Az Ukrajinszka Pravda azt írja: az ukrán hírszerzők értesültek arról, hogy Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezére tényleg ígéretet kaphatott arra, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt leváltják. 

Mindez persze nem jelenti azt, hogy az ígéretet be is tartja az orosz kormányzat. Ha viszont igen, akkor rajtuk kívül még további, alacsonyabb rangú orosz katonai tisztviselők is távozhatnak – vélik az ukrán hírszerzők a lap szerint. 

Korábban először orosz nyelvű források írtak arról, hogy Prigozsin azért állhatott el a Moszkva elleni támadás tervétől, mert ígéretet kapott a fenti változtatásokra. Azt pedig az orosz kormányzat is megerősítette, hogy a zsoldosvezér Belaruszba távozhat, és ejtik ellene a vádakat, valamint hogy a Wagner zsoldosai is amnesztiát kapnak.

Szerhij Najev ukrán tábornok azt mondta: nem tartanak attól, hogy a Wagner-csoport Belaruszba áttelepítve támadást indíthat Ukrajna ellen.

Korábban a volt brit vezérkari főnök beszélt arról, hogy ez is megtörténhet. Najev most azt mondta:

Mint mondta, az északi régióban jelenleg is erősítik a védelmet, és a hírszerzéstől kezdve az utászokig mindenki nagy erőfeszítéssel dolgozik. Hozzáfűzte azt is: egyelőre nem látják jelét annak, hogy Belaruszban nagyobb csapatmozgások lennének, vagyis hogy támadásra készülnének ott az oroszok.

Egy videó készült arról, amint orosz drónok megsemmisítenek egy 155 mm-es CAESAR önjáró löveget a Zaporizzsjai területen.

A lövegre két Lancet drón csapott le. Az elsőt még a sofőrnek sikerült kikerülnie, de a jármű felborult, így a második megsemmisítette a löveget. 

A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség szerint vasárnap délután Luhanszk és Donyeck városában egyaránt ukrán csapások történtek.

Közlésük szerint Luhanszkban 16.00 körül lehetett hallani egy nagy robbanást. A feltételezések szerint az ukránok egy Storm Shadow rakétát lőhettek a városra (az utóbbi hetekben két ilyen rakétával is csapást hajtottak végre Luhanszkban).

Mindeközben az orosz állami hírügynökség donyecki tisztviselők alapján arról is beszámolt, hogy az ukrán hadsereg HIMARS rakéta-sorozatvetőkkel lőtte Donyeck egyik negyedét. Erről a csapásról ugyancsak készült videó.

Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsjai terület orosz ellenőrzésű részének vezetője közölte, hogy szombat este rendőrök agyonlőttek két ukrán tizenéves fiút Bergyanszk városában, miután a fiatalok gépkarabélyokkal tüzet nyitottak rájuk az utcán – írja az MTI az Ukrajinszka Pravda egyik cikke alapján.

A Kyiv Post szerint a tinédzserek egyike nem sokkal korábban egy videót tett közzé, és azt állította, hogy végeztek két orosz katonával. A felvételen a fiatal mellett egy gépkarabély is látható.

A fiatalokat már korábban, május elején is azzal vádolták az orosz hatóságok, hogy szabotázsra készültek egy vasútvonalon. Emiatt 10-20 év börtön kaphattak volna, de a bírósági eljárás még folyamatban volt. 

Anton Herascsenko ukrán belügyminiszteri tanácsadó a Wagner lázadásának következményeit elemezte egy hosszú bejegyzésben.

Azt írta, hogy értesüléseik szerint a Wagneren belül is szakadást okozott az, hogy Prigozsin szombat este leállította az akciót, mivel sokan úgy érzik, hogy a vezér kihasználta őket. Ezenkívül a Wagnerhez tartozó pilóták is távoznak a katonai magáncégtől, mert felháborította őket, ahogyan orosz katonai gépeket semmisítettek meg a Moszkva felé tartó úton.

Herascsenko ezenfelül úgy vélte, hogy Oroszországban összeomlott a hatalmi rend, és most már senki sem érezheti magát biztonságban, beleértve Putyint és az orosz elitet.  Szerinte Oroszországban 

„Ez nem polgárháború lesz, hanem klánok, fegyveres csoportok és magánhadseregek háborúja. Csecsenek, Prigozsin támogatói, felfegyverzett zsoldosok egyaránt részt vehetnek benne” – írta, hozzátéve, hogy szerinte az összes orosz nagyvállalat saját fegyveres erőt fog létrehozni, mint ahogy azt a Gazprom már meg is tette.

Visszatérnek a ’90-es évek, de sokkal rosszabb módon. Az egész egy Mad Max-szerű, disztópikus akciófilmhez fog hasonlítani

– írta a bejegyzésben, amelyben azt is megjegyezte: szerinte az események pár lépéssel Ukrajnát is közelebb vitték a területei visszaszerzéséhez. 

Az orosz Wagner-csoporttal szombaton történt események után elkerülhetetlen Oroszország szétesése – fejezte ki véleményét Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára vasárnapi Facebook-bejegyzésében.

Minden, ami elromolhat Oroszországban, elromlik, a Prigozsin-eset pedig beláthatatlan következményekkel járó folyamatokat indíthat el. A visszaszámlálás elkezdődött

– fogalmazott az MTI beszámolója szerint a tisztségviselő. Úgy vélte, hogy Jevgenyij Prigozsin csoportjának lázadása csak egy része az oroszországi destabilizációs folyamatot célzó tervnek.

Az RNBO titkára szerint Oroszországban számos csoport elégedetlen Putyinnal, vannak ilyenek a fegyveres erőknél, de tisztviselők és oligarchák körében is. Danyilov úgy véli, hogy Putyin egyetlen esélye hatalmának megtartására a fegyveres erők megtisztítása, a Wagner-csoport felszámolása, az oroszországi hadiállapot megszüntetése.

A védelmi tanács titkára arról is írt, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök lehet az egyik résztvevője a háború utáni tárgyalásoknak Oroszország és Ukrajna között. „Már létezik egy új orosz tárgyalócsoport, amely jelenleg még árnyékban van, azonban nem kizárt Lukasenka részvétele ebben a folyamatban” – fogalmazott az RNBO titkára.

A napokban Csákberényben újítottak és avattak fel egy, a szovjet hadseregnek korábban állított emlékművet. Azóta civilek letakarták, és egy magyar, valamint egy kárpátaljai zászlót helyeztek ki rá. 

Az Ukrajnával szimpatizáló magyar civilek felháborodtak azon, hogy a mostani helyzetben egy ilyen emlékművet avattak Magyarországon.  Végül egy nejlonzacskóval kerítették körbe az emlékművet, valamint egy ’56-os zászlóval és egy kárpátaljai zászlóval fedték le.  Minderről fotók is készültek. 

Antony Blinken külügyminiszter szerint a Wagner-lázadás azt mutatja, hogy Vlagyimir Putyin rendszerén megjelentek az első repedések. 

Joe Biden elnök a lázadás kitörése óta nem próbált kapcsolatba lépni Putyinnal, de összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot, és tárgyalt szövetségeseivel. 

Túl korai lenne megmondani, hogy pontosan hova vezet ez a lázadás. Gyanítom, hogy ez egy olyan előadás, aminek még nem láttuk az utolsó felvonását

– mondta Blinken a CNN-nek. 

Az orosz hadsereg KAB–500-as irányított bombával támadta a Herszoni területet – közölte az ukrán hadsereg déli parancsnoksága a Kyiv Independent szerint.

Azt írták, hogy az orosz erők legalább két, egyenként 500 kilogrammos bombával támadtak két települést a Dnyeper nyugati partján, nem sokkal a nova kahovkai megsemmisített gáttól északra. A támadásban egy lakóház megsemmisült, és több másikban is károk keletkeztek, sérültekről azonban nincs hír. 

A Kyiv Independent szerint a KAB–500-as bombákat több alkalommal is bevetették már az oroszok a háborúban. A légibombás támadás mellett az orosz tüzérség is lőtte Herszont több alkalommal, aminek egy halálos áldozata és két sérültje volt a civilek közt – írták.

Rácz András biztonságpolitikai szakértő egy Facebook-posztban összegezte a szombati oroszországi események tanulságait.

Azt írta, hogy ezzel a végkifejlettel Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője mindent elvesztett: üzleti birodalmát, pénzét, a médiáját, a magánhadseregét és az önállóságát is, miközben az is kérdéses, hogy mi vár rá Belaruszban, ahova távozott.

Ugyanakkor szerinte az orosz elnök sem örülhet. „A történet legnagyobb vesztese ezzel együtt Vlagyimir Putyin és az a putyini elit, amely a hozzá fűződő kapcsolatra építette a hatalmát és befolyását. Az orosz állam és annak irányítása ugyanis tegnap tragikusan leszerepelt.”

Olyan a második világháború óta nem történt, hogy egy nem állami fegyveres erő több mint nyolcszáz kilométert (!) masírozzon Oroszországban anélkül, hogy érdemi ellenállásba ütközött volna. Az orosz állam pedig látványosan képtelen volt bármit is tenni, azt leszámítva, hogy udvariasan félreállt az útból, és a belorusz diktátort kellett megkérnie, hogy közvetítsen

– írta Rácz András, hozzátéve: szerinte az orosz kormányzatnak meglett volna az ereje az ellenálláshoz, de a határozott döntési képesség hiányzott. 

„Kiderült, hogy a mindig határozottnak, higgadtnak és rettenthetetlennek beállított Putyin valójában képtelen kezelni egy hirtelen kitörő, váratlan válságot. És még csak nem is rossz döntéseket hozott, hanem vagy egyáltalán nem hozott döntést, vagy  egymásnak ellentmondó döntéseket hozott – ezt ugye tényszerűen nem tudjuk, de azt igen, hogy az orosz állam megbénult az események hatására, miközben egy határozott kremli iránymutatás mellett ennek az ellenkezője kellett volna hogy történjen” – írta a szakértő, aki végül úgy értékelte mindezt: 

Összességében a helyzetet most úgy látom, hogy míg »a trónok harca« Prigozsin számára véget ért, Putyin és a putyini elitek számára most kezdődik csak igazán. 

Az orosz csapatok június 24-én éjjel nagyszabású rakétatámadást hajtottak végre Ukrajna ellen. Az egyik, Kijev felett lévő rakétát ugyan sikerült kilőni, de töredékei eltaláltak egy sokemeletes épületet, ahol jelentős kárt okoztak.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester bejelentése szerint a romok alatt két holttestet is találtak. Mint mondta, a helyszínen továbbra is dolgoznak a mentők. Arról is beszámolt, hogy legalább öt ember halálát okozta a becsapódás.

A Solomenszkij kerületben lévő ház romjai alatt újabb két holttestet találtunk meg

– fogalmazott Klicsko az Unian szerint.

Az Unian információi szerint Németország az Egyesült Államokkal együttműködve az év végéig további 30 Gepard önjáró légelhárító löveget ad át Ukrajnának.

Az év végéig további 30 Gepardot szeretnénk átadni az Egyesült Államokkal együttműködve

– mondta el Christian Freuding tábornok.

A német tábornok megjegyezte, hogy a légvédelmet az ukrán fegyveres erők jelenlegi ellentámadásának gyenge pontjaként tartja számon.

Az európai vívók konföderációja (EFC) felfüggesztette Oroszország és Belarusz sportági szövetségének tagságát a szervezetben – adta hírül az insidethegames.biz portál.

A beszámoló szerint a szombati döntés többségi szavazással – titkosan, 23 igen és 10 nem mellett – született meg az EFC krakkói kongresszusán. A kérdést Mihail Iljasevnek, az ukrán vívószövetség elnökének javaslatára bocsátották voksolásra.

Az EFC arról is határozott, hogy nem engedélyezi az orosz és belorusz sportolók versenyzését a szervezet égisze alatt, emellett a két ország képviselői nem lehetnek tagjai a kontinentális szervezet végrehajtó bizottságának, sem más testületeinek.

Ugyanakkor az oroszok és a beloruszok felnőtt-kontinensviadalokon indulhatnak, mivel azokat a Nemzetközi Vívószövetség (FIE) rendezi.

Az EFC tavaly június 17-én még elutasította a két vívószövetség tagságának felfüggesztésére irányuló indítványt.

Novemberben az olasz Giorgio Scarso váltotta az orosz Sztanyiszlav Pozdnyakovot a konföderáció elnöki posztján. Az Orosz Olimpiai Bizottság négyszeres olimpiai bajnok elnökét az ukrajnai invázió kezdetét követően menesztették az EFC éléről.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó bizottsága idén március 28-án azt javasolta, hogy az orosz és a belorusz sportolók kizárólag semleges színekben indulhassanak nemzetközi versenyeken, de csak olyanok, akik nyilvánosan nem emeltek szót Oroszország ukrajnai háborúja mellett, és nem állnak kapcsolatban a fegyveres erőkkel vagy a nemzetbiztonsági szervekkel.

Az FIE követte az ajánlásokat, így a hadügyi, illetve belügyi tárcához kötődő két moszkvai klubot, a CSZKA-t és a Dinamót képviselő orosz vívók nem kaptak semleges státuszt. A múlt héten rendezett plovdivi egyéni Eb-n öt orosz vívó indulhatott.

Áramszünetre panaszkodtak a lakosok június 25-én, vasárnap reggel Kijev Solomenszkij nevű kerületéből. A tájékoztatóból az ok nem derült ki – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A szolgáltatócég közlése szerint az érintett helyen 13 óráig lehet helyreállítani az áramszolgáltatást.

 „Ma a világ látta, hogy Oroszország vezetői nem irányítanak semmit. Egyáltalán semmit. Csak a teljes káosz” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat éjszakai videóbeszédében a Wagner-lázadásra utalva, és arra kérte Ukrajna szövetségeseit, hogy küldjenek még több fegyvert Kijevbe.

A Wagner-lázadás 23 éve a legnagyobb belső kihívást jelentette Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, és globálisan is aggodalmakat okozott.

Minden káosz az ellenséges vonalak mögött nekünk dolgozik

– jelentette ki Dimitro Kuleba ukrán külügyminiszter az Ukrinform ukrán hírügynökség szerint.

Kuleba hozzáfűzte, hogy még korai lenne a történtek Ukrajnával kapcsolatos következményeiről beszélni. Ugyanakkor még szombaton telefonon beszélt amerikai kollégájával, Antony Blinkennel, s ezt követően az amerikai külügyminisztérium közölte, hogy Washington figyelemmel kíséri a fejleményeket, és „szorosan együttműködik” Kijevvel.

Az ukrán hadsereg szombaton arról számolt be, hogy a Bahmut környéki falvakban nyomult előre, felszabadította a Donyeck közelében fekvő Krasznohorivkát.

Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács vezetője szombaton arról beszélt, hogy az orosz erőket nem vonták vissza a frontvonalról Moszkva felé – számolt be az MTI.

Feloldották a korábban elrendelt útlezárásokat az oroszországi főútvonalakon – közölte vasárnap hajnalban a TASZSZ hírügynökség az orosz Szövetségi Közúti Hivatalra hivatkozva.

Ugyanakkor érvényben maradtak a forgalomkorlátozások az M4-es autópályán Moszkva és Tula régióban – írta a hivatal a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője szombaton este jelentette be, hogy visszahívta az orosz főváros felé vonuló zsoldosait annak érdekében, hogy elkerüljék a vérontást.

Az MTI híradása szerint a felfegyverzett orosz zsoldosok 200 kilométerre közelítették meg az orosz fővárost, mielőtt Prigozsin visszavonulásra szólította fel őket.