Az orosz erők csapást mértek Herszonra, a támadásban négy ember megsérült – közölte Olekszandr Prokudin, a Herszoni régió katonai közigazgatásának vezetője.
„Csütörtök délben az orosz hadsereg csapást mért egy lakóházra. Az ellenséges támadás következtében két ember megsérült az udvaron” – írta Prokudin a Telegramon.
„Egy 86 éves nő és egy 25 éves férfi állapota súlyos, az orvosok az életükért küzdenek” – tette hozzá Prokudin.
Két fiatal önkéntes is megsebesült az orosz támadásban – közölte a kormányzó.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, jó pihenést kívánunk. Tartsanak velünk pénteken is!
Az ENSZ felvette Oroszországot a szégyenlistára az ukrán gyerekek megöléséért és emberi pajzsként való felhasználásáért – írja a Sky News.
Az orosz erők és a velük kapcsolatban álló csoportok tavaly 136 gyermeket öltek meg Ukrajnában – derült ki az ENSZ Biztonsági Tanácsának benyújtott jelentésből.
Az ENSZ azt is igazolta, hogy az oroszok 518 gyermeket csonkítottak meg, és 480 támadást hajtottak végre iskolák és kórházak ellen. A jelentés szerint kilencvenegy gyermeket pedig emberi pajzsként használtak fel.
A jelentés arra is kitért, hogy az ukrán erők 80 gyermeket öltek meg, 175 gyermeket csonkítottak meg, és 212 támadást hajtottak végre iskolák és kórházak ellen. Ők azonban nem szerepelnek a globális bűnösök listáján.
Észtország új katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának, amely aknamentesítési és drónellenes felszereléseket, valamint orvosi felszerelést is tartalmaz. Erről az Észt Köztársaság védelmi minisztériumának hivatalos Twitter-oldalán számoltak be.
A csomag részeként emellett Izlanddal közösen egy tábori kórházat is átadnak.
Mint ismeretes, Észtország volt az első európai ország, amely jogi mechanizmust dolgozott ki a befagyasztott orosz vagyon elkobzására Ukrajna újjáépítése érdekében – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
Ukrajna megvédi a balti államokat, ha egyszer csatlakozik a NATO-hoz – állítja Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Suspilne című lapnak adott interjúban. Olaf Scholz német kancellár csütörtökön hosszú távú biztonsági garanciákat ígért Ukrajnának, de elutasította Kijev álmait a NATO-szövetséghez való csatlakozásról.
Józanul kell szemügyre vennünk a jelenlegi helyzetet
– mondta Scholz a német törvényhozóknak a parlamentben elmondott beszédében, hozzátéve, hogy a kijevi kormány elismerte, nem tud csatlakozni a blokkhoz, amíg aktív háborúban áll – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Dél-Afrika és az Egyesült Arab Emírségek nemzeti törvényhozása készen áll arra, hogy vendégül lássa Ukrajna és az Orosz Föderáció parlamentjét a béke előremozdítása érdekében – írta a News24 hírportál információi alapján az Unian.
A dél-afrikai delegáció a békés együttélés és a befogadó társadalmak előmozdítására, valamint az intolerancia elleni küzdelemre összpontosító közgyűlésen vett részt.
Az ukrajnai háború békés rendezésével foglalkozó munkacsoport külön-külön találkozott Oroszország és Ukrajna parlamenti képviselőinek magas szintű delegációjával, hogy a parlamenti diplomáciai csatornák nyitva maradjanak a jövőbeli béketeremtés érdekében.
Egy ukrán tisztviselő arról számolt be, hogy ma kora reggel nagy erejű robbanás rázta meg az orosz felügyelet alatt álló Berdjanszk városát. A helyszínen tűz ütött ki – írja a Sky News.
A robbanás hajnali 1 óra 40 perc körül történt a város határában – közölte Petro Andriuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója.
Helyi jelentések szerint az Azovszkoje faluban lévő Trojanda üdülőtelepen lévő orosz laktanya is a célpontok között volt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön elismerte, hogy a kijevi erők „támadási potenciállal” rendelkeznek – írja az AFP jelentése alapján a The Guardian.
Feltételeznünk kell, hogy az ellenfélnek ez a támadópotenciálja nem merült ki. Figyelembe kell venni azt az eshetőséget, hogy egy sor stratégiai tartalékot nem használtak még fel
– mondta az orosz elnök.
Szergej Sojgu, az ország védelmi minisztere azt mondta, hogy az ukrán csapatok jelenleg átcsoportosítanak, miután az elmúlt 16 napban támadó akciókat hajtottak végre.
Hozzátette azt is, hogy az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatás nem befolyásolja komolyan a harctéri eredményeket.
Naponta egy ezrednyi katona szerződik szolgálatra az orosz fegyveres erőkhöz, július végére pedig feláll egy tartalékos hadsereg, amely több mint 3700 egységnyi haditechnikát kap – jelentette ki Szergej Sojgu védelmi miniszter az orosz biztonsági tanács állandó tagjainak csütörtöki tanácskozásán.
Tartalékokat alakítunk ki egy hadtest, egy hadsereg részeként, ehhez pluszban a 20. páncéloshadsereg öt ezredét. Ott minden a tervek szerint halad. Június végére gyakorlatilag befejezzük a tartalék hadsereg megalakítását, majd a közeljövőben befejezzük a hadtest megalakítását is
– mondta a miniszter a Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével megtartott tanácskozáson.
Sojgu szerint az öt páncélosezred feltöltöttsége mostanra 60 százalékos mind a személyi állomány, mind a hadfelszerelés tekintetében. A tárcavezető jelentése értelmében eddig 114 ezer szerződéses katonát toboroztak, akiket további 50 ezer önkéntes is kiegészít.
Közölte, hogy újabb négy önkéntes alakulat kötött vele szerződést, a számuk így meghaladta a húszat. Sojgu védelmi miniszter szombaton parancsba adta, hogy ezek a formációk – Moszkvában több mint 40 ilyenről tudnak –, július 1-jéig szerződjenek le az általa vezetett minisztériummal – számolt be az MTI.
Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner-zsoldoscsoport vezetője azzal vádolta az orosz katonai vezetőket, hogy hazudtak Vlagyimir Putyin elnöknek az orosz veszteségek mértékéről – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Prigozsin külön megemlítette Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök nevét.
„Szemétbe való az a papírhalmaz, amit az elnök asztalára tesznek. Oroszország egy nap felébred, és megtudja, hogy az Oroszországhoz csatolt Krím át lett adva az ukránoknak” – fogalmazott Prigozsin az egyik hangüzenetben.
„Félrevezetik az orosz népet, és ha ez így megy tovább, akkor a legfontosabb dolog nélkül maradunk: Oroszország nélkül” – tette hozzá.
A Reuters által megkeresett fél tucatnyi vezető szerint a nyugati védelmi cégek érdekeltek abban, hogy Ukrajnában fegyvereket gyártsanak – de csak a háború után.
Ukrajna kétségbeesetten igyekszik növelni fegyverarzenálját, a drónoktól kezdve a lőszereken át a harckocsikig. Emellett a munkalehetőségek növelésére és a háború által tönkretett gazdaság stabilizálására is törekszik.
Hétfőn egy ukrán miniszterhelyettes azt mondta a Reutersnek, hogy Kijev tárgyalásokat folytat németországi, franciaországi, olaszországi és kelet-európai hadiipari vállalatokkal arról, hogy potenciálisan Ukrajnában gyártsanak fegyvereket.
Az orosz erők csapást mértek Herszonra, a támadásban négy ember megsérült – közölte Olekszandr Prokudin, a Herszoni régió katonai közigazgatásának vezetője.
„Csütörtök délben az orosz hadsereg csapást mért egy lakóházra. Az ellenséges támadás következtében két ember megsérült az udvaron” – írta Prokudin a Telegramon.
„Egy 86 éves nő és egy 25 éves férfi állapota súlyos, az orvosok az életükért küzdenek” – tette hozzá Prokudin.
Két fiatal önkéntes is megsebesült az orosz támadásban – közölte a kormányzó.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök törvénybe iktatta az Oroszországból származó könyvek kereskedelmi célú behozatalának tilalmát, ami a két ország közötti kulturális kapcsolatok csökkentésére irányuló legújabb lépés Moszkva invázióját követően – írja a The Telegraph.
„Úgy vélem, a törvény helyes” – írta Zelenszkij elnök a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, bejelentve, hogy aláírta a törvényt, amely a Belaruszban vagy a megszállt ukrán területen nyomtatott könyvek kereskedelmi importját is megtiltja.
A parlament által egy évvel ezelőtt elfogadott törvényjavaslat emellett külön engedélyhez köti az orosz nyelvű könyvek harmadik országokból történő behozatalát.
Az ukrán ellentámadás vártnál lassabb üteme nem egyenlő az ország támadó potenciáljával – közölte legfrissebb jelentésében az amerikai hadtudományi intézet (ISW).
Mint írják, az ukrán erők a kezdeti kudarcok ellenére valószínűleg sikeresen teremtik meg a feltételeket egy jövőbeli támadáshoz.
Ukrán tisztviselők már régóta jelezték, hogy az ukrán ellentámadás fokozatos és egymást követő támadóakciók sorozata lesz, és nemrégiben az is megjegyezték, hogy a jelenleg folyó műveletek nem egyenlőek Ukrajna ellentámadási tervének fő irányvonalával – áll a jelentésben.
Korábban Hanna Malyar ukrán védelmi miniszterhelyettes elmondta, hogy nem célszerű a katonai akciók sikerét kizárólag a kilométerek vagy a felszabadított települések száma alapján mérni. Míg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, a háború nem egy „hollywoodi film”, amely azonnal kézzelfogható eredményeket hoz – számolt be a Sky News.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik főtanácsadója azt állította, Oroszország a zaporizzsjai atomerőmű megtámadását tervezi, hogy „elnéptelenedett szürke zónát” hozzon létre.
„Oroszország jelenleg egy nagyszabású terrortámadást fontolgat a zaporizzsjai atomerőműnél, hogy megállítsa az ukrán ellentámadás. Emellett az is célja, hogy létrehozzon egy elnéptelenedett szürke zónát” – írta Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a Twitter-oldalán.
Kommentárjai azután hangzottak el, hogy Zelenszkij korábban azt sugallta, Moszkva támadást tervez az atomerőmű ellen, amit a Kreml hevesen tagad.
A fővárost övező Moszkvai területen az orosz belügyminisztérium egyik technikusa elütött egy biciklistát, majd segítségnyújtás helyett megkéselte – írja a Baza nevű orosz Telegram-csatorna.
Állításuk szerint az eset még június 15-én történt, Koszjakovo falu közelében. A technikus, Roman Sztrelkov elvesztette az irányítást az autója felett, áthajtott az ellenkező irányú forgalmi sávba, és elütötte az ott haladó biciklist.
Utána megállt, kiszállt az autójából, majd hasba szúrta egy késsel.
Ezután elhajtott. A biciklista csak annak köszönhetően élte túl mindezt, hogy más autósok megálltak, és kihívták a mentőket. A férfi még májkárosodást is szenvedett, de túlélte. A technikust azóta őrizetbe vették, és akár 10 év börtönbüntetést is kaphat.
A Baza utóbb arról is értesült, hogy a technikus azért késelte meg a biciklistát, mert betört miatt az autója szélvédője.
A német kancellár hosszú távú biztonságot ígér Ukrajnának. Olaf Scholz német kancellár hosszú távú biztonsági garanciákat ígért Ukrajnának, de elutasította Kijev álmait a NATO-szövetséghez való csatlakozásról.
Józanul kell szemügyre vennünk a jelenlegi helyzetet
– mondta Scholz a német törvényhozóknak a parlamentben elmondott beszédében, hozzátéve, hogy a kijevi kormány elismerte, nem tud csatlakozni a blokkhoz, amíg aktív háborúban áll – írja az al–Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
„Ezért azt javaslom, hogy a július közepén Vilniusban tartandó NATO-csúcstalálkozón a legfőbb prioritásra összpontosítsunk, nevezetesen Ukrajna harci erejének megerősítésére” – mondta Scholz.
Miközben Kijev és legközelebbi kelet-európai szövetségesei konkrét lépéseket sürgetnek Ukrajna tagsága felé, a nyugati kormányok, például az Egyesült Államok és Németország aggódnak az olyan lépések miatt, amelyek közelebb hozhatják a szövetséget az Oroszországgal való háborúhoz.
Moldova azzal vádolta meg a Herszoni terület orosz kormányzóját, hogy egy üzenetben a moldovai Giurgiulestinél található híd felrobbantásával fenyegetőzött.
Az rbc.ua szerint a moldávok azt állítják, hogy Vlagyimir Szaldo herszoni kormányzó amiatt tette közzé a fenyegetést, mert az ukránok felrobbantották a Krím és Herszon közt lévő csonhari hidat.
Állításuk szerint Szaldo azt közölte a Telegram-oldalán: a birtokukban vannak a koordinátái az Odesszai terület és Moldova határán, a Prut mellékfolyó és a Duna találkozásánál lévő hídnak, és „nagyon komoly választ” fognak adni a csonhari híd felrobbantására.
A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség is elismerte, hogy valóban volt egy ilyen üzenete az orosz kormányzónak. Állításuk szerint Szaldo abban a Telegramra feltöltött videóban mondta ezt, amelyben megtekintette a hídon keletkezett károkat.
Az ilyen kijelentések teljesen elfogadhatatlanok. Nem fogjuk tűrni, hogy a Moldovai Köztársasággal szemben ilyen kijelentéseket tegyenek
– közölte a moldáv külügy a TVR Moldova portál szerint. Hozzátették: beidézték az orosz nagykövetet, és magyarázatot kérnek tőle.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint három ember meghalt egy robbanásban egy kijevi magasházban. Mások pedig megsérültek az incidensben, amely állítólag gázszivárgás miatt történt – tette hozzá.
A Dnyiprovszkij kerületben található, megsérült épületből mintegy 18 lakót evakuáltak. A város hatóságai két bentlakásos iskolát jelöltek ki az épület lakóinak ideiglenes elhelyezésére.
Bár a tisztviselők becslése szerint a robbanást gázszivárgás okozta, a polgármester elmondása alapján a pontos okot még vizsgálják.
A robbanás következtében 250 négyzetméteres területen terjedt el a tűz – mondta Szerhij Popko, az Ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat vezetője, ami négy lakást elpusztított, további hatot pedig megrongált – közölte a Sky News.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezére egy hangfelvételen azzal vádolta meg az orosz katonai-politikai vezetést, hogy félrevezetik az orosz népet a háborúval kapcsolatban.
A The Moscow Times szerint az orosz zsoldosvállalat vezetője azt mondta, hogy az ukránok előretörnek a csatatéren (miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is azt hangoztatta az utóbbi napokban, hogy sikertelen az ukrán offenzíva).
Félrevezetik az orosz népet. Nagy területeket adtunk át az ellenségnek. De mindezt rejtegetik az emberek elől. Egy nap Oroszország arra fog felébredni, hogy már a Krímet is átadtuk Ukrajnának
– mondta a Wagner-vezér.
Az ukrán fél eddig kisebb mértékű területfoglalást jelentett be az ellentámadással összefüggésben. Összesen nyolc települést vettek vissza, valamint Bahmut térségében is előre tudtak nyomulni valamelyest.
Az orosz hatóságok közölték, hogy egyelőre nem használható a Krím félsziget határán található csonhari híd, amelyet csütörtök reggel lebombáztak az ukránok.
Az esetnek nem voltak áldozatai, a forgalom szünetel. Jelenleg a tűzszerészek vizsgálatot végeznek, hogy megállapítsák a lőszer típusát. Az illetékes szolgálatok megkezdték a pályatest állapotának felmérését. Később közlik, hogy lehet-e rajta közlekedni – közölte az MTI szerint Szergej Akszjonov, a Krími Köztársaság oroszok által kinevezett kormányzója a Telegramon.
Oleg Krjucskov, a krími kormányzó tanácsadója Telegram-csatornáján hozzátette, hogy a szárazföldi útvonalok továbbra is működnek. Azt is hozzátette, hogy a Krímet és a Herszoni területet három ellenőrzőpont köti össze, és az egyik meghibásodása nem tudja alapvetően megzavarni a szállítást. Mindemellett arra kérte a lakosokat, hogy amíg a csonhari híd vizsgálata folyamatban van, addig a Zaporizzsjai és a Herszoni területre irányuló utazásokhoz az Armanszk városon keresztül vezető útvonalat válasszák.
Volodimir Zelenszkij azt állította, hogy Oroszország terrortámadást fontolgat a zaporizzsjai atomerőmű ellen.
Az ukrán elnök videót tett közzé a Twitteren, amiben azt mondta, hogy olyan értesüléseket kapott, amelyek szerint Moszkva mindent előkészített egy ilyen akció lebonyolítására.
Sajnos többször is emlékeztetnem kellett, hogy a sugárzásnak nincsenek államhatárai, és hogy kit fog eltalálni, azt csak a szélirány határozza meg
– tette hozzá.
Kijevet aggasztja, hogy Oroszország továbbra is hozzájut olyan nyugati csipekhez, amelyeket többek közt az orosz rakétákhoz is felhasználnak – írja a Kyiv Independent.
A portál felidézte, hogy másfél hete Oroszország egy rakétatámadást hajtott végre Krivij Rih városában, aminek 13 civil halálos áldozata volt. Volodimir Zelenszkij elnök a támadás után azt mondta, hogy az egyik rakétában „körülbelül 50 olyan komponens” volt, amelyet nem Oroszországban gyártottak. Nem sokkal később Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője azt mondta, hogy egy Kh 101-es rakétáról volt szó, méghozzá egy olyan eszközről, amelyet alig két hónapja gyártottak (holott a korábbi szankciós csomagokban korlátozták az efféle alkatrészek Oroszországba való exportálását).
A Kyiv Independent hozzájutott néhány hivatalos dokumentumhoz is az orosz rakétagyártással kapcsolatban, amit ukrán diplomaták osztottak meg a G7-országokban. Az iratok szerint Ukrajna most már – a korábbi várakozásokkal ellentétben – azzal számol, hogy még 2023-ban is nőhet az orosz rakétagyártás üteme, és ez részben annak tudható be, hogy az oroszok a szankciókat megkerülve továbbra is hozzájutnak amerikai, illetve japán gyártmányú csipekhez és alkatrészekhez.
A Kyiv Independent szerint nem egyértelmű, hogy miként lehetséges ez, illetve hogy a nyugati vállalatok elegendő lépést tesznek-e ennek megakadályozására. Az viszont biztos a portál szerint, hogy
a szankcióknak nem sikerült meggátolniuk azt, hogy Oroszország hozzájusson ezekhez a fejlett technológiai eszközökhöz.
Az említett dokumentum szerint Oroszország nagyjából 1061 nagy hatótávolságú precíziós rakétát gyárthat le idén – vagyis elegendőt ahhoz, hogy havonta nagyjából 90-et ki tudjanak lőni Ukrajnára, még a korábbi készleteik felhasználása nélkül is.
Annalena Baerbock német külügyminiszter szerdán közölte: Ukrajna csak akkor csatlakozhat az EU-hoz, ha teljesít bizonyos feltételeket.
A tárcavezető egy londoni konferencián beszélve úgy fogalmazott: Ukrajnának véget kell vetni az utóbbi 30 évet jellemző nepotizmusnak és korrupciónak, ha az EU tagjává akar válni.
Mint mondta, az ukránok már tettek némi előrelépést az uniós tagsághoz vezető úton, különösen a sajtószabadság és jogállamiság területén, de ez még önmagában nem elég. Másrészről hangsúlyozta azt is, hogy Ukrajna „hihetetlen sebességgel hajt végre bizonyos reformokat, és ebben Németország is támogatja őket.
Továbbá azt is kijelentette: nincs kétsége afelől, hogy Ukrajna végül az EU tagja lesz, ezáltal pedig az Ukrajna újjáépítését szolgáló beruházások végső soron az EU belső piacát fogják erősíteni. Mint mondta, Ukrajna legfőképp az energiapolitika terén erősítheti majd az unió piacát.
Az ukrán first lady, Olena Zelenszka a Jerusalem Postnak adott interjút, amelyben elmondta, hogy jelenleg biztonsági okokból nem élnek egy háztartásban a férjével.
Az államfő felesége azt mondta, hogy jelenleg ő neveli a két gyermeküket, és Volodimir Zelenszkij gyakorlatilag az irodájában él, még ott is alszik.
Ha szerencsénk van, akkor az irodában találkozhatunk ebédkor. De most nem engedhetjük meg magunknak a pihenést és a szórakozást
– fogalmazott Olena Zelenszka. Az ukrán elnök mindennapjairól korábban is készült egy ukrán dokumentumfilm.
Olekszandr Szirskzij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka osztott meg egy videót a Telegramon, amin egy Bahmut közelében történt HIMARS-csapás látható.
Az akcióban egy 2SZ4 Tyulpan típusú, 240 mm-es önjáró aknavetőt semmisítettek meg.
Az ukrán határ közelében lévő Rosztov na Donuban, Oroszország tizedik legnépesebb városában csütörtökön tűz ütött ki egy piacon – írja a NEXTA hírcsatorna.
Az orosz Katasztófavédelmi Minisztérium egy videót is megosztott a helyszínről. Közlésük szerint a tűz már nagyjából 2000 négyzetméterre terjedt ki. Áldozatokról egyelőre nincs hír, ahogy arról sem, hogy mi okozta a tüzet.
A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség azóta közölte, hogy a tüzet sikerült eloltani. Az akcióban több mint 120 tűzoltó vett részt 46 járművel, beleértve két tűzoltóvonatot és egy helikoptert.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerint Moszkva fontolóra veszi az Egyesült Államok kérését, hogy meglátogathassa Evan Gerskovics újságírót, akit az általa tagadott kémkedési vádak miatt tartanak fogva – jelentette az al Jazeera pánarab hírtelevízió.
Gercskovics ügyében június 22-én, csütörtökön tartanak meghallgatást.
Az amerikai állampolgárságú Gershkovichot márciusban tartóztatták le kémkedés vádjával, miután az orosz FSZB biztonsági szolgálat azzal vádolta meg, hogy katonai titkokat gyűjtött Jekatyerinburg városában.
Eredetileg május 29-ig volt előzetes letartóztatásban, de a múlt hónapban egy bíróság augusztus 30-ig meghosszabbította az őrizetbe vételét. Gershkovich és munkaadója, a Wall Street Journal határozottan tagadja a vádakat.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője, Rafael Grossi pénteken Oroszországba látogat – jelentette az Interfax hírügynökség.
Grossi valószínűleg az orosz ellenőrzés alatt álló dél-ukrajnai Zaporizzsjai atomerőműről folytat megbeszéléseket.
Korábban Kijev azzal vádolta meg Moszkvát, hogy kibányászta az oroszok által megszállt erőműben a reaktorok hűtésére használt hűtőtavacskát.
Oroszország nem sokkal Ukrajna tavaly februári megszállása után foglalta el a hatreaktoros komplexumot, Európa legnagyobb atomerőművét – írja az al Jazeera pánarab hírtelevízió.
Az ukrán Razumkov Központ felmérése szerint az ukrán lakosság 67 százaléka készen áll harcolni hazájáért – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A felmérésben részt vevő ukránok jelentős többsége azt nyilatkozta, hogy kész az ország védelmére. A keleti megyék lakosainak 61 százaléka, az ország középső területein élők 67 százaléka, a nyugati régiók lakosainak 68 százaléka, míg a déli területeken élők 71 százaléka kész megvédeni hazáját.
Nemek szerinti felosztásban a férfiak 74 százaléka, míg a nők 60 százaléka lenne hajlandó megóvni országát az ellenséggel szemben. A 18 és 59 év közötti korcsoportba tartozók 75 százaléka, míg a 60 év felettiek 51 százaléka lenne kész az ország védelmére.
A Razumkov Központ már korábban is készített jó néhány felmérést az ukrán társadalom helyzetéről.
Ukrajna az eddigi támogatásokon felül további 1,765 milliárd dollárt kap a nyugati szövetségesektől a Világbankon keresztül – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint a Világbank a PEACE-projekten keresztül ad további 1,75 milliárd dollárt az országnak. Ebből 1,25 milliárd dollárt az Egyesült Államok, 500 millió dollárt az Egyesült Királyság, 15 millió dollárt pedig Finnország kölcsönöz Ukrajnának.
A támogatás összegét egészségügyi, oktatási és szociális célokra, illetve a fizetések és nyugdíjak folyósítására fogják felhasználni. A Világbank és más pénzintézetek eddig összesen 19,745 milliárd dollárnyi kölcsönt ígértek Ukrajnának a PEACE-projekten keresztül.