris Johnson. Fotó: Dan Kitwood / Pool / Getty Images)