Előzőleg még arról írtunk, hogy legalább két halottja volt annak a tüzérségi csapásnak, amely a donyecki területen, Pokrovszkban történt. Az áldozatok száma azóta nyolcra nőtt.

Pavlo Kiriljenko helyi kormányzó azt mondta a Reuters szerint, hogy 8 halálos áldozat volt, akik közül 5-en voltak civilek. A halálos áldozatok közt kiskorú is van.

A halottakon kívül legalább 67 ember megsérült a támadásban. Közülük 9-en rendőrök, egy ember pedig katona volt. 

A támadás helyszínéről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megosztott egy felvételt, és azt írta, hogy meg kell állítani az orosz „terroristákat”.

„A Georgia elleni orosz fegyveres agresszió kezdetének 15. évfordulóján szolidaritásunkat fejezzük ki a grúz néppel és határozott támogatásunkat az ország szuverenitása és területi integritása iránt” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. 

– írja az Ukrajinszka Pravda.

Oroszország 2008. augusztus 7-én szállta meg Georgiát. A háború következtében az ország elvesztette az ellenőrzést Abházia és Dél-Oszétia felett. Oroszország 2008. augusztus 26-án ismerte el a régiók „függetlenségét”.

Legalább két civil meghalt a donyecki területen fekvő Pokrovszk orosz ágyúzásában, közölte Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője – írja a Sky News.

Sok sebesült civilt jelentettek, több embert a romok alatt véltek megtalálni.

Egyelőre két halottról – egy nőről és egy férfiról – van tudomásunk. A négy sebesültet mentőautó vitte el. A mentők és a mentősök dolgoznak

– közölte Yermak.

Nyolcévi szabadságvesztésre ítélte távollétében egy moszkvai kerületi bíróság Dmitrij Gluhovszkij írót, az Orosz Fegyveres Erők lejáratása címén.

A 44 éves író ellen, aki a Metro-regényekkel vált világhíressé, korábban körözést adtak ki és elrendelték a letartóztatását.

Gluhovszkij az ítélet szerint tavaly tavasszal a közösségi médiában szövegeket és meghamisított videókat osztott meg, azt állítva, hogy az orosz katonák bűncselekményt követtek el Ukrajnában.

Az író külföldön él, orosz és izraeli állampolgársággal, valamint németországi és spanyolországi lakhatási engedéllyel rendelkezik. Az orosz pénzügyi felügyelet hétfőn felvette Borisz Kagarlickij szociológust és politológust a terroristák és szélsőségesek nyilvántartásába.

Kagarlickijt korábban a sziktivkari városi bíróság döntése nyomán letartóztatták, miután terrorista tevékenységre az interneten való nyilvános felhívás címén vádat emeltek ellene.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) a Komi Köztársaságban részlege úgy ítélte meg, hogy a Kagarlickij a krími hídon tavaly történt, az ukrán katonai hírszerzés által elkövetett robbantást követően a Telegram-csatornáján a terrorizmust igazolta.

A szociológus Oroszország és a világ baloldali mozgalmairól szóló publikációk és kutatások szerzője. Az orosz igazságügyi minisztérium 2018-ban külföldi ügynöknek nyilvánította, azon az alapon, hogy közös projektjei voltak a Németországból finanszírozott, ugyancsak ügynökként számontartott Rosa Luxemburg Alapítvánnyal.

Egy ukrán újságírónőt is elítéltek

Az orosz belügyminisztérium hétfőn körözést adott ki Janina Szokolova ukrán újságírónő ellen, akit a Roszfinmonitoring márciusban tett fel a terroristák és szélsőségesek listájára.

A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Szokolova

A Holod című ellenzéki hírportál nyílt forrásokra hivatkozva azt állította,

Oroszországban idén július 31-ig legkevesebb 82 büntetőeljárást indítottak hazaárulás, kémkedés és bizalmas alapon való együttműködés címén.

Az összesítés szerint az ügyek közül 20-at, államtitkot képező információk gyűjtése és kiadása, 12-t hazaárulás előkészítése, annak kísérlete és arra való felbujtás, tízet kémkedés, nyolcat az ellenség oldalára való átállás, hetet az ellenségnek nyújtott pénzügyi támogatás és külföldiekkel való együttműködés, egyet pedig kémkedés formájában elkövetett államárulás címén indítottak.

További 17 ügyről nincsenek részletes adatok. Az eljárások közül 17-et Moszkvában, 51-et az oroszországi régiókban, további 11-et pedig a megszállt területeken indítottak.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter telefonon beszélt amerikai kollégájával, Antony Blinkennel, ahol ATACMS nagy hatótávolságú rakétákat kért – informál a Sky News.

A telefonbeszélgetésünk során @SecBlinken és én megvitattuk a további lépéseket a békeformula globális támogatásának kiszélesítéséről és a megoldásokról a gabonaexport bővítéséről

– közölte Kuleba az X-en, korábbi nevén Twitteren.

„Megköszöntem az Egyesült Államoknak minden segítséget, és hangsúlyoztam, hogy az ATACMS biztosításával növelni kell Ukrajna nagy hatótávolságú képességeit” – tette hozzá.

A múlt hónapban Joe Biden amerikai elnök beleegyezett abba, hogy Ukrajna vitatott kazettás bombákat kapjon az orosz csapatok ellen. Az ellenzők szerint válogatás nélkül ölnek, és a kisebb lőszerek némelyike nem robban fel, ami hosszú távon veszélyt jelent a polgári lakosságra. Ukrajna ígéretet tett arra, hogy elővigyázatosak lesznek vele.