Litvánia ígéretet tett Ukrajnának, hogy két norvég fejlett föld-levegő rakétarendszerrel (NASAMS) támogatja – közölte a Sky News.
A lap úgy tudja, hogy a fegyvereket hamarosan átadják. Az ukrajnai háborúban már korábban is bevetették a NASAMS típusú rakétarendszereket. Mint írtuk, Norvégia és az Egyesült Államok is átadott belőle néhányat Kijevnek.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk máskor is. Jó pihenést kívánunk!
Mint írtuk, Ukrajna szombatra virradóra a Fekete-tengeren, a Krím közelében tengeri drónnal támadta meg a SIG nevű orosz tartályhajót, amelynek a motortere a jobb oldalon, a vízszint közelében léket kapott, de nem süllyedt el.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a támadásra reagálva közölte: meg fogják bosszulni, hogy Ukrajna civil tartályhajót támadott meg. Ezzel a „terrorista cselekménnyel” az ukránok veszélyeztették a legénység életét, és kockáztatták, hogy környezeti katasztrófa történjen – adta hírül az MTI.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök nem sokkal korábban azzal fenyegetőzött, hogy a hajók elleni ukrán támadások megtorlásaként Oroszország még többet fogja támadni az ukrán kikötőket, sőt „ökológiai katasztrófát fog okozni” Ukrajnának.
Számos ország biztonsági szakértője kezdett tárgyalásokba szombaton Szaúd-Arábiában, amelyek célja az ukrajnai háború politikai rendezésének kidolgozása – jelentette a szaúdi állami televízió.
A nemzetbiztonsági tanácsadóknak a Vörös-tenger partján fekvő Dzsiddában tartott találkozóján megoldásokat kívánnak kidolgozni az ukrán–orosz válságra – jelentette az el-Ehbaríja. A találkozón nyugati nagyhatalmak és fejlődő országok tisztségviselői vesznek részt.
Szaúd-Arábia közölte: a tárgyalások megrendezése a Mohamed bin Szalmán trónörökös által tett humanitárius kezdeményezések és erőfeszítések folytatásába, illetve az orosz és az ukrán vezetéssel a válság első napjaitól folytatott kommunikációba illeszkedik bele.
Rijád mind Oroszországgal, mind Ukrajnával jó kapcsolatokat tart fönn. Oroszország nem képviselteti magát a találkozón, a Kreml szóvivője annyit mondott, hogy Moszkva távolról figyeli a fejleményeket.
Andrij Jermak, az ukrán elnök hivatalának vezetője, aki Kijevet képviseli a dzsiddai találkozón, kijelentette:
A tárgyalások nem lesznek könnyűek, de az igazság a mi oldalunkon áll.
Jermak péntek este egy televíziós interjúban hangsúlyozta az ukrán álláspont érvényesítésének fontosságát. Mint fogalmazott, „a feladatunk az, hogy egyesítsük az egész világot Ukrajna körül”.
Litvánia ígéretet tett Ukrajnának, hogy két norvég fejlett föld-levegő rakétarendszerrel (NASAMS) támogatja – közölte a Sky News.
A lap úgy tudja, hogy a fegyvereket hamarosan átadják. Az ukrajnai háborúban már korábban is bevetették a NASAMS típusú rakétarendszereket. Mint írtuk, Norvégia és az Egyesült Államok is átadott belőle néhányat Kijevnek.
Az orosz haditengerészet ma reggel azonosított és megsemmisített egy harcászati drónt a tengeren a krími Szevasztopol partjainál.
A régió orosz kormányzója, Mihail Razvozsajev a Telegram-csatornáján közölte, hogy a közelben strandolóknak nem kell megijedniük, maradjanak csak ott, ahol vannak.
Ez az után történt, hogy 24 órán belül két drón csapott le hajókra a Fekete-tengeren – közölte a Sky News.
Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy egy Szu–30-as vadászrepülőgépet indított, hogy elfogjon egy amerikai felderítődrónt, amely megsértette a fekete-tengeri határt.
Az orosz személyzet a drónt az amerikai légierő MQ–9A Reaper felderítődrónjaként azonosította
– közölte a minisztérium.
Azt is állítja, hogy a drón elfordult a határtól, amikor meglátta a közeledő orosz repülőgépet – közölte a Sky News.
A helyi média szerint az elmúlt fél órában Kijevben légiriadót rendeltek el, Zaporizzsjában pedig robbanásokat jelentettek – közölte a Sky News.
Mindez az után történt, hogy a Kreml azt ígérte, Oroszország megtorlást fog alkalmazni a Fekete-tengeren pénteken hajók ellen intézett ukrán támadások után. Az ukrán főváros, Kijev idén már rengeteg orosz rakétacsapással szembesült, a legutóbbi sziréna a jelentések szerint helyi idő szerint 17.17 óra körül szólalt meg.
Az ukrán légierő közölte, hogy orosz cirkálórakéták tartanak a város felé, és azt tanácsolta az embereknek, hogy vonuljanak fedezékbe.
Közben az orosz és az ukrán média egyaránt robbanásokról számolt be Zaporizzsjában, ahol Európa legnagyobb atomerőműve található, és ahol az elmúlt hónapokban heves harcok folytak.
Mint írtuk, a hétvégén Szaúd-Arábiában tartanak csúcstalálkozót, amelyek célja, hogy közelebb kerüljenek az ukrajnai háború befejezéséhez.
Oroszország nem lesz ott az eseményen, viszont csaknem 40 nemzet képviselteti magát, köztük Egyesült Államok és India is.
Szaúd-Arábia vezetője, Mohamed bin Szalmán úgy véli, hogy segíthet. A lap szerint az ország nem foglal majd állást a háborúban, mivel célja a versengő globális érdekek találkozása – közölte a CNN.
Hozzátették, hogy a nézeteltérések önmagukban is veszélyesek az olajáramlásra, Szaúd-Arábia pedig meghatározó geopolitikai szereplő szeretne lenni.
Az ukrán hatóságok további kilenc, front menti településen rendelik el a gyermekek kötelező evakuálását „a nehéz biztonsági helyzet és az ellenséges támadás miatt”.
Az Ukrajnában oroszok által megszállt területeket irányító minisztérium szombati közleményében közölte, hogy a tisztviselők egyhangúlag megszavazták az újabb kötelező evakuálásokat – írja a CNN.
Ezek egy sor olyan várost és falut érintenek, amelyek a keleti Donyecki területet tarkítják: Jampil, Zaricsne, Torszke, Orihuvatka, Nyikonorivka, Malinyivka, Tihonyivka, Vaszjutinszke és Rai-Olekszandrivka.
Mindegyik közel van a frontvonalhoz, egy olyan területen, ahol az orosz erők egyre intenzívebb támadásokat hajtanak végre.
A minisztérium közlése szerint a parancs 130 gyermekre vonatkozik.
A minisztérium megismételte a civileknek szóló figyelmeztetést is, hogy hagyják el az öt kilométeres veszélyzónát az észak-ukrajnai Szumi régióban. Jelenleg 1718 embert, köztük 228 gyermeket evakuáltak az Oroszországgal határos területről.
Jelenleg 21 települést már kiürítettünk, az evakuálási intézkedések folyamatban vannak
– áll a közleményben.
Az ukrán hatóságok 2023 márciusában kezdték el kiadni a kötelező evakuálási parancsot, és a frontvonalon uralkodó körülmények változásával újabb településekkel bővítették a listát.
Törvényesnek nevezte szombaton az ukrán belbiztonsági szolgálat (SZBU) főnöke azokat a támadásokat, amelyeket Ukrajna nemrég orosz hajók és az Oroszországot a Moszkva által bekebelezett Krím félszigettel összekötő kercsi híd ellen hajtott végre.
Vaszilij Maljuk a Telegramon azt írta: „ez teljesen logikus és hatékony” lépés volt az ellenséggel szemben.
Ukrajna szombatra virradóra a Fekete-tengeren, a Krím közelében tengeri drónnal támadta meg a SIG nevű orosz tartályhajót, amelynek a motortere a jobb oldalon, a vízszint közelében léket kapott, de nem süllyedt el.
A SIG hajótestébe bekerült vizet kiszivattyúzzák – közölte az orosz tengeri mentőszolgálat. Az incidensben senki sem sérült meg, olajszivárgás sem történt – közölték.
A Kercsi hidat több órára lezárták, a vasúti közlekedést leállították.
Egy ukrán hírszerzési illetékes a Reuters hírügynökséggel azt közölte, hogy a drón 450 kilogramm robbanóanyaggal támadt az ukrán vizeken az orosz hadsereg számára üzemanyagot szállító tartályhajóra.
Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsjai terület Moszkva által kinevezett közigazgatási vezetője szerint a támadás miatt kitört ablakok szilánkjai megsebesítették a legénység több tagját. A hajó és tulajdonosa ellen Washington szankciókat rendelt el, mert korábban kerozint szállított a Szíriában harcoló orosz erőknek.
Pénteken egy orosz tengerjáró hajó szenvedett súlyos károkat egy ukrán, legénység nélküli szerkezet támadásában Novorosszijszk orosz kikötőváros haditengerészeti támaszpontja közelében.
Az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete, Bridget Brink az ukrán igazságszolgáltatás tagjaival találkozott pénteken – közöle a Sky News.
Bridget Brink a korábban Twitterként ismert X közösségi oldalon ismertette, hogy az ország Igazságügyi Főtanácsának új bírákat kell toboroznia a bírósági eljárások újraindításához.
Úgy véli, hogy a működő igazságszolgáltatás kulcsfontosságú eleme lesz Ukrajna háború utáni újjáépítésének. Véleménye szerint ezzel a lépéssel ismét terítékre kerülhet Ukrajna EU- és NATO-csatlakozása.
Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára azzal fenyegette meg Oroszországot, hogy kiterjeszti területileg az ukrán fegyverekkel végrehajtott csapásokat – közölte az rbc.ua.
Mint írták, Ukrajna tovább bővíti az orosz katonai létesítményekre mért csapásainak számát. A támadást ukrán gyártmányú fegyverekkel viszik véghez.
Zelenszkij tanácsadója arról számolt be, hogy fegyvereik egyre pontosabbak és jobban kezelhetőek. Hozzátette, hogy az ukrán hadiipari komplexum a világ egyik főszereplőjévé válik.
Oroszországnak legalább százezer drónkezelőre van szüksége, és regisztrált drónonként egy operátorra – közölte Andrej Dobrjakov, az orosz Szövetségi Légi Közlekedési Ügynökség helyettes vezetője a RIA Novosztyi hírügynökség szerint.
A tervek között szerepel, hogy 2030-ra évente több mint százezer drónnal pótolják majd a flottát.
Mint írták, az országos projekt egy részét drónkezelői képzésre fordítják. Emellett mérlegelik, hogy pontosan hány operátorra van szükségük.
Arnoldas Abramavicius, Litvánia belügyminiszter-helyettese közölte, hogy a hatból két határátkelőhelyet lezárnak a Belarusszal közös határukon – írja a The Guardian.
A tisztviselő az orosz Wagner-csoport jelenlétével indokolta a Sumskónál és Tvereciausnál lévő átkelőhelyek lezárását. A döntést hivatalosan csak a jövő héten hozzák meg.
A The Guardian szerint nincs kizárva az sem, hogy a két ország végül az összes átkelőhelyet lezárja Belarusz felé, jelenleg is fontolgatnak egy ilyen forgatókönyvet.
Ukrajna egy figyelmeztetést intézett azokhoz a hajókhoz, amelyek orosz kikötőkben szándékoznak kereskedni a Fekete-tengeren.
Közölték, hogy augusztus 23-ától kezdve minden olyan hajót, amely 6 oroszországi kikötőbe tart, háborús szállítmányokat vivő járműként fognak kezelni.
Minderre nem sokkal az után került sor, hogy az éjjel az ukrán hadsereg dróncsapást hajtott végre egy orosz tankerhajó ellen a Krím félsziget közelében. Közlésük szerint a hajó az orosz hadseregnek szállított üzemanyagot.
Louise Jones, a McKenzie Intelligence Services hírszerzési részlegének vezetője a közelmúltbeli ukrajnai dróntámadásokról mondott néhány gondolatot – írja a Sky News.
A brit hírportál kérdésére, miszerint 24 órán belül kétszer is tengeri drónokat vetettek-e be orosz hajók ellen, azt mondta,
ez egy szélesebb körű stratégiai taktika része, amellyel Ukrajna nyomást gyakorol Moszkvára.
Azzal, hogy egy kereskedelmi tartályhajót vesznek célba, „emlékeztetik az orosz népet, hogy ez nem egy zéróköltségű háború” számukra – fogalmazott.
A közelmúltban orosz területet ért dróntámadásokra is hivatkozva hozzátette,
A cél az, hogy nyomást gyakoroljunk a polgári lakosságra, ami viszont nyomást gyakorol Putyinra.
A tankertámadás konkrétumairól kérdezve megjegyezte, „nem akármilyen tartályhajó volt a célpontjuk, hanem egy kereskedelmi tartályhajó”. A célpont nagyon közel volt ahhoz a kulcsfontosságú hídhoz, amely a Krímet Oroszországgal köti össze.
Ukrajna észrevette, mennyire sebezhetőek azok a tartályhajók, melyek a szorosok átkelőinél várakoznak – tette hozzá, és ezt „a korábbi taktikájuk érdekes kiterjesztésének” nevezte.
Az orosz védemi minisztérium közölte, hogy elfoglalták a Luhanszi területen található Novoszelovszkojét.
A település Kupjanszk térségében található, ahol az orosz hadsereg erős támadásokat indított az utóbbi hetekben.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács vezetőhelyettese reagált arra, hogy az ukrán hadsereg az éjjel dróncsapást hajtott végre egy orosz tankerhajó ellen.
A Telegram-oldalán azt írta, hogy a „disznók és degeneráltak” csak a kegyetlenségből és az erőszakból értenek, és nem tanultak az Odessza, illetve Izmail városa elleni csapásokból.
Az ukrán hadsereg történetében most először hagyták jóvá a nők saját egyenruháját – írta egy közleményben az ukrán védelmi minisztérium.
A nők egyenruháját még 2022-ben kezdték el megtervezni, és több tréningre, tesztre is szükség volt ahhoz, hogy mostanra jóváhagyják. Később pedig a golyóálló mellényből is saját mintát kapnak a nők.
Olekszij Reznyikov védelmi miniszter azt ígérte, hogy hamarosan meg is érkeznek a frontra az első szállítmányok az egyenruhából. Megjegyezte, hogy még a NATO-országok közül sincs minden hadseregben saját egyenruhája a nőknek (például az Egyesült Államokban is csak 2009-ben kezdték el megtervezni, holott 1948 óta szolgálhatnak nők a seregben).
Ukrajna arra akarja kihasználni a hétvégén Szaúd-Arábában zajló béketárgyalásokat, hogy diplomáciailag még jobban elszigetelje Oroszországot – írja a The New York Times.
Az oroszokat az eseményre nem hívták meg. Az amerikai lapnak nyilatkozó elemzők úgy vélik, hogy a mostani esemény egy nagyobb kampánynak a kezdete, amelynek az a célja, hogy még jobban meggyengítsék diplomáciailag Oroszországot.
Szerintük a találkozó is egy eszköz lehet arra, hogy meggyőzzék azon országokat, amelyek eddig nem akartak állást foglalni a háborúval kapcsolatban, és semleges álláspontot igyekeztek képviselni.
Lettország katonai konvojokat vezényelt a Belarusszal közös határára a közösségi médiában is megjelent videók tanúsága szerint.
A Wagner-csoport Belaruszba való áttelepülése után a lettek mellett a lengyelek és a litvánok is fokozták a készültséget.
Ukrajna hivatalosan is felvállalta azt a dróncsapást, amely péntek éjjel történt egy orosz tankerhajó ellen.
Egy ukrán titkosszolgálati forrás a francia AFP hírügynökségnek beszélt arról, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) hajtotta végre az akciót az ukrán haditengerészettel közösen. A tisztviselő szerint a tankerhajó az orosz hadseregnek vitt üzemanyagot, és az orosz flotta egyik legnagyobb hajójának számít a maga kategóriájában – írja a The Guardian.
Ukrajna ritkán vállalja magára az ehhez hasonló csapásokat, a legtöbb esetben csak célozgatnak arra, hogy ők hajtották végre azokat.
Frissítés: utóbb Vaszil Maljuk, az SZBU vezetője jelezte, hogy Ukrajna (az eddigi politikájával összhangban) nem vállalja el a csapást annak ellenére sem, amit az AFP-nek nyilatkozott a tiszviselő.
„Rendkívül heves” küzdelmek zajlanak Bahmutnál – mondta Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes.
A The Guardian szerint Maljar egy tévéinterjúban beszélt arról, hogy a heves harcok mellett az ukrán erők „lassan, de biztosan” előrenyomulnak a várostól délre, északon pedig megvédik az állásaikat. Azt állította, hogy mindez annak ellenére történik meg, hogy az oroszok jelentős erőket küldenek át Bahmut térségébe.
Az orosz védelmi minisztérium mindeközben azt állította, hogy Bahmuttól délre tüzérségi csapásokkal és légi csapásokkal sikerült visszaszorítaniuk az ukránokat.
Néhány napja már tudjuk, hogy ma Dzsiddában tárgyalásokat tartanak, amelyek célja, hogy közelebb kerüljenek az ukrajnai háború békés befejezéséhez – írja a Sky News.
Oroszország nem lesz ott,
de Kína megerősítette, részt vesz a megbeszéléseken, ami eltér a szokásos semleges álláspontjától.
Amikor júniusban Koppenhágában hasonló tárgyalásokra került sor, Kína nem volt jelen, így az Oroszországhoz fűződő kapcsolatai miatt van remény némi mozgásra.
Ukrajna 40 ország nemzetbiztonsági tanácsadóival és más tisztviselőkkel vesz részt a megbeszéléseken.
A Kreml, annak ellenére, hogy nem vesz részt, azt mondta, hogy „szemmel tartja” a találkozót.
Ukrán, orosz és nemzetközi tisztviselők szerint jelenleg nincs kilátás közvetlen béketárgyalásokra Ukrajna és Oroszország között, mivel Kijev ellentámadással próbálja visszaszerezni a területeket.
Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij elnök hivatalának vezetője a Telegramon közölte,
Arra számítok, hogy a beszélgetés nehéz lesz, de mögöttünk az igazság, mögöttünk a jóság.
„Sok nézeteltérésünk van, és különböző álláspontokat hallottunk, de fontos, hogy az elveink közösek” – tette hozzá a hivatal vezető.
Maxim Resetnyikov orosz gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta: úgy kalkulálnak, hogy az idei év végére több mint 2 százalékos lesz Oroszország gazdasági növekedése.
Megjegyezte, hogy a becsléseik még változhatnak az újabb és újabb gazdasági adatok fényében. Az adat abból a szempontból lehet meglepő, hogy korábban a független szakértők gazdasági visszaesést jeleztek előre Oroszországnak a növekedés helyett.
Az ukrán pilóták első nyolcfős csoportja már készen áll arra, hogy megkezdje az F–16-os vadászgépekre való kiképzést – írja a Politico.
A lapnak amerikai tisztviselők beszéltek arról, hogy a nyolc rögtön megkezdi a képzést, amint az Egyesült Államok európai szövetségesei jóváhagyják a hivatalos kiképzési tervet, és Washington is áldását adja.
A tisztviselők azt is elmondták, hogy a nyolc pilóta folyékonyan beszél angolul, ezért lesznek ők az elsők. Rajtuk kívül van 20 másik pilóta, akiknek csak minimális szintű angoltudásuk van, ők először egy nyelvi oktatást kapnak majd az Egyesült Királyságban a repülőgépek megfelelő kezeléséhez.
Nem valószínű, hogy Ukrajna ismét atomhatalommá válhat – mondta Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács főtitkára.
A tisztviselő azt mondta, hogy ennek nemcsak politikai, hanem technológiai okai vannak. Hozzáfűzte azt is, hogy a NATO-tagországokhoz hasonlóan Ukrajna számára is alternatívát jelenthet az, hogy egy másik nukleáris hatalom garantálja a védelmüket.
Tengeri dróntámadásban megsérült Oroszország SIG nevű tartályhajójának motortere a Krím félsziget mellett – jelentette be az orosz tengeri és folyami szállításért felelős szövetségi ügynökség (Roszmorrecsflot) szombaton.
Az MTI beszámolója szerint áldozatokról nem érkezett jelentés. „A SIG tankerhajó motortere léket kapott a vízszint közelében a hajó jobb oldalán, az előzetes vizsgálatok alapján egy tengeri dróntámadás következtében” – fogalmazott az ügynökség a Telegramon közzétett közleményben. Az esetről egy videó is napvilágot látott ukrán részről.
Az orosz TASZSZ hírügynökség szerint két másik hajónak kellett kisegítenie a tankert. A támadás miatt rövid időre a kercsi hídon is leállt a forgalom – írja a The Guardian.
Ukrajna a minap is dróncsapást hajtott végre egy orosz hajó ellen.
Az ukrán haderő több mint 43 ezer katonát vesztett a nyári ukrán ellentámadás kezdete óta – írja a RIA Novosztyi.
Az orosz állami hírügynökség szerint Ukrajna az emberveszteség mellett 4900 harci felszerelést is elvesztett, köztük 1831 páncélozott járművet, azon belül pedig 25 német Leopard harckocsit is.
A számok független forrásból nem igazolhatók, és – akárcsak az orosz veszteségekről szóló ukrán beszámolók – vélhetően erősen túloznak.
Az orosz–ukrán kiberháború a tényleges invázió előtt már több mint egy hónappal megkezdődött. Az ukránok úgy látják, hogy győzelemre állnak – írja cikkében a Kyiv Independent.
A részletekről Jurij Szcsihol, az Állami Különleges Kommunikációs Szolgálat vezetője beszélt a portálnak. Állítása szerint az első kibertámadás 2022 január 14-én volt, amikor az ukrán állami szerveket az addigi legnagyobb támadás érte: több mint 90 kormányzati weboldalt ért támadás, és a támadóknak rengeteg adatot sikerült letörölniük a honlapról. A helyreállítás 2-3 napig is eltartott.
Ez volt az első jele annak, hogy valami nagy dologra készülnek
– mondta Szcsihol, hozzátéve, hogy a következő hetekben is folytatódtak a támadások. Mire azonban a tényleges invázió elkezdődött, addigra az Állami Különleges Kommunikációs Szolgálat 7500 munkatársának sikerült rendbe szednie Ukrajna kibervédelmét.
Jurij Szcsihol szerint a mostani konfliktus a világ első kiberháborúja is egyben, amelyben Ukrajna példa nélküli tapasztalatokat szerzett. Mint mondta, az invázió kezdete óta naponta átlagosan 20 kibertámadást kapnak, amelyek egy részét automatikusan visszaverik, míg a többinél bizonyos ellenlépésekre van szükség. Mindemellett nagy eredmény, hogy
Ukrajna a háború kezdete óta nem veszített el semmilyen kritikus információt, és a legfontosabb elektronikus rendszereik végig működőképeseke maradtak.
Jurij Szcsihol úgy véli, hogy a kiberháború akkor sem ér véget, ha a fegyverek elhallgatnak Ukrajnában, ugyanis az orosz hekkerek azután sem fognak leállni a támadásokkal. Ezért most nemzetközi partnerekkel dolgoznak azon, hogy megfékezzék Oroszországot.
A célunk az, hogy intellektuális és informatikai szempontból a középkorba vessük vissza őket
– mondta az ukrán tisztviselő a Kyiv Independentnek.