Kína a támogatásáról biztosította Oroszországot, miután Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője azzal vádolta meg az orosz hivatásos hadsereget, hogy halálos rakétacsapást mért erőire.

Ezért a Wagner-csoport az orosz–ukrán határt átlépve elfoglalta Rosztov-na-Donu városát, majd Voronyezst, mire az oroszok bombázni kezdték a Wagnert. Ezt követően heves csata alakult ki a két fél között.

Egy nappal azután, hogy a Wagner zsoldosai visszafordultak a Moszkva felé tartó menetelésükről, véget vetve ezzel Jevgenyij Prigozsin hadúr rövid és kaotikus felkelésének, Peking közzétette első kommentárját arról, amit Putyin „fegyveres lázadásnak” nevezett – írja a CNN.

Ez Oroszország belügye

– mondta a kínai külügyminisztérium szóvivője egy szűkszavú nyilatkozatban, amelyet vasárnap késő este tettek közzé.

„Oroszország baráti szomszédjaként és az új korszak átfogó stratégiai koordinációs partnereként Kína támogatja Oroszországot a nemzeti stabilitás fenntartásában, valamint a fejlődés és a jólét elérésében” – állt a közleményben.

Mihail Kaszjanov 2000 és 2004 között volt Vlagyimir Putyin miniszterelnöke, de amióta leváltották, az orosz elnök egyik legnagyobb kritikusa lett. Szerinte az elmúlt napok eseményei arra mutatnak, hogy Putyin hatalma megingott.

A BBC Broadcasting House című műsorában arról is kérdezték a volt orosz kormányfőt, hogy szerinte mi lesz a sorsa Jevgenyij Prigozsinnak:

„Szerintem először Belaruszba megy, onnan pedig Afrika felé veszi az irányt, és valahol a dzsungelben bujkál majd, vagy valami ilyesmi” – mondta.

„Putyin nem bocsátja meg neki, hogy tönkretette a stabilitását, kérdés, hogy Prigozsin életben maradhat-e, ha Európában marad. Ami Putyint illeti, számára ez a vég kezdete, most nagyon nagy bajban van” – tette hozzá Kaszjanov.

Az ukrán hadsereg tett közzé egy videót arról, hogy milyen harcot folytattak az oroszokkal Bahmutnál.

Már pénteken, Jevgenyij Prigozsin zendülésének kezdetét követően is napvilágot láttak olyan hírek, hogy az ukránok támadásba lendülhetnek Bahmutnál. Ez a felvétel még szombaton készült, és az látható rajta, hogy lövészárokból tüzelnek a távolabb lévő orosz egységekre.

A Wagner-csoport június 23–24-i fegyveres felkelése nem volt jelentős hatással az orosz haderőre – olvasható a Háborús Tanulmányok Intézete (Institute for the Study of War) új elemzésében.

Az elemzők megjegyzik, hogy az Ukrajna elleni harci műveletek azóta is a szokásos módon folytak a frontvonal teljes hosszában. Az orosz erők viszonylag több szárazföldi támadást hajtottak végre Bahmut közelében, mint az elmúlt napokban.

Az ISW írt továbbá a Lukasenka–Prigozsin-megállapodásnak az orosz védelmi minisztérium vezetésére gyakorolt hatásairól is.

Mint a szerzők megjegyzik, egyes források szerint a Kreml az alku részeként a védelmi minisztérium vezetőségének megváltoztatását is fontolóra veheti.

Rámutatnak arra, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert és Valerij Geraszimov hadseregtábornokot, a vezérkari főnököt senki sem látta vagy hallotta azóta, hogy Prigozsin bejelentette a június 23-i fegyveres lázadás kirobbantását – írja az Unian ukrán hírügynökség.

„Vlagyimir Putyin meztelen, és a Jevgenyij Prigozsin vezette rövid lázadás azt mutatja, hogy komoly fenyegetések érhetik a rendszerét” – mondta a litván elnök.

Gitanas Nauseda azt is elmondta, hogy egyre nagyobb aggodalommal tekint saját országa nemzetbiztonságára.

Az események sorozata megmutatta, hogy a király meztelen, és hogy ilyen méretű katonai oszlopok elég messzire el tudnak vonulni ahhoz, hogy alapvető fenyegetést jelentsenek az (orosz) rezsimre

– mondta az elnök a litván államvédelmi tanács ülését követően. Jelentős hangsúlyt fektetnek a belorusz helyzetre, ahová Jevgenyij Prigozsin átköltözött – közölte Nauseda hivatala.

Az ülésen úgy döntöttek, hogy egyre nagyobb a veszélye a litván–belorusz határon folyó illegális tevékenységeknek, beleértve a különböző provokációkat. Ez szükségessé teszi Litvánia és a NATO keleti határainak biztonságának megerősítését – írta meg a Sky News.