Ivan Fomin orosz politológus, a washingtoni székhelyű Center for European Policy Analysis (CEPA) szakértője szerint bár Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezért megfosztották befolyásától, a „Putyin szakácsaként” ismert oligarcha további sorsa a Putyin-rezsim számára nem mindegy – írja a tysol.pl.
A szakértő szerint Putyin rendkívül érzékeny az árulásra, és az a tény, hogy – legalábbis egyelőre – Prigozsint elengedték, nagy csapást jelent Putyin hírnevére. Úgy véli, az orosz elnök nem fog lemondani a bosszúról.
Nem lenne meglepő, ha Prigozsin hirtelen meghalna, vagy megmagyarázhatatlan körülmények között eltűnne
– jelentette ki Fomin.
A szakértő – függetlenül Prigozsin sorsától – úgy véli, hogy lázadásának messzemenő és tartós következményei lesznek a rezsimre nézve, mivel megmutatta az elitnek – Oroszországban és külföldön egyaránt –, hogy Putyin rendszere sokkal gyengébb és kevésbé stabil, mint korábban gondolták.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is. Jó pihenést kívánunk!
A labdarúgóként aranylabdás, 111-szeres ukrán válogatott Andrij Sevcsenko a Sky Newsnak nyilatkozva azt mondta, hogy az ukrajnai háború közvetlenül érinti a sportot.
„Sportolók százai haltak meg, és létesítmények pusztultak el” – mondta.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság korábban elítélte Ukrajna követelését, amely az oroszok és a beloruszok számára még a párizsi olimpián semlegesként való versenyzést is megtiltaná.
„Ennek így kell lennie, amíg a háborúnak nincs vége” – állítja Sevcsenko.
„Az én álláspontom nagyon határozott. Egyetlen orosz vagy belorusz sportoló sem vehet részt a versenyeken, amíg tart a konfliktus” – jelentette ki az AC Milan korábbi csillaga.
Az Associated Press által szombaton elemzett műholdfelvételek egy újonnan épített katonai jellegű tábort mutattak be Belaruszban, ami a gyanú szerint a Wagner-zsoldoscsoport harcosainak elhelyezésére szolgálhat, írja a The Telegraph.
A Planet Labs PLC által rendelkezésre bocsátott képek azt sugallják, hogy sátrak tucatjait állították fel az elmúlt két hétben egy korábbi katonai bázison. Egy június 15-én készült műholdas felvételen nyoma sincs a fehér és zöld színű építmények sorainak, amelyek egy későbbi, június 30-i felvételen már jól láthatók.
A Wagner vezetője, Jevgenyij Prigozsin és harcosai a múlt héten Belaruszban kaptak menedéket, miután véget ért az általuk kirobbantott fegyveres felkelés Oroszországban.
Az oroszok egy templomot és egy étkezdét is eltaláltak Nikopolban, írja az Ukrinform.
„Az oroszok nem állnak le. Bűnös és kegyetlen módon pusztítják Nikopolt a tüzérségükkel. Ma 10 lövedéket lőttek ki a városra. Senki sem halt meg, és senki sem sérült meg. De megrongálódott egy étkezde, egy közigazgatási épület és egy templom” – közölte Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszk terület kormányzója.
Egy 51 éves férfi meghalt a Zaporizzsja régióban, miután az orosz erők célba vettek egy települést, írja a The Guardian.
Jurij Malasko, a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai terület katonai közigazgatásának vezetője elmondta, hogy a lövedékek a Mala Tokmacska nevű falut érték, amely állítása szerint „kíméletlen ellenséges tűz alatt áll”.
Malasko hozzátette, hogy további két ember – egy 40 éves nő és egy 39 éves férfi – megsebesült a támadásban, ők orvosi ellátásban részesültek.
A kormány kérésére szombaton negyven diplomata és a bukaresti orosz nagykövetség munkatársai elhagyták Romániát, miután Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta romlott a két ország közötti diplomáciai kapcsolat, írja a The Telegraph.
Tizenegy diplomata és több irodai munkatárs hagyja el Romániát egy orosz polgári repülőgép fedélzetén, a családtagjaik kíséretében – közölte a román külügyminisztérium.
Az orosz erők a Donyecki területen fekvő Nikopolt támadták szombaton.
Ezt Mikola Lukascsuk, a dnyipropetrovszki területi tanács vezetője jelentette be a Telegramon – írja az Ukrinform.
„Ma az ellenség Nikopolt lőtte. Három objektum, nyolc magán-lakóépület, két melléképület és egy autó sérült meg a támadásban” – közölte.
Két gyermek megsebesült, miután az oroszok a dél-ukrajnai Herszon városát támadták – közölte Olekszandr Prokudin, a herszoni régió katonai közigazgatásának vezetője.
A Dnyeper folyó nyugati partján, a konfliktus frontvonalának közelében fekvő Herszon azóta vált az inváziós erők célpontjává, hogy az ukrán erők tavaly év végén felszabadították azt az orosz megszállás alól, írja a The Guardian.
Ukrajna védelmi erői a Tavria szektorban nyomulnak előre – közölte Alekszandr Tarnavszkij tábornok, a Tavria operatív és stratégiai csapatcsoport parancsnoka Telegramon.
Hozzátette, hogy az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek az elmúlt napon 1201 katonai feladatot hajtottak végre.
Az ellenséges veszteségek közel kétszázadnyi halottat és sebesültet jelentettek. Tizennégy darab ellenséges haditechnikai eszközt semmisítettünk meg
– írta Tarnavszkij, jelentette az Ukrinform.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 228 870 orosz katona esett el, az elmúlt napon 530 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 18 orosz hajót, 3545 hadműveleti és taktikai drónt, 580 egység speciális felszerelést és 1261 cirkálórakétát számoltak fel.
Ukrajna elnöke arra figyelmeztetett, hogy az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőműben továbbra is „komoly veszély” áll fenn.
Volodimir Zelenszkij szombaton az ukrán hírszerzés információira hivatkozva kijelentette, hogy Oroszország „technikailag készen áll” arra, hogy robbanást idézzen elő a létesítményben.
A Dél-Ukrajnában található létesítmény Európa legnagyobb atomerőműve, amelyet tavaly március óta Oroszország tart megszállás alatt, emlékeztet a Sky News.
A háború alatt többször is aggodalmak merültek fel az erőműben bekövetkező esetleges nukleáris katasztrófa miatt.
Spanyolország hamarosan további négy Leopard harckocsit, páncélozott személyszállító járműveket és egy mobil tábori kórházat szállít Ukrajnának.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök ezt a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján mondta július 1-jén, szombaton Kijevben – jelentette az Ukrinform tudósítója.
A spanyol kormányfő megjegyezte azt is, hogy az elmúlt hónapokban Spanyolország több mint 650 ukrán állampolgárnak nyújtott segítséget, akik közül sokan megsebesültek a háborúban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta a külföldi partnereket, hogy késleltetik az ukrán pilóták F–16-os vadászgépekre történő kiképzését.
„Megállapodtunk, van egy olyan országkoalíció, amely készen áll arra, hogy megkezdje az ukrán pilóták kiképzését. Viszont nem készült semmilyen ütemterv ezzel összefüggésben. Úgy vélem, hogy néhány partner elhúzza a dolgot. Hogy miért teszik ezt? Nem tudom” – mondta az elnök.
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka azt mondta, hogy a nyugati országok soha nem indítanának offenzívát légi fölény nélkül, de Ukrajna még mindig nem kapott modern vadászgépeket.
Az Egyesült Államok fontolgatja, hogy kazettás bombákat biztosít Ukrajnának – közölte Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője, írja a The Independent.
Elmondása szerint a Fehér Ház „régóta” fontolgatja a lőszerek biztosítását. Megjegyezte, hogy az orosz csapatok is használják azokat az ukrajnai hadszíntéren.
Ezek a típusú bombák több kisebb bombát bocsátanak ki magukból, amelyek nagy területen hajtanak végre óriási pusztítást.
Ukrajna védelmi minisztériuma azt állítja, hogy tavaly február óta 228 ezer orosz katonát likvidáltak az ukrán fegyveres erők.
Emellett Oroszország több mint 4000 harckocsit, közel 8000 páncélozott harcjárművet és több mint 4000 tüzérségi löveget veszített – írták.
Ivan Fomin orosz politológus, a washingtoni székhelyű Center for European Policy Analysis (CEPA) szakértője szerint bár Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezért megfosztották befolyásától, a „Putyin szakácsaként” ismert oligarcha további sorsa a Putyin-rezsim számára nem mindegy – írja a tysol.pl.
A szakértő szerint Putyin rendkívül érzékeny az árulásra, és az a tény, hogy – legalábbis egyelőre – Prigozsint elengedték, nagy csapást jelent Putyin hírnevére. Úgy véli, az orosz elnök nem fog lemondani a bosszúról.
Nem lenne meglepő, ha Prigozsin hirtelen meghalna, vagy megmagyarázhatatlan körülmények között eltűnne
– jelentette ki Fomin.
A szakértő – függetlenül Prigozsin sorsától – úgy véli, hogy lázadásának messzemenő és tartós következményei lesznek a rezsimre nézve, mivel megmutatta az elitnek – Oroszországban és külföldön egyaránt –, hogy Putyin rendszere sokkal gyengébb és kevésbé stabil, mint korábban gondolták.
Jevgenyij Prigozsin feloszlatta a Patriot Media Group nevű ernyőszervezetét, amely több tucat „hírportálnak” adott otthont, és amely a 2019-es létrehozása óta a „trollgyár” otthona volt.
A szervezet egyik volt vezetője a Meduzának elmondta, Prigozsin közölte az igazgatókkal, hogy a Patriot elhagyja a közéletet.
A VChK-OGPU nevű Telegram-csatorna eközben azt közölte, hogy Prigozsin személyesen jelentette be a Patriot médiaholding felszámolását, és hogy minden alkalmazott elbocsátása folyamatban van – írja a Meduza.
Abbasz Dzsuma, a Patriot kuratóriumának vezetője nem volt hajlandó kommentálni a szervezet helyzetét a Meduzának.
Június 28-án az Ukrán Legfelső Tanács elfogadott egy törvényt, melynek értelmében a fogyatékkal élő rokonokkal rendelkező férfiakat is mozgósíthatják a fegyveres erők soraiba – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.
Amennyiben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírja a törvényt, csak akkor lehet majd elkerülni a szolgálatot, ha a családban nincs más, aki képes lenne eltartani a fogyatékos személyt.
Az ukrán erőket szinte biztosan átcsoportosítják a Dnyeper folyó keleti partjára, a déli Herszon régióba – közölte a brit védelmi minisztérium.
A minisztérium azt írta, hogy június 27-től fokozódtak a harcok a keleti parton, és hogy Oroszország nagy valószínűséggel átcsoportosította a Dnyipro erőcsoport elemeit a zaporizzsjai szektor megerősítésére.
A hídfő körüli harcokat szinte biztosan nehezíti a Nova Kahovka-i gát e hónap elején történt összeomlásából származó „áradás, pusztítás és visszamaradt iszap” – tette hozzá a minisztérium.
Spanyolország miniszterelnöke Kijevbe látogat, hogy megismételje az Európai Unió támogatását Ukrajna számára az orosz invázióval szemben.
Pedro Sánchez vonattal érkezett az ukrán fővárosba Lengyelországból, és a spanyol kormány közlése szerint beszédet mond az ország parlamentjében, majd találkozik Volodimir Zelenszkijjel, mielőtt közös sajtótájékoztatót tartanak.
Zelenszkij csütörtökön jelentette be a látogatást, és azt mondta, ez az a pillanat, amikor megkezdődhetnek a tárgyalások Ukrajna uniós csatlakozásáról – írja a Sky News.
Pénteken Brüsszelben Sánchez azt mondta:
Az ukrajnai háború lesz elnökségünk egyik nagy prioritása, amelynek középpontjában az áll, hogy garantáljuk az egységet valamennyi tagállam között.
Oroszország jelenleg nem indít tömeges csapásokat Ukrajna ellen, és valószínűleg rakétákat halmoz fel – állítja Jurij Ihnat, az Ukrán Légierő szóvivője a Radio Svoboda szerint.
Úgy véli, az orosz erők alattomos csapásra készülnek.
Csak találgatni lehet, hogy az Oroszországban történt események – többek között a Wagner-lázadás – után mi jár a fejükben
– mondta, megjegyezve, hogy az orosz légierő továbbra is támadja Ukrajnát.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta azt a rendeletet, amely tíz évre szóló szankciókat vezet be 192 személlyel szemben, többségük orosz állampolgár. Emellett 291 jogi személyt, különösen orosz gyárakat és vállalatokat sújtottak korlátozó intézkedésekkel.
Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács szankciókról szóló határozatát hatályba léptető rendeletet az ukrán államfő honlapján tették közzé. A korlátozások többek között a repülőgépgyártó vállalatok, valamint a tudományos és műszaki szervezetek vezetőit érintik.
A jogi személyek listáján az orosz mellett belorusz, grúz és kazah cégek is szerepelnek.
A Sky News beszámolója szerint William Burns, a CIA igazgatója felhívta Moszkva kémfőnökét, és biztosította őt arról, hogy az Egyesült Államok nem játszott szerepet a múlt heti oroszországi lázadásban.
Joe Biden elnök hétfőn szintén megerősítette, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei nem vettek részt a lázadásban.
Aljakszandr Lukasenka belorusz államfő azt mondta, biztos benne, hogy az országába telepített nukleáris fegyverek nem kerülnek használatba.
Lukasenka, a Kreml leghűségesebb szövetségese az ukrajnai háborúban és Vlagyimir Putyin elismerte, hogy néhány taktikai fegyver megérkezett Belaruszba, és az év végéig még több érkezik – írja a Sky News.
Ahogy haladunk előre, egyre inkább meggyőződünk arról, hogy ezeket a fegyvereket itt, Belaruszban egy megbízható helyen kell elhelyezni
– mondta Lukasenka, aki kiemelte, hogy kifejezetten kérte a fegyverek országába telepítését.
„Biztos vagyok benne, hogy amíg itt vannak, soha nem kell majd használnunk őket. És egyetlen ellenség sem fogja betenni a lábát a földünkre” – tette hozzá.
A brit védelmi minisztérium beszámolója szerint az ukrán csapatokat átcsoportosítják a Dnyipro folyó keleti partjára a déli Herszon régióban.
A háborúról szóló napi jelentésben az áll, hogy az átcsoportosítás június 23. óta zajlik, és június 27. óta a harcok fokozódnak a lerombolt Antonovszkij híd közelében lévő területen.
Megjegyzik, hogy a híd körüli harcokat „szinte biztosan bonyolítja” az árvíz és az iszap, ami a kahovkai gát összeomlása után keletkezett.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tisztogatásba kezdett. Az erre vonatkozó rendeleteket június 30-án, pénteken tették közzé.
Zelenszkij egyszerre négy kijevi járási vezetőt bocsátott el:
Az elnök emellett több járásban is menesztette a közigazgatás vezetőit.
William J. Burns, a CIA igazgatója titkos látogatást tett a hónap elején Ukrajnába. A látogatást ismerő tisztviselők szerint az ukrán tisztviselők ambiciózus stratégiát mutattak be az oroszok által megszállt területek visszafoglalására és a tűzszüneti tárgyalások megkezdésére Moszkvával az év végéig.
William Burns látogatása a háború egyik fontos pontján történt, hiszen az ukránok a régóta várt nagyszabású ellentámadás indításán munkálkodnak.
Egyes információk szerint az ukrán erők még nem vetették be a nyugaton kiképzett és felszerelt rohamdandárok többségét.
További részletek erről itt olvashatók.
Magyarország területére pénteken az ukrán–magyar határszakaszon 8012 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7824 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 93 személynek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. június 30-án nem érkeztek Budapestre vonattal – számolt be az Országos Rendőr-főkapitányság.
Az ukránok az Oroszországgal vívott háborúban 21 ezer wagneri zsoldost öltek meg és 80 ezret megsebesítettek – mondta Volodimir Zelenszkij az El Mundónak adott interjújában.
A Wagnernek két kategóriája volt: a hivatásos zsoldosok és a börtönökből mozgósítottak, az ágyútöltelékeik
– fogalmazott az ukrán elnök. Szerinte a jó hír az, hogy „megsemmisítettük az orosz erők legmotiváltabb részét”.
Színtiszta hazugság az az állítás, hogy Oroszország a zaporizzsjai nukleáris erőmű felrobbantására készül – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteki online sajtótájékoztatóján.
Amit mondanak, hogy állítólag felrobbantanánk önmagunkat, miközben egy nukleáris létesítményben tartózkodunk, nos kell-e ezt kommentálnunk, ez színtiszta hazugság
– mondta a tárcavezető.
Meglátása szerint a híresztelés „illik a jelenlegi ukrán vezetés stílusához”. Kifogásolta, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) nem nevezi meg egyértelműen, hogy melyik fél szokta lőni az erőművet.
Lavrov Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek arra a kijelentésére reagált, amelyben az ukrán hírszerzésre hivatkozva azt állította, hogy Oroszország nukleáris terrorcselekményre készül a zaporizzsjai atomerőműben.