Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ér az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezek voltak a nap legfontosabb hírei:

• Gúnyos kritikával illették Putyint a Prigozsin-lázadás miatt.
• A Wagner-lázadás nem volt nagy hatással az orosz hadműveletekre.
• Putyin egyik kritikusa szerint ez már a vég kezdete.
• Kombinált csapást mértek az oroszok Ukrajnára.
• A Wagner-lázadás óta először jelent meg a nyilvánosság előtt az orosz védelmi miniszter.
• Teljes összeomlás fenyegeti Oroszországot?
• Először adott ki nyilatkozatot Putyin a Wagner-csoport lázadása óta.
• Hiába a megállapodás, továbbra is büntetőeljárás folyik Prigozsin ellen.
• Jevgenyij Prigozsin elárulta, miért fordult vissza a Wagner-csoport Moszkva alól.

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket. Tartsanak velünk kedden is, már kora reggel indítjuk élő hírfolyamunkat!

Jó pihenést kívánunk!

Svédország 32,5 millió euró humanitárius segélyt nyújt Ukrajnának – jelentette be hétfőn a svéd kereskedelmi miniszter.

Johan Forsell az orosz erők ellen nemrégiben elindított ukrán ellentámadás és a Nova Kahovka-i vízerőmű gátjának felrobbantása miatt felmerült humanitárius szükségletekkel indokolta a segély szükségességét.

Kiemelte, hogy elsősorban az alapvető közszükségleti cikkek, így élelmiszer, víz, ápolási szerek, egészségügyi felszerelés, ruházat adományozásáról van szó. Hozzátette: Svédország ebben az évben Ukrajnába küldi a legtöbb segélyt, és e téren szerinte a következő néhány évben sem várható változás.

Az Oroszország indította ukrajnai háború tavaly februári kezdete óta Svédország mintegy 1,5 milliárd euró értékű katonai, valamint 163 millió euró értékű humanitárius segélyt küldött Ukrajna számára.

Az orosz védelmi minisztérium közleményt adott ki, amelyben azt írták, hogy a Brit Királyi Légierő vadászgépeit észlelték az orosz határ közelében. Hozzátették, hogy Oroszország határait nem sértették meg.

Az orosz vadászrepülőgépek repülése a nemzetközi vizek feletti légtér használatára vonatkozó nemzetközi szabályok szigorú betartásával történt, anélkül, hogy légi útvonalakat kereszteztek volna, vagy veszélyesen közel kerültek volna egy idegen állam repülőgépeihez

– tette hozzá a tárca.

Vlagyimir Putyin ma este nyilatkozni fog – jelentette Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Egyelőre nem tudni, hogy az orosz elnök milyen témákban fog megnyilatkozni. 

Az orosz elnök a Wagner-lázadás vége óta nem kommentálta az eseményeket. Jevgenyij Prigozsin azonban már megszólalt, és azt mondta, hogy nem Putyin hatalmának megdöntésére irányult a zsoldossereg zendülése – írja a Sky News.

Szvetlana Tihanovszkaja száműzetésben élő belorusz ellenzéki képviselő a BBC-nek arról beszélt, hogy Aljakszandr Lukasenka „nem közvetítő, hanem postás” volt a Moszkva és a Wagner-csoport között köttetett egyezségben.

„Ő Putyin hírnöke volt” – mondta, és azzal érvelt, hogy ezzel az orosz elnök „hátsóját akarta megmenteni”.

A világ látta, hogy Putyin nem mindenható, nem olyan hatalmas. A gyenge Putyin gyenge Lukasenkát jelent

– tette hozzá.

Tihanovszkaja szerint 5000 orosz katona már most is Belaruszban van, és ha Prigozsin a Wagner-csapatokkal érkezik, az csak további kihívásokat jelentene. Prigozsin a ma közzétett 11 perces hangüzenetében nem említette tartózkodási helyét.

Joe Biden amerikai elnök hétfőn kijelentette, hogy az orosz zsoldosok rövid felkelése a Kreml ellen az orosz rendszeren belüli harc része, és ebben az Egyesült Államok és szövetségesei nem vettek részt.

Egyértelművé tettük, hogy nem vagyunk érintettek az ügyben, semmi közünk ehhez

– mondta Biden a hétvégén kirobbant felkeléssel kapcsolatos első megjegyzéseiben – jelentette a Reuters.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hatályba léptette a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) azon határozatát, amely szerint július 25-ig helyre kell állítani az összes óvóhelyet az országban.

A rendeletet az elnöki honlapon tették közzé hétfőn. A védelmi tanács nem találta kielégítőnek azokat a lépéseket, amelyeket a légoltalmi helyiségek használatra alkalmassá tételére tettek Zaporizzsja, Szumi, Zsitomir és Kijev megye több járásában és településén, valamint az ukrán fővárosban, Kijevben, a Kijev megyei Bila Cerkvában, továbbá Zaporizzsja, Herszon, Csernyihiv, Harkiv, Mikolajiv, Odessza, Szumi, Dnyipro és Konotop városokban.

Az RNBO határozatában utasította a kormányt, a helyi kormányzói hivatalokat és az önkormányzatokat, hogy haladéktalanul vonják felelősségre az elégtelen állapotú óvóhelyek fenntartásáért és üzemeltetéséért felelős vezetőket és más tisztségviselőket.

A regionális és a kijevi városi katonai igazgatás a helyi önkormányzatokkal együtt azt az utasítást kapta, hogy július 25-ig biztosítsák a hozzáférést az óvóhelyekhez „éjjel-nappal és akadálytalanul”, valamint tegyék online elérhetővé a lakosság számára a meglévő légoltalmi helyiségekkel kapcsolatos információkat.

Az Egyesült Államok már kedden bejelenthet egy új, akár 500 millió dollár értékű katonai segélycsomagot Ukrajnának. A The Guardian beszámolója szerint ez azt mutatja, hogy az orosz harcosok hétvégi lázadási kísérlete sem tántorította el az Egyesült Államokat attól, hogy segítse Ukrajnát az Oroszország elleni harcban.

Várhatóan 30 Bradley harcjármű, 25 Stryker páncélozott jármű, valamint lőszerek és páncéltörő fegyverek is lesznek a csomagban – mondta az egyik tisztviselő.

Az Egyesült Államok moszkvai nagykövete jelezte, hogy Washingtonnak nincs köze a Wagner katonai magánvállalat fegyveresei által megkísérelt zendüléshez – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn az RT orosz állami televíziónak nyilatkozva.

Lynne Tracy amerikai nagykövet Oroszország képviselőnek azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak semmi köze ehhez, valamint remélik, hogy az atomfegyverek rendben lesznek, és hogy az amerikai diplomatáknak nem esik bántódásuk. Külön hangsúlyozták, hogy az Egyesült Államok abból indul ki, hogy minden, ami történik, az Oroszországi Föderáció belügye

– mondta Lavrov az MTI beszámolója szerint.

A tárcavezető mindemellett elítélte mind a 2014-es ukrajnai államcsínnyel kapcsolatos amerikai szerepvállalást, mind pedig azt, hogy Washington az érdekeinek megfelelő kettős mércét alkalmaz mind a puccsok, mind pedig az olyan fegyveres szervezetek ügyében, mint az ukrán Azov, amelyet előbb terrorszervezetként tartottak nyilván, majd rehabilitáltak az amerikai Kongresszusban.

A kérdésre, hogy külföldi titkosszolgálatoknak volt-e közük a Wagner-lázadáshoz, azt mondta, hogy az illetékes orosz szervek dolgoznak ennek megállapításán. Arra a felvetésre válaszolva, hogy vajon az elbukott puccs okozhat-e nehézségeket az orosz külkapcsolatokban, Lavrov kijelentette: „A partnereinkkel és a barátainkkal nem. A többiekkel mindegy.” Az orosz diplomácia vezetője megismételte álláspontját, miszerint Moszkva viszonya a Nyugattal nem orosz kezdeményezésre romlott meg.

A BBC beszámolója szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök katonákkal találkozott Kelet-Ukrajnában. A jelentések szerint találkozott a Horticja Operatív és Stratégiai Csoport katonáival és tisztjeivel, akik Bahmutnál harcoltak.

Az elnök a donyecki régió egyik benzinkútját is felkereste, hogy megigyon egy kávét az ott tartózkodó katonaság tagjaival. 

Varsó fegyverszállítmányokkal támogatja az ukrán rendvédelmi alakulatokat, és segít a sérültek kezelésében is – jelentette be hétfőn Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter a délkelet-lengyelországi Rzeszówban, az ukrán hivatali kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatón.

Az Ihor Klimenko ukrán belügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat követő sajtóértekezleten Mariusz Kaminski elmondta: Lengyelország konkrét módon fogja támogatni az ukrán belügyi tárcának alárendelt alakulatokat – a Nemzeti Gárdát, a rendőrséget és a határőrséget –, amelyek az ukrán hadsereg mellett részt vesznek a védelemben.

Nemsokára elkezdjük a fegyverszállításokat, több ezer gépkarabélyról, több millió darab töltényről lesz szó, amelyek lehetővé teszik az ukrán és az európai szabadság védelmezőinek, hogy hatékonyan harcoljanak

– fogalmazott Kaminski.

Bejelentette továbbá: a lengyel belügyi tárcának alárendelt kórházakban kezelni fogják az ukrajnai harcokban megsérült tisztségviselőket, és orvosi műszerekkel támogatják a frontközeli ukrajnai kórházakat is. A lengyel fél emellett tábori kórházakat létesít a sérült ukrán rendvédelmisek számára – ígérte Kaminski az MTI beszámolója szerint.

Megállapodtak az ukrán hatóságok az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével (UNESCO), hogy a kijevi Pecserszka Lavra barlangkolostor keresztény értéktárgyait, köztük az ereklyéket nyugat-európai múzeumokba szállítják át, ahonnan valószínűleg nem fogják visszaszolgáltatni őket – közölte Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a testület sajtóirodája által hétfőn kiadott nyilatkozatában.

Nariskin szerint a kegytárgyak olaszországi, franciaországi, németországi és vatikáni múzeumokba történő átadásáról az „orosz rakétatámadásoktól való megmentés ürügyén” született megállapodás. Mostanra elkészült az egyházi javak leltára, pénzügyi forrásokat különítettek el Nyugat-Európába szállításukhoz, és előkészítették az ehhez szükséges járműveket is, néhányat közülük hűtőegységgel felszerelve.

Onufrij metropolitát, a Kijev által orosz pártinak bélyegzett Ukrán Ortodox Egyház (UPC) vezetőjét arról tájékoztatták, hogy az ikonokat, ereklyéket és egyéb kegytárgyakat ideiglenesen szállítják el, megőrzés céljából, „amíg az ukrajnai helyzet normalizálódik”.

Nem kétséges, hogy az ereklyék visszaszállítása nem képezi részét a Nyugat és az általa irányított kijevi junta terveinek. Az eretnekek merénylete a kijevi Pecserszka Lavra ellen logikus folytatása annak a történetnek, hogy ősi bizánci ikonokat szállítottak el titokban Ukrajna területéről, amelyeket 2023. június 14-től a francia Louvre-ban állítottak ki

– közölte az orosz kémfőnök.

A kijevi barlangkolostor sorsa körül azután éleződött ki a feszültség, hogy az ukrán vezetés márciusban felszólította a Moszkva és követői által kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyházat (UPC), hogy szerzetesei hagyják el a keleti szláv kereszténység legfontosabb központjának tekintett épületegyüttest, vagy pártoljanak át a rivális, a kijevi vezetés támogatásával létrehozott Ukrajnai Ortodox Egyházhoz (PCU) – írja az MTI.

Az ukrán központi bank júliusban vagy szeptemberben megkezdi az irányadónak számító diszkontráta csökkentését.

A jegybank kamatdöntőinek legutóbbi, június közepi üléséről készült, hétfőn ismertetett jegyzőkönyv szerint a monetáris tanács tagjainak többsége szerint júliusban vagy szeptemberben 1-2 százalékponttal csökken a jelenlegi évi 25 százalékos alapkamat. Azzal számolnak továbbá, hogy az irányadó kamat 20-21 százalékra süllyed az év végére.

Januárban a jegybank még azt jósolta, hogy legalább 2024 első negyedévéig marad a 25 százalékos kamatszint, amit tavaly június 2-án emelt a jelenlegi szintre az addigi 10 százalékról.

A monetáris tanács tagjainak eddigi véleményét részben az változtatta meg, hogy májusban a fogyasztói áremelkedés már az ötödik egymást követő hónapban lassult, 15,3 százalék volt éves szinten, 2022 februárja óta a legalacsonyabb az áprilisi 17,9 százalék után – számolt be az MTI.

Ugyan az európai uniós külügyi tanács ülésén most először elismerték, hogy a globális többség azonnali békét szeretne Ukrajnában, a tagországok nagy része továbbra is a katonai megoldást sürgeti – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülésének szünetében tartott sajtóértekezletén aláhúzta, hogy Ukrajnában rengetegen esnek áldozatul a háborúnak, egyre súlyosabb természeti katasztrófák lehetősége merül fel, ráadásul egyre nyíltabban beszélnek nukleáris balesetek veszélyéről is.

Mindezek a tények azt bizonyítják, hogy nincsen harctéri megoldása ennek a háborúnak. Ezt mi már nagyon régóta mondjuk, és sajnos azt kell mondjam önöknek, hogy a nap mint nap bekövetkező újabb és újabb tragikus, szomorú események minket igazolnak

– fogalmazott.

„Ennek a háborúnak nincs harctéri megoldása, csak tárgyalásos megoldás van. Ennek ellenére sajnos a mai külügyminiszteri tanácsülésen is az derült ki, hogy a tagállamok döntő többsége és maga az Európai Unió is ragaszkodik a katonai megoldáshoz” – folytatta.

Az MTI beszámolója szerint Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a harctéri megoldást a diplomáciai rendezés elé helyezőket terheli a felelősség az újabb és újabb halálos áldozatokért és a természeti katasztrófákért. Mindez ráadásul növeli a jövőben nyilvánvalóan európai főszereppel zajló újjáépítési folyamat költségeit is Ukrajnában.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy szoros figyelemmel kísérik a Wagner-féle lázadás következményeit, és a puccskísérlet az orosz vezetés törékenységét jelzi – írja a Sky News.

Látjuk az orosz rezsim gyengeségét, és ez is mutatja, milyen nehéz és veszélyes Putyin elnöknek zsoldosokra támaszkodnia

– fogalmazott Stoltenberg.

„Nehéz megjósolni, hogy pontosan mi fog történni a következő napokban és hetekben, de nem szabad abba a hibába esni, hogy alábecsüljük az oroszokat” – tette hozzá.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elmondta, hogy a katonai szövetség figyelemmel kíséri a Wagner-lázadás következményeit. A főtitkár szerint a lázadás egyértelműen az orosz vezetés gyengeségére mutat rá.

Látjuk az orosz rezsim gyengeségét, ami azt is megmutatta, milyen veszélyes Vlagyimir Putyin számára, ha zsoldosokra támaszkodik. Nehéz megjósolni, mi történik a következő napokban és hetekben. De nem szabad abba a hibába esnünk, hogy alábecsüljük az oroszokat

– fogalmazott Stoltenberg. Korábban Antony Blinken amerikai külügyminiszter is arról beszélt, hogy a zendülés megtépázta Vlagyimir Putyin tekintélyét – írja a Sky News. 

Az ukránok felszabadították a Donyecki területen lévő Rivnepil falut az orosz fennhatóság alól – jelentette Anna Malyar védelmi miniszterhelyettes.

A jelentések szerint az ukrán védők a kéthetes ellentámadás során eddig nyolc települést foglaltak vissza, melyek a következők:

• Novovodarivka
• Levadne
• Sztorozsevoje
• Makarovka
• Blagodatne
• Lobkovoj
• Neszkucsnoje
• és Pjatikatki.

A védelmi miniszterhelyettes kijelentette, hogy a hadműveletek „mennek tovább” – írja az Unian.

Ukrajnában öt régióban, összesen 120 településen szűnt meg az áramszolgáltatás egy zivatar miatt – számolt be az ukrán energiaügyi minisztérium.

Az országon végigsöprő nagy kiterjedésű vihar következtében a fogyasztók Kirovohrad, Szumi, Mykolajiv, Odessza és Poltava régiókban maradtak áramellátás nélkül.

A minisztérium szerint Ukrajna területét tegnap este ért újabb rakéta- és dróncsapás következtében nem érte találat az energetikai infrastruktúra létesítményeit – írja az Unian.

Felvetődött, hogy a Kreml szervezte meg Jevgenyij Prigozsin útját Belaruszba, hogy aztán a zsoldosvezér az Oroszországgal szövetséges országból indulva támadást indíthasson Kijev ellen a fegyveresei élén.

Ukrajna brit nagykövete viszont azt mondta, hogy a Wagner-vezér most nem jelent veszélyt Ukrajnára.

„Nem hiszem, hogy azok az erők, amelyeket Prigozsin magával visz Belaruszba, veszélyt jelentenének az ukrán hadseregre” – nyilatkozta Vadim Prisztajko a Sky Newsnak.

Az ukrán fegyveres erők előrenyomultak Bahmut irányába, miközben a város környékén tovább folytatódtak a véres harcok, közölte a brit hírszerzés.

Egy friss hírszerzési jelentés szerint az ukrán hadsereg több dandár bevonásával támadó hadműveleteket folytat Bahmutnál – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Bahmut irányában a védelmi erők folytatják a rohamműveleteket, és szétzúzzák az ellenséget, közölte vasárnap este az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

Véget ért a Wagner-csoport fegyveres lázadása idején bevezetett terrorellenes protokoll Moszkvában – jelentette be a város polgármestere a Sky News szerint.

Szergej Szobjanyin a döntést azt követően hozta meg, hogy egy nemzeti bizottság stabilnak minősítette az ország helyzetét. Egyúttal megköszönte a lakosság nyugalmát és megértését.

Az orosz média a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) helyi irodáira hivatkozva közölte, hogy Voronyezs és a Moszkva környéki régiókban is törölték a hasonló szabályozást.

Ukrajna az ellentámadások megkezdése óta mintegy 130 négyzetkilométernyi területet foglalt vissza a déli frontvonal mentén – közölte Hanna Maliar ukrán védelmi miniszter a Telegramon.

Mint írta, „a déli helyzet az elmúlt héten nem ment át jelentős változásokon”. 

Azt is megjegyezte, hogy a frontvonal keleti része mentén – mely a Lyman, Bahmut, Avdijivka és Marjinka területeket foglalja magába – az elmúlt héten közel 250 összecsapás történt – írja a Sky News.