Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is. Jó pihenést kívánunk!
Az orosz csapatok ismét Harkiv régiót támadták: az inváziós erők vasárnap csapást mértek egy településre.
A támadásban egy 35 éves helyi lakos megsérült, illetve több ház és autó is megrongálódott.
A kahovkai gát részleges megsemmisülése következtében 17 ember halt meg, közülük 13-an vízbe fulladtak, négyen pedig az evakuálás során lőtt sebet szereztek.
Harmincegy ember eltűnt – közölte Ihor Klimenko belügyminiszter. Összesen 876 házat öntött el a víz, és 3614 embert evakuáltak a veszélyzónákból, köztük 474 gyermeket és 80 mozgáskorlátozottat – tette hozzá.
Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner-csoport vezetője elmondta, hogy 32 000 volt orosz fogoly tért haza, miután lejárt a szerződésük az Ukrajnában harcoló zsoldosmilíciával.
Prigozsin bejárta az orosz börtönöket, hogy harcosokat toborozzon, és kegyelmet ígért nekik, ha túlélnek egy féléves frontszolgálatot a Wagner kötelékében. Egy múlt havi interjúban Prigozsin azt mondta, hogy 50 000 elítéltet toborzott, akik közül körülbelül 10 000-et megöltek Bahmutban, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
A brit kormány jelentősen növeli a létfontosságú ukrán infrastrukturális és egyéb létesítmények kibervédelméhez nyújtott pénzügyi támogatását – adta hírül az MTI.
A Downing Street vasárnapi tájékoztatása szerint a program célja az, hogy Ukrajna képes legyen a kritikus jelentőségű létesítményei elleni orosz kibertámadások észlelésére és elhárítására, valamint gyors válaszlépések megtételére ilyen jellegű támadások esetén.
A londoni miniszterelnöki hivatal ismertetése szerint a két évre szóló fejlesztési program 25 millió fontig (11 milliárd forintig) terjedő pénzügyi támogatást tartalmaz. Az összegből 16 millió fontot a brit kormány finanszíroz, a fennmaradó további 9 milliárd font hozzájárulást a tervek szerint Nagy-Britannia szövetségesei adják.
A Downing Street vasárnapi tájékoztatásához fűzött nyilatkozatában Rishi Sunak brit miniszterelnök hangsúlyozta: az Ukrajna elleni orosz támadás nem korlátozódik a szárazföldi invázióra, Oroszország kísérleteket tesz az ukrán lakosságnak alapvető fontosságú szolgáltatásokat nyújtó ukrajnai kiber-infrastruktúra, köztük a bankok és az energiaellátó hálózatok elleni támadásokra is.
Sunak szerint Ukrajna már eddig is számos olyan kibertámadást elhárított, amelyet az orosz fegyveres erők kíséreltek meg egyebek mellett adatmegsemmisítésre (wiperware), valamint fedett kémműveletek végrehajtására kidolgozott szoftverekkel.
Az ukrán ombudsmani hivatalnak 240 olyan esetről van tudomása, amikor az európai országok szociális szolgálatai ukrán menekültek családjaitól vettek el gyerekeket – jelentette ki Irina Szuszlova gyermek- és családjogi biztos vasárnap a Szabadság rádiónak adott interjújában.
A jogszabályi különbségek miatt az európai országokban előfordulnak olyan esetek, hogy elvesznek egy gyereket azoktól, akikkel együtt él. Jelenleg 240 ilyen esetről van feljegyzés
– mondta el a biztos.
Szerinte lehetnek olyan esetek, amikor egy anya kényszerből Ukrajnában marad dolgozni, és gyermekét a nagymamával együtt evakuálják. A nagymama viszont nem rendelkezik meghatalmazással a gyerek érdekeinek képviseletére, és az európai jog szerint nem tekintik a gyerek közvetlen hozzátartozójának. Ily módon a szociális szolgálatok bevonhatják a rendőrséget, és kiemelhetik a gyereket a családból.
Hangsúlyozta, hogy az ombudsmani hivatal igyekszik nyomon követni az ukrán gyerekek családból való kiemelésének eseteit, figyelemmel kíséri a helyzetet, és jogi segítséget nyújt az ilyen helyzetbe került nőknek vagy családoknak.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az európai szociális szolgálatok által elvett gyerekek hozzátartozói mindenképpen keressék fel az adott országban lévő ukrán konzuli hivatalt, és tájékoztassák őket, de megkereshetik az ukrán emberi jogi biztos hivatalát is.
Vasárnap az ukrán katonák lelőttek egy újabb orosz Ka–52-es helikoptert. Ezt az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának sajtószolgálata jelentette be a Facebookon – írja az Ukrinform.
A helikopter kilövésének azért is örülhetnek ennyire, mert ezek a helikopterek több, nyugatról érkezett eszközt is megsemmisíthettek az utóbbi napokban.
Odesszában este tíz órától reggel kilenc óráig betiltották a szórakozóhelyek működését – közölte a városi tanács.
Tilos továbbá a városban olyan világítóberendezések használata, amelyek „rontják a terület demarkációs jellemzőit”. Emellett tilos a hangosító berendezések, készülékek, akusztikai rendszerek használata is.
A Kreml és maga Vlagyimir Putyin orosz elnök még az Ukrajna elleni háborúban elszenvedett vereséget is győzelemként adná el az oroszoknak, írta Facebook-bejegyzésében Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A tárcavezető Dmitrj Peszkov kommentjére reagált. „Ukrajna demilitarizálásának feladata valójában teljesült” – szögezte le a Kreml szóvivője.
Kijelentését azzal próbálta magyarázni, hogy Ukrajna egyre kevésbé használja saját fegyvereit, és egyre inkább a nyugati országok által biztosított fegyverekre támaszkodik.
Dmitro Kuleba szerint Vlagyimir Putyin képes lesz győzelemnek beállítani a Krím és a háború elvesztését. Ezután felszólította a nyugati partnereket, hogy növeljék Ukrajnának nyújtott katonai támogatásukat.
Az oroszországi Brjanszkban kigyulladt egy épülőben lévő katonai kórház.
A Mash csatorna szerint nem kizárt, hogy szabotázs miatt keletkezett a tűz. Később kiderült, hogy a tetőn lévő bitumenes bevonat égett. Áldozatokról nem érkezett hír.
Az elkövetkező napokban Joáv Galant izraeli védelmi miniszter telefonbeszélgetést folytat Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel – ez lesz az első megbeszélésük az izraeli miniszter több mint öt hónappal ezelőtti hivatalba lépése óta.
A beszélgetés előtt Galant kijelentette, hogy országa nem szándékozik halálos fegyvereket küldeni Ukrajnának.
Margot Grosberg észt hírszerzési vezető azt jósolja, hogy nem az ukrán ellentámadástól lesz hangos a nemzetközi sajtó a következő napokban.
„Nyilvánvaló, hogy a kezdeményezés most az ukrán fegyveres erők kezében van, ami azt jelenti, hogy ők választják meg az időt, a helyet és az eszközöket, amelyekkel megtámadják az ellenséges egységeket. Annak érdekében, hogy ne vállaljanak felesleges kockázatot, az ukránok módszeresebben, óvatosabban és csendesebben közelítenek a hadművelethez, hiszen mind az emberi, mind a technikai erőforrások alapvetően aranyat érnek” – vélekedett.
Többtucatnyi páncélos megsemmisítésével verte vissza az ukrán támadásokat az orosz hadsereg, a legsúlyosabb harcok a zaporizzsjai frontszakaszon folytak – jelentette ki Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.
A tábornok szerint Zaporizzsjában három, harckocsikkal és páncélozott harcjárművekkel megerősített taktikai zászlóaljcsoport, füstfüggöny fedezékében, több hullámban próbált támadni Novopokrivka, Novodanilovka és Mala Tokmacska közelében. Ezeket az orosz erők a tájékoztatás értelmében mind visszaverték, és csapást mértek az ukrán tartalékok négy oszlopára is. Ezen a frontszakaszon az ukrán fél több mint 200 katonát, 33 harckocsit, 30 gyalogsági harcjárművet és 35 páncélozott harcjárművet veszített.
Konasenkov azt mondta, hogy a dél-donyecki frontszakaszon négy ukrán offenzívát hiúsítottak meg, a támadó fél pedig mintegy 380 katonát, 35 harckocsit, 33 gyalogsági harcjárművet – köztük két Bradleyt –, valamint 38 páncélozott harcjárművet – köztük egy Strikert – veszített. Nyolc támadást vertek vissza Donyeck körzetében, ahol, mint mondta, mintegy 210 ukrán katona esett el, és megsemmisült egy lőszerraktár is. Más frontszakaszokon az orosz összesítés szerint további mintegy 160 fő volt az ukrán veszteség.
Az EU felgyorsítja az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat, hogy támogassa Ukrajna ellentámadását – nyilatkozta Thierry Breton, az EU ipari vezetője a Le Parisien című francia napilapnak.
Elmondta, hogy az EU fokozza erőfeszítéseit, és ígéretet tett arra, hogy a következő egy éven belül 1 millió fegyvert szállít Kijevnek.
„Felkészülünk arra, hogy a háború még több hónapig vagy akár tovább is tarthat” – tette hozzá.
Pavlo Narozsnyij katonai szakértő a Reuters információit kommentálva elmondta, hogy Ukrajna 12 dandárjából most csak hármat vetett be az ellentámadásban. Hozzátette, hogy ami most történik, az az ellenség védelmének szondázása.
„Lecsapunk, majd a katonai vezetés mérlegel, levon bizonyos következtetéseket, és végül döntések születnek a tartalékok átcsoportosításáról” – magyarázta Narozsnyij.
„Az oroszok már hozzák a tartalékaikat” – folytatta a szakértő. Herszon elárasztott területeiről például Bahmut irányába helyezték át csapataikat – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Oroszország azt állítja, hogy visszaverte az ukrán támadásokat a frontvonal három szakaszán, írja a Sky News.
Oroszország védelmi minisztériuma vasárnap közölte, hogy erői visszavertek egy sor ukrán támadást a frontvonal három szakaszán, ahol szerinte az ukrán erők a legaktívabban nyomulnak Zaporizzsja térségében.
A közlemény nem említette azt a települést Zaporizzsja régióban, amelyről egy oroszok által beiktatott tisztviselő azt mondta korábban, hogy Ukrajna elfoglalta.
Oroszország ötre csökkentette a Fekete-tengeren harci szolgálatot teljesítő hajóinak számát, írja az Ukrinform.
Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője korábban az Espresso TV-ben arról számolt be, hogy az oroszok két rakétahordozót tartanak készültségben a Fekete-tengeren.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök apák napja alkalmából mondott köszönetet az orosz erők ellen harcoló „erős és bátor” katonáknak – írta a The Guardian.
„Köszönet minden ukrán apának, minden ukrán családnak, akik erős és bátor harcosként védik Ukrajna függetlenségét, Ukrajna fennmaradását” – írta Zelenszkij a Twitteren.
Hozzátette: „Azt kívánom, hogy apáink éljenek hosszú és egészséges életet, valamint hogy minden apa hazajöjjön a frontról”.
A bejegyzésben egy videót is megosztott, amelyben hazatérő, gyerekeiket ölelő ukrán katonák láthatók.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Németországot és a nyugati partnereket dicséri „változatlan erejükért”, míg Makejev német nagykövet több katonai támogatást kér országa, Ukrajna számára – közölte a Spiegel.
A német lap beszámolt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár gondolatairól is, aki a maga részéről óva intett az ukrajnai látszatbékétől.
Mindannyian azt akarjuk, hogy ez a háború véget érjen. De ahhoz, hogy a béke tartós legyen, igazságosnak kell lennie
– mondta Stoltenberg a német lapnak.
„A béke nem jelentheti a konfliktus befagyasztását és egy Oroszország által diktált alku elfogadását. Csak Ukrajna egyedül határozhatja meg az elfogadható feltételeket” – tette hozzá.
Vélekedése szerint minél több megszállt területet tud felszabadítani Ukrajna, annál jobbak a kártyái a tárgyalóasztalnál, hogy igazságos és tartós békét tudjon elérni.
Új kockázatokat jelent a dúsított uránnal ellátott fegyverek bevetése az ukrajnai háborúban, és erre Magyarországnak is fel kell készülnie – mondta az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Horváth József emlékeztetett Orbán Viktor pénteki rádióinterjújára: a magyar miniszterelnök az úgynevezett gyengített vagy szegényített uránnal felszerelt fegyverekre utalt, amelyeket az Egyesült Államok tervez átadni Ukrajnának.
A szakértő azt mondta, hogy ezek az anyagok az atomerőművek dúsított uránjának melléktermékeként jönnek létre. Az Egyesült Államoknak ebből akár több százezer tonna is a rendelkezésére áll, és az ezekkel felszerelt fegyvereket korábban már az öbölháborúban, illetve a délszláv háborúban is bevetették – tette hozzá.
Ha ilyen, szegényített uránnal felszerelt lövedékkel kilőnek egy harckocsit, radioaktív anyagok is a levegőbe kerülhetnek, és azoknál, akik ezt a porral kevert anyagot belélegzik, jóval nagyobb eséllyel alakulhat ki daganatos betegség
– ismertette a fegyver egészségügyi kockázatait Horváth József. Megjegyezte, hogy ezen fegyverek alattomos és rendkívül veszélyes hatásai miatt is „kapta fel a fejét a világ” arra, hogy ezeket ismét bevethetik.
A szakértő szerint az ukránoknak éppen ezért kellene megfontolniuk, hogy elfogadják-e ezeket a felajánlott fegyvereket, mivel elsősorban Ukrajna területén okoznának komoly károkat.
Elmondta azt is: joggal feltételezhető, hogy atomhatalomként az oroszok is rendelkeznek több százezer tonnányi ilyen anyaggal, vagyis ők is képesek lehetnek ezzel felszerelt fegyvereket gyártani. Ugyanakkor még nem lehet tudni, hogy a mostani háborúban vetettek-e már be ilyen fegyvereket.
Az MTI beszámolója szerint Horváth József beszélt az úgynevezett kazettás bombákról is, amelyeknek a használata elvileg tiltott, de a hírek szerint az oroszok már bevetették őket az ukrajnai háborúban. Ezek a pusztító fegyverek többszörös robbanótöltettel vannak ellátva, és miután ledobják őket, több kisebb robbanóegységre esnek szét, majd késleltetve is végeznek pusztítást a gyalogsági erőknél vagy akár a lakókörnyezetben is – ismertette.
Az ukrán fegyveres erők azt állítják, hogy szombaton mintegy 650 orosz katonát öltek meg – derül ki az ukrán vezérkar jelentéséből.
Ezzel Kijev 219 820-ra emelte az orosz csapatok becsült halálos áldozatainak számát. Az ukránok által közzétett adatokat nem tudtuk ellenőrizni.
Az elmúlt 24 órában öt civil halt meg az ukrajnai orosz támadásokban, és nyolc megsebesült, köztük két gyermek – derül ki a kijevi regionális hatóságok frissítéseinek összefoglalójából.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara azt is közölte, hogy tegnap hét orosz harckocsit és 23 páncélozott járművet semmisítettek meg.
Június elején szórványos, de súlyos szolgáltatási zavarok sújtották a Microsoft kiemelt irodai programcsomagját – beleértve az Outlook e-mail- és a OneDrive fájlmegosztó alkalmazásokat – és a felhőalapú platformját.
Most egy hacktivista csoport vállalta a felelősséget, mondván, hogy a DDoS-támadások közben elárasztották a webhelyeket spamforgalommal.
A Microsoft kezdetben vonakodott megnevezni az okot, de mostanra kiderült, hogy valóban egy feltörekvő cég DDoS-támadásai voltak a felelősek, amely vállalat egyes biztonsági kutatók szerint egy orosz csoport.
A Telegram közösségimédia-csatornán egy Anonymous Sudan nevű csoport vállalta magára a felelősséget.
Az oroszbarát hackercsoportok, köztük a Killnet – amely a Mandiant kiberbiztonsági cég szerint kapcsolatban áll a Kremllel –, DDoS-támadásokkal bombázzák Ukrajna szövetségeseinek kormányzati és egyéb weboldalait.
A Reuters arról számol be, hogy az ukrán erők ellenőrzésük alá vonták a zaporizzsjai harci fronton lévő Pjatihatki nevű települést egy oroszok által beiktatott tisztségviselő szerint.
Egy oroszok által beiktatott tisztviselő vasárnap elismerte, hogy Ukrajna visszafoglalt egy falut a déli zaporizzsjai régióban, ami az első győzelem ezen a fronton, mióta a hónap elején Ukrajna ellentámadást indított.
A tisztviselő, Vlagyimir Rogov elmondta, hogy az ukrán erők elfoglalták Pjatihatki települést, és ott sáncolták el magukat, miközben orosz tűz alá kerültek.
Rishi Sunak bejelentette, hogy az Egyesült Királyság 16 millió font támogatást nyújt Ukrajna kibervédelmének támogatására.
További 9 millió font érkezhet a nemzetközi szövetségesektől.
A csomag jobban felkészíti Ukrajnát arra, hogy megvédje kritikus nemzeti infrastruktúráját a bénító orosz támadásoktól, miközben Kijev visszaszorítja az orosz erőket az általuk elfoglalt dél- és kelet-ukrajnai területekről.
Oroszország Ukrajna elleni megdöbbentő támadásai nem korlátozódnak a barbár szárazföldi invázióra, hanem beteges kísérleteket tesznek a kiber-infrastruktúra megtámadására is, amely a banki szolgáltatásoktól az energiaellátásig létfontosságú szolgáltatásokat nyújt az ártatlan ukrán népnek
– mondta el a brit miniszterelnök.
„Ez a finanszírozás kritikus fontosságú a támadások megállításához, Ukrajna kibervédelmének megerősítéséhez és az ország azon képességének növeléséhez, hogy felismerje és hatástalanítsa az ellenük irányuló rosszindulatú szoftvereket”.
Sunak jövő héten egy konferencián arra kéri a vállalkozókat és a vállalkozásokat, hogy fokozzák befektetéseiket Ukrajnában, hogy segítsék az ország gazdaságának újjáépítését az orosz inváziót követően.
Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij külföldön tartózkodhat. A TASZSZ beszámolója szerint az államfő ezt egy katonai tudósítókkal folytatott megbeszélésen mondta.
Megjegyezte, hogy azt hiszi, tudja, hol van Zaluzsnij, de magát az ukrán fegyveres erők főparancsnokát kéne megkérdezni erről.
Én úgy tudom, hogy külföldön van. De lehet, hogy tévedek
– tette hozzá Putyin.
Május elején olyan híresztelések láttak napvilágot, hogy Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka súlyosan megsérült a fronton. Az ukrán védelmi minisztérium ezt az információt később cáfolta. A hónap végén az ukrán hadsereg egy videófelvétellel bizonyította, hogy életben van a főparancsnok.
Ukrán ágyúzás megölt két falusi lakost Zaporizzsjában – jelentették orosz ügynökségek.
Az állami RIA és a TASZSZ hírügynökségek a mentőszolgálat meg nem nevezett képviselőjére hivatkozva közölték, hogy egy gyermek is megsérült, miután három gránát hullott Zelenopol falura.
Az Interfax ügynökség szerint a halottak falubeliek.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a katonai tudósítókkal folytatott zárt ajtók mögötti beszélgetésén azt mondta, hogy a sebesült harcosok saját akaratukból térnek vissza a frontra. Megjegyezte, hogy néhány katonát személyesen is meg kellett kérnie, hogy menjenek haza.
Beszéltem azokkal, akik megsebesültek. Megkérdeztem, a kórház után mik a tervek
– mondta az államfő, akinek elmondása szerint azt válaszolták, hogy visszatérnek a frontra. Példaként három testvért említett, akik Zaporozsjei irányban harcolnak.
Már fel kellett hívnom a legidősebbet, hogy te vagy a legidősebb, hozz döntést, és az egyik testvéredet küldd haza a frontról
– tette hozzá Putyin a TASZSZ szerint.
A volt ukrán parlamenti képviselő, Ilja Kiva szerint az ukrán hírszerzés vezetője, Kirilo Budanov halott. Közösségi oldalán megosztott bejegyzésében azt írja, ezt az információt a németországi ukrán nagykövetségről kapta.
Kijev most azon gondolkodik, hogy mit tegyen, ha tegnap Zelenszkij – nyilvánvalóan kábítószeres állapotban – azt mondta, hogy a hírszerzés vezetőjével, Budanovval megbeszélést tart
– fogalmazott. Hozzátette, hogy az ukránok ezt az információt addig titkolják majd, ameddig csak lehet.
Mindeközben az ukránok reagáltak a megjelent hírekre, mondván, hogy az egész hazugság, Budanov életben van.
Ukrajna továbbra sem tud kapcsolatba lépni a magyar ombudsmannal a Magyarországra szállított hadifoglyok hazatérése kapcsán. Ezt Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa jelentette ki.
„A magyar fél nem vette fel a kapcsolatot a hivatalunkkal. Személyesen kezdeményeztem a kommunikációt a magyar ombudsmannal. Még egy külön utat is szerveztünk neki Ukrajnába. Mindhiába” – mondta Dmitro Lubinec.
Az esetről az alábbi cikkünkben írtunk bővebben.
A brit védelmi minisztérium vasárnap reggeli frissítése szerint továbbra is súlyos harcok folynak a zaporizzsjai és a donyecki területen, valamint Bahmut környékén. Ukrajna folytatja támadó hadműveletét.
Mint írják, mindkét fél jelentős veszteségeket szenvedett.