Július 14-én Volodimir Zelenszkij elnök a vezérkar ülésén megvitatta a fronton kialakult helyzetet, és meghallgatta Kirilo Budanovot, az ukrán katonai hírszerzés vezetőjét a belorusz helyzetről.
Zelenszkij szerint rendkívül fontos volt Kirilo Budanovnak, a titkosszolgálat vezetőjének jelentése a belorusz helyzetről. Arról beszélt Budanov, hogy jelenleg nem kell aggódni Belarusz miatt – írja az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál.
A vezérkar ülést tartott, amelyen elsősorban a frontvonalra összpontosított. A helyzet minden kulcsfontosságú cselekvési területen ugyanolyan: egyszerre az orosz támadások elleni védekezés, valamint az aktív lépéseink előrefelé
– fogalmazott Zelenszkij.
A parancsnokok beszámoltak mindenről az összehívott megbeszélésen. A frontvonal egyes szakaszainak parancsnokai is részt vettek, ahogyan Igor Klimenko belügyminiszter, valamint Szerhij Deniszenko, a határvédelmi szolgálat vezetője is.
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Légitámadások sorozata érte a dél-ukrajnai Zaporizzsjai területet szombaton, amelyben legalább három ember megsérült.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője arról számolt be, hogy Stepnohirszk városát Grad típusú többszörös rakétarendszerrel lőtték az oroszok.
Szergej Zsirnov volt szovjet hírszerző tiszt, író a Gordonnak adott interjújában arról beszélt, hogy képletesen szólva Vlagyimir Putyin orosz elnök már 2012-ben meghalt. Egy korábbi írására hivatkozva felidézte, hogy Putyinnak ekkor lett politikai értelemben vége, és „a holtteste azóta is bomlik, és még sokáig fog is”.
Az interjúban arról is beszélt, hogy Jevgenyij Prigozsin egy sikeres lázadással leválthatta volna az orosz elnököt. Elmondása szerint a Wagner-vezér megsemmisítette volna Putyint, és a helyére ülve diktatúrát hozott volna létre.
A volt hírszerző tiszt úgy véli, hogy Prigozsin ezzel azt akarta volna elérni, hogy véget érjen a háború Ukrajnában. Zsirnov szerint a hatalomátvételt követően a Wagner-vezér Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt is felelősségre vonta volna.
Majd visszavonta volna a csapatokat Ukrajnából, és megállapodott volna Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – tette hozzá Zsirnov.
Előre be nem jelentett látogatást tett szombaton Ukrajnában Jun Szok Jol dél-koreai elnök, aki bejelentette, hogy országa jelentősebb katonai szállítmányokkal és humanitárius segélyekkel fogja támogatni Kijevet az Oroszország elleni háborújában.
A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélése utáni sajtótájékoztatóján Jun Szok Jol dél-koreai elnök bejelentette, hogy 150 millió dollár értékben küldenek humanitárius segélyt idén, miután tavaly ennek a támogatásnak a mértéke 100 millió dollár körül volt.
Továbbá együttműködést ígért Ukrajna újjáépítéséhez is, felajánlotta, hogy Dél-Korea kedvezményes hitelekkel támogatná például az infrastruktúra helyreállítását.
A dél-koreai infrastrukturális és közlekedési minisztérium pénteki közleményében elárulta, hogy Szöul lőszerek és fegyverek mellett egyéb módon, így az ország újjáépítésében is támogatni szeretné Kijevet. Ennek értelmében pénteken Dél-Korea, Ukrajna és más országok aláírásával szándéknyilatkozat is született, amelyben a vállalatok közti együttműködést tűzték ki célul a harcok sújtotta ország újjáépítésében – írja a minisztérium.
Olena Zelenszka, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felesége és Kim Keon-hee, Dél-Korea first ladyje az ukrán kulturális örökség megőrzéséről tárgyalt Kijevben – írta meg az Ukrinform.
A kulturális örökség megőrzésének egyik módja a digitalizálás, amelyet jelenleg Ukrajna Kulturális és Információpolitikai Minisztériuma végez
– tette közzé Zelenszka a Telegramon.
A Koreai Köztársaság különösen erős a digitális szférában. Az ukrán elnök felesége reményét fejezte ki, hogy az országok ebben az irányban is képesek lesznek együttműködni.
A találkozó során Zelenszka köszönetet mondott Kim Keon-hee-nek, hogy ellátogatott az orosz terrortól szenvedő kijevi régiókba, valamint a háborúban meghalt áldozatok tömegsírjaihoz. Zelenszka szerint az ukránok mindig a szolidaritás jelének tekintik az ilyen látogatásokat.
Az ukrán first lady köszönetét fejezte ki Jun Szogjol dél-koreai elnöknek is az ukrán népnek nyújtott támogatásért és az Ukrajna újjáépítéséhez szükséges hozzájárulásért, amit a NATO-csúcstalálkozón is megerősített.
Zaporizzsja ideiglenesen megszállt területén az oroszok egy pszichoneurológiai bentlakásos iskola mintegy 200 betegét vitték ismeretlen helyre, majd az épületet saját kórházukká alakították át – áll az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának Facebook- oldalán.
Az ellenség továbbra is saját céljaira használja a polgári egészségügyi intézményeket Ukrajna ideiglenesen megszállt területein. A Zaporizzsjai területen egy pszichoneurológiai bentlakásos iskola épületéből körülbelül 200 beteget vittek ismeretlen helyre.
– írják, hozzátéve, hogy a jövőben az oroszok a területen katonai kórházat építenek sebesült katonáik kezelésére.
A német Bild újságírója, Julian Röpcke szerint Oroszország elvesztette fölényét a nagy hatótávolságú tüzérség terén a zaporizzsjai fronton, és a helyzetük folyamatosan romlik – írja az Unian.
Egy videót is közzétettek, amelyben egy HIMARS rakéta megsemmisít egy orosz nagy hatótávolságú, 152 mm-es Giacint–B ágyút. Röpcke megjegyzi, hogy egyre gyakrabban jelennek meg ilyen videók az orosz tüzérség megsemmisítéséről.
„A NATO rakétatüzérségével szemben az orosz légvédelemnek esélye sincs. Kérdés, meddig bírja Oroszország az ukrán támadások halálos pontosságát” – írja a Bild újságírója.
Gyengül az oroszok távolsági tüzérsége. Tavaly nyáron még azt mondták, hogy Oroszország naponta tízszer több lövedéket lő ki az ukrán csapatokra, mint Ukrajna az oroszokra, de azóta ez az arány szinte kiegyenlítődött. Az ukrán hadseregnek fokozatosan sikerül megsemmisíteni Oroszország nagy hatótávolságú lövegeit a zaporizzsjai fronton. Valószínűleg néhány tucat maradt belőlük, de úgy tűnik, megpecsételődött a sorsuk
– vélekedik Röpcke.
Az elmúlt két hónapban az Ukrán Fegyveres Erők különösen aktívak voltak az orosz tüzérség megsemmisítésében a fronton. A vezérkar adatai szerint eddig 4463 tüzérségi rendszert hatástalanítottak.
Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka elismerte egy amerikai lapnak adott interjúban, hogy orosz területen is hajtottak végre támadásokat.
Ez a mi problémánk, és nekünk kell eldönteni, hogyan végezzünk az ellenséggel. Egy háborúban lehetséges és szükséges is, hogy a másik területén öljük meg (az ellenséges erőket)
– fogalmazott Zaluzsnij a Washington Postban – helyi idő szerint – pénteken megjelent interjúban.
Oroszország határ menti régióiban rendszeresen előfordulnak ukrán tüzérségi belövések és dróntámadások. A Washington Post megjegyezte, hogy a kijevi hatóságok eddig jellemzően nem ismerték el, hogy ilyen jellegű támadásokat is végrehajtanak.
Az ukrán főparancsnok a lapnak azt is elmondta, hogy a határon átnyúló támadásokhoz Ukrajnában gyártott fegyvereket használnak.
„Ha partnereink félnek attól, hogy használják a fegyvereiket, akkor majd mi a sajátunkkal fogunk végezni az ellenséggel” – mondta Zaluzsnij, utalva arra, hogy az Ukrajnának fegyvereket szállító nyugati országok a támogatásuk feltételéül szabták, hogy a szállítmányok orosz területen nem használhatók fel.
A Telegramon olyan hírek jelentek meg, miszerint Ivan Popov vezérőrnagy elbocsátása után újabb orosz tábornokot rúgtak ki – írja a Sky News.
Az egyik oroszországi Telegram-fiók szerint Vlagyimir Szeliversztov vezérőrnagyot, a 106. légideszant hadosztály parancsnokát távolították el posztjáról.
Az alakulat vezetőjeként Szeliverstov vezérőrnagy ez év eleje óta vett részt a Bahmut körüli harcokban.
A beszámoló szerint a kirúgásának oka egyelőre nem világos. Katonai elemzők szerint a tábornokok elbocsátása az orosz erőkön belüli megosztottságot jelzi Jevgenyij Prigozsin és a Wagner-csoport sikertelen lázadása után.
A Wagner-zsoldoshadsereg harcosait szállító nagy konvojt láttak szombaton kora reggel Oroszországból Belaruszba belépni – jelentette egy megfigyelőcsoport a The Guardian beszámolója szerint.
A Belaruski Hajun elnevezésű független megfigyelőcsoport, amely a fegyveres erők mozgását követi nyomon Belaruszban, arról számolt be, hogy legalább 60 teherautó, busz és más nagy méretű jármű haladt át a kelet-európai országba a belorusz rendőrség kíséretében.
A csoport nem közölt fényképeket vagy videókat a járművekről, de azt írták, hogy rendszámuk Kelet-Ukrajna oroszok által megszállt területeiről származik, ahol korábban a Wagner-zsoldosok harcoltak az orosz csapatok oldalán.
Hozzátették, hogy a konvoj egy katonai támaszpont felé tartott Oszipovicsinál, az ukrán határtól 142 mérföldre (230 kilométerre) északra fekvő városnál.
Az FSZB közzétett egy videót egy férfi vallomásáról, aki állítólag Margarita Szimonjan és Kszenyija Szobcsak orosz újságírók megölésére készült – írja a Sztrana orosz lap a Telegram-csatornáján.
A férfi azt állította, hogy létrehozta a Paragraph 88 nevű csoportot, amely „kapcsolatba lépett az ukrán biztonsági szolgálattal”, és szórólapokat helyezett el, amelyeken az ukrán hírszerzési főigazgatóság (GUR) vezetőjének, Kirillo Budanovnak az arcképe szerepelt.
Ezt követően – mint a videón szereplő férfi állítja – azt a megbízást kapták, hogy öljék meg Szimonjant és Szobcsakot. Valamint megkapták egy gépfegyverrel, pénzzel és lőszerrel teli rejtekhely koordinátáit is. Elmondása szerint volt idejük felderítést végezni. Minden egyes gyilkosságért másfél millió rubelt ígértek.
Az FSZB arról is felvételeket tett közzé, hogy a csoport további két tagját letartóztatták otthonukban.
Amerikai és európai tisztviselők szerint a védelmi erők ellentámadásának első két hete alatt az ukrán haditechnikai eszközök mintegy 20 százaléka megsérült vagy megsemmisült – írja az Espreso.tv.
A veszteségek között voltak nyugati harcjárművek, például harckocsik és páncélozott személyszállító járművek is.
Az elmúlt hetekben azonban a veszteségek aránya 10 százalékra csökkent, mivel Ukrajna taktikát váltott, és több, egy nagyobb offenzívához szükséges csapatot és felszerelést tartott meg.
Ugyanakkor az orosz veszteségek is csökkentek, mivel maga az ellentámadás lelassult, sőt néha le is állt, mivel az ukrán katonák félelmetes orosz védelemmel szembesültek.
Michael McFaul, az Egyesült Államok volt oroszországi nagykövete azt mondta, örökre el kellene felejteni azt, hogy Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz provokációnak minősülne.
A Szabad Európának adott interjújában elmondta, hogy korábban azért nem bővítették a katonai szövetséget, mert attól tartottak, hogy azt Oroszország provokációnak minősítené, és megtámadná Georgiát és Ukrajnát.
Nos, nem bővítettük a NATO-t, és mégis megtette. Úgyhogy szerintem ezt az érvet el kellene felejteni
– fogalmazott McFaul.
Hozzátette, hogy már csak azt kell újragondolni, hogy ki nyújt biztonságot kinek az Ukrajna és NATO közötti kapcsolatban. Ugyanis a régi, hagyományos gondolkodás szerint Ukrajnának csatlakoznia kell a katonai szövetséghez, hogy növelje a biztonságát, azonban ha a háború véget ér, Ukrajna elkezdi felépíteni Európa legképzettebb, legmodernebb harci erejét; ezzel pedig hosszú távon a NATO-nak fog biztonságot nyújtani.
Az orosz Telegram-csatornák posztoltak először azokról a szórólapokról, amelyeket a megszállt Enerhodar város lakosságának postaládáiban helyeztek el. A röplapban arról írnak, hogy ha valaki úgy dönt, hogy az orosz Távol-Keletre költözik, akkor nemcsak pénzt, de munkát és különböző kedvezményeket is kaphat.
Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója a Twitteren osztotta meg a szórólapokól készült képet. Mint írta, az oroszok 240 ezer rubelt (885 ezer forintot) ajánlanak annak, aki hajlandó Oroszország legkeletebbre lévő tartományába költözni, valamint további 120 ezer rubelt (442 ezer forintot) ajánlanak minden egyes családtagja számára.
Emellett garantált munkalehetőséget is ajánlanak 55 ezer rubeles (203 ezer forintos) átlagfizetéssel. Illetve a programban részt vevők számára kedvezményes feltételeket kínálnak az egyetemi jelentkezéshez.
Meghalt egy 59 éves herszoni férfi, miután vélhetőleg megpróbált szétszerelni egy lövedéket a garázsában, ami emiatt felrobbant – közölte Olekszandr Prokudin, a Herszoni területi katonai közigazgatás vezetője.
Emlékeztetem önöket, hogy a területek aknamentesítését szakemberek végzik, akik tudják, hogyan kell biztonságosan megoldani az ilyen helyzeteket. Ezért ha robbanóanyagot látnak, ne kockáztassanak, hanem forduljanak a mentőkhöz vagy a rendőrséghez
– írta Prokudin a Telegramon a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
Oroszország aknavető-, tüzérségi, drón- és rakétatámadások sorozatát indította Ukrajna ellen az elmúlt 24 órában – írja a Sky News.
A regionális kormányzók beszámolója szerint a dél-ukrajnai Zaporizzsjai területen 45 légi- és tüzérségi támadás történt egy nap alatt, míg a szomszédos Herszon tartományt ugyanebben az időszakban 70 támadás érte, aknavetők, tüzérség, drónok, harckocsik, repülőgépek és többszörös rakétavetők bevetésével.
A kelet-ukrajnai Donyeck tartományban az orosz ágyúzás egy civilt ölt meg, jelentette Pavlo Kirilenko kormányzó. További 10 dróntámadás pedig az ukrán légierő közlése szerint déli és keleti területeket célzott.
Oroszország tavaly február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 237 180 orosz katona esett el, az elmúlt napon 590 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 18 orosz hajót, 3807 hadműveleti és taktikai drónt, 664 egység speciális felszerelést és 1273 cirkálórakétát számoltak fel.
India és Franciaország egy új béketerv kidolgozását vette napirendre az ukrajnai háború megoldására – írja a Le Monde.
Narendra Modi indiai miniszterelnök kétnapos franciaországi látogatása alkalmával adott utasítást a kezdeményezés kidolgozására, ahová a francia elnök, Emmanuel Macron meghívására érkezett.
A tárgyalásokon Macron sürgette az indiai miniszterelnököt, hogy járuljon hozzá az orosz agresszió rendezésének kérdéséhez. Modi viszont azt mondta, hogy támogatja a háború diplomáciai úton történő megoldását, de nem erősítette meg, hogy közvetítői szerepet is vállalna ebben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt javasolta, hogy a Wagner-csoportot a „Szedoj” fedőnéven ismert magas rangú zsoldos Andrej Trosev vezesse – közölte a CNN a Kommerszant című lap információját.
Mint írták, Andrej Trosev 1953 áprilisában született Leningrádban, az egykori Szovjetunióban, emellett közvetlenül részt vett a Wagner-csoport szíriai hadműveleteiben.
Az Egyesült Királyság 2022 júniusától érvényes szankcióiban úgy említi meg Andrej Nyikolajevics Trosevet, mint a Wagner-csoport vezérigazgatóját. A dokumentumok alapján a magas rangú zsoldos támogatta a szíriai rezsimet, tagja volt egy milíciának, és elnyomta a szíriai clakosságot.
Emellett az afganisztáni háború veteránja is, amelyért két Vörös Csillag Renddel is kitüntették – tették hozzá.
Az ukrán erők 10 orosz drónt lőttek le országszerte pénteken és az éjszaka folyamán – közölte a légierő, írja a The Guardian.
Az ukrán légierő egy Telegram-posztban hozzátette, hogy Moszkva az éjszaka folyamán hat iráni gyártmányú Shahed drónt irányított Ukrajna déli és keleti részére, amelyek közül négyet lelőttek.
A katonaság egyelőre nem számolt be áldozatokról vagy nagyobb károkról – jelentette az AP.
Az Orosz Biztonsági Szolgálat (FSZB) arról számolt be, hogy megakadályozták Margarita Szimonjan és Kszenyija Szobcsak orosz újságírók, televíziós személyek meggyilkolását, akikre állításuk szerint az „ukrán különleges szolgálatok” vadásztak, írja az Ukrajinszka Pravda.
Az FSZB közlése szerint „neonácikat” vettek őrizetbe, akik „felderítést végeztek Szimonjan és Szobcsak munkahelyi és lakcímén”.
Az őrizetbe vettektől egy Kalasnyikovot, töltényeket, gumibotokat, késeket, bokszereket és bilincseket foglaltak le.
Szimonjant kifejezetten utálják az ukránok, őt ugyanisVlagyimir Putyin orosz elnök fő propagandistájaként szokták emlegetni.Szumi és Harkiv régiókban légiriadót rendeltek el egy hivatalos forrás szerint.
Moszkvai idő szerint 12 óra 47 perckor jelentették be a riasztást a Szumi területen. Egy perccel később a Harkivi területen is veszélyre figyelmeztették a lakosokat.
Korábban már volt egy riasztás a Szumi régióban, ami több mint 30 percig tartott, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Karim Khan, a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze felszólította Dél-Afrikát, hogy hozza meg a „helyes döntést”, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök a jövő hónapban Johannesburgba utazik a BRICS-csúcstalálkozóra.
Emlékeztetett arra, hogy Dél-Afrika tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, és már rendelkezik tapasztalattal az emberiesség elleni bűncselekmények, különösen az apartheid bűntette elleni küzdelemben.
Oroszország abból indul ki, hogy a Dél-afrikai Köztársaság az általa augusztusban rendezendő johannesburgi BRICS-csúcstalálkozón joghatósági mentességet biztosít majd Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsával szemben – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön.
Az orosz elnök ellen március 17-én adott ki elfogatóparancsot a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), amely értelmében elvileg a Dél-afrikai Köztársaságnak is le kellene tartóztatnia őt, ha az ország területére lép.
Az orosz erők július 14-én több mint 110 alkalommal lőtték az északkelet-ukrajnai Szumi területet – közölte a katonai közigazgatás.
Az orosz hadsereg több települést is célba vett, de a támadásoknak nem voltak halálos áldozatai, összesen öt lakóház sérült meg, írja a The Independent.
A külföldi média megpróbálta megzavarni a tavaszi sorozást az orosz fegyveres erőknél – közölte az orosz védelmi minisztérium, írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
„A fő munkát a katonai komisszáriumok munkatársaira bízták, akik nehéz körülmények között, a külföldi média negatív befolyásolása mellett végezték el az állami feladatot, melynek célja elsősorban a sorozási tevékenység végrehajtásának megzavarása volt” – közölte a tárca.
Emellett a külföldi média megpróbálta lejáratni az orosz hadsereget. A minisztérium megjegyezte, hogy a tavaszi behívási hullám véget ért, tették hozzá.
Jun Szogjol, a dél-koreai elnök be nem jelentett látogatásra érkezett feleségével szombaton – közölte az RBC-Ukraine hírportál.
A lap szerint a dél-koreai elnök hamarosan találkozik Volodimir Zelenszkij elnökkel is, hogy megvitassák a további segítségnyújtást Ukrajnának.
Ahogy az Index beszámolt róla, Dél-Korea hordozható aknakereső eszközöket és védőruhákat küldött Ukrajnának.
Dél-Korea tavaly három tételben küldött az ukrán hadseregnek elsősegélycsomagokat, gyógyszereket, gázálarcokat, sátrakat, golyóálló mellényeket és élelmiszert. A legújabb szállítmányt még a szerdai vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt indították útnak.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese felajánlotta, hogy segítséget nyújt Boris Johnson volt brit miniszterelnöknek, aki felszólította Ukrajnát a NATO-csatlakozásra.
Dmitrij Medvegyev legújabb bejegyzésében megkérdőjelezte Boris Johnson mentális egészségét, aki a harmadik világháború veszélye ellenére javasolta Ukrajna felvételét a NATO-ba.
„Johnson volt brit miniszterelnök felajánlotta, hogy feltételek nélkül felveszi Ukrajnát a NATO-ba. Őt, a nyugdíjas bolondot, feltételek nélkül fogadná be egy pszichiátriai klinika. Ott játszhatná a kemény legényt a sajátjai között, és nyugodtan követelhetné a harmadik világháború kirobbantását” – írta Medvegyev a Telegram-csatornáján.
Egy katonai elemző szerint „nagyon nehéznek” bizonyulnak az ukrán kísérletek arra, hogy délen áttörjék az orosz védelmet.
Szerhij Hrabszkij ukrán ezredes az ukrán NV rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy a csapatok nehezen jutnak el Bergyanszkba, az Azovi-tenger egyik kikötőjébe.
„Az ellenség kemény ellenállást tanúsít, hogy megállítsa a dél felé való előrenyomulásunkat” – mondta.
Olekszandr Tarnavszkij dandártábornok az ellentámadásról szóló legutóbbi jelentésében azt mondta, hogy csapatai „szisztematikusan kiszorítják az ellenséget az állásaikból”.
Oroszország az elmúlt 24 órában legalább 200 katonát vesztett ott – tette hozzá.
A Sky News nem tudta függetlenül ellenőrizni a legfrissebb harctéri jelentéseket.
Egy kijevi bíróság jóváhagyta pénteken, hogy őrizetbe vegyék Pavlót, a Moszkva által kánoninak tartott Ukrán Ortodox Egyház (UPC) metropolitájának, a kijevi Pecserszka Lavra barlangkolostor vikáriusát – adta hírül a Sztrana ukrán hírportál alapján az MTI.
Pavlo volt az, aki korábban megátkozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
A metropolita 33 millió hrivnyát, közel 300 millió forint óvadékot tehet le. Az RBK-Ukrajina hírportál úgy tudja, hogy a vikáriust augusztus 14-ig terjedő hatállyal veszik őrizetbe.
A metropolita nem ért egyet a bírósággal, mivel szerinte a döntés nyomásgyakorlás hatására született.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat április 1-jén vallási gyűlöletkeltéssel és Oroszország cselekedeteinek igazolásával vádolta meg Pavlo metropolitát, akit akkor két hónapra házi őrizetbe helyeztek, amit a karján nyomkövetővel Kijev megyében, a kolostortól távol kellett letöltenie.
Az intézkedést már többször meghosszabbították. Az SZBU július 13-án ismételten megvádolta vallási gyűlöletkeltéssel és Oroszország cselekedeteinek igazolásával, és kérvényezte a metropolita hatósági őrizetét.
Az európai országok koalíciója, amely a héten ígéretet tett arra, hogy megkezdi az ukrán pilóták kiképzését F–16-os vadászgépeken, még mindig arra vár, hogy Washington jóváhagyja a programot.
Erről amerikai és európai tisztviselők számoltak be a Politico című lapnak.
A gyakorlatok hivatalosan csak azután kezdődhetnek meg, hogy az amerikai külügyminisztérium hivatalosan aláírja a repülésszimulátorok és a repülőgépekkel kapcsolatos egyéb anyagok átadására vonatkozó kérelmet – és ez még nem történt meg.
Bár Joe Biden amerikai elnök megígérte, hogy zöld utat ad a programnak, a hivatalos kérelem „még mindig felülvizsgálat alatt áll” – mondta Garron Garn vezérezredes, a Pentagon szóvivője. Az amerikai külügyminisztérium nem kívánt nyilatkozni.
Egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy az Egyesült Államok nem hagyja jóvá a programot, de az európaiak kérését már hetek óta vizsgálják.
A Pentagon nemrég azt mondta, hogy a harctéri körülmények jelenleg nem ideálisak az F–16-osok Ukrajnának történő átadásához.