Milyen szerepe legyen Európának és Magyarországnak a világhatalmi átrendeződésben? Milyenek most a magyar–svéd kapcsolatok, és mikor szavazhat a parlament a svéd NATO-tagság ratifikációjáról? Miért kifogásolja a magyar kormány az uniós migrációs és menekültügyi csomagot? Veszélyezteti az Európai Parlament állásfoglalása Magyarország 2024-es EU soros elnökségét? Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója válaszolt az Index kérdéseire. Az is kiderült, hogy miben nem tudtak egyetérteni Michel Houellebecq francia íróval.
Orbán Balázs nemrégiben a 2007-ben alapított, befolyásos Európai Külkapcsolati Tanács (European Council on Foreign Relations – ECFR) nevű páneurópai agytröszt éves konferenciáján vett részt Stockholmban. Többek között a jövő évi európai parlamenti választásról és az Európai Unió jövőjéről is szó esett a panelbeszélgetéseken.
„Európa jövőjével kapcsolatban sok a nyitott kérdés, egy dolgot viszont leszögezhetünk: váltakozó krízisek korszakát éljük, melyeket nem lehet elavulttá vált automatizmusok mentén megoldani. Európának új vezetésre van szüksége” – fogalmazott a politikai igazgató a Facebook-oldalán.
Az ECFR egy friss kutatásában az európai közvélemény megítélését vizsgálta olyan kérdésekben, mint Európa és a globális nagyhatalmak (Egyesült Államok, Kína, Oroszország) kapcsolata, az Egyesült Államok által nyújtott védelmi támogatás megítélése, de kitértek arra is, hogyan kellene egy esetleges békekötést követően Oroszországgal helyreállítani a kapcsolatot.
Noha az ECFR nem vádolható elfogultsággal, a kutatásból az derül ki, hogy az európai polgárok többségének véleménye közelebb áll a magyar kormány által képviseltekhez, mint általában az uniós állásponthoz. Az Oroszországgal való kapcsolat helyreállításának kérdése például jól illusztrálja, mennyire másképp látják az európai lakosok ugyanazt a helyzetet: a 11 vizsgált országban (Németország, Lengyelország és Magyarország is szerepel köztük) átlagosan a válaszadók 44 százaléka bizonyos korlátozásokkal, míg 21 százaléka teljes mértékben a kapcsolat helyreállításának pártján áll, ezzel szemben 18 százalék szerint minden kapcsolatot fel kell függeszteni.
Mindez pedig azt támasztja alá, hogy intellektuális párbeszédre van szükség annak érdekében, hogy megértsük egymás álláspontját. Ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy önálló európai külpolitikát alakíthassunk ki
– közölte Orbán Balázs, aki a közösségi oldalán maga is megosztotta a kutatási eredményeket. Hozzátette: Magyarország továbbra is azt a stratégiát követi, hogy igent kell mondani a konnektivitásra, és nemet a blokkosodásra.
A miniszterelnök politikai igazgatója korábban több véleménycikkben is értekezett már a magyar stratégiáról: Magyarországnak nem érdeke a blokkosodás, a hidegháborús politika és a kereskedelmi útvonalak felszámolása. Márciusban az ECFR honlapján megjelent publicisztikájában arról írt: ahhoz, hogy Magyarország a következő évtizedben elkerülje a közepes jövedelmű országok csapdáját, a konnektivitáson, vagy más néven összekapcsoltságon alapuló gazdasági stratégiát kell követnie.
A magyar–amerikai kapcsolatokról Orbán Balázs az Indexnek elmondta, hogy az Egyesült Államok demokrata adminisztrációjával azért nincs jó viszony, mert ők háborús logika szerint politizálnak, és háborús pozícióba próbálják belepréselni a szövetségeseiket. „Mi nyilván kilógunk a sorból, mert folyamatosan a béke hangján beszélünk, és ez feszültséget okoz” – tette hozzá a politikai igazgató.
A magyar kormány álláspontjáról kifejtette:
a világhatalmi átrendeződésben Európának önálló pólusként, egyfajta közvetítő szerepben kellene fellépnie.
Hangsúlyozta, hogy Európa mindig akkor volt sikeres, amikor nyitott volt, amikor kereskedett, és amikor a világon élő népek békés együttélése mellett érvelt. Ehhez képest a háborúskodás, mikor vasfüggönyök ereszkedtek Európára, illetve az, ha a kontinens elköteleződött egy hatalmi központ irányába, mindig az életszínvonal csökkenéséhez és gazdasági leszakadáshoz vezetett.
Orbán Balázs szerint, ha Európa történelmét és földrajzi elhelyezkedését vesszük, akkor a 21. századi globalizált világban a konnektivitáson alapuló pozíciótól várható a legtöbb előny. Magyarország helyzetéből is az következik, hogy az összekapcsolódásnak, a békés egymás mellett élésnek és kereskedésnek, továbbá a kelet–nyugat irányú kapcsolatok megerősítésének a legfőbb szószólójává váljon.
Ha egy háborús, hidegháborús, vasfüggönyös, lezáródó kelet és nyugati irány közötti acsarkodásra épülő világban találjuk magunkat a következő évtizedekben, az nagyon rossz lesz a magyar gazdaság számára
– jegyezte meg a politikai igazgató. Ugyanakkor azt is mondta, meggyőződése, hogy
ha Magyarország közvetítő szerepbe tud kerülni, akkor az Egyesült Államokkal is ki lehet alakítani egy modus vivendit.
Arra a kérdésre, hogy a jelen geopolitikai viszonyok között, az ukrajnai háború árnyékában ez mennyire reális, Orbán Balázs azt válaszolta, hogy azért fontosak az általa közzétett ECFR-felmérések, mert megmutatják, hogy az európai állampolgárok a józan európai pozíció pártján állnak, tehát a magyar álláspontot más tagállamokban is támogatják. De azt is hozzátette, hogy ezt a megközelítést hevesen támadják Európában és azon kívül is; a nagy média- és politikai gyárak nyomására pedig a következő évtizedekben is fel kell készülni.
Ha Magyarországon kormányváltás következik be, és a baloldal kerül hatalomra, akkor ők a nagyhatalmi érdekek alá rendezik majd a magyar külpolitikát. Ezzel azonnal elveszítenénk azt a felhajtóerőt, amit a nyitottság és a gazdasági kapcsolatrendszer építése jelent. Tehát nagyon nem mindegy, hogy Magyarország polgárai egységesek maradnak-e, és hogy támogatják-e a kormányt abban, hogy ezt a nehéz csatát sikeresen meg tudja vívni a kommunikációs, a diplomáciai és a gazdasági versenytérben
– fogalmazott.
Az Egyesült Államok budapesti nagykövete és a magyar kormány között rendszeresek a nyilvános pengeváltások, noha több barátságos találkozóra is sor került David Pressman és a kabinet miniszterei között. A politikai igazgatót arról is megkérdeztük, hogy az amerikai nagykövetnek és Orbán Viktornak volt-e már hasonló találkozója, vagy várható-e ilyen a közeljövőben.
Orbán Balázs lapunknak azt mondta: a Magyarországon zajló diplomáciai érintkezésnek létezik egy bizonyos rendje, a Külgazdasági és Külügyminisztérium minden itt dolgozó nagykövetet és diplomatát „nagy szeretettel fogad”, a kormányzati szereplőkkel pedig számos eseményen össze lehet futni.
De én azt hiszem, hogy ennek nem kell túlzottan nagy feneket keríteni, mert a két ország közötti kapcsolatok nem ezen állnak vagy buknak
– jegyezte meg.
Stockholmi útja során Henrik Landerholm svéd nemzetbiztonsági tanácsadóval is találkozott, erről szintén a Facebook-oldalán számolt be. Az Indexnek azt mondta, hogy a magyar–svéd bilaterális kapcsolatokról, politikai, kulturális és biztonsági kérdésekről beszélgettek, valamint a NATO is szóba került.
A kérdésre, hogy milyenek most a magyar–svéd kapcsolatok, és mikor kerülhet napirendre a magyar parlamentben a svéd NATO-csatlakozás ratifikációja, a politikai igazgató azt válaszolta: továbbra is Orbán Viktornak a Katari Gazdasági Fórumon elhangzott mondatai az irányadóak. A miniszterelnök akkor kijelentette:
A Magyarország és Svédország közötti politikai kapcsolatok borzasztóan rosszak. Nem akarunk konfliktusokat importálni a NATO-ba.
A politikai igazgató szerint a rossz kapcsolatok elsősorban annak tudhatók be, hogy
a svéd kormányok „sportot űznek” abból, hogy „morálisan felsőbbrendű alapállásból leckéztessenek más országokat”.
Azt is megjegyezte: jogosan tehető fel a kérdés, ha ez a helyzet, és ilyen rossz a politikai kapcsolatrendszer, akkor ez hogyan fog működni majd egy közös biztonsági struktúrában.
A kormány támogatja Svédország NATO-tagságának ratifikációját, de szerintük a magyar–svéd kapcsolatrendszeren még dolgozni kellene. Magyarország mindent megtett ezért, ám a kormány azt tapasztalja, Svédország jelenleg még hezitál azon, hogy javítson-e a kapcsolatokon.
(A miniszterelnök politikai igazgatójával még azelőtt beszélgettünk, hogy a The Washington Postban megjelent volna egy cikk, amely szerint magyar fegyverbeszerzést blokkolt az amerikai szenátus Külügyi Bizottságának vezető republikánus tagja, és közölte: addig nem hagyják jóvá az ügyletet, amíg Magyarország nem hagyja jóvá Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálását. A Honvédelmi Minisztérium cáfolta, hogy meg akarná vásárolni a cikkben említett amerikai fegyvereket.)
Orbán Balázst kérdeztük arról is, hogy az uniós tagállamok belügyminisztereinek luxemburgi ülését követően Maria Malmer Stenergard, a soros EU-elnök Svédország migrációs ügyekért felelős minisztere bejelentette: döntő lépést tettek az Európai Unió migrációs és menekültügyi szabályrendszerének korszerűsítésére. A tárgyalási álláspontként elfogadott új eljárásról szóló rendeletet még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Luxemburgban az MTI-nek nyilatkozva kifogásolta az elfogadott dokumentum részleteit, és azt is kijelentette, hogy „az Európai Unió bevezetné a migránsok kötelező szétosztását a tagállamok között”. Orbán Viktor erre a Facebook-oldalán reagált, a miniszterelnök úgy fogalmazott:
Brüsszel visszaél a hatalmával. Át akarják telepíteni Magyarországra erővel a migránsokat. Ez elfogadhatatlan! Erőszakkal akarnak bevándorlóországot csinálni Magyarországból.
Orbán Balázs lapunknak kijelentette: jelenleg még zajlik a jogalkotási eljárás, és még meglátják, hogy „merrefelé dőlnek a dolgok”, de az biztos, hogy Magyarország semmilyen kötelező betelepítési kvótát nem tud elfogadni. Emlékeztetett rá, hogy a magyarok a 2016-os népszavazáson nagy arányban utasították el a kötelező betelepítést. Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy a magyar emberek álláspontja köti Magyarország kormányát, és szerintük kötnie kellene az Európai Uniót is.
A kormánypártok június 12-i frakcióülése után Orbán Viktor ismét a Facebook-oldalán jelentkezett, ahol azt írta:
A kötelező migránskvóta elfogadása ellentétes a magyar emberek népszavazáson hozott döntésével. Brüsszel nem élhet vissza a hatalmával, senki nem mondhatja meg a magyarok helyett, hogy kivel kell együtt élnünk!
A 2016-os népszavazás hivatalosan érvénytelen lett, mivel a szavazásra jogosultak kevesebb mint a fele adott le érvényes szavazatot. A népszavazáson résztvevők többsége, 98 százaléka, több mint 3 millió szavazó azonban elutasította a kötelező betelepítést. A kormány sikerként értékelte a népszavazás eredményét, és alkotmánymódosítást kezdeményezett, de ehhez akkor nem volt meg a kétharmados többsége, az ellenzék pedig nem vett részt a szavazásban. A 2018-as hetedik alkotmánymódosítással már bekerült az Alaptörvénybe, hogy „idegen népesség nem telepíthető be”.
Orbán Balázs a luxemburgi megállapodással kapcsolatban az Indexnek kijelentette: a kötelező migránskvóta veszélye minden eddiginél nagyobb. Azt mondta: „Brüsszel visszaél a hatalmával”, amikor a nemzetek és az emberek feje fölött akarja kikényszeríteni, hogy migránsok tömegeit, majd millióit vegyük át, ráadásul minden egyes be nem fogadott migránsért pénzügyileg akar büntetni.
Ha az Európai Unió olyat fogad el, amely ellentétes Magyarország alaptörvényével, akkor egy tagállami alkotmány és az uniós jog közötti konfliktus alakul ki. Senki nem akarja, hogy ez legyen, de ha ebbe az irányba mennek az események, akkor ez az összeütközés ki fog alakulni
– fogalmazott a politikai igazgató.
A luxemburgi megállapodás után kiadott tanácsi sajtóközleményben egyébként az is olvasható, hogy „a tagállamok teljes mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a szolidaritás típusát illetően”, és „egyetlen tagállam sem lesz köteles áthelyezéseket végrehajtani”. A sajtóközlemény „alternatív szolidaritási intézkedéseket” is említ az áthelyezések és a pénzügyi hozzájárulások mellett, például határvédelmi hozzájárulást.
Az MTI tudósítása szerint Maria Malmer Stenergard svéd miniszter arról beszélt, hogy az új migrációs és menekültügyi csomag a migráció frontországainak megsegítésére kötelező szolidaritási mechanizmust fektet le, de ez a mechanizmus lehetőséget biztosít a tagállamoknak arra, hogy válasszanak a szolidaritás különböző formái közül, „nagy rugalmasságot biztosítva” az eltérő igényekkel rendelkező tagállamok számára. Rétvári Bence azonban közölte, Magyarország ellenezte a javaslatcsomagot, amelynek része, hogy ha valamelyik tagállam nem fogad be migránsokat, akkor bevándorlónként körülbelül 8 millió forintos összeget kell befizetnie az Európai Uniónak.
Az európai hozzáállás elég kaotikus, nehéz a fáktól látni, hogy pontosan mi van az erdőben, de a magyar álláspont az sziklaszilárd. Magyarországra nem fognak migránsokat betelepíteni
– jelentette ki lapunknak Orbán Balázs, aki szerint a migrációs és menekültügyi kérdésben az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak mint legmagasabb szintű döntéshozó fórumnak kellett volna véleményt nyilvánítania.
A politikai igazgató kifejtette: a kormánynak önmagában azzal nincs problémája, hogy legyen egy közös menekültügyi rendszer, amelynek a működéséhez – akár határvédelemmel – hozzá kelljen járulni. „A problémánk az, hogy Magyarország a leginkább érintett frontország. Tehát nem nekünk kéne még pluszban befizetnünk, hanem ide kéne pénzügyi segítséget juttatni. Amíg Magyarország áll a legnagyobb migrációs nyomás alatt, addig nem merülhet fel, hogy még fizessünk is máshova. Az egy olyan mértékű igazságtalanság lenne, ami nem fogadható el” – mondta.
Az uniós forrásokra kitérve a politikai igazgató úgy fogalmazott: optimista, és azt gondolja, hogy el fog jönni az a pont, amikor már érvek nélkül maradnak Magyarország ellenfelei – magyar és külföldi európai parlamenti képviselők –, akik azon dolgoznak, hogy ne érkezzenek meg az országnak járó források.
Magyarország olyan mértékű nyitottságot, rugalmasságot és szolidaritást mutatott minden felmerülő javaslattal összefüggésben, hogy innentől kezdve mi a jó szándékunk nem kérdőjelezhető meg, de bizony előbb-utóbb jogosan felmerülhet a rossz szándék az Európai Bizottság részéről. Szerintem ezzel a bizottság olyan helyzetbe kormányozná magát, amely már nem lesz politikailag tartható
– fejtette ki Orbán Balázs.
Június elején az Európai Parlament elfogadott egy állásfoglalást, amely megkérdőjelezi Magyarország alkalmasságát arra, hogy 2024 második felében betöltse az unió soros elnöki tisztét. Mint írtuk, mindez nem jár jogi következményekkel, de komoly politikai üzenete van.
Orbán Balázs azt mondta, az állásfoglalás nem veszélyezteti és nem befolyásolja Magyarország felkészülését, amely ütemezetten és nagyon jól halad. Mivel 2011-ben Magyarország az Orbán-kormány vezetésével már betöltötte a soros EU-elnökségét, ezért a politikai igazgató szerint azt mondhatjuk, hogy Európa legtapasztaltabb elnökségi garnitúrája áll rendelkezésre. „A korábbi elnökség sikeres tapasztalataira építkezve nagyon dinamikus és sikeres magyar elnökséget várok” – jelentette ki.
Orbán Balázs a közelmúltban Párizsban járt, és a diplomáciai egyeztetések mellett Michel Houellebecq francia íróval (Behódolás, Szerotonin, Egy sziget lehetősége) is találkozott. „Azért is jó benne lenni a politikában, mert lehet, hogy ez a világ megosztó, de rendkívül különleges emberekkel találkozhatunk” – nyilatkozta Orbán Balázs az Indexnek.
„Egy nagyon komoly, tipikusan klasszikus francia polgár. Ha irodalmi kérdések kerülnek szóba, az ember ül, hallgat, próbál minél többet tanulni és kérdezni tőle. A közéletben nagyon sok, Európát jellemző dolgot hasonlóan látunk. Ő is aggódik a körülöttünk zajló események miatt. Én úgy látom, hogy a magyar–francia együttműködés – a történelmi hullámhegyek és hullámvölgyek után – talán most egy jobb periódusába érkezik” – mondta a politikai igazgató. Azt is elárulta: egy dologban nem tudtak egyetérteni a francia íróval. Houellebecq elmondta, hogy a kedvenc közép-európai városa Prága, nem pedig Budapest, de ezért elnézést kér.
„Próbáltam visszavágni, hogy nekem meg nem Párizs, hanem Berlin, de nem hitte el, hogy ezt komolyan mondom, úgyhogy végül ebben maradtunk” – idézte fel Orbán Balázs. Nem olvasta Houellebecq minden könyvét, de az egyik nagy kedvence a Szerotonin című regénye, amit mindenkinek ajánl.
(Borítókép: Orbán Balázs. Fotó: Papajcsik Péter / Index)