Ukrán katonai tisztviselők közölték, hogy az ukrán csapatok folytatták az offenzív műveleteket Bahmut, Berdjanszk és Melitopol irányában. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az ukrán erők az elmúlt héten négy négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel Bahmut irányában, és összesen 24 négyzetkilométert azóta, hogy (valószínűleg június eleje körül) megkezdték az ellentámadást Bahmut irányában − írja napi jelentésében az Institute for the Study of War.

Az ukrán vezérkar arról is beszámolt, hogy az ukrán csapatok legfeljebb egy kilométert haladtak előre Berdjanszk és Melitopol irányában, és összesen 8,6 kilométert azóta, hogy az ukrán csapatok megkezdték az ellentámadó műveleteket ezekben az irányokban.

Az ukrán ellentámadás június 4-i kezdete óta az ISW saját terepellenőrzési adatai alapján kiszámította, hogy az ukrán erők körülbelül 253 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza. (A felszabadított területről szóló ukrán hivatalos beszámolók eltérnek az ISW számításaitól, valószínűleg az eltérő módszertan miatt. Az ISW a felszabadított területre vonatkozó saját adatát azért közli, hogy az orosz és az ukrán térnyerés összehasonlítható legyen.)

Az orosz erők január 1-je óta összesen 282 négyzetkilométert foglaltak el az egész hadszíntéren. Az ukrán erők öt hét alatt közel ugyanannyi területet szabadítottak fel, mint amennyit az orosz erők több mint hat hónap alatt.

A moszkvai önkormányzati hatóságok „nagy valószínűséggel azzal fenyegetnek”, hogy szerződéseket vonnak vissza építőipari cégektől, ha azok nem teljesítik az Ukrajnában szolgálatot teljesítő „önkénteseket” biztosító kvótákat − közölte a brit védelmi minisztérium.

Napi hírszerzési tájékoztatójában a minisztérium azt írta, hogy az intézkedést Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester „hallgatólagosan valószínűleg támogatja”.

A lépés valószínűleg elsősorban az Oroszország szegényebb régióiból, például Dagesztánból és a közép-ázsiai államokból származó etnikai kisebbségeket fogja érinteni, akik a moszkvai építőipari munkások többségét teszik ki

− közölte a minisztérium.

A „jobb módú moszkvaiak” viszont védelmet élveznek majd − írta meg a Sky News. 

Nyugati elemzők szerint az elmúlt hónapokban végrehajtott toborzási akcióra a kelet-ukrajnai Bahmut városáért folytatott, hónapokig tartó harcban elszenvedett súlyos veszteségek miatt volt szükség.

A NATO Oroszországgal szembeni politikája növeli a közvetlen konfliktus kockázatát a blokk tagjai és Moszkva között − idézte kedden Alekszandr Tokovinyin belgiumi orosz nagykövetet a RIA orosz hírügynökség.

Tokovinyin szerint azok a regionális védelmi tervek, amelyeket a NATO a kedden Vilniusban kezdődő csúcstalálkozón el kíván fogadni, feszültebbé és elhúzódóvá teszik a blokk konfrontációját Oroszországgal − közölte a The Guardian.

Oroszország kedd reggel, a kora reggeli órákban légicsapást mért Kijevre.

Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője a Telegramon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy az ellenség ebben a hónapban már másodszor támadta Kijevet a levegőből.

Az előzetes információk szerint Ukrajna légvédelmi rendszerei lelőtték az oroszok által indított összes, iráni gyártmányú, Sahed típusú drónt, mielőtt azok elérték volna célpontjukat.

Károkról vagy áldozatokról nem érkezett információ. Az ukrán légierő szerint Kijev felett egy órán át, Ukrajna más keleti vidékein pedig hosszabb ideig volt érvényben légiriadó.

Ukrajna hétfőn közölte, hogy csapatai „csapdába ejtették” a megszálló orosz csapatokat a porig rombolt Bahmut városában, ahol erőik az ellentámadás részeként egyre nagyobb teret hódítanak − közölte a The Guardian. 

A harcokról szóló orosz beszámolók szerint a moszkvai erők visszaverték vagy feltartóztatták az ukrán előrenyomulást keleten és délen.

„Bahmutban az ellenség csapdába esett” − közölte Olekszandr Szirszkij tábornok, az Ukrán Szárazföldi Erők parancsnoka a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. „A város a mi erőink tűzvédelme alatt áll… az ellenséget kiszorítjuk az állásaiból.”

Az információt a lap nem tudta független forrásból ellenőrizni.

Az Egyesült Államok szerint Törökországnak az Európai Unióba való felvételi szándéka nem szabadna, hogy késleltesse Svédország NATO-csatlakozását – közölte hétfőn a külügyminisztérium.

Az Egyesült Államok ettől függetlenül továbbra is Törökország uniós törekvéseit – tette hozzá Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő.

Továbbra is hangsúlyozzuk, hogy Svédország számos lépést tett a Törökország által felvetett aggályok kezelésére és úgy gondoljuk, itt az ideje, hogy Törökország támogassa Svédország NATO-csatlakozását

– idézi Millert a Sky News.

A brit védelmi minisztérium szerint Oroszország legalább 13 civilt ölt meg a múlt hónapban indított támadások alkalmával.

A minisztérium a Twitteren közzétett bejegyzésében azt írta:

Oroszország továbbra is azt állítja, hogy nem céloznak civilekre, miközben illegális inváziójuk már több mint 500 napja tart. A múlt hónapban az orosz erők célba vettek és lebombáztak egy pizzázót Kramatorszkban, legalább 13 civilt megölve, köztük gyerekeket is.

Az orosz Nyomozó Bizottság további vizsgálatokat indított az ukrajnai orosz hadifoglyok bántalmazásával kapcsolatban – közölte a TASZSZ.

Egy orosz önkéntes, aki hosszabb időt töltött ukrán nacionalisták fogságában, elmesélte, hogy közvetlenül egy ukrán riporter érkezése előtt alaposan megverték és halálosan megfenyegették. Szerinte ezzel arra akarták kényszeríteni, hogy a kamerába mondja, miszerint az oroszok civileket bombáznak Ukrajnában.

Arról is beszámolt, hogy az ukrán csapatok a zaporizzsjai régióban az elfogott orosz katonákat arra kényszerítik, hogy előttük menjenek az aknamezőkön.

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére július 10-én az ukrán–magyar határszakaszon 6185 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5221 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 58 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

A NATO-tagok hétfőn megállapodtak, hogyan reagálnak majd egy esetleges orosz invázióra. Korábban ezeket a terveket Törökország nem hagyta jóvá – számolt be a Reuters.

A NATO évtizedekig nem látta szükségét nagyszabású védelmi terv kidolgozásának, ám az orosz–ukrán háború miatt változtattak álláspontjukon, és minden szükségeset meg akarnak tenni jóval azelőtt, hogy kitörhetne egy konfliktus egy olyan erős ellenféllel, mint Oroszország.

Ezek a tervek többek között útmutatást adnak a részt vevő országoknak fegyveres erőik és logisztikájuk fejlesztéséhez.

A NATO illetékesei úgy becsülik, hogy a tervek teljes megvalósítása több évig tart, bár hangsúlyozzák, hogy a szövetség szükség esetén azonnal akcióba léphet.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Hatalmas robbanást hallottak az oroszok által megszállt városban
• Zelenszkij: Putyin meggyengült, kénytelen lesz párbeszédet keresni a civilizált világgal
• Ukrajna közelebb került a NATO-csatlakozáshoz
• A szakértő elárulta, mit sikerült elérniük az ukránoknak az utóbbi időben
• Betelt a pohár, orosz bloggerek estek neki a Kremlnek
• A német elnök is megszólalt az Ukrajnának szánt kazettás bombákról

Tartsanak velünk ezúttal is!